Tanácsok Lapja, 1955 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1955-08-23 / 16. szám
ALKOTMÁNYUNK ÉVFORDULÓJÁRA !Haz éve annak, hogy országgyűlésünk a Magyar Népköztársaság Alkotmányát megtárgyalta és elfogadta. A Tanácsköztársaság időszakától eltekintve ez volt Magyarország első alkotmánya, olyan alaptörvényünk, amely immár hat esztendeje dolgozó népünk jogainak szilárd alapja, útmutatója a szocializmus építésének útján. Alkotmányunk jelentősége népünk történetében óriási. Abban az időszakban született, amikor hazánkban már a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kezében volt az államhatalom, amikor eldőlt az osztályharc egyik legdöntőbb szakasza. Lenin már 1909-ben hangsúlyozta az alkotmányok nagy jelentőségét, kifejtve, hogy »az állam alaptörvényei... az osztályharcban fennálló tényleges erőviszonyt fejezik ki. Így tükrözte Népköztársaságunk Alkotmánya az elért politikai és gazdasági eredményeket, elsősorban azt, hogy »a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé«. Alkotmányunk népi demokratikus államunk további erősítése, népünk jogainak biztosítása céljából új, szocialista állami szerveket hozott. Olyan államhatalmi szervek jöttek létre országgyűlésünk és tanácsaink képében, amelyeket maguk a dolgozók hoznak létre a legdemokratikusabb választójog alapján. Olyan központi és helyi államigazgatási szervezet épült fel azóta, amely szoros kapcsolatban áll népünk választotta államhatalmi szerveinkkel, ezek irányítása, vezetése alapján működik. Nagy jelentőségű rendelkezése Alkotmányuknak az is, hogy új bírósági és ügyészségi szervezetet hozott létre; olyan bírósági szervezetet, amely a dolgozók rendszeres bevonásával végzi munkáját és olyan ügyészséget, amely a dolgozók javára hozott törvények, törvényes rendelkezések pontos betartása felett őrködik, ЖГülönösen nagy jelentőségű, hogy Alkotmányunk létrehozta államhatalmunk egységes, helyi szerveit, a tanácsokat. Mindazok az alapelvek, amelyeknek alapján tanácsi szervezetünk felépült, szoros kapcsolatban állnak a népszuverenitás szocialista elvével, hogy t. i. a szocialista államban mind a központi, mind pedig a helyi szerveknek a dolgozók valódi akaratát kell kifejezniük, képviselniük. »A város és falu dolgozói választott és a népnek felelős küldötteik útján gyakorolják hatalmukat« — mondja Alkotmányunk 2. §-a. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a küldötteknek állandóan érezniök kell felelősségüket választóik iránt, az ő akaratukat kell kifejezniük állami szerveinkben, másrészt megadja a jogot a dolgozóknak, a választóknak, hogy rábízzák az általuk választott képviselőkre és tanácstagokra jogos kívánságaikat és irányítsák ezek tevékenységét. Államhatalmunk helyi szervei, a tanácsok éppen abban különböznek döntő módon minden korábbi szervtől Magyarországon, hogy csak a tanácsok fejezték és fejezik ki valóban a dolgozó nép akaratát. Ha visszaemlékezünk a régi képviselőtestületek, vagy nagyobb városaink törvényhatósági bizottságainak szervezetére és munkájára, rögtön szemünkbe ötlik, hogy azok teljesen »függetlenek« voltak a dolgozók, az állampolgárok akaratától; olyan kérdésekkel foglalkoztak, amelyek lényegesen nem befolyásolták az illető község, város életét. Még a felszabadulás utáni képviselőtestületekről is meg kell állapítanunk, hogy — bár nagymértékben megváltozott személyi összetételük a munkások és a dolgozó parasztok javára — korlátozott jogaiknál és szervezeti felépítésüknél