Tanácsok Lapja, 1954 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1954-06-28 / 12. szám

Városaink rendjéért, tisztaságáért TÁRSADALMI MUNKA GYŐRÖTT Győr egyik legősibb, legsajátosabb váro­­­­­sunk. Szép számmal vannak utcái, me­lyeknek hangulata a múltat idézi, épületei, melyek joggal keltik fel a városba érkező idegen érdeklődését, másrészt vannak na­pos terei, új lakóházai, melyek frissen me­­szelt falakkal az egész környéket bevilá­gítják, hatalmas üzemei, melyekben, mint szerte az orságban, ég a munka a dolgo­zók keze alatt. , Győr gazdag város, s egyre gazdagabbá válik. Lakói mindent megtesznek, hogy szépítsék, hogy gyarapítsák értékeit. Nagy szerepe van ebben a társadalmi munká­nak, melyet a közeljövőben még széle­sebbre akarnak fejleszteni a győriek. Hadd soroljunk fel néhány adatot an­nak szemléltetésére, mit adott a városnak a lakosság társadalmi munkája. Mindenekelőtt a vízvezetéképítést kell megemlítenünk. A Bercsényi-ligeti vízvezeték építésénél 4000 forint értékű munkát végezve, mint­egy 400 méter vezetéket fektettek le a la­kók. A Galamb­ utcaiak hasonlóképpen részt vettek a vízvezeték építésében: itt 200—300 méteres szakaszt építettek a la­kók, 3000 forint értékben. Jelenleg a Sió­úti vízvezeték építését végzik. Hasonló eredményt mutat a gyárvárosi játszótér rendbehozása. A munkát a terv állandó bizottság kezdeményezte, szer­vezte. A körülbelül 40.000 forintos költ­ségből 10.000 forint értékű munkát vállalt magára a lakosság. A Lukács Sándor­ utcai romtelket a KIK dolgozói hozták rendbe, pihenőidejükben. A munka értéke körülbelül 3000 forint. Majd minden városunkban jelentős probléma az utcák, parkok, terek fásítása. A győriek is megértik, hogy ilyen irányú munkájukkal nemcsak a város arculatá­nak tesznek szolgálatot, hanem egészsé­güket is védik. Ennek megfelelően számo­san vettek részt az idén tavasszal szerve­zett faültetésben. A kommunális állandó bizottság kezdeményezésére 1748 darab fát ültettek el 8400 forint értékben a vá­ros lakói. A felsorolást még folytathatnák, de hadd fejezzük be azzal, hogy mindez csak kezdet. A társadalmi munkának még ezután kell nagymértékben kibontakoznia, s ebben igen nagy feladat vár a városi tanácsra és az állandó bizottságokra. ­Ji/M'mM kcselekedés PÁRTUNK III. KONGRESSZUSÁNAK beszámolói hangsúlyozták, hogy a taná­csok munkájának megjavítása érdekében még jobban elő kell segíteni a tömegek alulról jövő, a hibákat felfedő és egy­ben azok megszüntetését célzó bírálatát. Ez feltétlenül szükéges ahhoz, hogy a ta­nácsok, az államhatalom helyi szervei eredményesen működhessenek. A tanácstagok sokat tanulhatnak a dol­gozó tömegek bírálatából és így még köz­vetlenebbül tudnak segíteni a hozzájuk fordulók ügyeinek elintézésében. A ta­nácstagok munkája — ahogy azt magam is tapasztaltam, mint a budapesti VIII. ke­rületi tanács tagja — igen sokrétű és ha a tanácstag nem él együtt választóival, bizony nehezen igazodik el a sok feladat között. Komoly hiba nálunk is, hogy a megválasztott tanácstagok sok esetben nem értékelték kellőképpen a választók megbí­zásának fontosságát. Többen úgy gondol­ták: azzal, hogy a választók bizalmából tanácstagok lettek, már elintézték a dol­­gukat. Vannak persze szép számmal olyan lelkes tanácstagok is, akik szívügyüknek tekintik a tömegekkel való szoros kapcso­latot, s akiknek jó munkája meg is lát­szik a kerület fejlődésén. S mennyivel szebb eredményeket tudnánk felmutatni, ha a végrehajtóbizottság a tétlenkedő tanácstagokat is aktivizálta volna? Én az építési és közlekedési osztály mellett működő állandó bizottság tagja vagyok, s mint ilyennek, feladatom a VIII. kerület közlekedésének és az útbur­kolat állapotának ellenőrzése. Tisztában vagyok azzal, hogy a jó út egyik alapja a közlekedés fejlődésének, hiszen külön­ben a járművek értékes részei gyorsan el­használódnak, a szállított áru pedig késve jut el rendeltetési helyére, sőt a jármű­vek össze is törhetnek a kátyús utakon. Nem is beszélve arról, hogy a forgalom­ból kieső járművek milyen kárt jelente­nek népgazdaságunk számára. A kerület dolgozói, s az ő szavukat tolmácsolva magam is többször éltem bírálattal amiatt, hogy a városi tanács miért nem hozta már rendbe azokat a kisebb hibákat, amelyek megoldásával az útburkolat nagy