Tanácsok Lapja, 1956 (7. évfolyam, 1-20. szám)

1956-08-28 / 16. szám

JAVASLATOK AZ ÜGYMENET EGYSZERŰSÍTÉSÉRE Komlói problémák Egyik legfájóbb problémánk, hogy most épülő szép, új városunk építési kérdéseiben nem sok hatáskörünk van. Új város épül itt, amelynek irányítása, ellátása a közművi és kulturális szolgáltatásokkal, — a vá­rosi tanács feladata lesz. Ha ez így van, akkor nem lenne-e célszerű már az építési munkát is ránk bízni? Je­lenleg csak javaslattevő vagy észre­vételező szerep jut a mi számunkra. A város építésére rendelkezésre álló beruházási összegek felett az É. M. Lakásépítési Igazgatóság rendelke­zik. Tanácsüléseinken, a beszámoló­kon és fogadóórákon nagyon sok ész­szerű javaslat hangzik el a város építésével kapcsolatban. Mi ezeket továbbítjuk a LAKIG-hoz (É. M. La­kásépítési Igazgatóság) és az onnan kapott ígérgetések alapján adunk fel­világosítást választóinknak. Az ígé­ret legtöbbször csak ígéret marad és ** nem tesz jót a mi tömegkapcsola­tainknak. Komlón már szólás-mon­dássá vált, hogy: »Tanács tervez, LAKIG végez." Meg hát lehet-e Komlót Budapestről építeni? Nem és biztos ennek »köszönhető«, hogy a legfontosabb (vízellátási) beruhá­zási feladatok megvalósításához még hozzá sem kezdtek, bár erre már a Minisztertanácstól is van uta­sításuk. A helyi szervek véleménye szerint a­ város-beruházási feladatokat he­lyesen megoldani csak akkor lehet, ha annak irányítását és lebonyolítá­sát a városi tanács végrehajtó bi­zottságára bízzák. Ilyen irányban több előterjesztést tettünk — az Épí­tésügyi Minisztériumhoz —, de el­fogadható választ még nem kaptunk. Úgy gondoljuk, ha az ipari beruhá­zások lebonyolítását a Komlói Szén­­bányászati Trösztre bízták, nyugod­tan ránk bízhatják a városépítési be­­­ruházásokat. /­­ A városi tanács önállóságának fo­kozása terén már több intézkedést tett a Baranya megyei tanács végre­hajtó bizottsága. Ilyen volt például a Komlói Vendéglátóipari Vállalat irányításának átadása, amelyet — véleményünk szerint helyesen — a Belkereskedelmi Minisztérium tilta­kozása ellenére is megkaptunk. Hatá­rozatot hozott a megyei tanács v. b. a Komlói Sütőipari Vállalat átadá­sára is, de Bertók elvtárs, a megyei élelmiszeripari osztály vezetője még nem hajtotta végre, szerinte meg kell várni az átszervezés lebonyolí­tását. Saját hatáskörünkben is hoztunk egy-két intézkedést az ügyintézés meggyorsítására, megjavítására. A hatósági bizonyítványok kiállítása eddig túl bürokratikus volt. A dolgo­zóval végigjáratták a különböző osztályokat, onnan írásos igazoláso­kat kértek, majd azok bemutatása alapján adták ki a bizonyítványt. Most már a dolgozó nem jár osztály­ról osztályra, hanem az előadó — minden papír nélkül, a kölcsönös bi­zalom alapján — telefonon megkér­dezi az adatokat és pár percen belül A Tanácsok Lapja legutóbbi szá­ma közölte Németh József eszter­gomi kollégám levelét, amelyben azt javasolja, hogy érettségihez és több­éves szakmai gyakorlathoz kellene kötni a v. b. titkári tisztség betölté­sét. Bár magam, is helyeslem, hogy ebben a feladatkörben rátermett, képzett emberek dolgozzanak, még­sem értek egyet Németh elvtárs ja­vaslatával. Elsősorban azért nem, mert a felszabadulás óta számos olyan elvtárs került a közigazga­ó dolgozó kezében van a bizonyít­vány. Ilyen és ehhez hasonló kérdéseken törik most