Tájékozódási futás - ismertető leporelló (Budapest, 1977)
AMIT A VERSENYRŐL TUDNI KELL GYAKORLATI TUDNIVALÓK Tájékozódás a terepen azt jelenti, hogy megállapítjuk a világtájakat és a környező terep azonosításával meghatározzuk álláspontunkat . A terep és a térkép összehasonlításának, az álláspont meghatározásának alapja tehát az északi irány megállapítása és a térkép tájolása. Az északi irány meghatározása a térkép tájolása Az északi irány meghatározására szolgáló legegyszerűbb eszköz az iránytű. Ez egy acélcsúcson lebegő mágnestű, amely a Föld mágnesességének hatására mindig észak-déli irányba áll be. Amikor a térkép északi iránya egybeesik a Föld északi irányával, akkor a térkép a valóságnak megfelelően áll - azaz tájolva van. A térkép tájolását a gyakorlatban iránytűvel, illetve tájoló segítségével végezzük el: a térképet addig forgatjuk vízszintes helyzetben, amíg északi iránya meg nem egyezik a mellé- vagy éppen ráhelyezett iránytű vagy tájoló mágnestűjének északi felével. A tájékozódási futók az északi irány meghatározására a tájolót használják. Ez nem más, mint az iránytű továbbfejlesztett változata, amelynek az iránytűvel szemben döntő előnye, hogy a fő világtájakon kívül, segítségével az északi irány és a követendő irány közötti szög (azimut) is rögzíthető. Laptájoló részei: A versenyző a tájoló segítségével a térképről levett irányt (pl. út, erdővágás, gerinc, vagy két tereptárgyat összekötő egyenes iránya) a terepen is meg tudja állapítani és a valóságban követni tudja azt. Iránylevételhez a térképet nem kell betájolni. terep térkép Az iránylevétel módszere: 1. Helyezd térképedre a tájolót irányelével (hosszanti oldalával) a kiindulási és a megcélzott pont öszszekötő vonalára úgy, hogy a tájolón lévő nyíl a kívánt haladás irányába mutasson. 2. Forgasd a szelencét addig, amíg annak piros színű észak - déli irányvonalai a térkép É - D hálózati vonalait nem fedik úgy, hogy a tájoló szelencéjének É-i fele a térkép É jelének irányába mutasson. 3. A tájolót derékmagasságban tartva fordulj el testeddel úgy, hogy az iránytű északi piros vége a szelence felére mutasson. Ekkor a tájolón lévő nyíl (irányvonalak) a követendő irányt mutatja. Ehhez az utolsó mozzanathoz a térkép már nem sznksécroft A versenyzők a versenyközpontban gyülekeznek. Itt átöltöznek, megkapják rajtszámot, a versenyzőkartont, valamint a pontmegnevezéseket a kódjelekkel együtt. Ezután színes szalagozáson megközelítik a rajt helyét. A rajt úgy van kialakítva, hogy az többféle mozzanat megvalósítására alkalmas legyen az előrajtban szólítják be az induló versenyzőket, a térképrajtban adják a térképet, az időrajtban kezdődik maga a verseny. Indítás egyénileg, 1-2 percenként.A térképre van berajzolva a versenypálya, amely alapján a versenyző a rajttól az ellenőrzőpontok érintésével a célig eljut. Az utolsó ellenőrzőpont érintése után a már csak néhány száz méterre lévő cél következik. Ezt a szakaszt többnyire kötelező útvonalon, piros-fehér szalagozás mentén kell megtenni. Ez biztosítja azt, hogy a célt mindenki egy irányból közelítse meg.A cél helyét CÉL felirású transzparens és célkapu jelzi.Kordon között kell célbafutni és a célvonalat a kijelölt irányból átlépni. Ezután a versenyzőkartont, amelyen a bélyegzések találhatók, le kell adni kiértékelés céljából. A továbbiakban a versenyzők a rajtszám leadása ellenében általában frissítő italt kapnak, majd a kiszalagozás mentén ismét a versenyközpontba jutnak, ahol mosakodás és öltözködés következik. Az elért eredmény közlése a versenyzőkarton