A téjékozódás sportja, 1960-1962
1960-04-01
A természet megismerése minden korban izgatta az embereket. A múlt század végén, a kapitalizmus hőskorában, amikor az ipar fejlődésével egyre többen kerültek a városokba, nálunk is akadtak, akik a természetben kerestek orvoslást a különféle bajokra. A világjáró tudósok, utazók sorában magyarokat is találunk: Körösi Csoma Sándor, Vámbéri Ármin, Eötvös Lóránt, Déchy Mór nevét szárnyaira kapta a hír, dr. Jankovics Marcell alpesi leírásait vágyódva olvasta az ifjúság. A vezető nélkül mászó Zsigmondi Emil tragikus sorsa is megrázott egyeseket. Példájuk azonban nem talált követőkre. Az akkori társadalmi viszonyokban a tömeg még nem jelentkezett történelmet formáló erőként és legfeljebb a hátteret alkotta a nagy hősök életéhez. A szervezett turistaság a Kárpátok körül indult el 1875-ben a Magyar Kárpát Egyesülettel. 15 évvel előzte meg a londoni Alpin Clubot, az osztrák és a német Alpen Vereint, a svájci Turista Clubot, a Club Alpino Italianot, de amikor 1880-ban budapesti osztályából megalakult a Magyar Turista Egyesület, a 450 fővárosi tagból csak 67 lépett be. Mindkét egyesületet kezdettől az 1945-ös feloszlatásig a zártkörűség, a származási, a vagyoni megkülönböztetés, az erősen reakciós beállítottság - majd a nyílt fasizmus idején ennek teljes kiszolgálása jellemezte. Ők uralták a turista életét, soha nem volt céljuk a mozgalom kiszélesítése, hiszen amíg kevesen voltak, ismeretlen volt a tilos terület, a tömegektől "a hegyek szabadságát" féltették. A "politikamentes sportot" hirdették, amikor a század elején a tőkés rend belső ellentmondásai nálunk is kiéleződtek és minden eszközzel üldözték, ami nem az uralkodó osztály politikáját szolgálta. A fordulatot az 1910-es év hozta meg, amikor egy józsefvárosi kávémérés külön szobájában néhány külföldet járt nyomdász, akik eddig egyedül próbálkoztak, létrehozták a Természetbarátok Turista Egyesületét. Az egyesület a Marx- Engels tanításai nyomán az osztályharcban erősödött munkásmozgalom új fegyvereként született. A politikai és gazdasági harc mellett a munkásosztály szellemi felszabadítását tűzte ki célul. A kocsma, az alkohol és a városnyújtotta szórakozások elvonják a dolgozó embert a saját sorsának felisme r -