Tanácsok Lapja, 1955 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1955-12-27 / 23. szám
A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGI É tanácstagok munkájukért a tanácsnak felelnek KIRENDELTSÉGEK JÓl sikerült tanácsülés Gödöllőn Már hét óra fele jár az idő, s agödöllői kultúrházben még mindig csak alig néhányan vannak jelen a tanácstagok közül. Pedig a tanácsülést hat órára tűziték rá, s a délelőtt folyamán a végrehajtó bizottság vezetői beszéltek mindazokkal a tanácstagokkal, akik az előző tanácsülésen nem jelentek meg. A dologhoz ugyanis tudni kell, hogy a novemberi tanácsülést, nem tartottak meg határozatképtelenség miatt. A tanácstagokat akkor is értesítettüik, de — egy esztendő óta először — csak 45-en jöttek el, viszont a határozatképességhez 47 tanácstag jelenléte szükséges. Mádtól talán nem is adtak volna ilyen 'kicsiségre' — nyilván megtartották volna a tanácsülést. De a gödöllői tanács végrehajtó bizottságának vezetői gondosan ügyelnek arra, hogy még ilyen aprónak tűnő dolgokban se sértsék meg a törvényességet. Újabb időpontot fűztek tehát: december 2-át. Alig múlik el azonban néhány perccel hét óra, máris csoportosan, gyors egymásutánban jönnek a tanácstagok. Negyed nyolcra már hatvanan vannak — a tanácsülés tehát határozatképes. Mielőtt azonban ismertetnénk, mi is történt ezen a tanácsülésen, hadd mondjunk el elöljáróban valamit. TERMÉKENY VITA AZ MDP CSOPORTÜLÉSEN Még a tanácsülés előtti hét péntekjén összehívták az MDP-csoportot. »Ez is valami? — mondhatná valaki. — Hiszen minden valamirevaló tanács ülése előtt összejönnek akommunista tanácstagok.« Igen, összejönnek, ismertetik előttük a napirendi pontokat, de az MDP- csoportok üléseinek többségén — több nem is történik. Ritka az olyan, mint a gödöllői tanács MDP-cso■portja, ahol ennél többet is tettek. Az MDP-csoport ülésén ismertették a kommunista tanácstagok előtt a tanácsülés svét napirendi pontját: a beszámolót az őszi mezőgazdasági munkákról, és az oktatási állandó bizottság beszámolóját. Az MDP- csoport vezetőségének titkára röviden azt is elmondta, hogy neki mi a véleménye a végrehajtó bizottság beszámolójáról. Ezután vita kezdődött. Vita arról, hogy például az őszi vetési munkák határidőre való biztosításainál a végrehajtó bizottság kellően élt-e a törvény erejével? Feelősségre vonta-e a hanyag gazdákat, megbüntette-e a kulákokat? A kommunista tanácstagok megállapították, hogy a végrehajtó bizottság nem használta eléggé a törvény szigorát, s egyedül Tóth Lajos alvégi kulákkal szemben alkalmazott ezer forintos pénzbüntetést. Pedig még több skulákot is felelősségre lehetett volna vonni a vetéselhanyagolásáért, de néhány hanyag dolgozó parasztot is jobb belátásra bír- s ihattak volna. Bizonyára így hama rabb vetettek volna el az egész községben. »De nem volt kielégítő a politikai s felvilágosító munka sem, s ebben a kommunista tanács, tagok is felelősek« — állapították meg az MDP- s csoport ülésén. Sok felszólaló elmondta ezzel kapcsolatban a véleményét, azután a párt politikájának megfelelően egységes álláspontot alakítottakki még a tanácsülés előtt. Jegyzésnek a községben maradt öszszegéből a végrehajtó bizottság egy villanyórát vásárolt, s a község egyik legforgatavasatab pontján szereltette fel. Miután a tanácstagok meghallgatták az előző tanácsülés határozatainak végrehajtásáról szóló beszámólót, Gerő elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke az őszi munkákról beszélt. Tekintsünk most el a beszámoló ismertetésétől, inkább nézzük meg azt, ami maiden jó tanácsülés sava, borsa: avitát, a hozzászólásokat. A VITA A TSZ-RŐL A hozzászólást legtöbbje arról beszélt, hogy miért nincs a csözségben termelőszövetkezet. »Pedig terme néhány jól gazdálkodó dolgozó paraszt, akik megalakítanák az előkészítő bizottságot« — mondotta Máté István tanácstag. Igen, lenne, többek ■között ő is hajlik efelé. Tudni kell azt is, hogy Máté István olyan gazda, aki életében tanulta és tanulja a paraszti gazdálkodást, s 12 holdas gazdasága valóságos mintagazdaság. Dolgozott és tanult , híres gazdálkodó lett. Az ilyen emberekre mondják: felemel egy marék földet, s megmondja, mit lehet abból a földiből kihozni. Ért tehát hozzá, tekintélye is van, köztiszteletben álló tanácstag és pontunk tagja. De akad még több, Máté elvtárshoz hasonló dolgozó paraszt is, akik már igencsak hajlanak a szövetkezeti gazdálkodás felé. »De jöttek egyszer is hozzám azzal, hogy Máté komám, nézzük meg, mit tehetne kihozni ebben a községben egy termelőszövetkezetből?