Tér és forma, 1946 (19. évfolyam)

XIX. évfolyam, 1-3. szám - Fischer József: Újjáépítés vagy helyreállítás

Újjáépítés vagy helyreállítás A két világháború közti évtizedekben az építé­szek nemzetközi szervezetei a világvárosok lakás­viszonyait alapos vizsgálat tárgyává tették. Mindenek előtt minden kétséget kizáró megálla­pítást nyert, hogy a nagyvárosok a lakosság hygie­niai és szociális igényeit teljesen figyelmen kívül hagyva fejlődtek. Talán legpregnánsabban Le Cor­busier jellemezte egyik írásában „a spekuláció ál­tal létrehozott ház szörnyszülött". Természete­sen ez a megállapítás a házak összességéből ala­kított városra is vonatkozik. A nagyvárosok lakos­sága a gazdasági fejlődésből eredő koncentráló­dás következtében egyre inkább falak, magas pisz­kos falak közé lett zárva, melyek az embert termé­szetes életmódjától, a természettel való kapcsola­taitól mindinkább eltávolították. A szabad termé­szettel való találkozás hovatovább már csak mint rendkívüli, csaknem elérhetetlen vágy szerepel. A nagyvárosok szerkezetével összefüggő statisz­tikai adatok vizsgálatánál megállapítást nyer a te­lektulajdonnak a közösség érdekeire mélységesen káros haszonelvüsége. A telektulajdonjog gyökeres reformja nélkül az elavult városrészeknek hala­dott szellemben való újjáépítése lehetetlen. Az egyéni érdeket tehát alá kell rendelni a közérdek­nek s a feladatot ebben a fogalmazásban kell vizs­gálni. Ezek a vizsgálatok az ember fizikai és pszi­chikai követelményeiből indultak ki és a bonyolult összefüggéseken keresztül szükségszerűen kiter­jedtek a nagyvárosok legkisebb részletproblémáira is. A feladat röviden összefoglalva a következő: az egyén, a nem, a család, a szomszédság, a közös­ség, a társadalom számára megteremteni a munka, pihenés és szórakozás optimális lehetőségeihez szükséges építészeti kereteket. A fenti elvek szemelőtt tartásával készítette a Fővárosi Közmunkák Tanácsa városrendezési osz­tálya a város belterületének egyik legnyomorúsá­gosabb állapotban lévő részéről a bemutatott elő­tervet. A terv a jelenlegi állapot pontos ismereté­ben készült és további összehasonlítás alapját ké­pezi az építésügyi szabályzat által körülírt építési lehetőség, a telekszegély beépítés. A számada­tokból láthatjuk, hogy a jelenlegi 475 hektáron­kénti lélekszám 701 lélekszámra emelkedik, tehát 48%-kal, a teljesen laza, levegős beépítés dacára. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék