Tér és forma, 1936 (9. évfolyam)

IX. évfolyam, 5–6. szám - Sz.: Az Atrium-ház. Tervezte: Kozma Lajos

Az 1934. évi házadómentességi rendelet hatása alatt a legutóbbi években az addig szinte falusias Margit-körút lett a főváros bér­házépítő tevékenységének egyik gyúpontja, úgyannyira, hogy a még nemrégen ott ter­peszkedő földszintes, barokkoki gazdaházak­ból alig néhány maradt csak meg s a le­bontottak helyén a nagyvárosi, sokemeletes bérházak egész sora épült fel, a bérház­tervezéssel foglalkozó építészeknek valósá­gos versenyteret nyitva meg. Az új nagy bér­házak között meglepő új formaiságával, a mai mesterséges anyagok messzemenő fel­használásával tűnik fel az Atrium-ház, amely 7 emeletnyi lakássoron kívül a földszinten és az udvarban egy nagy befogadóképességű mozgófényképszínház befogadására épült. A nagyszabású építkezésről a további oldalak gazdag kép- és magyarázó szövege AZ ATRIUM-HÁZ ad kimerítő képet, amivel arra törekedtünk, hogy olvasóinknak mintegy összefoglaló képét nyújtsuk egy korszerű városi ház építésének, tervezési problémáinak, kiviteli eredményeinek. Az Atrium-ház erre sok­szorosan alkalmasnak látszott, egyrészt a fel­adat összetettségénél fogva, másrészt a ter­vező személyénél fogva, aki, mint ismeretes, fáradhatatlan energiával próbálkozik a sors kegye által neki nyújtott feladatok minél korszerűbb megoldásán és pedig a mai anyagtechnika minden lehetőségeinek gya­korlati és művészi felhasználásával. S valljuk be, hogy e munkáját ez esetben is siker ko­ronázta, olyan művészi hatásokat tudott az új szerkezetekből és anyagokból kicsiholni, amelyek minden esetben meglepőek artisz­tikumuk újszerűségében, előre mutató mivol­tában. Úgy véljük, hogy mindenki, aki csak a Margit-körút új házainak sorát végignézi, e véleményen lesz: Kozma Lajosnak sikerült egy új, mai, sőt a jövőbe mutató hangot meg­ütni az Atrium-házzal. Azonban hiba volna megfeledkezni a munkatársaknak arról a gárdájáról, amelyet maga köré gyűjtött s akik a maguk tudásával támogatták a nagy cél elérésében: az acél­vázszerkezet tervezője Enyedi Béla volt, a statikai feladatokat Komoly Ottó oldotta meg, a szigetelési és akusztikai problémákkal dr. Möller Károly foglalkozott, a központi fűtéssel Csuchrán József s a villamosvezetéki és világítási kérdésekkel pedig Vértes Dezső. S hogy e tervező mérnökök elgondolása tökéletesen valósult meg, az a fővállalkozók­nak, Dénes és Erős mérnök-építőmesterek­nek érdeme. Sz. Tervezte: KOZMA LAJOS építész. 127

Next