« — mondta Máté elvtárs. Nem mentek hozzá ilyen problémákka. Mindig csak általánosságban beszéltek антоЗ, milyen szép eredményeket ér el például a szomszédos hatvani »Dózsa«tsz, amelyet a gödöllői Agráregyetem patronál. »Milyen jó lenne itt a községben is egy tsz« — így elmélkedtek, de ennél tovább soha nem mentek. Pedig — mint ahogy azt Bencze József elvtárs tanácstag, az Agráregyetem adjunktusa mondotta — ők is szívesebben patronálnák a helybeli szövetkezetet, s, adnának meg neki mindenfajta anyagi és szakmai segítséget. »Meg aztán, a hatvaniDózsa’ jól megáll a lábán, nem kell azt patronálni, kiváló szövetkezet lett. Most a helybelieken a sor, mi pedig minden segítségetmegadunk majd, hogy híres szövetkezet legyen a gödöllői« — erősítette Bencze elvtárs felszólalásában. Szinte valamennyi felszólaló megemlítette azt a nagy segítséget, amelyet a falu eddig az egyetemtől kapott — az ezüstkalászos tanfolyamtól a minőségi vetőmagig. S ezt a támogatást tovább lehetne gyümölcsöztetni az új, a leendő termelőszövetkezet számára is. Beszéltek a tanácstagok arról is, hogy az elmúlt időszakban milyen politikai munkát végeztek. Nagy Dániel tanácstag elmondotta például: a falu lakói között az a rémhír terjedt el, hogy minden levágott disznó után kilogrammokként még három forintot kell fizetni az államnak. Mi más ez, mint az ellenség hírverése? A rémhír komoly nyugtalanságot idézett elő a faluban, s a tanácstagok politikai felvilágosító munkájának köszönhető, hogy idejébenleszerelték. A 14 hozzászólás után lezárták ж első napirendi pont vitáját és határozatokat hoztak. Olyan határozatokat, amelyek alkalmasak a végrehajtó bizottság további munkájának elősegítésére. Ugyanilyen élénk vita folyt a második napirendi pont felett is. Tizenegy óra felé járt az idő, amikor véget ért a tanácsülés. Jó tanácsülés volt ez? Igen. Hasznos, alaposan, gondosan előkészített tanácsnépt tartottak Gödöllőn, amely azt, mutatta, hogy a végrehajtó bizottság számít az államhatalom, helyi szervének segítségére, a tanácstagok kollektív tudására, bölcsességére, erejére. Szabó leszló Ismeretes, hogy a felszabadulást megelőzően, különösen a tanyáié népe, a külterületek lakossága sokszor órákig gyalogolhatott esőben, sárban, hogy az igazgatási hatóságoknál ügyeit elintézhesse. Már nem sokkal a felszabadulás után is arra törekedtünk, hogy ezt az állapotot megszüntessük, ezért a tanyaközpontokban, a távolabb eső külterületi lakott helyeken úgynevezett igazgatási kirendeltségeket alakítottunk. □öntő fordulat akkor állt be, amikor a tanácsok megalakulása után, pontosabban 1952-ben, létrehoztuk a végrehajtó bizottsági kirendeltségeket és ezen az úton a külterületi lakosságot is az eddiginél sokkal nagyobb mértékben bekapcsoltuk a közügyek intézésébe. Az 1952 óta szerzett tapasztalataik, tanácsrendszerünk további kiépítése szükségessé tették a meglevő végrehajtó bizottsági kirendeltségek munkájának megvizsgálását és e vizsgálódás következtében új jogszabályok kibocsátását. Az ez év júniusában kiadott 1955.19. sz. tvr. és a Minisztertanács elnökének 1—111. 