Tájfutás, 1986 (17. évfolyam, 1-9. szám)
1986-01-01 / 1-2. szám
XVII.ÉVFOLYAM A MAGYAR TÁJÉKOZÓDÁSI FUTÓ SZÖVETSÉG LAPJA 1-2.SZÁM NÉVSOR TÁJFUTÁS Ebben az évben jelent meg évkönyvünk a megszokott Szélrózsa címen, és kapható az MTFSZ-ben 30 forintért. És megküldik akárhová is. Csak vegyék, csak böngésszék! Mert hiába kapott minden megyei szövetség néhány példányt terjesztésre; úgy látszik nagyon kevés versenyzőt, bírót érdekel a tartalma. Mert most nem eszmefuttatások olvashatók, hanem eredmények! 1984. és 1985. esztendők összes jelentős versenyének mindegyik kategóriájának legalább három- három helyezettje. És az idősebbek emlékezhetnek, mert 195° 1985 közötti országos bajnokságok eredményei is szerepelnek, s végül sportágunk legfontosabb eseményei felsorolása zárja az évkönyvet. Hatvan évet ölel fel ez az áttekintés. Még a nyolcvan oldalt sem éri el a terjedelem, de ennek ellenére állítható, az egyik legtartalmasabb könyvet forgathatja az olvasó. A kiadásért felelő pedig annak örülne igazán, ha érkeznének észrevételek, kiegészítések, sőt hoszszabb cikkek is. Mert mindenki azt mondja, hogy évkönyvre szükségvan. De kinek, amikor a versenyek eredményét sem olvassák? Jövő tavasszal is fog megjelenni évkönyv, de egyre csökkenő példányszámban, mert csupán azért,hogy néhány szakirodalmi gyűjtő megvegye nem érdemes mázsaszámra kinyomtatni. Milyen sokan vagyunk, kiálthatnánk fel a következő oldalak olvasásakor! Pedig tudjuk, hogy milyen kevesen rendezünk versenyeket, sőt világversenyeket. És milyen kevesen vagyunk, mint versenyzők, mert ezer körüli induló sok eseményen van, de volt tíz éve is. Az egykor megálmodott szüntelen fejlődés és létszámgyarapodás nem következett be. Ez a jegyzék arra hivatott, hogy emlékezetünkbe idézze a már csak a névsorban lévő, de esetleg csak a hívó szóra várókat. Örömöt okozzon, hogy látjuk új szakosztályok neveit és elgondolkozzunk az emlékezetünkben még létező, de névsorban már nem szereplőkről. A sokat emlegetett, közhellyé vált nehéz gazdasági helyzetről szóló sirámok igazak mint minden közhely — de alkalmas arra is, hogy megfeledkezzünk azokról , akik mindezt nem sorscsapásnak, hanem az élettel együtt járó jelenségnek tekintik és éppen ezért végzik munkájukat változatlan szívóssággal, megszállottsággal. Sokszor elszigetelten, egymást nem találva dolgoznak versenyzők, bírók, edzők, pedig egy telefon , egy jó címre küldött levél forintban nem mérhető haszonnal és örömmel járhat. Ezt a bevezetést a címjegyzékhez a szerkesztő mindenkinek írja, habár sok hasonlót elkövetett már, de mégis bízik abban, hogy a számára pangónak tűnő sportági élethez ez névsorolvasás jótékony hatással járul hozzá. Skerletz Iván