Dvorák József: Természetjáró versenyek rendezése (Budapest, 1954)
Bevezetés
1943-ban és 1944-ben volt egy-egy verseny. E versenyek fejlettségben, rendszerben még messze elmaradtak a mai versenyek mögött, hiszen a múlt rendszerben hiányoztak a versenyek rendezéséhez szükséges legelemibb anyagi eszközök is. Ezeket a természetjáró versenyeket, amelyeket akkor „terepgyakorlatoknak“ neveztek, nem annyira a versenyzés, mint inkább a gyakorlás, a tájékozódás elsajátítása érdekében rendezték. Versenyszabályok, egységes irányelvek kialakulásáról még szó sem lehetett. A természetjáró versenyek fejlődése valójában csak a felszabadulás után indult meg, amikor megfelelő anyagi és szervezési lehetőséget kapott sportágunk. Az első országos jellegű versenyt már 1946-ban megrendezték. Ezután egy ideig nem volt verseny, majd a Magyar Természetbarát Szövetség kezdeményezésére 1948-ban megrendezték az első hivatalosan is országos természetjáró versenyt, amelyet 1949-ben az országos bajnokság követett. Ettől kezdve egyre növekszik a versenyek száma. 1950-ben alapítják az első vándordíjakat. Közben megszületnek a természetjáró versenyszabályok, 1948-ban, 1951-ben és 1953-ban. A természetjáró versenyeket külföldön is ismerik. A Szovjetunióban hatalmas lakatlan erdőségekben hosszú útvonalú versenyeket rendeznek, amelyekben döntő feltétel a tájékozódás mellett az állóképesség és a vadonban való leleményesség. A népi demokratikus országok közül a Román Népköztársaságban fejlődött ki nagyobb mértékben a természetjáró versenyzés. A nyugati államok közül csupán a skandináv államokban ismerik a természetjáró versenyzés különböző formáit, s elsősorban a gyorsasági versenyeket űzik a mienknél rövidebb távon és enyhébb tájékozódási feladatokkal. Most nézzük meg, mit értünk a természetjáró verseny fogalmán általában? A természetjáró verseny a természetjárásnak az a formája, ahol egyének vagy csoportok azonos feltételek mellett vetélkednek, hogy bebizonyítsák, ki készült fel a legjobban a tájékozódás és fizikai fáradalmak leküzdésére. A természetjáró verseny a versenyeknek az a fajtája, amely a szellemi és fizikai képességeket egyaránt próbára teszi. A szellemi felkészültség, a rutin elsőleges ugyan, de a fizikai erő, a természetben való jártasság is rendkívül fontos kellék. Bontsuk elemeire a természetjáró verseny fogalmát: A természetjáró versenyen a versenyzők a terepen azonos feladatokat oldanak meg egyenlő feltételek mellett és meghatározott idő alatt. A terep: a szabad természet egy része a rajta lévő természetes és mesterséges részletekkel. A feladatok a természetjárással kapcsolatosak. Ilyenek a tájékozódás, a térképismeret, nehezen járható területen való áthatolás, szabadban való táborozás, természetismeret stb. Mindezek, mint gyakorlati feladatok és mint elméleti feladatok, kérdések formájában. 4