Tér és forma, 1946 (19. évfolyam)
XIX. évfolyam, 1-3. szám - Fischer József: Újjáépítés vagy helyreállítás
Élesen bizonyítva, hogy nem a hektáronkénti lakásszám a döntő egy terület kedvező felhasználásánál, hanem a beépítés módja. Nem kétséges, hogy a város központjában a tervek szerint kezdeményezett építkezések, pl. társasházak formájában, a legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot. Ezen a területen a parkokra néző öröklakások valóban ösztönzőleg hatnak és képesek az építőtevékenység megindítására. A Rumbach Sebestyén-, Wesselényi-, Kisdiófa-és Király-utcák, valamint a Klauzál-tér által határolt 15 hektárnyi területen jelenleg nagyrészt elavult, egészségtelen, rendszertelenül egymáshoz ragasztott bérházak zűrzavaros halmaza áll. (2. ábra.) Ebben a környezetben él fővárosunknak egy nagyközség lakosságát kitevő része, 7.183 személy. Ez egyike a nagy laksűrűségű részeknek (475 lakos/ Ha), halálozási arányszáma egyike a legmagasabbaknak fővárosunkban. A dohos pinceműhelyekben, a piszkos, üzletnek nevezett odúkban töltik el e városrész dolgozói életük nagy részét. A kanyargós utcákon a modern nagyvárosi közlekedés folyama nehezen tör magának utat. A kocsik és autók parkírozása lehetetlen. A jelenlegi szabályzat és szabályozási tervek a fent leírt állapotok javítására csak részben képesek. (5. ábra.) Ha a fejlődés folyamán ezek a tervek maradéktalanul meg is valósulnának, következményük egy olyan keretbeépítés volna, melynél sok esetben a keletkezett közös udvar a mai állapotnál is szűkösebb, levegőtlenebb volna. (Pl. a Király-, Kazinczy-, Kisdiófa-utcák közötti részen.) Az új főútvonal, a Madách sugárút is, mindössze 20,50 m széles lenne. Az új 13 m széles Ádám-utca csak a szűk utcák és a forgalmi csomópontok számát növeli. Az elmondottakon kíván segíteni az új terv. (6. ábra.) Szükségesnek látszott valamilyen módon a jelenlegi telekhatárok és utcavezetések kötöttségét feloldani, ami megoldható a telektulajdonosoknak érdekközösségbe tömörítésével. Erre reális lehetőséget nyújtott az a körülmény, hogy ezen a területen lévő házak nagy mértékben elavultak, továbbá ezek azonos mérvű kiöregedése is indokolta a terület homogén kezelését. A területet tehát egységes főtömbnek tekintettük, melyben vizsgálatunk szerint feltétlenül meghagyandók a Madách-út elején 1941-ben épült modern bárházak, valamint a Rumbach- és Kazinczy-utcai templomok. E terület egyik szélén a belső és keleti városrészeket összekötő Madách sugárút, mint széles, keresztezésmentes főútvonal halad végig. Egyrészt ide, másrészt a főtömböt határoló útvonalakra kellett a forgalmat elvezetni, míg a belső területeket zajtól és lüktető élettől mentesen, mint kizárólagos lakórészt kívántuk fenntartani, csak belső lakóutakkal. Ezért kerültek ide az újszerű elgondolással megtervezett üzletek és a parkírozó helyek is. E városrész élénk üzleti életének lehető megőrzését tartottuk szem előtt. Noha az üzleteknek a terület szélére való korlátozásával azok alapterületét csökkenteni kellett, e körülményért kárpótlát nyújt az üzletek korszerűbb kialakítása. A közöttük kanyargó, üvegbetonnal fedett sétányok révén több kirakatfelületet kaptak, egyszerűen átalakíthatók s így jobban alkalmazkodnak a modern idők követelményeihez. Alapterületüket félemeleti galériák- A belső Erzsébetváros mai állapota. Modell felvétel.