Tanácsok Lapja, 1957 (8. évfolyam, 1-22. szám)
1957-03-26 / 2. szám
Huszonhatezer holdat öntött el a belvíz Az esőzések az ország különböző részén folytatódtak, s ennek következtében mintegy 26 000 hold került belvíz alá. Ebből a nagyobb rész, 17 000 hold rét és legelő, 4 800 hold a szántó, 2 800 hold a vetés, 1400 hold az egyéb terület, például erdő. NÉHÁNY SZÓ ADÓÜGYBEN Hogyan módosítják az 1955. évi 35. számú törvényerejű rendeletet? Emlékszünk, tavaly az volt a szokás, hogyha valakik együtt laktak, akkor együtt kellett adózniok. Hát persze, ahogy nem volt jó. Indokolatlanul vontak össze földterületeteket és magasabb lett az adó. Az általános lakásgondok közepette nem szabad elfogadni az adózás alapjaként az együttlakást. Ezentúl az számít, hogy átengedi-e valaki jövedelmének egy részét másnak azért, hogy eltartsák érte, vagy hogy közösen gazdálkodjanak. Ilyen esetben, mivel közös a jövedelem, együtt is kell adózniok. Eddig csupán a szőlő- és gyümölcstelepítés kapott adómentességet. Ezután a szakszerű erdőtelepítés is kedvezményben részesül. Ahhoz persze, hogy megkapja az erdőtelepítő ezt a kedvezményt, az kell,hogy az erdőtelepítést valóban szakszerűen végezze, úgy, hogy abból láthatóan erdő is legyen valamikor. A törzskönyvezett kanca után, ha életképes csikószaporulatot hozott, nem kellett leadót fizetni. Viszont csak akkor törzskönyvezték, ha már megvolt az életképes csikószaporulat. A módosítás máshogy intézkedik. Már a csikó előtt is előjegyezhetik a kancát törzskönyvezésre, ha megfelel a követelnényeknek. És mint törzskönyvezésre előjegyzett kanca, mentesülni fog az adó alól. Magyarán: úgy kell tekinteni az ilyen kancát, mintha nem is lenne. Megeshet, hogy valakivel olyan szerencsétlenség történik, amely felborítja a gazdaságát. Ilyen esetben csökkenthető a folyó évi adó, sőt még arra is van lehetőség, hogy az egész évi adóját töröljék. Az elemi csapásokat — hadd mondjuk meg —, nem sorolják ide, mert azokra egyrészt külön biztosítást lehet kötni, másrészt elemi csapás esetén az adó csökkentésére más eljárás van. Ide csak az sorolható, amely a személytől független szerencsétlen körülmény. Általában az volt a szokás, hogyha valaki elérte a 65. évét, akkor részesülhetett 50 százalékos adókedvezményben. Nem tettek különbséget férfiak és nők között. Ezentúl tesznek. A nők már 60 éves korukban is részesülnek ebben a méltányosságban, szintén szociális körülményeiktől függően. És végül még egy olyan módosítás, amelynek az adózók is és a tanácsi dolgozók is egyaránt örülhetnek. A járások megkapták mindig az adótételeket, amelyeken belül egyegy községvel kapcsolatban — tekintve,hogy a járásban nem mindenütt azonosak a gazdasági adottságok — 10 százalék erejéig eltérhettek. A tapasztalat azt mutatta, hogy a 10 százalék kevés. Ezután úgy csinálják, hogy a megyei végrehajtó bizottság javaslatára a pénzügyminiszter 10 százaléknál nagyobb eltérést is engedélyezhet a községek adótételeinek megállapításánál. Azt mondani sem kell,hogy a százaléknyi eltérést alaposan meg kell indokolni. Hogy miért? Azért, mert nálunk is lehet találkozni a gyakorlatban azzal a közmondással: „Azt a lovat ütik, amelyik jobban húz”. Bizony előfordulhat, hogy amelyik község jól fizeti az adót, azt megterhelik és azon könnyűének, amelyik közismert rossz adófizető. Ennek nem szabad megtörténnie. A község egész lakossága, sőt az egyik község lakói is ellenőrizhetik a másik községbelieket úgy, hogy