Tájékozódási futás - ismertető leporelló (Budapest, 1977)

AMIT A VERSENYRŐL TUDNI KELL GYAKORLATI TUDNIVALÓK Tájékozódás a terepen azt jelenti, hogy megállapítjuk a világtá­jakat és a környező terep azonosításával meghatározzuk álláspon­tunkat . A terep és a térkép összehasonlításának, az álláspont meghatáro­zásának alapja tehát az északi irány megállapítása és a térkép tájolása. Az északi irány meghatározása a térkép tájolása Az északi irány meghatározására szolgáló legegyszerűbb eszköz az iránytű. Ez egy acélcsúcson lebegő mágnestű, amely a Föld mágnesességének hatására mindig észak-déli irányba áll be. Amikor a térkép északi iránya egybeesik a Föld északi irányával, akkor a térkép a valóságnak megfelelően áll - azaz tájolva van. A térkép tájolását a gyakorlatban iránytűvel, illetve tájoló segít­ségével végezzük el: a térképet addig forgatjuk vízszintes hely­zetben, amíg északi iránya meg nem egyezik a mellé- vagy éppen ráhelyezett iránytű vagy tájoló mágnestűjének északi felével. A tájékozódási futók az északi irány meghatározására a tájolót használják. Ez nem más, mint az iránytű továbbfejlesztett vál­tozata, amelynek az iránytűvel szemben döntő előnye, hogy a fő világtájakon kívül, segítségével az északi irány és a követendő irány közötti szög (azimut) is rögzíthető. Laptájoló részei: A versenyző a tájoló segítségével a térképről levett irányt (pl. út, erdővágás, gerinc, vagy két tereptárgyat összekötő egyenes iránya) a terepen is meg tudja állapítani és a valóságban követni tudja azt. Irány­levételhez a térképet nem kell betájolni. terep térkép Az iránylevétel módszere: 1. Helyezd térképedre a tá­jolót irányelével (hosszan­ti oldalával) a kiindulási és a megcélzott pont ösz­­szekötő vonalára úgy, hogy a tájolón lévő nyíl a kívánt haladás irányába mutasson. 2. Forgasd a szelencét addig, amíg annak piros színű észak - déli irányvonalai a térkép É - D hálózati vonalait nem fedik úgy, hogy a tájoló szelencéjé­nek É-i fele a térkép É jelének irányába mutasson. 3. A tájolót derékmagasság­ban tartva fordulj el testeddel úgy, hogy az iránytű északi piros vé­ge a szelence­­ felére mutasson. Ekkor a tájo­lón lévő nyíl (irányvona­lak) a követendő irányt mutatja. Ehhez az utol­só mozzanathoz a térkép már nem sznk­sécroft A versenyzők a versenyközpontban gyülekeznek. Itt át­öltöznek, megkapják rajtszámot, a verseny­zőkartont, valamint a pontmegnevezéseket a kód­jelekkel együtt. Ezután szí­nes szalagozáson megközelítik a rajt helyét. A rajt úgy van ki­alakítva, hogy az többféle mozza­nat megvalósítására alkalmas legyen a­z előrajtban szólítják be az induló versenyzőket, a térképrajtban ad­ják a térképet, az időrajtban kez­dődik maga a verseny. Indítás e­­gyénileg, 1-2 percenként.A tér­képre van berajzolva a verseny­­pálya, amely alapján a ver­senyző a rajttól az ellenőrző­­pontok érintésével a célig eljut. Az utolsó ellenőrzőpont érintése után a már csak néhány száz méterre lévő cél következik. Ezt a szakaszt többnyire köte­­lező útvonalon, piros-fehér szalagozás mentén kell megtenni. Ez biztosítja azt, hogy a célt min­denki egy irányból közelítse meg.A cél helyét CÉL felirású transzparens és célkapu jelzi.Kordon között kell célbafutni és a célvonalat a kijelölt irányból átlépni. Ezután a versenyzőkartont, amelyen a bélyegzések találha­tók, le kell adni kiértékelés céljából. A továbbiakban a versenyzők a rajtszám leadása ellenében álta­lában frissítő italt kapnak, majd a kiszalagozás mentén ismét a versenyközpontba jutnak, ahol mosakodás és öltözködés következik. Az elért eredmény közlése a versenyzőkarton