fejüket végrehajtó bizott­ságunk dolgozói. Úgy vélik, hogy az igazgatás egyszerűsítése, a felesleges jelentések és kimutatások megszün­tetése lehetőséget nyújt m­ajd szá­mukra ahhoz, hogy e f-elhagyva az íróasztalt, »hivatalnok« helyett a néppel összeforrt államigazgatási dolgozókká váljanak. Galabár Tibor Komló városi tanács­ v. b. titkára­dásba, akik szorgalmuk és tehetsé­gük révén alapos szakképzettséget szereztek. Méltánytalan és értelmet­len lenne tehát, ha ezek az elvtár­sak sérelmes helyzetbe kerülnének. Véleményem szerint csupán az újon­nan betöltendő titkári állásoknál kel­lene az érettségit és bizonyos (mond­juk egyéves) szakmai gyakorlati időt megkövetelni. Boris Miklós V. b. titkár: Sírok Újabb vélemény a v.b.-ttkárok képzettségéről 2 TANÁCSOK LAPJA A készülő államigazgatási eljárási törvény­tervezet elé lenne egy javaslatom, amellyel — úgy vélem — meggyorsíthatnánk ezt a munkát. Az államigazgatási el­járásban a fellebbezési határidőt nyolc napra kellene lerövidíteni. Továbbá: az elsőfokú eljárásban a határozatot hozó szervnek jogot kel­lene adni arra, hogy döntését azon­nal végrehajthatónak nyilváníthassa, abban az esetben, ha: a) kisebb jelentőségű ügyről van b) az összes érdekeltek egyazon véleményen vannak és a határozat ennek megfelelő; és a gyámhatósági eljárásban ak­kor, ha a törvényes képviselő jóvá­hagyandó nyilatkozata nyilván­valóan a kiskorú vagy a gondnokolt érdekeit szolgálja. (Például, ha az apa házat vásárolt kiskorú gyerme­kének.) Gyakorlati tapasztalataim alapján állítom, hogy ily módon nem kis mértékben csökkenne a felduzzadt adminisztráció. Dr. Németh László gyámügyi előadó Csorna Észrevétel a tanácsrendelet-mintákról Úgy vélem mindenki egyetérthet azzal, hogy a különböző minisztériu­mok egyes kérdésekben minta­­tanácsrendelet, kiadásával segítik a tanácsok jogalkotó tevékenységét. Fel kell azonban vetni, hogy ezen a téren nincs mindig összhang az egyes felsőbb szervek — jelen esetben az Egészségügyi és a Belkereskedelmi Minisztérium között. Miről is van tehát szó? Nemrégiben mindkét fő­hatóság mintatanácsrendeletet adott ki a piacokkal kapcsolatban. (Arról egyébként külön is érdemes lenne szólni, hogy a belkereskedelmi mi­niszter miért járási és miért nem községi szintre dolgoztatta ki a jog­szabálymintát, hiszen ilyen rendelet alkotása nem járási, hanem községi feladat.­ Bár a belkereskedelmi mi­niszter által kiadott mintában külön paragrafus foglalkozik az egészség­­ügyi kérdésekkel, az egészségügyi főhatóság mégis külön jogszabály­mintát adott ki a piacok közegész­ségügyi rendjéről. Nem lett volna helyesebb, ha a két minisztérium együtt dolgozza ki a rendelet­mintát? Véleményem szerint — igen, örül­nék, ha szerény észrevételem alap­ján ez a jövőben így lenne. Tóth Sándor járási v. b. titkár Kaposvár IDŐSZERŰ PROBLÉMÁK Földrendezés és tagosítás A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szocialista nagyüzemi gazdálkodásának fejlesztése szüksé­gessé teszi szétszórt üzemi területeik összevonását. Ha az összevonás a község egész határára kiterjed, ak­kor földrendezést hajtanak végre, ha a határnak csak egy részében tör­ténik, akkor tagosítást végeznek. A földrendezésről és tagosításról az Elnöki Tanács 1956. évi 15. sz. tör­vényerejű rendelete és a földműve­lésügyi miniszter 8/1956. sz. rende­lete