Tér és forma, 1937 (10. évfolyam)

X. évfolyam, 4. szám - Dr. B. V.: Tegnap és ma

valamivel távolabbi körökben is, mint más szellem él, mennyire más a felfogás. Ők az új építészettel kapcsolatos dolgok szigorú logikájánál fogva, egyszerűen el sem tudják képzelni azt, hogy mások lényegesen más­képpen — sőt talán illogikusan gondolkod­nak. Hogy mások még ma is arról ábrándoz­nak, hogy az „építészet megújhodásának" nevezett rövid intermezzo lezártával, vissza fog térni az a kor, amikor az építészet vissza­zökken a régi irányba, t. i. az ú. n. hagyo­mányoknak — inkább hagyománynak neve­zett külsőségeknek! — több vagy kevesebb ízléssel való utánzásába. Illogikusnak merjük nevezni ez ábrándo­zásokat azért, mert az építészeten kívül fekvő, azzal kevéssé összefüggő elképzelé­seikből és vágyálmaikból (amit ők maguk művészetelméletnek neveznek) táplálják eze­ket. Természetesen hibás, ha kényes felfogá­sukat elméletnek nevezik, mert az elmélet, a hipotézis lényege a gondolatoknak filozófiai értelemben vett idealisztikus tisztasága. Csak látszólagos elmélet az, amelyiknek kiinduló­pontjai téveszmék, vagy vágyálmok. Az új építészet leglelkesebb művelői, út­törői és a maguk alkotási terén diadalmas munkásai, nem látják át ezeket az erősen zavaros gondolatköröket, amelyekből a ve­lük szembeni ellentmondás táplálkozik, sőt a közeli diadal és győzelem bekövetkezésé­nek reménye fakad. Az egyik ilyen tévhit az, amely a XIX. századot és a háború előtti időket páratlanul boldog korszaknak tekinti, amelyet kitűnően megtestesített a XIX. szá­zadi építészet eklekticizmusa. Felcserélvén az okot az okozattal, azt gondolják, hogyha majd egyszer ismét a történelmi stílusokat utánozza az építészet, akkor újra itt lesznek a régi jó idők, amelyekbe visszavágynak. Bár ezzel a teljesen naiv felfogással foglal­kozni sem érdemes, mégis reá kell mutatni arra, hogy boldogabb és nyugodtabban fej­lődő országokban még a legpolgáribb és a legjobb értelemben vett konzervatív körök sem gondolkodnak ilyen módon. Az ízlésé­ben mindenkor annyira konzervatív Angliá­ban épp ellenkező felfogásnak vagyunk ta­núi. A konzervativizmusáról híres Harrow­ College új lakóépületének tervezését Walter Gropiusra bízta. Egy másik példa Hollandiá­ból: Haarlemben felmerült a szüksége annak, hogy a gótikus és renaissance időben rész­letekben felépült városház egy hivatali szárnnyal kibővíttessék. A tervpályázaton első díjat nyert G. Holt építésznek az a terve, amely a feladatnak mai szerkezetekkel és felfogással való megoldását javasolja. Úgy találjuk, hogy épp ezzel léptek újra a tradí­ciók útjára Haarlem városatyái, akiknek ősei . A Mecsek üdülőszálló helyszínrajza és eredeti terv szerinti alaprajzai, amelyek csak lényegtelenül térnek el a megépülttől. Közlésre alkalmas végleges alaprajzok hiányában használtuk fel ezeket

Next