fogva nem foglalkozhattak az illető terület legfontosabb gazdasági és társadalmi problémáival. Csak a tanácsi szervezet bevezetése tette lehetővé olyan helyi szervek létrejöttét, amelyek az öszszes döntő helyi problémák — legyen az gazdasági, kulturális vagy szociális — gazdáivá váltak. Az Alkotmány és az azt végrehajtó tanácstörvény elfogadásáig helyi államigazgatási szerveink rendkívül bonyolult, széttagolt, bürokratikus szervezete nehezítette a dolgozók mindennapos ügyes-bajos dolgainak elintézését. Se szeri, se száma nem volt az olyan igazgatási szerveknek, amelyek lényegében felügyelet, ellenőrzés nélkül működtek és felesleges rendelkezéseikkel, zaklatásaikkal keserítették dolgozóink életét. Az Alkotmány rendelkezései egységes állami szervezetet hoztak létre falun és városban, járásokban és megyékben egyaránt. Az államigazgatás helyi szerveinek nagy többsége maguknak a tanácsoknak van alárendelve, vagy legalább is rendelkezéseink módot adnak arra, hogy a tanácsok ellenőrizzék azok munkáját. Ezzel az államigazgatási szervek még jobban a tanácsok és a tömegek irányítása, vezetése alá kerültek. Alkotmányunk olyan helyi állami "rm" szervezetet hozott létre, amelyik a demokratikus centralizmus elve alapján működik. Ez biztosítja azt, hogy a tanácsok, a végrehajtó bizottságok és apparátusok az országos érdekeket szem előtt tartva végezzék munkájukat és közösen küzdjenek az egész ország szocialista építésének frontján. A demokratikus centralizmus elvének helyes érvényesítését domborították ki azok az alkotmánymódosítások, amelyek 1954-ben kimondották, hogy az államhatalom helyi szerveit végső fokon a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a végrehajtó bizottságokat a Minisztertanács, a helyi szakigazgatási szerveket pedig szakszempontból a minisztériumok irányítják. Ezek a rendelkezések is hozzájárultak ahhoz, hogy jól működő, ugyanakkor a dolgozó nép érdekeit szem előtt tartó tanácsi szervek jöjjenek létre. Ha Alkotmányunk hat esztendejére visszapillantunk, büszkén állapíthatjuk meg, hogy pártunk vezetésével, Alkotmányunk szellemében igen sokat haladtunk előre. Tanácsaink fejlődése is hű tükre államunk megerősödésének. Ezen az úton, az Alkotmány által leszögezett elvek alapján kell tovább haladnunk. Tanácsainknak, összes állami szerveinknek a dolgozó tömegek segítségével azért kell tovább harcolniuk, hogy egyre javuló munkájukkal a maguk területén erősítsék népi hatalmunkat, építsék szocialista hazánkat. Termelőszövetkezeti község lett • a Somogy megyei Gadács Az idén Gadács lett elsőként termelőszövetkezeti község Somogy megyében. Példáját azóta több falu dolgozó parasztsága követte: nemrég adtak hírt az újságok a Nemesdéden és Kőkúrtőn bekövetkezett változásokról. Mégsem az elsőség miatt foglalkozunk most vele. Mivel a puszta tény keveset mond, a helyszínen tudakozódtunk a tsz-községgé alakulás körülményei, története s az első lépések felől, keresve azokat a tanulságokat, melyek — elsősorban a tanácsi munka szempontjából — másutt is hasznosíthatók. A gadácsi föld kincsei A kaposvári járás északkeleti szélén elterülő kis község lélekszáma 340—350 között mozog. A lakosok kivétel nélkül földművelők. A határban a termékeny mezőföldi talaj az uralkodó, a művelési ágak is ennek megfelelően alakultak. A középkötött vályog igen alkalmas a búza, rozs, árpa és zab termesztésére, hasonlókép jól megterem erre a kukorica, a homokos részeken a burgonya is szépen fizet, de