Tanácsok Lapja, 1953 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1953-10-20 / 20. szám

16 DALTÓL HANGOSAK A NYÉKI HEGYEK Messziről olyan a látvány, mintha eleven színekkel tar­kított festmény kelt volna életre! Csikósgúnyába öltö­zött lovasok nyargalásznak az utcán, s a lovak patája nyomán porfelhő kavarodik itt is, ott is. Szekerek érkez­nek egymásután a tanácsháza elé, tele tarka sallangokkal. A lovak nyakán színes papír­szalagok és csengő, amely minden egyes kényes felhor­kanásnál kedvesen, izgatóan csilingel. Az emberek k­itó­­dulnak a kapukon, s jókat kacagnak az egyik szekéren mókázó, kormosképű, cigány­nak öltözött fiatal páron. Ifjak, öregek szemében jó­kedvű izgalom csillog, így kezdődik .. . így kezdődik az idei bol­dog szüret Nyékládházán ... S hogy a sűrű tömeg egy­begyülekezik a tanácsháza előtt a szekerek körül, valaki közberikolt: — Gyerünk az Állomás­térre! Onnan indulunk, a zenekar is ott vár már! Az Állomás­ téren azután rendeződik a menet. A sze­kérsor előtt négy csikós ille­­geti tűzről pattant gyönyörű lovát. Néha neki-nekiiramod­­nak, nem könnyű fékentar­­tani ezeket a kényesléptű pa­ripákat . .. Az első szekéren a zenészek ülnek, a miskolci helyőrség öt jókedvű, fiatal honvédje, akik fáradhatatla­­­ nul húzzák, fújják, ütik a talpalávalót. A következő szekér a szüretet jelképezi: rajta a prés, a kád, néhány hordó, s a vidám szüretelők. Utánuk a DISZ-fiatalság csoportja jön. A szekér tete­jén szinte hullámzik a­ sok pompás népviselet. Lehetnek vagy harmincan, lányok és fiúk, a falu legjobb táncosai. Ősi szokás szériát... Nyékládházán az az ősi szokás, hogy azon a napon, amelyiken a szüret megkez­dődik, a szüreti menet körül­járja a­ falut. Utcáról utcára mennek, az utcasarkokon megállnak, rövid kis műsort adnak, így hívják meg a la­kosságot az esti szüreti mu­latságra. Az Állomás-térről az István-útra gördülnek a szekerek ... Onnan a mozi előtti térre... A kisbírónak öltözött Székely Laci kezében megperdül mindenütt a kis­dob. — Közhírré tétetik először, másodszor, harmadszor, hogy a helyi DISZ-szervezet a köz­ségi tanáccsal karöltve ma este 7 órai kezdettel szüreti mulatságot rendez! Az idei gazdag szüret reményében mindenkit szeretettel elvá­runk a kavicsbánya kultúr­­helyiségébe! A zenét a mis­kolci helyőrség honvéd elv­társai szolgáltatják. Azután rázendít a zenekar, s táncba kezd a község DISZ- fiataljainak szilajmozgású kultúrcsoportja. Ahogy pat­tog a csárdás, úgy koppan a csizma, röppen a szoknya ka­réja. »Réten, réten, sej a nyéklád­­házi réten, elvesztettem a zsebbe való késem...« Van ok a jókedvre A nézők arcát a boldogság pírjával öntözi a hegyek mö­gé igyekvő nap. Itt öreg anyóka gyönyörködik csár­­dásozó unokájában, amott szőkehajú kislány nézi daliás mátkáját. A férfiak arcán ki­simulnak a ráncok, hegye­sebb a bajusz, ők érzik át talán legmélyebben ennek a boldog szüretnek a jelentő­ségét. Ők tudják legjobban, mivel tette pártunk és kor­mányunk felejthetetlenné ezt az idei, minden előbbinél kedvesebb szüretet. Ebben az évben több olyan kormányintézkedés történt, amely a szőlőtermelő gazdá­kat különösen jókedvre derí­tette. A kormányprogramm kedvezményeiben ők is búsá­­san részesülnek. A Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete ki­mondja: az 1953/54. gazda­sági évre megállapított be­gyűjtési árakat szőlőre, must­ra és borra vonatkozóan egy­ségesen 50%-kal fel kell