Tájékozódási futás, 1967 (1-12. szám)

1967-02-01 / 2. szám

Az OTSZ Híradó különlenyomataként is megjelenik:. 1997 . évi 2. sz. ♦ Hullámlovaglás Kék tenger, zöldelő part, s hullámok hátán, rősnyi deszkán­ suhanó karcsú alakok. Filmekből, könyvekből megszokott óceániai kép ez. Onnan származik a hullámlovaglás sportja, mely ügyességet, helyzetfelismerést és egy jókora hullámot igényel. Sportunkban is elkelne egy ilyen, s máris repülnénk biztos partok felé! De hol van ez?! - Hol? - Itt köztünk! - De milyen hullám? Könyörgöm, nézzünk körül! Vegyük észre, itt a Nagy Alkalom! Igen, egy nagy betűvel. A demográfiai hullám az általános iskola felsős osztályaiban tornyosul, rövidesen átcsap a gimnáziumokba, technikumokba, munkahelyekre és szétárad az egész országban. Annyi serdülő és ilyen gyenge nemzetközi eredmények! Az élsport ott születik, ez igaz, de a szülésnél segíteni kell! Engedjetek meg egy közeli példát! Budapesti Spartacus. Szinte kizárólag válogatot­takból állunk, erőfeszítés nélkül nyerjük a csapatversenyeket, voltunk a Világbajnokságon, itthon megvédtük bajnoki címünket, s remélem, nem tűnt szerénytelenségnek ez a felsoro­lás, mert ... Mert ennél a szakosztálynál nincs utánpótlás, s nem is volt már jó néhány éve. Hajmeresztő kötéltáncot járunk a néhány hónapja nevelődő úttörő korosztály és saját kiöregedésünk közt. De meddig? Tudom vannak fehér hollók /OSCIBEAC/ és országos viszonylatban talán nem ilyen végletes a helyzet, de meggyőződésem, hogy nem is sokkal jobb. Budapesten tavaly a felnőtt versenyzők számának növekedési üteme felülmúlta az ifjúságiét. És most itt a hullám. Cikkek jelennek meg nap, mint nap. Elemző, aggódó, tárgyilagos és szubjektív írások foglalkoznak a mostani tizenegynéhány évesek eljövendő sorsával. Tény, hogy egyre szűkebb lesz számukra minden, kevés lesz a hely a tornatermekben, az uszodákban, a pályákon. Mit jelent ez számunkra? Sokat! Lehetetlen nem észrevenni lehetőségeinket.Talán elfogult vagyok a tájékozódási futás iránt de minden sportág be tudja és be is szokta bizonyítani, hogy náluk vannak a legnagyobb fejlesztési lehetőségek. Kíséreljük meg mi is! Anyag és lekötetlen energia rendelkezésünkre áll. Na igen! Hol a tájoló, a futócipő, stb.stb.? Minek tömegesítsek, ha nincs,tájoló? Jelenleg, sokaknak érve ez. De megkedveltetni a rendszeres sportolást, beléjük oltani a futás szeretetét és tájékozódásra oktatni - nem "Silva", vagy "Suunto" kérdés. Találjuk meg azt a formát, amelynél a kezdőnek nem szükséges olajos laptájolót a kezébe adni! Szerintem az a jó versenyző, aki szinte nem is használja a tájolót é­s mégis eredmé­nyes. Gondoljunk csak vissza az elmúlt év könnyű és egyszerű pályáira, az iránytű csak felesleges súly volt. Kezdőkkel nem irányfutást kell gyakoroltatni, hanem a tájékozódási ösztönt kell kifejleszteni! A tájoló segédeszköz - ezt ne feledjük! Mellesleg ugyanez volt nem régen a térképekkel. Az most megoldódott - többé - kevésbé - s lám a fejlődés nem éppen ugrásszerű! Nem létkérdés, hogy minden tanulóból rendszeresen sportoló tájékozódási futó váljék, de az már nem mindegy, ismeri-e ezt az erdei versenyformát, vagy nem. Szomorú lesz, ha tíz év múlva még mindig ismeretlen terület lesz sportunk a közvélemény szemében. Badarság lenne tőlem, abban reménykedni - finn emlékeim hatására - hogy itt a sok fiatal most,­ nem tudnak majd mit csinálni, eljönnek tájékozódni, egymást taposva, s nekünk nem lesz más dolgunk, mint kiszemelni a legjobbakat. Ördögöt. A hullámot nem ernyedten kell várni, s lovagoljuk meg! mert továbbzúdul! Vegyük magunknak a bátorságot Skerletz Iván .!

Next