cukorrépával is érdemes komolyan foglalkozni. A csapadék nagyjából megfelel a Zala megyei, közelebbről göcseji átlagnak, a mezőgazdasági kultúra azonban inkább a Tolna megyeivel rokon. Bízvást állíthatjuk, hogy Gadács földje — a termelés adottságait nézve — igazi kincseket rejt, melyeket semmiképpen sem szabad kiaknázatlan hagyni. A környéken szép számmal találhatók dús rétek, legelőnek alkalmas területek. A közeli erdők mérsékelik a szél szárító és pusztító hatását, s a mélyedésekben az év minden szakábanelegendő víz gyűlik össze. A kedvező viszonyok ellenére az állattartás nem elég számottevő, aminek lényegében szubjektív okai vannak. A takarmánykészletektől — főleg az idén — akár kétannyi tenyészállatot tarthatnának. Figyelemre méltó, hogy a megyében Gadács község végzett legelőször a gabonafélék aratásával, s a termés csaknem minden növénynél több, mint a tavalyi volt. A helyes gazdálkodás létkérdés Azt hihetné az ember, hogy ilyen körülmények és adottságok között Gadács máris elérte a mezőgazdasági termelésben a maximumot. Csak néhány pillantást kell vetni a különböző községi kimutatásokba, s megalapíthatjuk, hogy a gadácsiak még távolról sem élnek a földjük éskincsei nyújtotta határtalan lehetőségeikkel. Mint említettük, ennek lényegében szubjektív okai vannak. A legkülönbözőbb vidékekről ideszármazott telepesek még nem sajátították el azokat a gazdálkodási, művelési módokat, amelyek lehetővé tennék terméseredményeik gyorsabb, állandóbb növelését, az adottságok, teljesebb kihasználását. Meggyőződtünk felőle, hogy éppen ebből a lényeges szempontból van úgyszólván korszakalkotó jelentősége a tsz-községgé alakulásnak. A fentiek pontosabb bizonyítása végett hadd említsünk csupán egyetlen példát. A környéken mindenütt beszélik, de magunk is láthattuk, hogy a gadácsiak számára az aratás és betakarítás az igazi munka. Úgy hírlik, hogy különb kaszásokat alig lehet másutt találni. Megtudtuk, hogy egyetlen ember egy nap alatt háromezer négyszögöl gabonát levág. Igen ám, de kapálásban, s más növényápolási munkában kevésbé kelhetnének versenyre a környékbeli dolgozó parasztokkal. Ennek nincs más oka, mint a már említett: az emberek túl lassan szoktak hozzá a helyi viszonyokhoz, az itteni termelésben oly előnyös és ráadásul kívánatos sokféleséghez. Vagyis egyszóval: az agrotechnika tökéletes, mindenre kiterjedő elsajátítása létkérdés, s ebben a termelőszövetkezeti gazdálkodás felmérhetetlen könnyebbséget és segítséget jelent. Első lépések és tanulságok Atsz községgé alakulás június 29-én történt meg: ezen a napon érte el a Táncsics Mihály tsz taglétszáma a szükséges arányt. Megelőzte ezt az a tanácsülés (június 13-án), melyen a falu egyéni gazdáinak többsége végleg elhatározta, hogy a szövetkezeti gazdálkodás mellé áll. A belépések júliusban is folytak, sőt Gadácson jártunkkor is jelentkezett néhány család. Epizód ugyan, de érdemes elmondani, hogy Tanka Jánosnéval a szervezők nem foglalkoztak, mire a hatvannyolc éves asszony maga kereste fel a tanácsházát, azt tudakolta, miért akarják őt kihagyni. Ennél fontosabb szerepe volt a nyolcholdas Nemecz Imrének, aki jó ideig húzódozott. Mikor végre elhatározta magát, példáját még aznap tizenöt család követte. Ma már úgy fest a helyzet, hogy mindössze négy család maradt kívül, köztük egy »keménykötésű« hatholdas, meg néhány öreg, akik nem elég munkabírók. Nemecz Imrére, miután megnyerték, most szép feladatok várnak. Tanácstag, jó állampolgár, s jó