Tér és forma, 1946 (19. évfolyam)

XIX. évfolyam, 1-3. szám - Fischer József: Újjáépítés vagy helyreállítás

Élesen bizonyítva, hogy nem a hektáronkénti la­kásszám a döntő egy terület kedvező felhasználá­sánál, hanem a beépítés módja. Nem kétséges, hogy a város központjában a ter­vek szerint kezdeményezett építkezések, pl. társas­házak formájában, a legnagyobb érdeklődésre tart­hatnak számot. Ezen a területen a parkokra néző öröklakások valóban ösztönzőleg hatnak és képe­sek az építőtevékenység megindítására. A Rumbach Sebestyén-, Wesselényi-, Kisdiófa-és Király-utcák, valamint a Klauzál-tér által határolt 15 hektárnyi területen jelenleg nagyrészt elavult, egészségtelen, rendszertelenül egymáshoz ragasz­tott bérházak zűr­zavaros halmaza áll. (2. ábra.) Ebben a környezetben él fővárosunknak egy nagy­község lakosságát kitevő része, 7.183 személy. Ez egyike a nagy laksűrűségű részeknek (475 lakos/ Ha), halálozási arányszáma egyike a legmagasab­baknak fővárosunkban. A dohos pinceműhelyek­ben, a piszkos, üzletnek nevezett odúkban töltik el e városrész dolgozói életük nagy részét. A ka­nyargós utcákon a modern nagyvárosi közlekedés folyama nehezen tör magának utat. A kocsik és autók parkírozása lehetetlen. A jelenlegi szabályzat és szabályozási tervek a fent leírt állapotok javítására csak részben képe­sek. (5. ábra.) Ha a fejlődés folyamán ezek a tervek maradéktalanul meg is valósulnának, következmé­nyük egy olyan keretbeépítés volna, melynél sok esetben a keletkezett közös udvar a mai állapotnál is szűkösebb, levegőtlenebb volna. (Pl. a Király-, Kazinczy-, Kisdiófa-utcák közötti részen.) Az új fő­útvonal, a Madách sugárút is, mindössze 20,50 m széles lenne. Az új 13 m széles Ádám-utca csak a szűk utcák és a forgalmi csomópontok számát növeli. Az elmondottakon kíván segíteni az új terv. (6. ábra.) Szükségesnek látszott valamilyen módon a jelenlegi telekhatárok és utcavezetések kötött­ségét feloldani, ami megoldható a telektulajdono­soknak érdekközösségbe tömörítésével. Erre reális lehetőséget nyújtott az a körülmény, hogy ezen a területen lévő házak nagy mértékben elavultak, to­vábbá ezek azonos mérvű kiöregedése is indokolta a terület homogén kezelését. A területet tehát egy­séges főtömbnek tekintettük, melyben vizsgála­tunk szerint feltétlenül meghagyandók a Ma­dách-út elején 1941-ben épült modern bárházak, valamint a Rumbach- és Kazinczy-utcai templo­mok. E terület egyik szélén a belső és keleti vá­rosrészeket összekötő Madách sugárút, mint széles, keresztezésmentes főútvonal halad végig. Egyrészt ide, másrészt a főtömböt határoló útvonalakra kel­lett a forgalmat elvezetni, míg a belső területeket zajtól és lüktető élettől mentesen, mint kizárólagos lakórészt kívántuk fenntartani, csak belső lakóutak­kal. Ezért kerültek ide az újszerű elgondolással megtervezett üzletek és a parkírozó helyek is. E városrész élénk üzleti életének lehető megőrzését tartottuk szem előtt. Noha az üzleteknek a terület szélére való korlátozásával azok alapterületét csök­kenteni kellett, e körülményért kárpótlát nyújt az üzletek korszerűbb kialakítása. A közöttük ka­nyargó, üvegbetonnal fedett sétányok révén több kirakatfelületet kaptak, egyszerűen átalakíthatók s így jobban alkalmazkodnak a modern idők köve­telményeihez. Alapterületüket félemeleti galériák- A belső Erzsébetváros mai állapota. Modell felvétel.

Next