Tér és forma, 1939 (12. évfolyam)

XII. évfolyam, 10. szám - vitéz Irsy László: Budapest és Nagy-Budapest forgalmi úthálózata

1. Az újpesti Leiningen-utca és ennek meghosszab­bítása a Mária-utca összeköttetést nyújt a budapesti Béke-úttal. Tatai-útban nyernek folytatást és adnak forgalmi összeköttttést Újpest és a székesfőváros között. Rákospalotán környéki útvonal a Fóti-út, mely eredetileg tulajdonképpen a budapesti Andrássy-út meghosszabbított vonalának volt tervezve. Ez útvonal a rákospalotai Rákos-út és Alkotmány-utca találko­zásánál indul ki, a városon keresztülvezetve Fót felé halad. A budapesti Thököly- és Csömöri-utak folytatást nyernek a pestújhelyi Thököly-útban, mint környéki útvonalban. Ez az útvonal egészen a Rákospalotai­útig nyer jelentőséget. Rákosszentmihályon a Károly király-út vezet a budapesti Fogarasi-útba, olyképpen, hogy ez útvonal levezetést nyer a Kerepesi-út és Pongrác-út keresz­tezésében és itt kapcsolódik a főváros útforgalmi rendszerébe. Ugyancsak Rákosszentmihályon a Rákos­utca is környéki forgalmi útvonal, mely Csömör községből vezet Rákosszentmihályon keresztül a budapesti Füredi-utcába és így a Kerepesi­ útba. Sashalom, Mátyásföld és Cinkota községek területét érinti az úgynevezett Budapesti-utca, mely a buda­pesti Kerepesi-út meghosszabbítását képező Miskolc felé vezető országos útból Cinkotánál indul ki és az előbb említett községek területét érintve jut el a budapesti Füredi-utcába. Ez útvonal egyúttal a Miskolc felé vezető országos útvonalnak tehermentesítésére is szolgál. A budapesti Külső Jászberényi-út folytatását képezi a Rákoskeresztúr községen keresztülvezető úgy­nevezett Pesti-út, mely Rákoskeresztúron keresztül­haladva Nagykáta felé vezet. Rákoskeresztúron keresztül ágazik el Rákoscsaba felé egy környéki útvonal a rákoscsabai Kossuth Lajos­ utca, mely Pécel felé vezet. Rákoshegyet a székesfővárossal az Agerasztó­ utca és ennek folytatásában a MÁV szolnoki vonala mentén tervezett környéki útvonal köti össze. A budapesti Maglódi-út folytatódik Pestszentlőrinc területén a vasútvonal mentén tervezett környéki út­vonalban, mely az üllői­ útba torkol és lehetőséget Kispest és Pestszenterzsébet belső forgalmának le­bonyolítása a pesterzsébeti Wesselényi- és kispesti Vas Gereben-utcák nyomvonalán felvett környéki útvonallal nyer kielégítést. Rákosliget, Rákoskeresztúr, Rákoshegy, valamint Pestszentimre községeknek összekötése a rákosligeti Horthy Miklós-út, a rákoskeresztúri, illetve rákoshegyi Ferihegyi-út, majd ennek folytatása a pestszentimrei Nemes-utca és Soroksári-út egészen a Szeged felé vezető transkontinentális útvonalig. Rákoscsabának Cinkota felé és Ecser felé való közlekedését lebonyolítandó, vezetett fel a rákos­csabai Gróf Apponyi Albert-út és a Rákos-utca, majd pedig ennek folytatásában a Zrinyi-utca. Vecsés község Ecser felé való forgalmának le­bonyolítását a vecsési Ecseri-utca nyomvonalán felvett környéki útvonal van hivatva lebonyolítani. Csepelnek Pestszenterzsébet felé vezető összekötő útja a csepeli Horthy Miklós-út, mely a Gubacsi-hídon keresztül jut be a pesterzsébeti Horthy Miklós-útba. * * * Környéki útvonalak. Ez útvonalak is tulajdonképpen két csoportra oszthatók : 1. olyanok, amelyek a környéki községeknek a székesfővárossal, 2. amelyek községeknek egymás közötti össze­köttetésére szolgálnak . nyújt, hogy a Cegléd felől jövő forgalom egy része ez útvonalon át jusson a fővárosba. A budapesti Gyömrői-út is egyenes folytatást nyer vecsési területen tervezett környéki útvonalba. A Cegléd felé vezető országos útvonalból ágazik ki Vecsésen a vecsési Gyáli-út nyomvonalán a