Tér és forma, 1939 (12. évfolyam)

XII. évfolyam, 5. szám - Krasznay Károly: Új feladatok várnak a kiállítási építészekre

г Új feladatok várnak a kiállítási építészekre A kiállítások és az ezekkel rokon nemzetközi árumintavásárok, amelyeknek a célja a piacszerzésen kívül az illető ország ipari termelésének bemutatása, külső megjelenésükben hasonlítanak egymáshoz. Világszerte divatba jöttek, mert a bennük rejlő óriási propagandaerő igen nagy erőforrásokat jelent az egyes nemzetgazdaságok számára nemcsak politikai, gazdaságpolitikai, termelési és a munkanélküliség elleni küzdelem szempontjából, hanem újabban idegenforgalmi és nemzetnevelési szempontból is. Nem véletlen ötletek nyomán szaporodnak ezek a kiállítások, hanem az előadottak szerint határozott rendeltetésük van és a cél mindig egy, a rendező nemzet legegységesebb, legharmonikusabb és legdíszesebb formák között kívánja bemutatni termelő erejét, alkotó képességét. Nem feladatunk a kiállítások és vásárok céljainak analizálása e rövid cikk kereté­ben, hanem csak arról a legdíszesebb formáról kívánunk beszélni, amely meg­jelenési forma igen sok gondot ad a kiállítások és vásárok rendezőinek úgy az építészeti megoldások, mint a költségek szempontjából. A kiállítások építészeti kérdéseiben a költségek játszanak elsősorban döntő szerepet és innen van az, hogy a kiállítások és vásárok zöme éppen a költségek kímélése és a minél szélesebb rétegek részvételének lehetővé tétele szempontjából nagyméretű állandó kiállítási csarnokot épít s ezzel döntött is külső megjelenési formájának állandósága fölött, illetőleg ez azt is jelenti, hogy a költségvetési szem­pontok legyőzték a divatos kiállítási építészetet. A keret állandó lett. Már csak a kép — vagyis a kiállítás belső berendezése és anyaga — teszi lehetővé a kiállítási divat érvényesülését, amely ezek szerint a kiállított tárgyak és az áruk prezentálására szorítkozhat. Ez a kiállítás-építészeti módszer kétségtelenül gazdaságos. Hiszen a visszatérő kiállítások számára történt építkezések sok más célra is felhasználhatók. Ezeket a nagy építkezési beruházásokat azonban egy kiállítás sem tudta saját erejéből meg­oldani, hanem csak közületek támogatásával. Ezeket a közületi támogatásokat, amelyek rendszerint megszabják a felhasználás módját is, mert legtöbb esetben városrendészeti, vagy városbővítési, vagy a kiállítás területének közművesítési céljára adják a közületek (például világkiállítások: Belgium, Olaszország, U. S. A. chicagói és newyorki, Svájc stb., stb.). Ezek az állami segítségek majdnem minden esetben az intézmény majorizálását is jelentik. A kiállítások és vásárok másik jelentős csoportja különböző okok miatt az úgy­nevezett vegyes megoldást választotta. Ennek lényege, hogy adva van egy vagy több állandó kiállítási csarnok, amelyek meghatározzák az egész kiállítási terület Tervezte: Zajtai Szabó Ödön

Next