Tanácsok Lapja, 1954 (5. évfolyam, 1-23. szám)
1954-06-28 / 12. szám
Városaink rendjéért, tisztaságáért TÁRSADALMI MUNKA GYŐRÖTT Győr egyik legősibb, legsajátosabb városunk. Szép számmal vannak utcái, melyeknek hangulata a múltat idézi, épületei, melyek joggal keltik fel a városba érkező idegen érdeklődését, másrészt vannak napos terei, új lakóházai, melyek frissen meszelt falakkal az egész környéket bevilágítják, hatalmas üzemei, melyekben, mint szerte az orságban, ég a munka a dolgozók keze alatt. , Győr gazdag város, s egyre gazdagabbá válik. Lakói mindent megtesznek, hogy szépítsék, hogy gyarapítsák értékeit. Nagy szerepe van ebben a társadalmi munkának, melyet a közeljövőben még szélesebbre akarnak fejleszteni a győriek. Hadd soroljunk fel néhány adatot annak szemléltetésére, mit adott a városnak a lakosság társadalmi munkája. Mindenekelőtt a vízvezetéképítést kell megemlítenünk. A Bercsényi-ligeti vízvezeték építésénél 4000 forint értékű munkát végezve, mintegy 400 méter vezetéket fektettek le a lakók. A Galamb utcaiak hasonlóképpen részt vettek a vízvezeték építésében: itt 200—300 méteres szakaszt építettek a lakók, 3000 forint értékben. Jelenleg a Sióúti vízvezeték építését végzik. Hasonló eredményt mutat a gyárvárosi játszótér rendbehozása. A munkát a terv állandó bizottság kezdeményezte, szervezte. A körülbelül 40.000 forintos költségből 10.000 forint értékű munkát vállalt magára a lakosság. A Lukács Sándor utcai romtelket a KIK dolgozói hozták rendbe, pihenőidejükben. A munka értéke körülbelül 3000 forint. Majd minden városunkban jelentős probléma az utcák, parkok, terek fásítása. A győriek is megértik, hogy ilyen irányú munkájukkal nemcsak a város arculatának tesznek szolgálatot, hanem egészségüket is védik. Ennek megfelelően számosan vettek részt az idén tavasszal szervezett faültetésben. A kommunális állandó bizottság kezdeményezésére 1748 darab fát ültettek el 8400 forint értékben a város lakói. A felsorolást még folytathatnák, de hadd fejezzük be azzal, hogy mindez csak kezdet. A társadalmi munkának még ezután kell nagymértékben kibontakoznia, s ebben igen nagy feladat vár a városi tanácsra és az állandó bizottságokra. Ji/M'mM kcselekedés PÁRTUNK III. KONGRESSZUSÁNAK beszámolói hangsúlyozták, hogy a tanácsok munkájának megjavítása érdekében még jobban elő kell segíteni a tömegek alulról jövő, a hibákat felfedő és egyben azok megszüntetését célzó bírálatát. Ez feltétlenül szükéges ahhoz, hogy a tanácsok, az államhatalom helyi szervei eredményesen működhessenek. A tanácstagok sokat tanulhatnak a dolgozó tömegek bírálatából és így még közvetlenebbül tudnak segíteni a hozzájuk fordulók ügyeinek elintézésében. A tanácstagok munkája — ahogy azt magam is tapasztaltam, mint a budapesti VIII. kerületi tanács tagja — igen sokrétű és ha a tanácstag nem él együtt választóival, bizony nehezen igazodik el a sok feladat között. Komoly hiba nálunk is, hogy a megválasztott tanácstagok sok esetben nem értékelték kellőképpen a választók megbízásának fontosságát. Többen úgy gondolták: azzal, hogy a választók bizalmából tanácstagok lettek, már elintézték a dolgukat. Vannak persze szép számmal olyan lelkes tanácstagok is, akik szívügyüknek tekintik a tömegekkel való szoros kapcsolatot, s akiknek jó munkája meg is látszik a kerület fejlődésén. S mennyivel szebb eredményeket tudnánk felmutatni, ha a végrehajtóbizottság a tétlenkedő tanácstagokat is aktivizálta volna? Én az építési és közlekedési osztály mellett működő állandó bizottság tagja vagyok, s mint ilyennek, feladatom a VIII. kerület közlekedésének és az útburkolat állapotának ellenőrzése. Tisztában vagyok azzal, hogy a jó út egyik alapja a közlekedés fejlődésének, hiszen különben a járművek értékes részei gyorsan elhasználódnak, a szállított áru pedig késve jut el rendeltetési helyére, sőt a járművek össze is törhetnek a kátyús utakon. Nem is beszélve arról, hogy a forgalomból kieső járművek milyen kárt jelentenek népgazdaságunk számára. A kerület dolgozói, s az ő szavukat tolmácsolva magam is többször éltem bírálattal amiatt, hogy a városi tanács miért nem hozta már rendbe azokat a kisebb hibákat, amelyek megoldásával az útburkolat nagy részét használhatóvá