Tanácsok Lapja, 1956 (7. évfolyam, 1-20. szám)
1956-08-28 / 16. szám
JAVASLATOK AZ ÜGYMENET EGYSZERŰSÍTÉSÉRE Komlói problémák Egyik legfájóbb problémánk, hogy most épülő szép, új városunk építési kérdéseiben nem sok hatáskörünk van. Új város épül itt, amelynek irányítása, ellátása a közművi és kulturális szolgáltatásokkal, — a városi tanács feladata lesz. Ha ez így van, akkor nem lenne-e célszerű már az építési munkát is ránk bízni? Jelenleg csak javaslattevő vagy észrevételező szerep jut a mi számunkra. A város építésére rendelkezésre álló beruházási összegek felett az É. M. Lakásépítési Igazgatóság rendelkezik. Tanácsüléseinken, a beszámolókon és fogadóórákon nagyon sok észszerű javaslat hangzik el a város építésével kapcsolatban. Mi ezeket továbbítjuk a LAKIG-hoz (É. M. Lakásépítési Igazgatóság) és az onnan kapott ígérgetések alapján adunk felvilágosítást választóinknak. Az ígéret legtöbbször csak ígéret marad és ** nem tesz jót a mi tömegkapcsolatainknak. Komlón már szólás-mondássá vált, hogy: »Tanács tervez, LAKIG végez." Meg hát lehet-e Komlót Budapestről építeni? Nem és biztos ennek »köszönhető«, hogy a legfontosabb (vízellátási) beruházási feladatok megvalósításához még hozzá sem kezdtek, bár erre már a Minisztertanácstól is van utasításuk. A helyi szervek véleménye szerint a város-beruházási feladatokat helyesen megoldani csak akkor lehet, ha annak irányítását és lebonyolítását a városi tanács végrehajtó bizottságára bízzák. Ilyen irányban több előterjesztést tettünk — az Építésügyi Minisztériumhoz —, de elfogadható választ még nem kaptunk. Úgy gondoljuk, ha az ipari beruházások lebonyolítását a Komlói Szénbányászati Trösztre bízták, nyugodtan ránk bízhatják a városépítési beruházásokat. / A városi tanács önállóságának fokozása terén már több intézkedést tett a Baranya megyei tanács végrehajtó bizottsága. Ilyen volt például a Komlói Vendéglátóipari Vállalat irányításának átadása, amelyet — véleményünk szerint helyesen — a Belkereskedelmi Minisztérium tiltakozása ellenére is megkaptunk. Határozatot hozott a megyei tanács v. b. a Komlói Sütőipari Vállalat átadására is, de Bertók elvtárs, a megyei élelmiszeripari osztály vezetője még nem hajtotta végre, szerinte meg kell várni az átszervezés lebonyolítását. Saját hatáskörünkben is hoztunk egy-két intézkedést az ügyintézés meggyorsítására, megjavítására. A hatósági bizonyítványok kiállítása eddig túl bürokratikus volt. A dolgozóval végigjáratták a különböző osztályokat, onnan írásos igazolásokat kértek, majd azok bemutatása alapján adták ki a bizonyítványt. Most már a dolgozó nem jár osztályról osztályra, hanem az előadó — minden papír nélkül, a kölcsönös bizalom alapján — telefonon megkérdezi az adatokat és pár percen belül A Tanácsok Lapja legutóbbi száma közölte Németh József esztergomi kollégám levelét, amelyben azt javasolja, hogy érettségihez és többéves szakmai gyakorlathoz kellene kötni a v. b. titkári tisztség betöltését. Bár magam, is helyeslem, hogy ebben a feladatkörben rátermett, képzett emberek dolgozzanak, mégsem értek egyet Németh elvtárs javaslatával. Elsősorban azért nem, mert a felszabadulás óta számos olyan elvtárs került a közigazgaó dolgozó kezében van a bizonyítvány. Ilyen és ehhez hasonló kérdéseken törik most fejüket