intézkedik. A­­ legfontosabb tudnivalók a kö­vetkezők : Földrendezést és tagosítást csak engedély alapján lehet végrehajtani. Az engedélyt a megyei tanács v. b. adja, egyes kivételes esetekben a földművelésügyi miniszter. A föld­­rendezést idén augusztus 10. és októ­ber 15. között, a tagosítást — más években is — augusztus és szeptem­ber hónapban hajtják végre. A meg­kezdést még az engedélyezés napján közhírré kell tenni. MELY KÖZSÉGEKBEN ENGEDÉ­LYEZHETŐ FÖLDRENDEZÉS, TAGOSÍTÁS? Földrendezést ott engedélyeznek, ahol a község határában a külterüle­ten a tsz-ek és az egy kh-nál na­gyobb területen gazdálkodó egyéni dolgozó parasztok földterületéből 70—75—80 százalék a tsz használatá­ban van, 3000 kh-nál kisebb­­határú községben 70 százalék, 3 és 6000 kh közötti határú községben 75 száza­lék, 6000 kh-nál nagyobb határú községben 80 százalék az előírt arány. Tagosításra abban a község­ben adnak engedélyt, ahol a külte­rületen a tagosítást kérő tsz-eknek és állami gazdaságoknak együttesen több mint 400 kh-juk van szétszór­tan, 20 kh-nál kisebb darabokban. A FÖLDRENDEZÉST, TAGOSÍTÁST KÉRHETIK: a) a tsz-ek, ha a közgyűlésen a tagság többsége így határozott; b) állami gazdaságok igazgatói. A kérelmet a megyei tanács v. b.­­hoz kell címezni, de a községi ta­nács v. b. elnökéhez kell benyújtani. A KÉRELEMHEZ MELLÉKELNI­­ KELL. A tsz részéről a kérelmezést elha­tározó közgyűlési jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv tartalmazza: 1. a tsz összes tagjainak számát; 2. a köz­gyűlésen részt vevő tagok név szerinti felsorolását s a vezetőség aláírását; 3. a közgyűlés határozatát arról, hogy vállalja a tsz a földrendezésből, tagosításból eredő kártalanítási kö­telezettség teljesítését; 4. a kártala­nítások céljára szükséges hitel igény­­bevételéről szóló nyilatkozatot. Az állami gazdaság igazgatója a kérelemben köteles nyilatkozni ar­ról, hogy vállalja a kártalanítási kö­telezettséget. A kérelem további útja: A községi tanács v. b.-elnöke a ké­relmet továbbíta a járási tanács v. b.-hez, amely a v. b. ülésen meg­tárgyalja és javaslatával a megyei tanács v. b.-hez terjeszti. A megyei tanács v. b. a mezőgazdasági igazga­tóság vezetőjének meghallgatásával határoz az engedélyezés felől. A TANÁCSOK SZEREPE A FÖLD­­RENDEZÉS, TAGOSÍTÁS VÉGRE­HAJTÁSÁBAN A földrendezést a földrendező bi­zottság, a tagosítást a tagosító bi­zottság végzi. A bizottságok elnökeit a községi tanács végrehajtó bizott­sága saját tagjai közül jelöli ki. A községi tanács v. b. gondoskodik a bizottság megalakításáról is. A FÖLDRENDEZŐ BIZOTTSÁG TAGJAI: A községben földdel rendelkező tsz-ek elnökei, állami gazdaságok igazgatói vagy megbízottai, a gép­állomás igazgatója vagy megbízottja, a földrendező brigád vezetője és az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok képviseletében a mezőgazda­­sági állandó bizottságnak és a föld­művesszövetkezetnek egy-egy egyé­nileg gazdálkodó dolgozó paraszt tagja. • A TAGOSÍTÓ BIZOTTSÁG TAGJAI: Az érdekelt tsz elnöke és állami gazdaság képviselője, a gépállomás igazgatója vagy megbízottja, az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok képviseletében a mezőgazda­­sági állandó bizottságnak és a föld­művesszövetkezetek egy-egy egyé­nileg gazdálkodó dolgozó paraszt tagja. " HOGYAN KELL VÉGREHAJTANI A