valamennyi községben nyilvánosan kifüggesztik az adótétel-táblát. A beszolgáltatás, a gyermektelenek adója, a mezőgazdaság-fejlesztési járulék, a kötelező tűz- és jégbiztosítás eltörlése 1957-ben összesen mintegy 5 milliárd forinttal növeli a parasztság általános jövedelmét. Már most, mi legyen a véleményünk arról az emberről, aki ezek után még az adót is rendetlenül fizeti, sőt még a tavalyi adóját sem fizette be? Márpedig azt be kell fizetni! Az állam kasszája az egész nép kasszája. Nem kívánhatja senki, hogy miatta károsodjék a nép. A magyar sport új szervezete Teljes erővel folyik a magyar sport átszervezése. Nem akarunk közhelyekbe bocsátkozni, ennek a munkának és a magyar sport szerepének jelentőségét illetően néhány számmal jobban ábrázolhatjuk a magyar sportmozgalom arányait. 1956 elején 4391 sportkörben több mint félmillió tagot tartottak nyilván és a minősített sportolók száma is meghaladta a kétszázezret. 1955 végén több mint 12 000 hazai sportpályán küzdöttek versenyzőink. Az új sportfőhatóság szerepe Magyarországon a testnevelés és a sport ügyét az elmúlt években a Minisztertanács mellett működő Országos Testnevelési és Sportbizottság irányította. Alárendelt szervei a megyei, járási, városi és kerületi tanácsok mellett működő testnevelési és sportbizottságok, TSB-k voltak. A TSB-k munkáját a sportáganként megalakított társadalmi szövetségek voltak hivatva elősegíteni. Ez az irányítási rendszer most átalakul. Az OTSB megszűnt és helyébe új sportfőhatóság lép, amely a Művelődésügyi Minisztérium keretei között működik. Az átszervezési munka rövidesen befejeződik — lényeges azonban, hogy megmarad a régi szempont: a testnevelés és sport fejlesztését fontos állami ügynek tekintik és a főhatóság feladata, hogy a nép széles rétegei számára megteremtse a rendszeres sportolás lehetőségét. Sőt, az új sportfőhatóságnak sokkal hatásosabban kell szolgálnia a sport gyors fejlődését, mint az eddig történt. Amit meg kell tartani Az új állami sporthatóság gyakorlatilag lényegeiben már megalakult. Négy osztálya van: a titkárság, az igazgatási osztály, sportszövetségi osztály, s a terv- és pénzügyi osztály. A munkatársak létszámáról a következő információt kaptuk: az OTSB-nek 238 központi alkalmazottja volt, míg az új sporthatóság 106 munkatárssal dolgozik. A vidéki, járási, megyei és városi sportszervekben dolgozó apparátus is igen jelentékeny mértékben csökkent: 270 helyett csak mintegy hatvan alkalmazott működésére számítanak. Az OTSB munkásságát tanulmányi bizottság elemezte. Főleg az 1951-ben történt szervezeti változásokat vizsgálták. Arra a megállapításra jutottak, hogy helyesnek bizonyult a reformok közül az egységes versenynaptár, az új bajnoki és versenyrendszer, az egységes minőségi szabályzat, valamint a sportfejlesztési terv bevezetése. Fel kell ismerni viszont azt a téves nézőpontot is, amely a magyar sport fejlődését csaknem kizárólag a magyar válogatott sportolók kétségkívül sikeres szereplésén át vizsgálta és hogy a válogatottak szereplése mögött háttérbe szorultak a testnevelés és a sport általános problémái. Csökkent a társadalmi öntevékenység és elhanyagolták a tanuló ifjúság sportját is. Ez utóbbi probléma kiküszöbölését különösen fontosnak tartják az új program ki■ dolgozói és tervezetükben a tanuló ifjúság sportjáról a következő elvi megállapítást teszik: „Alapelvnek kell tekinteni, hogy a tömegek testnevelésének és sportjának, valamint az élsportnak