végrehajtó bizottságunk dolgozói. Úgy vélik, hogy az igazgatás egyszerűsítése, a felesleges jelentések és kimutatások megszüntetése lehetőséget nyújt majd számukra ahhoz, hogy e f-elhagyva az íróasztalt, »hivatalnok« helyett a néppel összeforrt államigazgatási dolgozókká váljanak. Galabár Tibor Komló városi tanács v. b. titkáradásba, akik szorgalmuk és tehetségük révén alapos szakképzettséget szereztek. Méltánytalan és értelmetlen lenne tehát, ha ezek az elvtársak sérelmes helyzetbe kerülnének. Véleményem szerint csupán az újonnan betöltendő titkári állásoknál kellene az érettségit és bizonyos (mondjuk egyéves) szakmai gyakorlati időt megkövetelni. Boris Miklós V. b. titkár: Sírok Újabb vélemény a v.b.-ttkárok képzettségéről 2 TANÁCSOK LAPJA A készülő államigazgatási eljárási törvénytervezet elé lenne egy javaslatom, amellyel — úgy vélem — meggyorsíthatnánk ezt a munkát. Az államigazgatási eljárásban a fellebbezési határidőt nyolc napra kellene lerövidíteni. Továbbá: az elsőfokú eljárásban a határozatot hozó szervnek jogot kellene adni arra, hogy döntését azonnal végrehajthatónak nyilváníthassa, abban az esetben, ha: a) kisebb jelentőségű ügyről van b) az összes érdekeltek egyazon véleményen vannak és a határozat ennek megfelelő; és a gyámhatósági eljárásban akkor, ha a törvényes képviselő jóváhagyandó nyilatkozata nyilvánvalóan a kiskorú vagy a gondnokolt érdekeit szolgálja. (Például, ha az apa házat vásárolt kiskorú gyermekének.) Gyakorlati tapasztalataim alapján állítom, hogy ily módon nem kis mértékben csökkenne a felduzzadt adminisztráció. Dr. Németh László gyámügyi előadó Csorna Észrevétel a tanácsrendelet-mintákról Úgy vélem mindenki egyetérthet azzal, hogy a különböző minisztériumok egyes kérdésekben mintatanácsrendelet, kiadásával segítik a tanácsok jogalkotó tevékenységét. Fel kell azonban vetni, hogy ezen a téren nincs mindig összhang az egyes felsőbb szervek — jelen esetben az Egészségügyi és a Belkereskedelmi Minisztérium között. Miről is van tehát szó? Nemrégiben mindkét főhatóság mintatanácsrendeletet adott ki a piacokkal kapcsolatban. (Arról egyébként külön is érdemes lenne szólni, hogy a belkereskedelmi miniszter miért járási és miért nem községi szintre dolgoztatta ki a jogszabálymintát, hiszen ilyen rendelet alkotása nem járási, hanem községi feladat. Bár a belkereskedelmi miniszter által kiadott mintában külön paragrafus foglalkozik az egészségügyi kérdésekkel, az egészségügyi főhatóság mégis külön jogszabálymintát adott ki a piacok közegészségügyi rendjéről. Nem lett volna helyesebb, ha a két minisztérium együtt dolgozza ki a rendeletmintát? Véleményem szerint — igen, örülnék, ha szerény észrevételem alapján ez a jövőben így lenne. Tóth Sándor járási v. b. titkár Kaposvár IDŐSZERŰ PROBLÉMÁK Földrendezés és tagosítás A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szocialista nagyüzemi gazdálkodásának fejlesztése szükségessé teszi szétszórt üzemi területeik összevonását. Ha az összevonás a község egész határára kiterjed, akkor földrendezést hajtanak végre, ha a határnak csak egy részében történik, akkor tagosítást végeznek. A földrendezésről és tagosításról az Elnöki Tanács 1956. évi 15. sz. törvényerejű rendelete és a földművelésügyi miniszter 8/1956. sz. rendelete