FÖLDRENDEZÉST, TAGOSÍ­TÁST? a) Földrendezés, tagosítás csak külterületen hajtható végre, belte­rületen levő földekre nem terjed­het ki. A földrendezésbe a szőlőt és gyümölcsöst is be kell vonni, a ta­gosításba viszont általában nem le­het szőlőt, gyümölcsöst bevonni. Er­dőt csak a megyei tanács v. b. külön határozatával lehet tagosítani, föld­­rendezésbe vonni. b) A tsz-ek és állami gazdaságok földjeit gazdasági épületeik körül, már meglevő táblájukhoz csatlako­zóan, összefüggően kell kijelölni azokban a dűlőkben, ahol a legtöbb földjük van. c) A földrendezés, tagosítás minél kevesebb egyéni dolgozó paraszt földjét érintse! Ezért a tsz területét ott kell kialakítani, ahol a legtöbb földje van. Tanyás vidéken az egyé­ni dolgozó parasztok tanyaterülete, lehetőleg maradjon a tsz tábláin kí­vül. A tsz-családok háztáji földjeit a közös területtől elkülönítve, a bel­terület közelében zárt kertekben kell kiadni. d) Az egyéni dolgozó parasztok saját vagy bérelt tartalékföldjét csak akkor lehet kicserélni, ha beleesik a tsz vagy állami gazdaság táblájába. Ha a kialakított táblán kívül van, nem szabad kicserélni. Az egyéni dolgozó parasztnak földrendezésbe, tagosításba esett földje helyett azo­nos értékű és lehetőleg azonos mű­velési ágú földet kell cserébe adni. A kulákok részére — az egyéni dol­gozó parasztok földjeinek kicserélé­se után — azonos nagyságú cserete­rületet kell kiadni. A csereföldet a helyszínen birtokba kell adni. és A tsz-nek — kérelmére — hasz­nálatába lehet adni az 50 kh-nál ki­sebb állami és községi erdőket, ha határosak a tsz területével, nem véderdők és nem függnek össze más állami erdővel. f) Állami tartalékföldre kötött ha­szonbérletet földrendezés, tagosítás miatt nem lehet megszüntetni a szerződés lejárta előtt. Ha a kialakí­tott táblába bérelt tartalékföld esik, helyette azonos értékű csereföldet kell adni és a haszonbérlet átszáll a csereterületre. Ez vonatkozik a ma­gántulajdonban levő földek több éves haszonbérletére is. g) Földfelajánlást csak kivételesen szabad elfogadni és csak a földren­dezés, illetve tagosítás engedélyezé­se után. Földfelajánlást el lehet fogadni: 1. azoktól az egyéni dolgozó parasztok­tól, akik betegség, öregség miatt kép­telenek földjüket megművelni; 2. azoktól, akik élethivatásszerűen nem földműveléssel foglalkoznak; 3. ál­lami gazdaságok olyan állandó dol­gozóitól, akiknek földje az állami gazdasággal határos. A földfelajánlást a járási mező­­gazdasági osztály vezetője csak ak­kor fogadhatja el, ha a földre a tsz­­nek vagy állami gazdaságnak szük­sége van és ha vállalja a föld átvé­telét. A földfelajánlási kérelmet a községi tanács v. b.-hez kell be­nyújtani. A felajánlott földért ellenértéket kell fizetni. A felajánlott földet el­lenszolgáltatás nélkül vagy haszon­bérbe az állam részére átvenni nem szabad. h) A tulajdonos a tsz táblájába eső épületéért azonos értékű csere­épületet kap vagy önkéntes meg­egyezés alapján kifizetik részére az épület értékét. Ha megegyezés nem jön létre, a tulajdonos megtarthatja lakóépületét 800­­ n.-ös háztáji terü­lettel és úthasználattal. Ha azonban olyan személyről van szó, akinek ott a lakása káros lehet a tsz gazdálko­dására, a tsz közgyűlése kérheti a lakó kiköltöztetését. Erről a járási tanács végrehajtó bizottsága dönt.