az eredmény kifüggesztésével történik. kiértékelésével és ÚTVONALVÁLASZTÁS ELLENŐRZŐPONTON Az ellenőrzőpontok a terepen 30x30 cm-es fehér-piros színű bójával vannak megjelölve.A bója oldalán, vagy közelében láthatjuk az ellenőrzőpont kódjelét (pl. A, DL, 12, stb.), mellette pedig a bélyegző, lyukasztó vagy zsír- kréta található, amely a pontérintésnek a versenyzőkartonon történő igazolására szolgál. Futás közben a bóját meglátva fel kell készülni a bélyegzésre. A pontokat sorrendben kell bélyegezni (lyukasztani) , hogy az a későbbiekben ellenőrizhető legyen. Az ünnepélyes eredményhirdetés és díjkiosztás szerves része a versenynek.A győzteseket győzelmi dobogóra állítják,a helyezettek érmeket, tiszteletdíjakat, okleveleket kapnak egyéni-, csapat- és váltóverseny esetében egyaránt. A versenypálya jelölése a térképen A versenyzők a rajthelyen kapják meg a verseny térképét.A térképre az ellenőrzőpontokat, valamint a rajt és cél helyét a versenybíróság általában előre berajzolja vagy benyomtatja, de az is előfordul, hogy ezeket a versenyzőnek kell a minta térképről sorrendben átrajzolnia. Bármelyik módszerre is kerüljön sor, a versenypálya jelölése mindig egységes jelekkel történik. Hajt Ellenőrzőpontok Cél Pontmegnevezések és kódjelek A verseny valamennyi ellenőrzőpontját a pontra jellemző megnevezéssel és kódjellel kell ellátni.Ezeket a versenyzővel előre közölni kell. A megnevezés elősegíti az ellenőrzőpont terepen történő felismerését, megtalálását. A kódjel egyértelműen bizonyítja, hogy valóban a térképen jelölt ellenőrzőpontot találtuk meg. A középen elhelyezett versenypálya ellenőrzőpontjainak megnevezései és kódjelei a következők: 1. kis tisztás (A) 2. gödör (B) 3. magasles (C) 4. szikla (K) 5. mélyedés (M) 6. határkaró (G) 7. kúp (H) 8. útelágazás (X) Bélyegzés az ellenőrzőponton Az ellenőrzőpontok érintésének igazolása többféle módon történhet: hagyományos bélyegzővel, lyukasztóval vagy zsírkrétával. A bélyegzés módjai: Fára telepített bója és párnás bélyegző Állványra rögzített ellenőrzőpont és szúróbélyegző Fára rögzített papírbója és színes zsírkréta 1 2 H c A versenyzőkarton A versenyzőkarton tartalmazza a versenyző személyi adatait. Erre kell az ellenőrzőpontokon bélyegezni, ezen rögzítik a rajt- és célidő adatait és végül a versenyző időeredményét és kihagyott ellenőrzőpontjait. Többféle változata használatos. A mai, nagylétszámú versenyeken gyakran előfordul, hogy a nevezésekhez is a versenyzőkartont használják fel. Ilyen változatra kidolgozott versenyzőkartont mutatunk be: KLUB Megj: EGYÉNI 1.nap VÁLTÓ 2 nap RAJTSZ ÚTT CÉL X A tájoló Iránylevétel a térképről RAJT CÉL A versenyző feladata az, hogy a térképen berajzolt ellenőrzőpontokon az előírt sorrendben haladjon át, és a lehető legrövidebb idő alatt érjen célba. A futó az ellenőrzőpontok között maga választja meg útvonalát. Ez a feladat a rajt pillanatától a célbafutásig állandóan tájékozódásra, a megfelelő útvonal kiválasztására készteti a versenyzőt. Melyik a helyes útvonal két ellenőrzőpont között? Ezt a versenyzőnek kell eldöntenie, számos szempont figyelembevétele mellett. Ez függ a két ellenőrzőpont közötti terepviszonyoktól, függ a versenyző elméleti és fizikai felkészültségétől, de többször még az időjárástól is. Lehet egy hegyet körbefutni jobbról vagy balról, úton vagy szintben, de lehet a csúcson keresztül a legrövidebb irányban. Ez az útvonalválasztás technikája. Térképünkön a 2-3 ellenőrzőpont között kínálkozó útvonalválasztási lehetőségek a mellékelt térképen láthatók.