1955. (T. K. 70.) M. T. E. sz. utasítása megváltoztatta a végrehajtó bizottsági kirendeltségek eddigi szervezetét és létrehozásuk módját. Az 1952-ben szervezett végrehajtó bizottsági kirendeltségek jogi helyzete nem volt kellőképpen tisztázva. A kirendeltség vezetője, aki a végrehajtó bizottságnak hivatalból — az esetek túlnyomó többségében kooptált — tagja volt, névleg ugyan alá volt rendelve a végrehajtó bizottságnak, de ez az alárendeltség igen kevéssé érvényesült. A kirendeltség vezetője a végrehajtó bizottság nevében hozhatott határozatokat, ami egymagában is helytelen volt és csökkentette a végrehajtó bizottság tekintélyét. A Minisztertanács elnökének utasítsa nem írja elő azt, hogy a kirendeltség vezetője a végrehajtó bizottságnak hivatalból tagja legyen, hiszen ez összeférhetetlen lenne tanácstörvényünk szellemével. A kirendeltség vezetője — szükség esetén beosztott dolgozók segítségével — a kirendeltség hivatali teendőit látja el, így tehát világos az utasítás értelmében, hogy a kirendeltség vezetője az igazgatási apparátus egyik dolgozója, aki szakigazgatási feladatokat lát el a kirendeltség területén. Éppen ezért a szakigazgatási feladatokat ellátó kirendeltségi vezetőt — szakirányú munkájában — a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveinek vezetője utasíthatja és beszámoltathatja. Az 1952.17. sz. tvr. a kirendeltség ve-’ J-*- zetője mellett úgynevezett kdrendeltségi bizottságot hozott létre. Ennek a bizottságnak a helyzete szintén nem volt tisztázva. A bizottság vezetője, elnöke a kirendeltség vezetője volt. Magát a bizottságot lehetőség szerint a tanácstagok sorából kellett létrehozni. A végrehajtó bizottsághoz hasonlóan hetenként ülésezett és határozatokat is hozhatott. Általában úgy működött, mintha a kirendeltség területének »kis végrehajtó bizottsága« volna. A kirendeltségi bizottságok ilyen formájukban nem tudtak erőre kapni. A tapasztalat az volt, hogy a végrehajtó bizottságok sérelmesnek találták magukra nézve a bizottságok munkáját és nem tudták összeegyeztetni azok hatáskörét a maguk hatáskörével. A kirendeltségi bizottságok ezért hosszú idő óta nem működtek. Az új rendelkezések szerint a kirendeltségi bizottságokat — amenynyiben ilyenek valahol működtek volna — megszüntetik és területi jellegű állandó bizottságot hoznak létre. A kirendeltségi állandó bizottság az illető tanács kirendeltségi területén megválasztott tanácstagokból jön létre és különösképpen az a feladata, hogy erősítse a kapcsolatot a tanács és a kirendeltség területén levő lakosság között, mozgósítsa a lakosságot egyes feladatok elvégzésére és általában elvégezze azokat a feladatokat, amelyeket a tanács alá tartozó egyéb területeken a szakágazatok szerint szervezett állandó bizottságok látnak el. A kirendeltség vezetője — mint igazgatási dolgozó — nem lehet tagja a kirendeltségi állandó bizottságnak. Igen fontos változás történt az új rendelkezések szerint a végrehajtó bizottsági kirendeltség létesítésének szabályozásában. Az 1952-es rendelkezések értelmében a kirendeltségek szervezését a belügyminiszter, majd később a Minisztertanács hagyta jóvá. Ez a rendszer igen sok huzavonát és felesleges levelezést eredményezett. Ezért az új rendelkezések a végrehajtó bizottsági kirendeltségek létesítésének jóváhagyását a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságára bízzák. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságai könynyebben megvizsgálhatják a kirendeltségek létesítésének szükségességét. I új rendelkezés, hogy a végrehajtó bizottsági kirendeltség szervezését elhatározó tanácsülésen a községi tanácsnak rendeletet kell alkotnia a kirendeltség működési szabályzatáról. Ebben fel kell tüntetni a kirendeltség helyét, illetékességi területét, elnevezését, hatáskörét, szervezetét, a beosztottak számát, azok munkaidejét, a működés megkezdésének időpontját. Szabályozni kell a kirendeltség és a végrehajtó bizottság, illetőleg a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei közötti viszonyt, a kirendeltségi állandó bizottság szervezetét és, működését, valamint az olyan anyagi előfeltételeket, mint a kirendeltség elhelyezése, dologi ellátása, a költségvetési kiadások fedezete stb. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak az új rendelkezések megvalósításáról 1956. január 1-ig kell gondoskodniuk. Az új szervezet minden bizonnyal előbb fogja segíteni a külterületi lakosság jobb igazgatási ellátását és bekapcsolását az állami ügyek intézésébe Egész évi beadásukat teljesítették Barlahida község dolgozó parasztjai A Zala megyei Barlahida község dolgozó parasztjai November 7. tiszteletére indított begyűjtési versenyben megígérték, hogy éves beadási tervüket december 1-ig teljesítik. A község valamennyi dolgozó parasztja bekapcsolódott a versenybe, s november utolsó két hetében a beadott termények mennyisége meghalad"... az előző negyedévi beadást. Különösen a tanácstagok és az állandó bizottságok tagjai jártak elöl ,jó példával. A barlanghidaiak lelkes és odaadó munkájukkal elérték, hogy a község már november 29-én eleget tett egész évi beadási kötelezettségének. Több gazda, mint Novák Zoltán hatholdas, Úti Ferenc nyolcholdas, Horváth János hatholdas több terményféleségből már a jövő év első negyedévi beadását is teljesítette. 26 új tag lépett a paksi Vörös Sugár tsz-be A paksi Vörös Sugár TSZ-ben megtartották a zárszámadási közgyűlést. Az ünnepélyes alkalomkor a szövetkezetiek lemérték az elmúlt, öt év fejlődését és eredményeit is. A tsz élete az elmúlt évek folyamán nem mutatott egységes képet: 1953- ban 12 tagra olvadt le a tagság, de a következő esztendőben már 20 tag gazdálkodott 226 hold földön. Az idén a tagok létszáma 107-re, a földterület pedig 749 holdra emelkedett s a megjavított munkafegyelem következtében a kapásoknak már négyszeri ápolást tudtak adni. Ennek eredménye is lett. Az elmúlt évi 36 forintos munkaegységgel szemben az idén 54 forint 90 fillért fizethettek egy munkaegységre. A zárszámadási közgyűlésre számos kívülálló dolgozó parasztot is meghívtak, s először vettek részt a közgyűlésen azok a gazdák is, akik most kérték felvételüket. A közgyűlés egyhangú döntése alapján 26 felvételét kérő gazdát a tsz tagjai sorába fogadtak Teljesítették évi beadási tervüket a XXII. kerületi dolgozó parasztok A XXII. kerületi dolgozó parasztok — Nagytétény—Budatétény— Budafok lakói — a többi kerületet megelőzve, november végére, tehát egy hónappal, a határidő előtt teljesítették évi beadási tervüket. A kerületben nincs egyetlen olyan dolgozó paraszt sem, aki bármilyen termékből adósa lenne az államinak. A Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai, akik egész éven át péklát mutattak, az egyénileg gazdálkodóknak, eddig már 4,4 százalékkal túl is teljesítették a tervet. Az eredmény elérésében nagy szerepe volt Czövek József begyűjtési megbízottnak, aki kerületi tanácstag és a pártbizottság, valamint a tanács segítségével jól szervezte meg a felvilágosító munkát. G TANÁCSOK LAPJA „CSAK RÉSZBEN HAJTOTTÁK VÉGRE" De térjünk vissza a tanácsüléshez. A hosszú kultúrterem színpadán már elfoglalta helyét az elnökség és Gerő György elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke elkezdte beszámolóját a múlt tanácsülés határozatai- I nak végrehajtásáról. Részletesen —• talán túl aprólékosan is — ismertette a végrehajtó bizottság munkáját, s elmondotta, hogy a múlt tanácsülésnek azt a határozatát, amely szerint a tanácstagoknak fel kell keresniük körzetük dolgozó parasztjait, s el kéll velük beszélgetni az őszi munkák fontosságáról — csak részben hajtották végre. Jó néhány tanácstag —köztük kommunista tanácstagok is — nem hajtotta végre ezt a határozatot. Pedig, ahol éltek a politikai multkénak e hasznos formájával, ott volt is eredmény: határidőre szántottak, vezettek a dolgozó parasztok. »A tanács-s ülésnek el kell ítélnie azokat a ta- nácstagokat, akik nem hajtják végre a tanács határozatait« — mondotta Gerő elvtárs. Igaz, nem sok ilyen tanácstag volt, de ezek — ha keve-i sem is vannak — rontják a tanács munkáját, hitelét, eredményeit. A tanácstagok soraiban helyeslő moraj hallatszott, egyetértettek azzal, hogy a hanyag tanácstagokat felelősségre kell vonni. Támogatják a végrehajtó bizottságnak azt a javaslatát