­­) Az ingatlanon lejső zöldleltári értékért a kártalanítást a birtokba­adástól számított három hónapon belül egy összegben kell kifizetni, mégpedig forgalmi áron. A kártala­nításról a járási tanács v. b. mező­­gazdasági osztályának vezetője hatá­roz. A kártalanítás céljára a tsz-ek hosszúlejáratú állami hitelt igényel­hetnek .­­) A táblák kialakítása a földren­dezési és tagosító bizottság javas­lata szerint történik, ha azt a járá­si tanács v. b. elnöke megerősítette. A földrendezés, tagosítás végrehaj­tását a járási tanács v. b. ellenőrzi. A jogszabályoknak megfelelően vég­rehajtott földrendezést, tagosítást a járási tanács v. b. határozata zárja le. Ezt a határozatot a községben nyilvánosságra kell hozni. A jogerős határozat alapján a tsz-ek és állami gazdaságok területében történt vál­tozásokat az állami földkönyvben keresztülvezetik, az egyéni gazdál­kodók csereingatlanára a tulajdon­­jogot 60 napon belül bekebelezik. . FELLEBBEZÉSEK A használati és tulajdoni viszonyo­kat rendező határozat ellen a me­gyei tanács v. b.-hez kell fellebbez­ni, de ennek nincs halasztó hatálya. A kiköltöztetés ügyében hozott ha­tározat ellen szintén a megyei ta­nács v. b.-hez lehet fordulni, ez esetben a fellebbezés halasztó hatá­lyú. A kártalanítás ügyében hozott ha­tározat ellen halasztó hatályú fel­lebbezésnek van helye a járási ta­nács v. b.-hez. A földrendezés, tagosítás engedé­lyezése és a földfelajánlási kérelem­re hozott határozat ellen nem lehet fellebbezni. A fellebbezéseket a határozat köz­lésétől számított 15 napon belül kell beadni. Minden egyéni gazdálkodó, tsz és állami gazdaság köteles a földje he­lyett kapott csereingatlant késede­lem nélkül művelés alá venni M. D. Két minisztérium Felkerestünk két minisztériumot és megérdeklődtük, milyen intézke­désekre készülnek a tanácsok hatás­körének növelése és a munka egy­szerűsítése céljából. Kérdéseinkre a következő választ kaptuk. Oktatásügyi Minisztérium: Szük­ségesnek tartjuk az általános isko­lák szakfelügyeletének revízióját. A minisztérium már korábban is arra törekedett, hogy a szakfelügyeletet teljesen a járásokra bízza. Erre most, a területi átszervezéssel majd lehe­tőség nyílik, mert a járások területe megnövekszik. Reméljük, olyan já­rások alakulnak, amelyek elbírnak és megkívánnak egy teljesen ki­épített szakfelügyeleti apparátust. A minisztérium az átszervezés során meg­ akarja oldani az általános is­kolai alsó tagozat hatékony szakfel­ügyeletét is. A középiskolák gazdasági és ta­nulmányi irányítását egy helyen: a megyénél, illetve a megyei jogú vá­rosi tanácsoknál akarjuk összponto­sítani. Sok zavart és zökkenőt oko­zott, különösen a megyei tanácsok­nál, hogy a technikumok nemcsak az Oktatásügyi Minisztériumhoz, ha­nem más tárcákhoz is tartoznak. Szerintünk biztosítani kellene az irá­nyítás egységességét, éppen ezért va­lamennyi technikum felügyeletét az Oktatásügyi Minisztériumra kellene bízni., Így hatékonyabb lehetne a megyei tanácsok oktatási osztályai­nak munkája. A minisztérium hatásköréből a megyékhez tervezzük átadni a kö­vetkezőket: érettségi tételek kijelö­lése és érettségi elnökök megbízása; gyógypedagógiai intézményekbe fel­vétel. A pedagógusok soronkívüli előléptetése. A pedagógusok újítási javaslatairól, véleményünk szerint, elsőfokon a járásnak kell döntenie, mert a jelenlegi eljárás sokszor ne­hézkes és indokolatlanul