Tájoló, 1996 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1996-02-09 / 1. szám
1996/1 TÁJOLÓ A Budapesti Tájfutók Szövetségének lapja 1996/1 A szerkesztőség vezetője: Schell Antal Szerkesztőbizottság: Argay Gyula, Cseresnyés Ágnes Hajdú Martin, Hujba Ágnes, Józsa Sándor, Lantos Zoltán, Sőtér Johanna, Tóth Eszter Szerkesztőség: 1053 Budapest, Kúria u. 3. II./2. Tel.: (06-1) 118-0933/292 Hivatalos idő: kedd, csütörtök 16-19 óráig Nyomdai előkészítés: Karakter Kft.; Tel.: 165-86-82 Nyomda: Fragmentum Kft. Kiadja: Budapesti Tájfutók Szövetsége Felelős kiadó: Vass László HU ISSN 1215-8526 Megjelenik évente 10 alkalommal: lapzárta megjelenik 1. 02.01 02.09 2. 03.07 03.14 3. 04.04 04.12 4. 05.02 05.10 5. 05.30 06.07 6. 08.01 08.09 7. 08.29 09.06 8. 09.26 10.04 9. 10.24 11.01 10. 11.28 12.06 Megrendelhető a Budapesti Tájfutók Szövetségénél, a szerkesztőség címén. Közgyűlés (k-val) Minap felhíva Schell Tóni, hogy megint budapesti közgyűlés lesz, tudósítani kéne róla, és az én írásaimat különösen kedvelik a Tájoló olvasói, így fogják a balekot, hízelgéssel. Éppen kezdésre érkeztem (kicsit késve), úgyhogy a Tóni csak messziről hunyorított rám bíztatóan, és kézzel lábbal mutogatta, hogy legfeljebb másfél oldalt írhatok, igyekezzek minél színesebben, de azt viszont már holnapután kéri, mert lapzárta! Épp így volt ez a múlt évben is, meg azelőtt is mindig, ha jól emlékszem. Alig helyezkedtem el, máris számolják a jelenlevőket, hogy határozatképesek-e? Na, ezek határozatképesek voltak, úgyhogy következhettek a beszámolók. Szépen sorban. Elnök, felügyelőbizottság, főtitkár. Szomorú tények vidám interpretációja. Nincs pénz. Nincs pénz. NINCS PÉNZ! Hozzászólások: Drága az utazás, drága a nevezés langyos a víz... Nincs pénz. Nincs pénz! (Ezt már mintha valaki említette volna.) Továbbá: szemetesek az erdők. Régi téma, új variációkkal. Emlékezem a hetvenes évek végére, amikor a sörösüvegek, eldobott műanyag zacskók képezték az enyhe fejcsóválás tárgyát. Amikor arról volt szó,hogy ne hagyjuk a stekket a fában, meg hogy szedjük össze a kreppapírt. Aztán emlegettük a savas esőt, a kiszáradt fákat, meg a horhosokba hordott sittet. Sitt! Gondoljátok csak el: kő, meg habarcs, meg tégla, meg korhadt épületfa! Derék környezetbarát anyagok, egyetlen tájfutót se csapnak agyon! Most bezzeg elvadult csövesekről, autóbontó tolvajbandákról volt szó, és még legszelídebb volt a városszéli kutyasétáltatókról szóló történet. Hiába, haladás minden vonalon, ahogy az manapság el is várható. A szünetben ettünk, ittunk (melléktermék egy csomó eldobandó műanyagpohár), és elkértem a tavalyi, meg az idei költségvetés tényszámait, de juszt se közlöm. Minek is, néhány szomorú szám, alig van nulla a végén. Elég, ha tudomásul veszitek, tájfutásból idén se fog meggazdagodni senki. Szünet után jöttek az igazán komoly dolgok. Alapszabály módosítás, amihez szükséges a kétharmados többség! Kínos kérdés, tudjuk a TV parlamenti közvetítéseiből. De itt nálunk minden rendben, továbbra is határozatképes volt a közgyűlés, és jól működtek a szavazók. Bár a szavazatszámlálás érdekes eredményeket hozott, néha negyvennégy, néha negyvenegy volt az összes leadott szavazatok száma de hát tudjátok, olyasmi ez, mintha valaki egy zsák bolhát akarna összeszámolni. Na de fontos, hogy megvoltak a szükséges kétharmadok. Tájoló