részét használhatóvá tehetné tenni. Pedig egy, vagy két mozgó brigáddal meg le­hetne oldani ezt a kérdést, melyeik a ke­rületekben rendbehozhatnák a kátyúkat, gödröket, s így nemcsak közlekedésünk válna még biztonságosabbá, hanem ezzel megelőzhetnénk az útburkolatok még na­gyobb kiterjedésű megrongálódását is. Egy másik problémát is meg tudnánk oldani oly módon — s ez is a városi ta­nácsnak lenne sürgős feladata —, hogy a Budapest területén egyes üzemek (víz-, gőz-, elektromos-, csatornavállalat) által felbontott útburkolatok helyreállítását egy vállalatnál rendelnék meg az illetékesek. Ezáltal elkerületnénk, hogy az egyes helyreállító csoportok ugyanazon helyen csak az egyik üzem bontását állítják helyre, arra hivatkozva, hogy a másik bontás rendbehozása már egy másik út­burkoló vállalat feladata. VANNAK TEHÁT MÉG HIBÁK a ta­nács munkájában, azonban pártunk III. kongresszusa olyan útmutatásokat adott ezen a téren is számunkra, amelyek meg­valósításával képesek leszünk megfelelni a választók bizalmának. Holovetz Mihály, a VIII. ker. tanács tagja JÓ HA TUDJUK... Mit kell tennie a tanácsnak, ha a köz­ség határát jégverés éri? Az idén korán megkezdődtek a jégveré­sek: május végéig már csaknem minden megyében voltak jégesők, amelyek főleg a lucernában és a gabonában okoztak kisebb károkat. A 67/1952. M. T. számú rendelet értel­mében a jégkárosultak jegyzékének felvé­tele a tanácsok feladata. Az elmúlt évben tanácsaink jórésze nem hívta fel a pa­rasztságot jégkárainak bejelentésére és azok pontos felvételének nem tulajdoní­tott kellő fontosságot. A termelők töme­gesen utólag jelentették be jégkáraikat. A hibák hátráltatták a kárbecslést és aka­dályozták, hogy a károsultak a kártérítés­hez jussanak. Minthogy utólagos kárbejelentéseket­­nem lehet figyelembe venni, ahol a ta­nácsok végrehajtó bizottságai a jégkár­bejelentésekre nem fordítanak kellő gon­dot, a község dolgozó parasztjai károsod­nak. Mi a tanács teendője jégkár esetén? 1 2 3 4 5 1. A jégverésről táviratban azonnal ér­tesíteni kell az Állami Biztosító megyei fiókját. 2. A jégverés után a községben hang­szóró, dobolás útján többször ki kell hir­detni, hogy a károsultak jégkárukat az 1953. évi beadási könyv bemutatásával a tanácsnál azonnal jelentsék, mert annak, aki a bejelentést 5 napon belül nem teszi meg, kártérítési igénye elvész. 3. A jégkárbejelentéseket a tanács erre kijelölt dolgozója, az Állami Biztosítótól kapott betűsoros névmutató füzetben nyil­vántartásba veszi és a bejelentés meg­történtét a beadási könyvben igazolja. 4. Az Állami Biztosítótól kapott értesí­tés alapján a kárbecslés időpontjáról a károsultakat hangszóró, dobolás útján tájékoztatja, hogy azok a kárfelvételnél jelen lehessenek. A kárbecslésnél a ta­nács megfelelő helyi ismeretekkel rendel­kező dolgozójának részt kell vennie. 5. Az Állami Biztosító kárbecslője által elkészített jégkárfelvételi jegyzőkönyv utolsó lapjára feljegyzi, hogy a község mely dűlőjét érte jégverés. A jegyzőkönyv egy példányát átveszi, megőrzi és lehetővé, teszi, hogy a jogkárosultak a kármegálla­pítás mértékét kívánságukra megtekint­hessék. A károsultaknak a kármegállapí­tás ellen jogukban áll a kárfelvétel befe­jezésétől számított 15 napon belül a ta­nácsnál felszólamlással élni. \ FELHÍVÁS ELŐFIZETŐINKHEZ! ' 11 Lapunk zavartalan szállítása érdé- je­lt kében kérjük azon előfizetőinket, / \ akik lejárt előfizetésüket nem a \ I sajtófelelősöknél újítják meg, hogy­­‘ \ az esedékes előfizetési díjat min- ;, ! ’ denkor a díjbeszedés végett jelent- ¡ ‘ 'I kező postás kézbesítőnél egyenlít­­­­sék ki.­­" TANÁCSOK LAPJA — a Minisztertanács Helyi Tanácsok Titkársága folyóirata. Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Perlai Rezső- Szerkesztőség. Bp., V. Kossuth L.­tér 1—3. Kiadásért felel: Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat igazgatója. Bp., V., Bajcsy-Zs.­út 78., I. 40. Telefon: 121—592, 129—480 (57, 83). Megjelenik havonta kétszer. Egyes szám ára: 1.20 Ft. Előfizetés negyedévre 7.20, félévre 14.40, egy évre 28.80 Ft. Terjeszti: Posta Központi Hírlap Iroda II. V. Budapest, V., József nádor­ tér 1. Telefon: 180—850, 183—022. Csekkszámlaszám: 61.291. Készült: 7 700 példányban. 3734/2 — Vörös Csillag Nyomda Budapest. Felelős: Poroszka L. 15

Next