intézkedik. A legfontosabb tudnivalók a következők : Földrendezést és tagosítást csak engedély alapján lehet végrehajtani. Az engedélyt a megyei tanács v. b. adja, egyes kivételes esetekben a földművelésügyi miniszter. A földrendezést idén augusztus 10. és október 15. között, a tagosítást — más években is — augusztus és szeptember hónapban hajtják végre. A megkezdést még az engedélyezés napján közhírré kell tenni. MELY KÖZSÉGEKBEN ENGEDÉLYEZHETŐ FÖLDRENDEZÉS, TAGOSÍTÁS? Földrendezést ott engedélyeznek, ahol a község határában a külterületen a tsz-ek és az egy kh-nál nagyobb területen gazdálkodó egyéni dolgozó parasztok földterületéből 70—75—80 százalék a tsz használatában van, 3000 kh-nál kisebbhatárú községben 70 százalék, 3 és 6000 kh közötti határú községben 75 százalék, 6000 kh-nál nagyobb határú községben 80 százalék az előírt arány. Tagosításra abban a községben adnak engedélyt, ahol a külterületen a tagosítást kérő tsz-eknek és állami gazdaságoknak együttesen több mint 400 kh-juk van szétszórtan, 20 kh-nál kisebb darabokban. A FÖLDRENDEZÉST, TAGOSÍTÁST KÉRHETIK: a) a tsz-ek, ha a közgyűlésen a tagság többsége így határozott; b) állami gazdaságok igazgatói. A kérelmet a megyei tanács v. b.hoz kell címezni, de a községi tanács v. b. elnökéhez kell benyújtani. A KÉRELEMHEZ MELLÉKELNI KELL. A tsz részéről a kérelmezést elhatározó közgyűlési jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv tartalmazza: 1. a tsz összes tagjainak számát; 2. a közgyűlésen részt vevő tagok név szerinti felsorolását s a vezetőség aláírását; 3. a közgyűlés határozatát arról, hogy vállalja a tsz a földrendezésből, tagosításból eredő kártalanítási kötelezettség teljesítését; 4. a kártalanítások céljára szükséges hitel igénybevételéről szóló nyilatkozatot. Az állami gazdaság igazgatója a kérelemben köteles nyilatkozni arról, hogy vállalja a kártalanítási kötelezettséget. A kérelem további útja: A községi tanács v. b.-elnöke a kérelmet továbbíta a járási tanács v. b.-hez, amely a v. b. ülésen megtárgyalja és javaslatával a megyei tanács v. b.-hez terjeszti. A megyei tanács v. b. a mezőgazdasági igazgatóság vezetőjének meghallgatásával határoz az engedélyezés felől. A TANÁCSOK SZEREPE A FÖLDRENDEZÉS, TAGOSÍTÁS VÉGREHAJTÁSÁBAN A földrendezést a földrendező bizottság, a tagosítást a tagosító bizottság végzi. A bizottságok elnökeit a községi tanács végrehajtó bizottsága saját tagjai közül jelöli ki. A községi tanács v. b. gondoskodik a bizottság megalakításáról is. A FÖLDRENDEZŐ BIZOTTSÁG TAGJAI: A községben földdel rendelkező tsz-ek elnökei, állami gazdaságok igazgatói vagy megbízottai, a gépállomás igazgatója vagy megbízottja, a földrendező brigád vezetője és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok képviseletében a mezőgazdasági állandó bizottságnak és a földművesszövetkezetnek egy-egy egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt tagja. • A TAGOSÍTÓ BIZOTTSÁG TAGJAI: Az érdekelt tsz elnöke és állami gazdaság képviselője, a gépállomás igazgatója vagy megbízottja, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok képviseletében a mezőgazdasági állandó bizottságnak és a földművesszövetkezetek egy-egy egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt tagja. " HOGYAN KELL