gazda lévén, hatása vitathatatlan. Amellett, hogy majd neki kell élenjárnia a leghelyesebb termelési módok meghonosításában, nagy szerepe lesz a munkafegyelem megszilárdításában, a közös vagyon, megóvásának biztosításában, társai tanításában és nevelésében is. Az első lépésekhez és tanulságokhoz tartozik, hogy jól választott a megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága, amikor Széphalmi Dénes agronómust július elején a községbe küldte. Az energikus, tisztánlátó szakember hozzásegítheti a gadácsiakat, hogy a tsz-községgé alakulást kiváló termelési eredmények kövessék. Nem vitás azonban, hogy tartós sikerekre csak akkor törekedhetik, ha a helyi pártszervezet és tanács teljes erővel támogatja munkáját. Égető szükséglet egy erre alkalmas irodahelyiség mielőbbi berendezése, mivel jelenleg nincs mód a nyugodt s biztonságos adminisztrációra. Már most kell gondoskodni óvodáról is, hogy a régi s új tagok házanépükkel együtt egyaránt nyugodtan dolgozhassanak. A közeljövőben megfelelő kultúrteremről, könyvtárról, stb. is gondoskodni kell Állandó támogatás Mint említettük, Gadácsnak adottságai miatt kiaknázatlan lehetőségei vannak. A nehézségek legyűrése, a hibák felszámolása mégsem végezhető el napok alatt. Ehhez sok-sok munkára, a felsőbb szervek részéről pedig szüntelen segítségre van szükség. Örvendetes, hogy a megyei és a járási tanács tudatában van a támogatás fontossága ttok. Nánásiné elvtársnő, a megyei tanács vb. elnökhelyettese külön bizottságot alakított Gadács problémáinak alapos megoldása céljából, Szentes József elvtárs pedig (járási vb. tag) majd minden harmadik nap megjelenik a faluban, hogy szükség esetén rögtön intézkedhessék. Meg kell azonban mondanunk, hogy a községi tanács vb-n nem áll feladata magaslatán. Működésében az is korlátozza, hogy az elnökön és titkáron kívül csupán a tsz elnöke foglal helyet benne. Szerintünk alapvető feltétele a biztos fejlődésnek, hogy tömegkapcsolataikat szélesítsék, s hogy minél több alkalmas tsz-tagot bevonjanak a tanácsi munkába, a község virágzásáért folytatott államhatalmi és államigazgatási tevékenységbe. SZÉLESEDIK A „BUDAPEST SZTÁLINVÁROSÉRT MOZGALOM ALIG HANGZOTT EL A FELHÍVÁS, hogy a fővárosi tanács mozgalmat indít Sztálinváros patronálására — máris számos felajánlás született, sőt nem egy dologban már konkrét segítséget is nyújtottak. Jó példával a fővárosi tanács vb vezetői jártak az élen. Pongrácz Kálmán elvtárs, a vb elnöke, Bartos István és Szily Géza elnökhelyettesek Sztálinvárosba utaztak és tüzetesen tanulmányozták első szocialista városunnk tanácsi vezetésének problémáit. Tapolczai Jenő, a sztálinvárosi tanács vb elnöke feltárta a vendégek előtt a szakigazgatás legégetőbb problémáit, amelyek enyhítésében elsősorban a fővárosi tanács egyes osztályai vállaltak szerepet. A leghathatósabb segítséget eddig az egészségügyi osztály nyújtotta. Dr. Vikol János osztályvezető intézkedésére az István és a János kórházak egy-egy kiváló szülésznőt küldtek 35 napi tartózkodásra Sztálinvárosba. Ezt követően dr. Schindler Ferenc utazott a patronált városba az üzemegészségügy megvizsgálása és a tapasztalatok átadása végett. A későbbiekben Vikol elvtárs, egy orvoscsoport élén, személyesen is részt vesz a sztálinvárosi egészségügyi kérdések rendezésében. A főváros kommunális osztályának legkiválóbb szakembere segíti majd a sztálinvárosi gázvezeték-hálózat megtervezését és lefektetését. A főváros kereskedelmi osztálya, a