Tájoló, 1995 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1995-02-10 / 1. szám
1995/1 TÁJOLÓ A Budapesti Tájékozódási Futó Szövetség lapja 1995/1 A szerkesztőség vezetője: Schell Antal Szerkesztőbizottság : Argay Gyula, Cseresnyés Ágnes Hajdú Martin, Hujba Ágnes, Józsa Sándor, Lantos Zoltán, Sőtér Johanna, Tóth Eszter Szerkesztőség: 1053 Budapest, Kúria u. 3. II./2. Tel.: (06-1) 118-0933/292 Hivatalos idő: kedd, csütörtök 16-19 óráig Nyomdai előkészítés: Karakter Kft., Tel.: 165-86-82 Kiadja: Budapesti Tájékozódási Futó Szövetség Felelős kiadó: Vass László HU ISSN 1215-8526 Megjelenik évente 10 alkalommal: lapzárta megjelenik 1. 02.02 02.10 2. 03.02 03.10 3. 04.06 04.14 4. 05.04 05.12 5. 06.01 06.09 6. 07.06 07.14 7. 08.24 09.01 8. 09.21 09.29 9. 10.26 11.03 10. 11.30 12.08 Megrendelhető a Budapesti Tájékozódási Futó Szövetségnél, a szerkesztőség címén. A jubileum kapcsán... Első emlékem a tájékozódási sportról 1955. áprilisára datálódik, amikor is egy éjszakai verseny résztvevőjeként hallgattam végig az „öregek” rémregényeit falánk vaddisznókról, harapós kutyákról, zuhogó esőről, fagyról, és más erdei, hegyi csodákról. Mindez Vinye Sándormajor elhagyatott vasúti megállójában zajlott, s míg a többiek lelkesen szerkesztették az érintendő pontokat, én a hidegtől no meg a félelemtől is cidriztem. Aztán „lefutottuk” a pályát, és én Hódító Roburnak képzeltem magam. Azóta sok-sok év telt el, háromszor váltam meg a sportágtól rövidebb, hosszabb időre, de mindig visszataláltam. Visszakozott a sok-sok emlék, a barátok, a tájfutás légköre, és a varázs, amit ez az életforma jelent. Nem véletlen, hogy nemzetközi szinten is az IOF a tájfutók nagy családjáról beszél, s itthon is a kötöttségek, a kapcsolatok, a viselkedési normák, a közös munka hozták meg egy családi sportág elévülhetetlen érdemeit és eredményeit. Nem csak attól váltunk családdá, mert az unokák is ugyanúgy nyomdokainkba léptek, mint lányaink és fiaink, hanem azért is, mert sportágunkból kimaradt a politika, az önzés, a gazdasági-társadalmi előnyök hajhászása. Szerencsére! Számomra ezért 1995 nem csupán hivatalos kettős évforduló, hanem egy személyes megmérettetés éve is. Az első tájékozódási futóverseny 70. évfordulója, és az Önálló Szövetség, vele együtt a BTFSZ megalakulásának 25. évfordulója mellett nem halványulnak el azok a személyes jubileumok, események, eredmények és kudarcok sem, melyeket ennek a nagy családnak a csoportjai, tagjai éltek át, és éltek meg. Számomra ez a 40 év jelent egy egész történelmet. Jelent sikeres és sikertelen versenyzést, keveréseket a Zajnát-hegyekben, dobogót Farkasgyepün, jelenti 21 év edzői munkáját, magyar bajnokságokat, eredményes helytállást világversenyeken. Jelent hóban, sárban való dagasztást versenyzőként és edzőként egyaránt. Harcot a másodpercekkel, és harcot makacskodó versenyzőimmel. Jelenti az éjszakába nyúló edzéstervezést, de jelenti BEAC-os, MAFC-os, vagy a válogatott versenyzőinek sikereit is. Lehet, hogy ez a hetven esztendő sokak számára csak néhány évet jelent, de az biztos, és ezt igazolta a Jubileumi Közgyűlés, és másnap a Balázs vendéglőtől indult jubileumi verseny népes mezőnye is, a kettős évforduló fiatalnak és fiatalabbnak, amatőrnek és élsportolónak, a sportág szenior híveinek, és visszatérőknek egyaránt fontos és meghatározó. Ehhez kívánok Mindnyájatoknak a jubileumi év elején sok sikert, jó egészséget, és eredményes munkát az elkövetkezendő 70 évre. Dr. Fekete Jenő Tájoló