VÉGREHAJTANI A FÖLDRENDEZÉST, TAGOSÍTÁST? a) Földrendezés, tagosítás csak külterületen hajtható végre, belterületen levő földekre nem terjedhet ki. A földrendezésbe a szőlőt és gyümölcsöst is be kell vonni, a tagosításba viszont általában nem lehet szőlőt, gyümölcsöst bevonni. Erdőt csak a megyei tanács v. b. külön határozatával lehet tagosítani, földrendezésbe vonni. b) A tsz-ek és állami gazdaságok földjeit gazdasági épületeik körül, már meglevő táblájukhoz csatlakozóan, összefüggően kell kijelölni azokban a dűlőkben, ahol a legtöbb földjük van. c) A földrendezés, tagosítás minél kevesebb egyéni dolgozó paraszt földjét érintse! Ezért a tsz területét ott kell kialakítani, ahol a legtöbb földje van. Tanyás vidéken az egyéni dolgozó parasztok tanyaterülete, lehetőleg maradjon a tsz tábláin kívül. A tsz-családok háztáji földjeit a közös területtől elkülönítve, a belterület közelében zárt kertekben kell kiadni. d) Az egyéni dolgozó parasztok saját vagy bérelt tartalékföldjét csak akkor lehet kicserélni, ha beleesik a tsz vagy állami gazdaság táblájába. Ha a kialakított táblán kívül van, nem szabad kicserélni. Az egyéni dolgozó parasztnak földrendezésbe, tagosításba esett földje helyett azonos értékű és lehetőleg azonos művelési ágú földet kell cserébe adni. A kulákok részére — az egyéni dolgozó parasztok földjeinek kicserélése után — azonos nagyságú csereterületet kell kiadni. A csereföldet a helyszínen birtokba kell adni. és A tsz-nek — kérelmére — használatába lehet adni az 50 kh-nál kisebb állami és községi erdőket, ha határosak a tsz területével, nem véderdők és nem függnek össze más állami erdővel. f) Állami tartalékföldre kötött haszonbérletet földrendezés, tagosítás miatt nem lehet megszüntetni a szerződés lejárta előtt. Ha a kialakított táblába bérelt tartalékföld esik, helyette azonos értékű csereföldet kell adni és a haszonbérlet átszáll a csereterületre. Ez vonatkozik a magántulajdonban levő földek több éves haszonbérletére is. g) Földfelajánlást csak kivételesen szabad elfogadni és csak a földrendezés, illetve tagosítás engedélyezése után. Földfelajánlást el lehet fogadni: 1. azoktól az egyéni dolgozó parasztoktól, akik betegség, öregség miatt képtelenek földjüket megművelni; 2. azoktól, akik élethivatásszerűen nem földműveléssel foglalkoznak; 3. állami gazdaságok olyan állandó dolgozóitól, akiknek földje az állami gazdasággal határos. A földfelajánlást a járási mezőgazdasági osztály vezetője csak akkor fogadhatja el, ha a földre a tsznek vagy állami gazdaságnak szüksége van és ha vállalja a föld átvételét. A földfelajánlási kérelmet a községi tanács v. b.-hez kell benyújtani. A felajánlott földért ellenértéket kell fizetni. A felajánlott földet ellenszolgáltatás nélkül vagy haszonbérbe az állam részére átvenni nem szabad. h) A tulajdonos a tsz táblájába eső épületéért azonos értékű csereépületet kap vagy önkéntes megegyezés alapján kifizetik részére az épület értékét. Ha megegyezés nem jön létre, a tulajdonos megtarthatja lakóépületét 800 n.