az alapját az iskolai testnevelés és sport jelenti.” A sportszövetségek Fontos változás a sportéletben a sportszövetségek, a szakszövetségek megalakulása, illetve újjáalakulása. Eddig mintegy harminchat önálló sportszövetség alakult. A szövetségek anyagi támogatásáról az állam gondoskodik. A támogatás mértéke attól függ, hogy az illető szövetségnek milyen anyagi erőforrásai vannak. Nyilvánvaló, hogy a labdarúgószövetség e téren előnyösebb helyzetben van a többi szövetségnél. A szövetségekben szerepet kaptak azok a régi, gyakorlati sportemberek is, akik éveken át nem jutottak szóhoz kedvenc sportjuk fejlesztését illetőleg. A sportfőhatóság álláspontja szerint azonban a szövetségek mai vezetése még nem végleges és remélik, hogy március végéig az egész vonalon zavartalanul lezajlanak a szövetségek vezetőség választó közgyűlései. Nagy vonalakban így rajzolódnak ki a közeljövő sportvezetésére vonatkozó tervek. Végezetül még annyit, hogy az új sporthatóság nem tekinti magát ügyintéző szervnek, hanem a testnevelési és sportmozgalom fejlesztésének elvi irányítását vallja feladatának. S. V. Helyzetjelentés a kisgépekről AZT HALLANI itt is, ott is, hogy nincsen kisgép — az istennek sem lehet hozzájutni. Mi ennek az oka? Felmérték-e a kereskedelem irányítói és a termelés tervezői az új, megnövekedett keresletet? Időben észrevették-e a konjunktúrát? Szabó Zoltán, a békéscsabai MEZŐSZÖV vezetője például azt mondta, hogy már december elején számoltak az ugrásszerűen emelkedő kereslettel és vásárlóképességgel. Ennek megfelelően rendeltek árut és kaptak is valamennyit. Azt mondta Borsos Jenő, a MEZŐSZÖV főosztályvezetője, hogy december közepére már világos képet nyertek a hirtelen támadt és megnövekedett gépszükségletről. Ennek megfelelően módosították korábbi megrendeléseiket a gyáraknál. Mit feleltek a gyárak? A SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR közölte, hogy alapanyagok hiányában 50 százalékban tudja az első negyedévi igényt kielégíteni. A Szentgotthárdi Kaszagyár szén- és olajanyaghiányokkal küzd és kasza-megrendelést csak a második negyedévtől teljesíthet. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár az első negyedévre rendelt traktor-ekékből csak a harmadik negyedévre tudja a szükséges menynyiséget legyártani. VILLÉRT: az összes elektromotorok gyártása az anyaghiány miatt teljesen bizonytalan. A Prés- és Kovácsoltárugyár csak a második negyedévben tud ekét szállítani. A Csepeli Nagytömegárugyár: anyaghiány miatt nem tudja az ekegyártást megkezdeni. A Törökszentmiklósi Gépgyár közölte, hogy a lógereblye gyártását anyaghiány miatt nem tudja biztosra vállalni. A Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár a megrendelt magtakaró koronából az első negyedévre csak egyharmad részt tud legyártani. Tehát az üzemek anyaghiánnyal küzdenek és így a legjobb esetben is csak néhány hónap késedelemmel tudják kielégíteni a falu kisgép-szükségletét. Mégis vegyük számba: mit várhat a parasztság a gyáraktól ezen a téren? A PRÉS- ÉS KOVÁCSOLTÁRUGYÁR az úgynevezett 5/A jelű ekékből márciusban előreláthatólag 2 és fél ezer darabot fog leszállítani. A Csepeli Nagytömegárugyár április végére valószínűleg 3 ezer darab 4/A jelű ekét gyárt. A tárgyalások tempójától függ, hogy a váltvaforgató ekét, a kerti ekét és a nagyobb méretű ekéket, amelyeket belföldön nem érdemes gyártani, még tavasszal behozhassuk a baráti államokból. A devizafedezet erre már megvan. Magtakaró