hosszadal­mas. Növeljük az igazgatók hatáskörét: valamennyi alsó- és középfokú intéz­mény technikai személyzetének al­kalmazását és fegyelmi ügyét az igazgatóra akarjuk bízni. A most életbelépő rendtartás szerint az igaz­gatóknak nem kell mindenért a ta­nácshoz fordulniok, ez növeli önál­lóságukat, fokozza felelősségtudatu­kat. A középiskolai felvételi ügyek teljesen a középiskolák hatáskörébe kerülnek, ezzel jelentős terhet ve­szünk le a tanácsszervekről. Na­gyobb önállósággal intézkedhetnek ezután az igazgatók gazdasági kér­désekben is. Az eddig elmondottakon kívül az Oktatásügyi Minisztérium szakosz­tályai megvizsgálják az általános is­kolák VIII. és a gimnáziumok I., II., III. osztályos tanulóinak év végi osztályvizsgáit. Az egyszerűsítési bi­zottság ugyanis úgy vélekedik, hogy­ ­ az egyszerűsítésről az osztályvizsgák indokolatlanul ter­helik a tanulókat. A tervek szerint csupán a gimnáziumok III. osztályá­ban maradna meg az osztályvizsga azokból a tárgyakból (például ké­miából), amelyeket a IV. osztályban már nem tanulnak. Élelmiszeripari Minisztérium.­ Már eddig is a tanácsokhoz tartozott az élelmiszeripar jelentős része (az össz­termelésnek mintegy 30 százaléka). A sütőipar, a szikvíztermelő vállala­tok teljesen, a húsipar 40 százaléka. Ahol megvoltak a feltételek, ott a jéggyártó üzemeket is a tanácsoknak adtuk. A tanácsi élelmiszeripar jelentő­sen fejlődött, mégis ez a fejlődés gyorsabb lehetett volna, ha nem gá­tolják a túlzott központosításból adódó kötöttségek. Most ezeket az akadályokat akarjuk eltávolítani. A Minisztertanács határozata után számos megyében a helyszínen hall­gattuk meg az ügyintézők javasla­tait, ily módon kétszáz javaslatot gyűjtöttünk össze. A javaslatok jó részét csak a társszervekkel együtt valósíthatjuk meg, a tárgyalásokat már megkezdtük. A mi véleményünk szerint a vál­lalatoknál azonnal meg kellene szüntetni a pénztári tervezést, a hi­telgazdálkodást teljesen a taná­csokra kellene bízni, a pénzügyi ter­vezést és a költségvetési elszámolá­sokat — a minisztériumi vállalato­kéhoz hasonlóan — ugyancsak egy­szerűsíteni kellene. Persze, mindez csak akkor valósulhat meg, ha ez­zel a pénzügyi szervek egyetértenek. Azoknak a javaslatoknak a kisebb részét, amelyről magunk dönthe­tünk, már megvalósítottuk. A taná­csi vállalatoknál, elsősorban a sütő­iparban, már korábban több egysze­rűsítést hajtottunk végre: a könyve­lésből elhagytuk a 7., 3. számlaosz­tályokat, kevesebb adatot kértünk a mérlegbe­számolóból. Most ez utóbbi­ból további adatokat hagytunk el, megkönnyíti a vállalatok és a taná­csok összesítési munkáit. Megszün­tettük a sütőiparban a kalkulációk megyei összesítését. A múlt hónap­ban 12 rendszeres adatszolgáltatást szüntettünk meg. A javaslatok nagy részének elbírálásén és megvalósítá­sán most dolgozunk, így többek kö­zött a statisztikai adatszolgáltatás és a könyvelés egyszerűsítésén. A Minisztertanács határozata ér­telmében a tanácsoknak július 31-ig kellett javaslatot tenniük arra vo­natkozóan, mely vállalatok átadását, kérik. Erről még véglegeset nem mondhatunk. Bizonytalanságot, ne­hézséget okoz, hogy a tanácsok ja­vaslatai nem tartalmazzák, hogyan, milyen szervezettel, milyen feltéte­lek biztosításával akarják a meg­levő és átveendő vállalatokat irányí­tani és ellenőrizni. (gallé) .

Next