Tér és forma, 1944-1945 (17-18. évfolyam)
XVII. évfolyam, 10. szám - Szimély Károly: A bombarombolások tanulságai
A bombarombolások tanulságai A bombázások nyomán városrészek semmisülnek meg, műemlékek pusztulnak el, és kiváló mérnöki alkotások válnak rommá és ócskavassá. Az építész azonban a pusztulás tényeiben nemcsak a megsemmisülés képét látja, hanem levonja a tanulságokat és erőt merít a jövő alkotásaihoz és az újjáépítés feladataihoz. A bombázások hatása megmutatja az épületek sebezhető pontjait, a gondatlan építkezés súlyos következményeit és a szerkezetek hibáit. A rombolások hatását kiértékelve pedig következtethetünk a szerkezetek megfelelő voltára és az épületek állékonyságára is. A bomba lecsapódás légnyomásának hatása az épület leggyengébb szerkezetén, a tetőhéjazaton jelentkezik a legszembetűnőbben. A légnyomás a cserépfedést nagykörzetben vagy teljesen elfújja, vagy legalább összedobálja. Viszonylag jól állanak ellen a palafedések és általában a teljes deszkaborításra kerülő fedélhéjak. Ez utóbbiak azonban nehéz elbontásuk miatt a tűzoltást teszik körülményessé. A tetőszék faszerkezete sem képes erősebb ellenállásra. Sokszor előfordul, hogy a fedélszéket légnyomás megemeli és helyéről elcsúsztatja, ami viszont a kellő lekötés hiányára mutat. Meg kell még jegyeznünk, hogy az ácsszerkezetek elkészítése tekintetében is sok a kívánnivaló. A fedélhéjazat és a tetőszékek sorozatos sérülései, továbbá a légitámadások alkalmával keletkezett tetőtüzek nagyszáma úgy légoltalmi, mint tűzbiztonsági szempontból a lapostetők alkalmazására irányítják a figyelmet. Gondosan épített, masszív épület. A tetőszéken kapott telitalálat a felülről számított második emeletsoron robbant. A rombolás határán túl levő lakások komolyabb kárt nem szenvedtek. Az épület előtt a bombatölcsér körül keletkezett földhányás széle látszik. A robbanás ereje a levegőben oszlott el, de a légnyomás az ajtókat kiszakította és a cserépfedést lefújta. 153