Tájoló, 2003 (21. évfolyam, 1-10. szám)
2003-06-13 / 5. szám
2003/5 Aki május 16-án az esti órákban a 21-es busszal a Széchenyi-hegyre igyekezett, meglepően sok tájfutóval találkozhatott útközben. De érdekes módon öltönyös, nyakkendős, ünneplőbe öltözött, többnyire szenior korú versenyzők voltak ők és nem valamelyik ismert versenyközpontba igyekeztek, hanem valamennyien a víztoronnyal szemben található Hotel Sunlight közelében lévő megállónál szálltak le. Mindnyájan egy helyre igyekeztek, Dr. Fekete Jenő, azaz Svarc személyes meghívásának tettek eleget. A BTFSZ elnöke ugyanis ezen a napon ünnepelte 60. születésnapját és ebből az alkalomból kapott meghívást 102 barát, rokon, munkatárs és sporttárs az esti vacsorára a szálló éttermébe. Hogy csak a sportolókról szóljak, a BTFSZ elnöksége mellett ott voltak a MAFC egykori és mai versenyzői, a régi válogatottak tagjai, sok sportbarát. Úgy gondolom a sajtón keresztül ezúton is gratulálhatunk a születésnap alkalmából, jó egészséget kívánva az elnöknek. A Tájoló szerkesztősége ez alkalomból kereste meg Fekete Jenőt és érdeklődött az elmúlt évtizedekben történt eseményekről, természetesen, ami a sport területén történt. - Mikor és hogyan kezdted a tájfutást? - Első versenyemen 11 éves koromban, 1954-ben indultam a Bakonyban. Ez egy akkori szabályok szerint lebonyolított éjszakai verseny volt, angyalos térképen, szerkesztett pontokkal. A verseny ideje alatt zuhogott az eső és én a fél versenyt végigbőgtem. A MOTIMTE színeiben indultam, 3 fősek voltak a csapatok és én a legfiatalabb versenyző voltam, korengedély kellett az induláshoz. Jó eredményt értünk el, az élmezőnyben végeztünk, de ez természetesen nem rajtam múlott. Az akkori versenyek jó iskolát jelentettek, a kitartás, a csapatszellem érvényesült. A folytatás nem volt túl intenzív, az általános iskola és a gimnázium éveiben csak néhány versenyen indultam. Egyetemi éveim alatt teljesen kimaradt a tájfutás, de azt követve a BEAC színeiben kezdtem újra a versenyzést. - Milyen eredményeket értél el ebben a sportágban? - Élversenyző sohasem voltam, de a másodosztályú versenyeken biztos csapattagnak számítottam és néha még győztem is. A MAFC volt a nagy ellenfél, az egyik Hungária kupán sikerült legyőzni őket és megnyerni a versenyt. - Azt tudjuk, hogy évekig végeztél edzői munkát, de versenybíróként is dolgoztál? - 1967-ben lettem versenybíró és sok verseny rendezésében vettem részt a BEAC-ban. Ebben az időszakban lett az Eötvös egy nagy nemzetközi verseny és a Kilián is kinőtte a korábbi gyermekbetegségeket. 1969- ben kértek fel a BEAC ifi csapat edzőjének. A 70-es években edzői képesítést szereztem a TF- en, majd a MAFC-ban másodállású edzőként dolgoztam. 1974 és 1980 között a junior és utánpótlás válogatott edzőjeként tevékenykedtem. Az edzői munka az 1983-as VB miatt maradt abba, de a VB után még hat évig voltam a MAFC edzője. - Kik dolgoztak a kezed alatt és milyen eredményeket értek el? - A válogatottban sok kiváló versenyző volt ebben az időben. AZ ELNÖK 60 ÉVES . Tájoló