pest­szentlőrinci Turul­ utcáig, majd innen a Turul-utca, Kinizsi Pál-utca, az állami lakótelepen keresztül és végül a kispesti Szent Imre herceg-út, mint környéki útvonal. A kispesti Szent Imre herceg-útból ágazik el a Wekerle-telepen keresztül a Hungária-út, mely a budapesti Illatos-úttal ad közvetlen összeköttetést. A pestszenterzsébeti Török Flóris­ utca vezeti a székesfőváros irányában Pestszenterzsébet belső for­galmát a budapesti Gubacsi-út felé. Csepel nagyközségnek, valamint Csepelsziget for­galmi levezetését a fővárosba, szolgálja a Csepelen keresztülvezető törvényhatósági útvonal. Ez útvonal­nak budapesti betorkolása nem megfelelő és éppen ezért a forgalmi úthálózaton szaggatott vonallal van feltüntetve az az útszakasz, mely sokkal kedvezőbb bevezetést tüntet fel. 2. Az újpesti Váci­ útból a Fóti­ úttól északra indul ki egy környéki útvonal, amely Újpest, Rákospalota, Rákosszentmihály és Cinkota területét érinti az úgy­nevezett Rákospalotai-út. Ez útvonal ad tehát kapcso­latot a felsorolt köszegek külső területeinek forgalmi összeköttetésére. Az újpesti Fóti-út és ennek meghosszabbítása Rákospalotán hivatott e két város forgalmi össze­köttetésére. A rákospalotai Szentmihályi-út szintén környéki útvonal, mely Rákospalotán áthaladva vezet a buda­pesti Külső Jászberényi-útnál tervezett forgalmi csomópontig. Az újpesti Berlini-utca és Rózsa-utca találkozásából indul ki keleti irányban a Tó-utca, mely Rákospalotán folytatást nyer a Temesvár-, Zápolya-utcákban, majd az Andrássy-út meghosszabbított vonalán a Gábor Áron-utcát keresztezve, a Bessenyei György-soron áthaladva, a pestújhelyi Gergely-utcában folytatódik, azután felveszi a törvényhatósági útnak a nyom­vonalát Rákosszentmihályon a Batthyány-utca, Sas­halmon a Thököly-út, majd innen a székesfővárosnak a területébe lépve a rákosi pályaudvart keresztezve a Drasche-gyártelep mellett a Kozma-utca nyom­vonalán halad, majd Pestszentlőrinc területére lépve, itten az Erzsébet királyné-út vonalán halad ennek meghosszabbításában a Szent István király-út és Bartók Lajos-utca után a pestszentlőrinci Rákóci-útba és ennek mentén halad. Ez útvonal tulajdonképpen Újpest, Rákospalota, Rákosszentmihály, Sashalom és Pestszentlőrinc centrumait köti össze. Cinkota községnek Nagytarcsa felé való össze­köttetésére szolgál a Kossuth Lajos­ utca és ennek folytatása az úgynevezett nagytarcsai országút. Ugyan­csak Cinkota községnek a székesfőváros, valamint Kispest és Pestszenterzsébettel való forgalmi össze­kötését van hivatva szolgálni a forgalmi térképen szaggatott vonallal jelzett környéki útvonal. A térképekre való egyszerű rátekintéssel is meg­állapíthatjuk, hogy úgy a székesfőváros, mint a környék, vagyis Nagy-Budapest területének közúti és forgalmi feltárása teljesnek tekinthető. Hogy a kör­nyéki községek és városok, valamint a székesfőváros részeinek az országos és a környéki útvonalakba, valamint a város centrumához való bekapcsolása szervesen illeszkedik egymáshoz. Megállapíthatjuk azt a körülményt, hogy a székes­főváros polgármestere a környék illetékes hatóságai és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának harmonikus együttműködésével megállapított és fentebb ismer­tetett úthálózati térképek jelentékeny mértékben vitték előbbre Budapest és Nagy-Budapest városrendezési és szabályozási munkálatait, mert a múltban csak az alkalmi szükségszerűség szerint készített városren­dezési tervek helyett a jövőben ezek a munkálatok már tervszerű sorrendben illeszkednek a város­rendezés alapvető vázához, a forgalmi úthálózathoz, hogy abban jelentőségükhöz mérten nyerjenek el­helyezést.

Next