tehetné tenni. Pedig egy, vagy két mozgó brigáddal meg lehetne oldani ezt a kérdést, melyeik a kerületekben rendbehozhatnák a kátyúkat, gödröket, s így nemcsak közlekedésünk válna még biztonságosabbá, hanem ezzel megelőzhetnénk az útburkolatok még nagyobb kiterjedésű megrongálódását is. Egy másik problémát is meg tudnánk oldani oly módon — s ez is a városi tanácsnak lenne sürgős feladata —, hogy a Budapest területén egyes üzemek (víz-, gőz-, elektromos-, csatornavállalat) által felbontott útburkolatok helyreállítását egy vállalatnál rendelnék meg az illetékesek. Ezáltal elkerületnénk, hogy az egyes helyreállító csoportok ugyanazon helyen csak az egyik üzem bontását állítják helyre, arra hivatkozva, hogy a másik bontás rendbehozása már egy másik útburkoló vállalat feladata. VANNAK TEHÁT MÉG HIBÁK a tanács munkájában, azonban pártunk III. kongresszusa olyan útmutatásokat adott ezen a téren is számunkra, amelyek megvalósításával képesek leszünk megfelelni a választók bizalmának. Holovetz Mihály, a VIII. ker. tanács tagja JÓ HA TUDJUK... Mit kell tennie a tanácsnak, ha a község határát jégverés éri? Az idén korán megkezdődtek a jégverések: május végéig már csaknem minden megyében voltak jégesők, amelyek főleg a lucernában és a gabonában okoztak kisebb károkat. A 67/1952. M. T. számú rendelet értelmében a jégkárosultak jegyzékének felvétele a tanácsok feladata. Az elmúlt évben tanácsaink jórésze nem hívta fel a parasztságot jégkárainak bejelentésére és azok pontos felvételének nem tulajdonított kellő fontosságot. A termelők tömegesen utólag jelentették be jégkáraikat. A hibák hátráltatták a kárbecslést és akadályozták, hogy a károsultak a kártérítéshez jussanak. Minthogy utólagos kárbejelentéseketnem lehet figyelembe venni, ahol a tanácsok végrehajtó bizottságai a jégkárbejelentésekre nem fordítanak kellő gondot, a község dolgozó parasztjai károsodnak. Mi a tanács teendője jégkár esetén? 1 2 3 4 5 1. A jégverésről táviratban azonnal értesíteni kell az Állami Biztosító megyei fiókját. 2. A jégverés után a községben hangszóró, dobolás útján többször ki kell hirdetni, hogy a károsultak jégkárukat az 1953. évi beadási könyv bemutatásával a tanácsnál azonnal jelentsék, mert annak, aki a bejelentést 5 napon belül nem teszi meg, kártérítési igénye elvész. 3. A jégkárbejelentéseket a tanács erre kijelölt dolgozója, az Állami Biztosítótól kapott betűsoros névmutató füzetben nyilvántartásba veszi és a bejelentés megtörténtét a beadási könyvben igazolja. 4. Az Állami Biztosítótól kapott értesítés alapján a kárbecslés időpontjáról a károsultakat hangszóró, dobolás útján tájékoztatja, hogy azok a kárfelvételnél jelen lehessenek. A kárbecslésnél a tanács megfelelő helyi ismeretekkel rendelkező dolgozójának részt kell vennie. 5. Az Állami Biztosító kárbecslője által elkészített jégkárfelvételi jegyzőkönyv utolsó lapjára feljegyzi, hogy a község mely dűlőjét érte jégverés. A jegyzőkönyv egy példányát átveszi, megőrzi és lehetővé, teszi, hogy a jogkárosultak a kármegállapítás mértékét kívánságukra megtekinthessék. A károsultaknak a kármegállapítás ellen jogukban áll a kárfelvétel befejezésétől számított 15 napon belül a tanácsnál felszólamlással élni. \ FELHÍVÁS ELŐFIZETŐINKHEZ! ' 11 Lapunk zavartalan szállítása érdé- jelt kében kérjük azon előfizetőinket, / \ akik lejárt előfizetésüket nem a \ I sajtófelelősöknél újítják meg, hogy‘ \ az esedékes előfizetési díjat min- ;, ! ’ denkor a díjbeszedés végett jelent- ¡ ‘ 'I kező postás kézbesítőnél egyenlítsék ki." TANÁCSOK LAPJA — a Minisztertanács Helyi Tanácsok Titkársága folyóirata. Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Perlai Rezső- Szerkesztőség. Bp., V. Kossuth L.tér 1—3. Kiadásért felel: Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat igazgatója. Bp., V., Bajcsy-Zs.út 78., I. 40. Telefon: 121—592, 129—480 (57, 83). Megjelenik havonta kétszer. Egyes szám ára: 1.20 Ft. Előfizetés negyedévre 7.20, félévre 14.40, egy évre 28.80 Ft. Terjeszti: Posta Központi Hírlap Iroda II. V. Budapest, V., József nádor tér 1. Telefon: 180—850, 183—022. Csekkszámlaszám: 61.291. Készült: 7 700 példányban. 3734/2 — Vörös Csillag Nyomda Budapest. Felelős: Poroszka L. 15