az eredmény kifüggesztésével történik. kiértékelésével és ÚTVONALVÁLASZTÁS ELLENŐRZŐPONTON Az ellenőrzőpontok a terepen 30x30 cm-es fehér-piros színű bójával vannak megjelölve.A bó­ja oldalán, vagy közelében lát­hatjuk az ellenőrzőpont kódjelét (pl. A, DL­, 12, stb.), mellette pe­dig a bélyegző, lyukasztó vagy zsír-­­ kréta található, amely a ponté­rintésnek a versenyzőkartonon történő igazolására szolgál. Futás közben a bóját meg­látva fel kell készülni a bélyegzésre. A ponto­kat sorrendben kell bélyegezni (lyukasz­tani) , hogy az a későbbiekben el­lenőrizhető le­gyen. Az ünnepélyes eredményhirdetés és díjkiosztás szerves része a versenynek.A győzteseket győzelmi dobogóra állítják,a helyezet­tek érmeket, tiszteletdíjakat, okleveleket kapnak egyéni-, csapat- és váltóverseny esetében egyaránt.­ A versenypálya jelölése a térképen A versenyzők a rajthelyen kapják meg a verseny térképét.A tér­képre az ellenőrzőpontokat, valamint a rajt és cél helyét a ver­senybíróság általában előre berajzolja vagy benyomtatja, de az is előfordul, hogy ezeket a versenyzőnek kell a minta térképről sorrendben átrajzolnia. Bármelyik módszerre is kerüljön sor, a versenypálya jelölése mindig egységes jelekkel történik. Hajt Ellenőrzőpontok Cél Pontmegnevezések és kódjelek A verseny valamennyi ellenőrzőpontját a pontra jellemző meg­nevezéssel és kódjellel kell ellátni.Ezeket a versenyzővel előre közölni kell. A megnevezés elősegíti az ellenőrzőpont terepen történő felismerését, megtalálását. A kódjel egyértelműen bi­zonyítja, hogy valóban a térképen jelölt ellenőrzőpontot találtuk meg. A középen elhelyezett versenypálya ellenőrzőpontjainak megnevezései és kódjelei a következők: 1. kis tisztás (A) 2. gödör (B) 3. magasles (C) 4. szikla (K) 5. mélyedés (M) 6. határkaró (G) 7. kúp (H) 8. útelágazás (X) Bélyegzés az ellenőrzőponton Az ellenőrzőpontok érintésének igazolása többféle módon történ­het: hagyományos bélyegzővel, lyukasztóval vagy zsírkrétával. A bélyegzés módjai: Fára telepített bója és párnás bélyegző Állványra rögzített ellenőrzőpont és szúróbélyegző Fára rögzített papír­­bója és színes zsír­kréta 1 2 H c A versenyzőkarton A versenyzőkarton tartalmazza a versenyző személyi adatait. Erre kell az ellenőrzőpontokon bélyegezni, ezen rögzítik a rajt- és célidő adatait és végül a versenyző időeredményét és kiha­gyott ellenőrzőpontjait. Többféle változata használatos. A mai, nagylétszámú versenyeken gyakran előfordul, hogy a nevezések­hez is a versenyzőkartont használják fel. Ilyen változatra kidol­gozott versenyzőkartont mutatunk be: KLUB Megj: EGYÉNI 1.nap VÁLTÓ 2 nap RAJTSZ ÚTT CÉL X A tájoló Iránylevétel a térképről RAJT CÉL A versenyző feladata az, hogy a térképen berajzolt ellenőrzőponto­kon az előírt sorrendben haladjon át, és a lehető legrövidebb idő alatt érjen célba. A futó az ellenőrzőpontok között maga választja meg útvonalát. Ez a feladat a rajt pillanatától a célbafutásig ál­landóan tájékozódásra, a megfelelő útvonal kiválasztására készteti a versenyzőt. Melyik a helyes útvonal két ellenőr­zőpont között? Ezt a versenyzőnek kell eldöntenie, szá­mos szempont figyelembevétele mellett. Ez függ a két ellenőrzőpont közötti terepviszonyoktól, függ a versenyző elméleti és fizikai felkészültségétől, de többször még az időjárástól is. Lehet egy hegyet körbefutni jobbról vagy balról, úton vagy szintben, de lehet a csúcson keresz­tül a legrövidebb irányban. Ez az útvo­nalválasztás technikája. Térképünkön a 2-3 ellenőrzőpont között kínálkozó útvonalvá­lasztási lehetőségek a mel­lékelt térképen lát­hatók.

Next