Tájfutás, 1980 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

TÁJFUTÁS XI.ÉV. A MAGYAR TÁJÉKOZÓDÁSI FUTÓ SZÖVETSÉG LAPJA 1.SZÁM Felelős szerkesztő: Skerletz Iván - Kiadja a Sportpropaganda Vállalat - Fele­lős kiadó: Szebeni István igazgató - Készült a Sportpropaganda Vállalat sok­szorosító üzemében - Műszaki vezető: Tihanyi Sándor - Előállítás helye: 19’ Budapest Dózsa György út 1-3. Ideje: 1986. április hó Terjeszti a Magyar Posta A szövetség és a lap életének második évti­zedének elején négy ol­dallal kevesebb olvas­nivalót találhatunk e számunkban. Négy oldal­lal kevesebb de a Vá­rosmajor parktérképé­vel többet. Ezt a szá­mot lehetett volna a visszaemlékezésnek szentelni,­ felidézve a megszépítő múltat,a kezdet nehézségeit és örömeit. Sokan állít­ják, hogy mi magyarok ünnepelni - de nekike­seredni is - ugyancsak tudunk. Sportágunkban nincs ok különösebb ünneplésre, de vész­­­harangok kongatására sem. Tenni kell a ma­gunkét, néha a másét is, mint például a parktérképek megjelen­tetésével, mely idővel biztosan sportágunk érdekeit fogja szolgál­ni, de első fokon mégis csak az oktatás idénye­it elégíti ki.A Város­major térképe kapcsán vissza is tekintünk a kis terület múltjára, térképére, már csak a­­zért is , mert a táj­futás egyik alappillé­rét jelentő térképkul­túra nem szorítkozhat és nem is állhat meg a jelen ismereténél. Sokan szeretik a tér­képet, de kevesen ér­tik, sajnos. Ezen kí­vánunk, akarunk segí­teni, mikor térképes olvasnivalóval látjuk el kedves előfizetőin­ket. És ez az újdonság szolgáljon magyarázatul a csökkenő, de még meg­lévő késésért lapunk megjelenésénél. Bárcsak igazzá, valóvá válna ez a módosított sláger­szöveg a tájfutás berkeiben! Ha igen, akkor bizton hi­szem, hogy nem kellene lasszóval fogni a térképhelyes­bítőket és nem kellene a lassan felnőtté váló kezdő versenyzőket a térképolvasás alapjaira tanítgatni. Az iskolától sok mindent várnak és várunk,többek közt a természetben történő tájékozódás elsajátításá­nak az oktatását is. De erre nem várni kell, hanem elé­be kell menni az igényeknek , ki kell használni a tan­tervek nyújtotta lehetőségeket ! Mert vannak! Már az általános iskola harmadik osztályában, a környezetis­mereti órákon vázlatot kell rajzolni az osztályterem­ről, iskolaudvarról. A felsőbb osztályokban, majd pe­dig a középiskolák földrajz tanterveiben­­ és a módo­suló tantervekben még inkább­ tág tere van, lehetne a tájékozódás oktatásának, gyakorlásának. Csak éppen nincs meg a taneszköz, hiszen kevés pedagógus vállal­kozik, nagyrészt érthetően,­ egy-egy park, iskolaud­var felvázolására. Az itt rejlő lehetőségek megismertetése a sportág berkeiben szép számmal tevékenykedő pedagógusokra vár­na. A szerkesztőség várja is az oktatásügyet jól is­merő, a tájfutást szeretők értő írásait. A mellékelt Városmajor térkép az első hazánkban. Külföldön is csak néhány éve lódult meg igazán a tér­­­képkiadás e téren. Itt igazán közel kerülhetünk a vi­lágszínvonalhoz, s akkor majdan évek múltán ez kama­tozni fog magasabb szinten is. Kevés város, település van, ahol nem található egy­­egy 56 hektárnál, vagyis 6,5 négyzetkilométernél kisebb park valamelyik iskola közelében.A parktérkép kiadását most a szövetség végzi a Kartográfiai Vállalattal együttműködve /mint az erre jogosult kiadóval/, de a terjesztésben és méginkább a javításban várja a szak­­szövetségek, egyesületek segítségét. Egy parktérkép megjelentetése nem esetleges, fel kell mérni a várható igényeket és meg kell találni a­­zokat - lehetnek serdülő versenyzők is -, akik kija­vítják a térképet. Lehet mindenkinek egy parkja, az mely gyerekkorában szívéhez nőtt, ahol fiatal korában szép reményekkel andalgott esté­nként, ahol gyerekként játszott a homokozóban. A Városmajor is valahogyan így­­létezik,, hiszen a hatvanas évek válogatottjának je­lentős része itt nőtt fel, itt edzett Monspart Sarol­ta is innen, a Klára­­mostani lapunkon Ignotus­ utcá­ból indult edzéseire a Majorba, a világbajnokság felé.

Next