-ös háztáji területtel és úthasználattal. Ha azonban olyan személyről van szó, akinek ott a lakása káros lehet a tsz gazdálkodására, a tsz közgyűlése kérheti a lakó kiköltöztetését. Erről a járási tanács végrehajtó bizottsága dönt.) Az ingatlanon lejső zöldleltári értékért a kártalanítást a birtokbaadástól számított három hónapon belül egy összegben kell kifizetni, mégpedig forgalmi áron. A kártalanításról a járási tanács v. b. mezőgazdasági osztályának vezetője határoz. A kártalanítás céljára a tsz-ek hosszúlejáratú állami hitelt igényelhetnek .) A táblák kialakítása a földrendezési és tagosító bizottság javaslata szerint történik, ha azt a járási tanács v. b. elnöke megerősítette. A földrendezés, tagosítás végrehajtását a járási tanács v. b. ellenőrzi. A jogszabályoknak megfelelően végrehajtott földrendezést, tagosítást a járási tanács v. b. határozata zárja le. Ezt a határozatot a községben nyilvánosságra kell hozni. A jogerős határozat alapján a tsz-ek és állami gazdaságok területében történt változásokat az állami földkönyvben keresztülvezetik, az egyéni gazdálkodók csereingatlanára a tulajdonjogot 60 napon belül bekebelezik. . FELLEBBEZÉSEK A használati és tulajdoni viszonyokat rendező határozat ellen a megyei tanács v. b.-hez kell fellebbezni, de ennek nincs halasztó hatálya. A kiköltöztetés ügyében hozott határozat ellen szintén a megyei tanács v. b.-hez lehet fordulni, ez esetben a fellebbezés halasztó hatályú. A kártalanítás ügyében hozott határozat ellen halasztó hatályú fellebbezésnek van helye a járási tanács v. b.-hez. A földrendezés, tagosítás engedélyezése és a földfelajánlási kérelemre hozott határozat ellen nem lehet fellebbezni. A fellebbezéseket a határozat közlésétől számított 15 napon belül kell beadni. Minden egyéni gazdálkodó, tsz és állami gazdaság köteles a földje helyett kapott csereingatlant késedelem nélkül művelés alá venni M. D. Két minisztérium Felkerestünk két minisztériumot és megérdeklődtük, milyen intézkedésekre készülnek a tanácsok hatáskörének növelése és a munka egyszerűsítése céljából. Kérdéseinkre a következő választ kaptuk. Oktatásügyi Minisztérium: Szükségesnek tartjuk az általános iskolák szakfelügyeletének revízióját. A minisztérium már korábban is arra törekedett, hogy a szakfelügyeletet teljesen a járásokra bízza. Erre most, a területi átszervezéssel majd lehetőség nyílik, mert a járások területe megnövekszik. Reméljük, olyan járások alakulnak, amelyek elbírnak és megkívánnak egy teljesen kiépített szakfelügyeleti apparátust. A minisztérium az átszervezés során meg akarja oldani az általános iskolai alsó tagozat hatékony szakfelügyeletét is. A középiskolák gazdasági és tanulmányi irányítását egy helyen: a megyénél, illetve a megyei jogú városi tanácsoknál akarjuk összpontosítani. Sok zavart és zökkenőt okozott, különösen a megyei tanácsoknál, hogy a technikumok nemcsak az Oktatásügyi Minisztériumhoz, hanem más tárcákhoz is tartoznak. Szerintünk biztosítani kellene az irányítás egységességét, éppen ezért valamennyi technikum felügyeletét az Oktatásügyi Minisztériumra kellene bízni., Így hatékonyabb lehetne a megyei tanácsok oktatási osztályainak munkája. A minisztérium hatásköréből a megyékhez tervezzük átadni a következőket: érettségi tételek kijelölése és érettségi elnökök megbízása; gyógypedagógiai intézményekbe felvétel. A pedagógusok soronkívüli előléptetése. A pedagógusok újítási javaslatairól, véleményünk szerint, elsőfokon a járásnak kell döntenie, mert a jelenlegi eljárás sokszor nehézkes