Tér és forma, 1937 (10. évfolyam)

X. évfolyam, 8. szám - Dr. Széchy Károly: A budapesti repülőtér hangárjai

Az egyes kaputáblák olyan finom golyóscsapágya­zású görgőkön gördülnek, hogy szükség esetén 2 ember könnyen eltolhatja őket. A hangárban beépített teljes vasszerkezet súlya kapuk nélkül mintegy 310.000 kg, (rrf-ként 53 kg) kapukkal pedig 390.000 (m2-ként 66.5 kg), ami össze­hasonlítva a külföldi értékekkel, igen kedvezőnek mondható. A vasszerkezet összes költsége pedig ke­reken 340.000 pengő. A hangár vasszerkezet hegesztési munkái a munka újszerűségét tekintve, igen simán és nagyobb torzu­lások vagy vetemedések nélkül kifogástalanul haj­tottak végre, a varratok minősége pedig az állandó ellenőrző próbák tanúsága szerint teljesen megbíz­hatónak bizonyult. A munka, mint olyan, minden­esetre jelentős állomása lesz a hegesztett vasszer­kezetek hazánkban is kívánatos elterjedésének. A fent leírt vasszerkezeti munkálatokat a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium Duna­hídépítési osztálya vezette és abban Tantó Pál mi­niszteri tanácsos vezetése mellett dr. Széchy Károly kir. főmérnök, a munkák központi vezetője, Gyenge Tibor és Palágyi Pál oki. mérnökök, mint helyszíni ellenőrök vettek részt. A kis- vagy szabványhangár a sport- és magán­gépek elhelyezése céljából épült 66 x 22 m. alap­területtel és a homlokoldalon 6 x 30 m. kapunyílás­sal. A vidéki repülőtereken már sokszorosan alkal­mazott szabványtípus szintén vasvázas falakkal és teljesen vasszerkezetű tetőszerkezettel. A teljes vas­szerkezetet szegecselt kivitelben készítette a Magyar Waggon- és Gépgyár. A vasszerkezet teljes súlya, ka­pukkal együtt, mintegy 70.000 kg., tehát mi­ként 48,3 kg. súly esik. A vasszerkezeti munkák összköltsége alig éri el a 60.000 pengőt. A kishangár munkáit a vállalkozók ugyancsak a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium Duna­hídépítési szakosztály irányítása és vezetése mellett végezték. Dr. Széchy Károly: A nagy hangár kivitelezés közben

Next