Tanácsok Lapja, 1953 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1953-10-20 / 20. szám
16 DALTÓL HANGOSAK A NYÉKI HEGYEK Messziről olyan a látvány, mintha eleven színekkel tarkított festmény kelt volna életre! Csikósgúnyába öltözött lovasok nyargalásznak az utcán, s a lovak patája nyomán porfelhő kavarodik itt is, ott is. Szekerek érkeznek egymásután a tanácsháza elé, tele tarka sallangokkal. A lovak nyakán színes papírszalagok és csengő, amely minden egyes kényes felhorkanásnál kedvesen, izgatóan csilingel. Az emberek kitódulnak a kapukon, s jókat kacagnak az egyik szekéren mókázó, kormosképű, cigánynak öltözött fiatal páron. Ifjak, öregek szemében jókedvű izgalom csillog, így kezdődik .. . így kezdődik az idei boldog szüret Nyékládházán ... S hogy a sűrű tömeg egybegyülekezik a tanácsháza előtt a szekerek körül, valaki közberikolt: — Gyerünk az Állomástérre! Onnan indulunk, a zenekar is ott vár már! Az Állomás téren azután rendeződik a menet. A szekérsor előtt négy csikós illegeti tűzről pattant gyönyörű lovát. Néha neki-nekiiramodnak, nem könnyű fékentartani ezeket a kényesléptű paripákat . .. Az első szekéren a zenészek ülnek, a miskolci helyőrség öt jókedvű, fiatal honvédje, akik fáradhatatla nul húzzák, fújják, ütik a talpalávalót. A következő szekér a szüretet jelképezi: rajta a prés, a kád, néhány hordó, s a vidám szüretelők. Utánuk a DISZ-fiatalság csoportja jön. A szekér tetején szinte hullámzik a sok pompás népviselet. Lehetnek vagy harmincan, lányok és fiúk, a falu legjobb táncosai. Ősi szokás szériát... Nyékládházán az az ősi szokás, hogy azon a napon, amelyiken a szüret megkezdődik, a szüreti menet körüljárja a falut. Utcáról utcára mennek, az utcasarkokon megállnak, rövid kis műsort adnak, így hívják meg a lakosságot az esti szüreti mulatságra. Az Állomás-térről az István-útra gördülnek a szekerek ... Onnan a mozi előtti térre... A kisbírónak öltözött Székely Laci kezében megperdül mindenütt a kisdob. — Közhírré tétetik először, másodszor, harmadszor, hogy a helyi DISZ-szervezet a községi tanáccsal karöltve ma este 7 órai kezdettel szüreti mulatságot rendez! Az idei gazdag szüret reményében mindenkit szeretettel elvárunk a kavicsbánya kultúrhelyiségébe! A zenét a miskolci helyőrség honvéd elvtársai szolgáltatják. Azután rázendít a zenekar, s táncba kezd a község DISZ- fiataljainak szilajmozgású kultúrcsoportja. Ahogy pattog a csárdás, úgy koppan a csizma, röppen a szoknya karéja. »Réten, réten, sej a nyékládházi réten, elvesztettem a zsebbe való késem...« Van ok a jókedvre A nézők arcát a boldogság pírjával öntözi a hegyek mögé igyekvő nap. Itt öreg anyóka gyönyörködik csárdásozó unokájában, amott szőkehajú kislány nézi daliás mátkáját. A férfiak arcán kisimulnak a ráncok, hegyesebb a bajusz, ők érzik át talán legmélyebben ennek a boldog szüretnek a jelentőségét. Ők tudják legjobban, mivel tette pártunk és kormányunk felejthetetlenné ezt az idei, minden előbbinél kedvesebb szüretet. Ebben az évben több olyan kormányintézkedés történt, amely a szőlőtermelő gazdákat különösen jókedvre derítette. A kormányprogramm kedvezményeiben ők is búsásan részesülnek. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete kimondja: az 1953/54. gazdasági évre megállapított begyűjtési árakat szőlőre, mustra és borra vonatkozóan egységesen 50%-kal fel kell kell emelni. Ugyanakkor a szőlőtermelők most már nincsenek semmiféle zaklatásnak sem kitéve, hiszen éppen ez a törvényerejű rendelet szüntette meg a bor forgalmával kapcsolatban eddig érvényben levő forgalmi korlátozásokat. Jól tudják a nyékládházi dolgozó parasztok — a tanács felvilágosító munkája nyomán —, hogy azokban a községekben, amelyek borbeadási tervüket teljesítették, a vendéglátóipari vállalatok, földművesszövetkezetek, italmérési engedéllyel rendelkező személyek, társadalmi szervek borszőlőt, mustot vagy bort továbbeladás céljából szabadon vásárolhatnak. Márpedig ez az intézkedés igen nagy anyagi előnyt jelent a község szőlőtermelőinek! Nyékládházán sok olyan dolgozó paraszt van, akinekszőlőterülete nem haladja meg a 400 négyszögölet. Ezek még külön kedvezményt is élveznek pártunk és kormányzatunk jóvoltából. Kiss Imre és Lacai József tanácstagok, Osztróczky József, Paksi Dezső, Bóta Károly, meg a többi 400 négyszögölön aluli szőlőtermelő azért is boldog ezen az estén, mert mentesek a bérbeadási kötelezettség alól. Ennyi öröm után nem csoda, ha ezen a szüreti mulatságon szilajabb a tánc, felszabadultabb a vidám zaj, s pirosabbak az arcok. A nyéki hegyek dús szőlőfürtjei, a daloló határ, a fürge kezek munkájától sokasodó teli puttonyok és pártunk, kormányzatunk szerető, segítő gondoskodása még a legcsendesebb legényt, leányt, s a legöregebbeket is táncba rántja ma este Nyékládházán. S hogy egyre rohamosabban sötétedik, a tarka forgatag színei is mindinkább belemosódnak a falura boruló csillagos égboltba. De a zaj, a zene, a dal nem szűnik, sőt egyre erősebbé, vidámabbá válik. Nyékládházán új szüreti dalt ír a leghivatottabb költő: a történelem. Gyors panaszügyintézés erősíti a tanácsba vetett bizalmat Elmondotta: Rónai Tibor, a ceglédi járási tanács dolgozója Járásunk területén sikeresen szervezzük a »Kérdezz-felelek«estéket. Dolgozó parasztjaink igen nagy érdeklődést tanúsítanak az esték iránt. Cegléd városában bevezettük azt a módszert, hogy ládákat helyezünk el a város több pontján, ahová a dolgozó parasztok leveleiket bedobhatják. A levélládákat Kérdezz-felelekesték előtt néhány nappal felnyitjuk, az illetékes osztályok feldolgozzák az anyagot és így felkészülve tudnak választ adni az esten a dolgozó parasztok által felvetett kérdésekre. Ez annál is inkább szükséges, mert eddig a helyszínen felvetett problémáikat nem minden esetben tudtuk helyesen megválaszolni: vagy a főkönyv hiánya miatt, vagy pedig a birtoklajstrom miatt nem tudtunk érdemleges választ adni a dolgozóknak és csak azt mondhattuk, hogy jöjjenek be a tanácshoz, a választ ott kapják meg. Ez nem volt helyes, mert hiszen a legtöbb dolgozó paraszt azt vetette fel, hogy bent a tanácsnál egyik szobából a másikba küldözgették és mégsem intézték el ügyüket. Ma már gyorsan és érdemben intézzük el a dolgozók panaszos ügyeit... * Rónai elvtárs helyesen számolt be arróla módszerről, amelyet Cegléden vezettek be a panaszügyek gyors elintézése érdekében. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy ez csak mechanikus érintkezés a dolgozókkal s nem pótolhatja a mindennapi élő, eleven kapcsolatot, amelynek különösen most, a tanácstagi beszámolókon, fogadóórákon és tanácsüléseken kell megjavulnia, mivel a járási és városi tanácsnak sürgős feladata, hogy meglazult tömegkapcsolatait helyreállítsa.