kell emelni. Ugyanakkor a szőlőtermelők most már nin­csenek semmiféle zaklatásnak sem kitéve, hiszen éppen ez a törvényerejű rendelet szün­tette meg a bor forgalmával kapcsolatban eddig érvény­ben levő forgalmi korlátozá­sokat. Jól tudják a nyékládházi dolgozó parasztok —­ a ta­nács felvilágosító munkája nyomán —, hogy azokban a községekben, amelyek bor­beadási tervüket teljesítet­ték, a vendéglátóipari válla­latok, földművesszövetkeze­tek, italmérési engedéllyel rendelkező személyek, társa­dalmi szervek borszőlőt, mus­tot vagy bort továbbeladás céljából szabadon vásárolhat­nak. Márpedig ez az intézke­dés igen nagy anyagi előnyt jelent a község szőlőtermelői­nek! Nyékládházán sok olyan dolgozó paraszt van, akinek­­szőlőterülete nem haladja meg a 400 négyszögölet. Ezek még külön kedvezményt is élveznek pártunk és kor­mányzatunk jóvoltából. Kiss Imre és Lacai József tanács­tagok, Osztróczky József, Paksi Dezső, Bóta Károly, meg a többi 400 négyszögölön aluli szőlőtermelő azért is boldog ezen az estén, mert mentesek a bérbeadási köte­lezettség alól. Ennyi öröm után nem cso­da, ha ezen a szüreti mulat­ságon szilaj­abb a tánc, fel­­szabadultabb a vidám zaj, s pirosabbak az arcok. A nyéki hegyek dús szőlőfürtjei, a daloló határ, a fürge kezek munkájától sokasodó teli put­tonyok és pártunk, kormány­zatunk szerető, segítő gondos­kodása még a legcsendesebb legényt, leányt, s a legöregeb­beket is táncba rántja ma este Nyékládházán. S hogy egyre rohamosab­ban sötétedik, a tarka forga­tag színei is mindinkább be­lemosódnak a falura boruló csillagos égboltba. De a zaj, a zene, a dal nem szűnik, sőt egyre erősebbé, vidámabbá válik. Nyékládházán új szü­reti dalt ír a leghivatottabb költő: a történelem. Gyors panaszügyintézés erősíti a tanácsba vetett bizalmat Elmondotta: Rónai Tibor, a ceglédi járási tanács dolgozója Járásunk területén sikeresen szervezzük a »Kérdezz-felelek«­­estéket. Dolgozó parasztjaink igen nagy érdeklődést tanúsíta­nak az esték iránt. Cegléd városában bevezettük azt a módszert, hogy ládákat helyezünk el a város több pontján, ahová a dolgozó parasztok leveleiket bedobhatják. A levél­ládákat Kérdezz-felelek­­esték előtt néhány nappal felnyitjuk, az illetékes osztályok fel­dolgozzák az anyagot és így felkészülve tudnak választ adni az esten a dolgozó parasztok által felvetett kérdésekre. Ez annál is inkább szükséges, mert eddig a helyszínen felvetett problémáikat nem minden esetben tudtuk helyesen megvála­szolni: vagy a főkönyv hiánya miatt, vagy pedig a birtok­lajstrom miatt nem tudtunk érdemleges választ adni a dolgozók­nak és csak azt mondhattuk, hogy jöjjenek be a tanácshoz, a választ ott kapják meg. Ez nem volt helyes­, mert hiszen a leg­több dolgozó paraszt azt vetette fel, hogy bent a tanácsnál egyik szobából a másikba küldözgették és mégsem intézték el ügyüket. Ma már gyorsan és érdemben intézzük el a dolgozók panaszos ügyeit... * Rónai elvtárs helyesen számolt be arról­­a módszerről, ame­lyet Cegléden vezettek be a panaszügyek gyors elintézése érde­kében. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy ez csak mechanikus érintkezés a dolgozókkal s nem pótolhatja a min­dennapi élő, eleven kapcsolatot, amelynek különösen most, a tanácstagi beszámolókon, fogadóórákon és tanácsüléseken kell megjavulnia, mivel a járási és városi tanácsnak sürgős feladata, hogy meglazult tömegkapcsolatait helyreállítsa.

Next