és indokolatlanul hosszadalmas. Növeljük az igazgatók hatáskörét: valamennyi alsó- és középfokú intézmény technikai személyzetének alkalmazását és fegyelmi ügyét az igazgatóra akarjuk bízni. A most életbelépő rendtartás szerint az igazgatóknak nem kell mindenért a tanácshoz fordulniok, ez növeli önállóságukat, fokozza felelősségtudatukat. A középiskolai felvételi ügyek teljesen a középiskolák hatáskörébe kerülnek, ezzel jelentős terhet veszünk le a tanácsszervekről. Nagyobb önállósággal intézkedhetnek ezután az igazgatók gazdasági kérdésekben is. Az eddig elmondottakon kívül az Oktatásügyi Minisztérium szakosztályai megvizsgálják az általános iskolák VIII. és a gimnáziumok I., II., III. osztályos tanulóinak év végi osztályvizsgáit. Az egyszerűsítési bizottság ugyanis úgy vélekedik, hogy az egyszerűsítésről az osztályvizsgák indokolatlanul terhelik a tanulókat. A tervek szerint csupán a gimnáziumok III. osztályában maradna meg az osztályvizsga azokból a tárgyakból (például kémiából), amelyeket a IV. osztályban már nem tanulnak. Élelmiszeripari Minisztérium. Már eddig is a tanácsokhoz tartozott az élelmiszeripar jelentős része (az össztermelésnek mintegy 30 százaléka). A sütőipar, a szikvíztermelő vállalatok teljesen, a húsipar 40 százaléka. Ahol megvoltak a feltételek, ott a jéggyártó üzemeket is a tanácsoknak adtuk. A tanácsi élelmiszeripar jelentősen fejlődött, mégis ez a fejlődés gyorsabb lehetett volna, ha nem gátolják a túlzott központosításból adódó kötöttségek. Most ezeket az akadályokat akarjuk eltávolítani. A Minisztertanács határozata után számos megyében a helyszínen hallgattuk meg az ügyintézők javaslatait, ily módon kétszáz javaslatot gyűjtöttünk össze. A javaslatok jó részét csak a társszervekkel együtt valósíthatjuk meg, a tárgyalásokat már megkezdtük. A mi véleményünk szerint a vállalatoknál azonnal meg kellene szüntetni a pénztári tervezést, a hitelgazdálkodást teljesen a tanácsokra kellene bízni, a pénzügyi tervezést és a költségvetési elszámolásokat — a minisztériumi vállalatokéhoz hasonlóan — ugyancsak egyszerűsíteni kellene. Persze, mindez csak akkor valósulhat meg, ha ezzel a pénzügyi szervek egyetértenek. Azoknak a javaslatoknak a kisebb részét, amelyről magunk dönthetünk, már megvalósítottuk. A tanácsi vállalatoknál, elsősorban a sütőiparban, már korábban több egyszerűsítést hajtottunk végre: a könyvelésből elhagytuk a 7., 3. számlaosztályokat, kevesebb adatot kértünk a mérlegbeszámolóból. Most ez utóbbiból további adatokat hagytunk el, megkönnyíti a vállalatok és a tanácsok összesítési munkáit. Megszüntettük a sütőiparban a kalkulációk megyei összesítését. A múlt hónapban 12 rendszeres adatszolgáltatást szüntettünk meg. A javaslatok nagy részének elbírálásén és megvalósításán most dolgozunk, így többek között a statisztikai adatszolgáltatás és a könyvelés egyszerűsítésén. A Minisztertanács határozata értelmében a tanácsoknak július 31-ig kellett javaslatot tenniük arra vonatkozóan, mely vállalatok átadását, kérik. Erről még véglegeset nem mondhatunk. Bizonytalanságot, nehézséget okoz, hogy a tanácsok javaslatai nem tartalmazzák, hogyan, milyen szervezettel, milyen feltételek biztosításával akarják a meglevő és átveendő vállalatokat irányítani és ellenőrizni. (gallé) .