városrendezési osztállyal karöltve azon fáradozik, hogy тефсопуnyítse a sztálinvárosi tanácsnak az új piac tervének elkészítését. A főváros városrendezési osztályának nagy szerepe lesz abban, hogy a szalki szigetet sztálinvárosi »Margitszigetté« alakítják át. A főváros kereskedelmi osztályának szakemberei a helyszínen adnak majd szaktanácsot a különböző vállalatok üzemeltetésére vonatkozóan. A tejutalványok kiadása ma már az odautazott szakember útmutatásai szerint történik. SZAKEMBEREKET KÜLD MAJD SZTÁLINVÁROSBA a főváros ipari osztálya is, akik hatalmas dokumentációs anyagot visznek magukkal. A lakásgazdálkodási igazgatóság rendszeres tapasztalatcsere-kapcsolatot létesít a fővárosi és a sztálinvárosi ingatlankezelő vállalatok között. Pongrácz Kálmán felhívására azonnal megmozdultak a kerületek is. Az élen Angyalföld, Csepel és Újpest haladnak. Felajánlásaikról, terveikről szóljon itt a következő három lelkes nyilatkozat. Takács Jenő, a XIII. kerületi vb elnökhelyettese: — Abból a hatalmas dokumentációs anyagból, mely fényképfelvételekben mutatja be Sztálnvárost születésétől a mai napig, kiállítást szeretnénk szervezni üzemeink dolgozói és az iskolai ifjúság számára. Akik még nem láthatták ezt a várost és nem hallották hősi történetét, legalább ezen a kiállításon ismerkedjenek meg vele£ Az a tervünk, hogy a Rákosi Mátyás Kultúrház szocialista szerződést köt majd a sztálinvárosi Bartók Béla kultúrotthonnal. Ennek keretében üzemi és tanácsi kultúrcsoportjaink a sztálinvárosi dolgozók előtt is bemutatnák művészetüket. Kalamár József, a XXI. kerületi vb elnöke: — Már folynak a tárgyalások, hogy a Rákosi Mátyás Művek kormánykitüntetéses színjátszó-együttese mielőbb megkezdje vendégszereplését Sztálinvárosban. Gálhidi Béla, a IV. kerületi vb elnökhelyettese: — Köztudomású, hogy kerületünk háromszor egymás után első lett a budapesti tisztasági mozgalomban. A kerületi tisztasági bizottság ezért bátran vállalkozik arra, hogy módszereit, tapasztalatait szükség esetén a helyszínen is ismertesse a sztálinvárosiakkal. Takarékossági albizottságunk, mely fővárosi viszonylatban eddig kétszer nyerte el a pálmát a takarékossági versenyben, hasonlóképpen tapasztalatainak átadására készül. Kerületi // egészségügyi osztályunk és egészségügyi állandó bizottságunk bejelentette, hogy a sztálinvárosi egészségügyet — bármelyik szakágazat vonalán — a legmesszebbmenően hajlandó segíteni. A IX. kerületi tanács oktatási osztálya minta-tanítások bemutatását tervezi Sztálinvárosban. A SEGÍTŐKÉSZSÉG SZÉP PÉLDÁJÁT LÁTHATJUK a fővárosi tanács népművelési állandó bizottsága részéről is. Azzal a gondolattal foglalkozik, hogy Sztálinvárosban kultúr-gócpontot létesít. Sokat kíván tenni a gyermek- és ifjúságnevelés vonalán. Felvetette egy sztálinvárosi állat- és növénykert megalapításának tervét is. A II. kerületi egészségügyi állandó bizottság 15 tagú egészségápui brigádot szándékozik Sztálinvárosba küldeni. A patronázsmozgalom kiszélesítése érdekében tanácskozás folyt a SZOT kultúrosztálya és a fővárosi tanács Szakszervezeti Bizottsága, valamint népművelési állandó bizottsága között. Ennek gyümölcse a SZOT és a Népművészeti Intézet irányítása alatt álló Egressy Gábor Műkedvelő Színpadnak az a felajánlása, hogy mintacsoportokat állít össze a sztálinvárosi színpadi bemutatók megfelelő színvonalának biztosítására. A mozgalom további terebélyesedését várjuk az állandó bizottságok fokozottabb mérvű bekapcsolódásától. Balotai