Tér és forma, 1944-1945 (17-18. évfolyam)

XVII. évfolyam, 10. szám - Szimély Károly: A bombarombolások tanulságai

A bombarombolások tanulságai A bombázások nyomán városrészek semmisülnek meg, mű­emlékek pusztulnak el, és kiváló mérnöki alkotások válnak rommá és ócskavassá. Az építész azonban a pusztulás tényei­ben nemcsak a megsemmisülés képét látja, hanem levonja a tanulságokat és erőt merít a jövő alkotásaihoz és az újjáépítés feladataihoz. A bombázások hatása megmutatja az épületek sebezhető pontjait, a gondatlan építkezés súlyos következményeit és a szerkezetek hibáit. A rombolások hatását kiértékelve pedig következtethetünk a szerkezetek megfelelő voltára és az épü­letek állékonyságára is. A bomba lecsapódás légnyomásának hatása az épület leg­gyengébb szerkezetén, a tetőhéjazaton jelentkezik a legszem­betűnőbben. A légnyomás a cserépfedést nagykörzetben vagy teljesen elfújja, vagy legalább összedobálja. Viszonylag jól állanak ellen a palafedések és általában a teljes deszkaborí­tásra kerülő fedélhéjak. Ez utóbbiak azonban nehéz elbontá­suk miatt a tűzoltást teszik körülményessé. A tetőszék faszerkezete sem képes erősebb ellenállásra. Sok­szor előfordul, hogy a fedélszéket légnyomás megemeli és he­lyéről elcsúsztatja, ami viszont a kellő lekötés hiányára mutat. Meg kell még jegyeznünk, hogy az ácsszerkezetek elkészítése tekintetében is sok a kívánnivaló. A fedélhéjazat és a tetőszé­kek sorozatos sérülései, továbbá a légitámadások alkalmával keletkezett tetőtüzek nagyszáma úgy légoltalmi, mint tűzbiz­tonsági szempontból a lapostetők alkalmazására irányítják a figyelmet. Gondosan épített, masszív épület. A tetőszéken kapott teli­találat a felülről számított második emeletsoron robbant. A rombolás határán túl levő lakások komolyabb kárt nem szenvedtek. Az épület előtt a bombatölcsér körül keletkezett földhányás széle látszik. A robbanás ereje a levegőben oszlott el, de a légnyomás az ajtókat kiszakította és a cserépfedést le­fújta. 153

Next