is, hogy a legutóbb kiadott »Tiszta Gödöllőért« elnevezésű szabályrendeletnek érvényt kell szerezni. Megelégedéssel vették tudomásul hogy a HíHodít. Réfeektörzsör A HELYIIPAR FEJLŐDÉSE A VIII. KERÜLETI VB NAPIRENDJÉN Kitűnő munkamódszert valósított meg a VIII. kerületi tanács végrehajtó bizottsága. Ütemtervet dolgozott ki a megvitatásra kerülő kérdésekről és gondoskodik arról is, hogy a tagok ezeket a kérdéseket mélyrehatóan tanulmányozhassák. Így történt ez legutóbb is, amikor a kerület helyi iparának fejlődését tárgyalták. A vb-tagok már jóval az ülés előtt megbeszélték egymással, hogy mintegy 40 ktsz-ben és kisiparosnál végeznek majd helyszíni ellenőrzést. A közvetlen tapasztalatok alapján azután az eddiginél sokkal behatóbban tudták megvitatni az ülés anyagát. Martos Ernő dr. orvos, vb-tag például elmondta, hogy az »Április 4« vegyesipari szövetkezet más kerületek számára is dolgozik, mert a helyi rendelések megközelítően sem kötik le az üzem teljes kapacitását. Farkas József vb-tag az »Egység« nevű kisipari szövetkezetet ellenőrizve megállapította, hogy az kétirányú tevékenységet is folytat. Készáruival egyrészt közvetlenül a fogyasztókat elégíti ki, másrészt a nagykereskedelemnek is szállít. Kiderült azonban, hogy a nagykereskedelem számos esetben inkább kötbért fizet, semhogy átvegye az árut. Ebben az évben csak ennél az egy szövetkezetnél másfélmillió forintra rúg annak az árunak az értéke, amit a nagykereskedelmi rendelő fél nem vett át. Elképzelhető, hogy milyen gazdálkodás folyik ott, ahol ekkora árumennyiségeknek nem akad gazdája és a hatalmas kötbérekre kell elpazarolni a pénzt. Váradi Andorné vb-titkár a »Sápka« nevű kisipari szövetkezetét ellenőrizte és azt tapasztalta, hogy a ksz-tagok nagyon rossz munkakörülmények között dolgoznak. A szövetkezet helyisége nem megfelelő, a munkásokat összezsúfolták, ami nagyon hátráltatja a termelést. Kleiner Ödön vb-elnökhelyettes ellenőrzései során olyan jelenségekkel találkozott, amelyek azt bizonyítják, hogy a ksz-ek általában a nagyüzemektől veszik a munkaerőket. Erre mutat az a statisztika is, amely szerint a kerületi ksz-üzemek egy részében a dolgozóknak mindössze 5—10 százaléka volt azelőtt kisiparos. A tapasztalatok alapján a VIII. kerületi tanács végrehajtó bizottsága igen fontos határozatokat hozott. A Martos Ernő dr. és Farkas József vbtagok által mondottak figyelembevételével úgy döntött, hogy megvizsgálják a kerületi ksz-ek termelési kapacitását, munkahelyiségeik méreteit és elhelyezését. Klement Ödön elvtárs a többi között felhívta a figyelmet az ipari tanulók kérdéseire is. Ennekjegyében született meg az a vb-határozat, amely arra utasítja az ipari osztályt, hogy az ipari tanulókkal való foglalkozás kérdéseiben vegyék fel a kapcsolatot a kerületi DISZ-bizottsággal és beszéljék meg a továbbképzés lehetőségeit. . A vb-tagok helyszíni ellenőrzése minden bizonnyal megjavítja és meggyorsítja majd a határozatok végrehajtását is. Kalotai Gábor SÜB Békés megyében gazdagabb az árukészlet, mint az elmúlt években Békés megyében a tavalyihoz képest tízmillió forint értékűvel több árucikkből vásárolhat a falusi lakosság. A megyei tanács kereskedelmi osztálya már az utolsó negyedév elején gondoskodott arról, hogy azokból az árucikkekből, amelyeket a lakosság legjobban keres, bőségesen legyen az üzletekben. Szoros együttműködés jött létre a tanácsok, a Mészöv és a nagykereskedelmi vállalatok között. A betakarítás óta több községben — elsősorban a termelőszövetkezeti tagok és a dolgozó parasztok kérésének megfelelően — az üzletek nyitvatartási idejét meghosszabbították és bevezették a vasárnapi árusítást is. Ilyen községek például Sarkad, Szeghalom, Mezőberény. A megyében bővült az árukészlet. Tavaly még kevés férfi- és gyermekkabát, borcsizma, bakancs, háztartási gép, finom üvegáru és ajándéktárgy állott a falusi lakosság rendelkezésére, most ezekből is bőséges ami észlel. A tavalyinál több a mezőgazdasági kisgépek száma is.