koronából a Debrecenii Mezőgazdasági Gépgyár az első negyedévben ezer darabot, az Egri Finomszerelvény gyár február végéig 500 darabot vállalt. A Csepeli Szerkezeti- és Emelőgépgyárban akanalasrendszerű vetőgépek gyártása már beindult és az első negyedévben 500 darab 14 soros kanalasvetőgépre számíthatunk. Tolóhengeres vetőgépeket a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár fog adni, a gyártást már megkezdték. Folyamatban van bel- és külföldről a motoros talyigás permetezők és porozók beszerzése is. A Szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyár április végéig 1800 darab kézihajtású szecskavágót ad a falunak. A BELTERJES GAZDÁLKODÁSRA irányuló mezőgazdaságunk szempontjából leginkább nélkülözhetetlen motorok és szivattyúk okozzák a legfőbb gondot. Jelenleg úgyszólván semmi készletünk nincs robbanó- és elektromotorokból, valamint a robbanó- és elektromos szivattyúkból. A MIA- és MIB-motorok gyártását viszont a Prés- és Kovácsoltárugyár rövidesen megkezdi. Rendkívül megkönnyítheti a célszerű áruforgalmat a helyes elosztás. Ha valamelyik kisgépáruból kevesebb van, mint amennyi kellene, akkor is segíthetünk a dolgon, ha az elosztásnál a nagykereskedelmi szervek figyelembe veszik a helyi körülményeiket, illetve a sajátos táji igényeket. Szendrei Feri bácsi 40 éve dolgozik Gyomán a vasáru szakmában. A vas- és műszaki volt vezetője. Hát ha valaki tudja, hogy mi kell a gyomaiaknak, akikor ő tudja. Miért nem kérdezik meg őt, mielőtt a 32 cm-es ekekapavasat a nyakába sózzák, hogy jó lesz-e az a gyomai parasztoknak? Igaz, kérdezés nélkül is megmondta ő már számtalanszor, hogy Gyomán a 40—45 cm csúcstávolságú ekekapavasat szeretik az emberek. Hiába mondta meg, nem kap olyat... Magam láttam a raktárában olyan ekéket, amelyeket a kutya sem fog megvenni Gyomán, mert a gyomai nehéz kötött talajba a 6/7-es eke való. Hát miért nem küldenek neki olyat? A debreceni bázisraktárban — jóllehet ez országos raktár — is célszerűbb lenne, ha többségében olyan gépeket tartanának, amelyeknek elsősorban Hajdú-Biharban vehetnék hasznát. 140 darab 6/7-es eke várja további sorsát ebben a raktárban, holott a Hajdú-Bihar környéki parasztok az 5 A meg a 4-es ekét keresik. A nyíregyházi bázisraktár is őriz 450 darab 6/7-es ekét, holott minden szabolcsi gyerek tudja, hogy azon a tájon az egylovas ekéket használják a legszívesebben az emberek. LEHETNE SOROLNI az árukészlet, a táji adottság és a parasztok okos igénye közti különbségeket, amelyek az amúgy is kevés árumennyiséget lényegében még inkább csökkentik. Békéscsabán a MEZŐSZÖV raktárában „Gazda öröme“ és „Boriska‘‘ nevű darálók várnak arra, hogy valóban a gazda örömére szolgáljanak. De, hogy mikor kerülhetnek a gazdákhoz, azt csak az a tisztviselő tudná megmondani, aki még most sem küldi meg a hosszú idő óta raktárban heverő áruk eladási árát. Mi ez, ha nem az amúgy is kevés gépáru csökkentése? Lehet ezen segíteni? Már hogyne lehetne. Csak egy kis összefogás kell a nagykereskedelem, a raktárak, az értékesítő boltok között, egy kis törekvés arra, hogy a sok csalódást ért parasztok végre biztonságosan, nyugodtan dolgozhassanak földjükön. A dolgozó parasztok várják a munkások kezemunkáját, a kisgépeket, s a munkásosztály tudja kötelességét a nehézségek ellenére is. Gyártja a kisgépeket, s a tavaszi-nyári hónapokban már többet fog gyártani. Kire vár, hogy a munkások és a parasztok a kisgépek gyártásával és használatával újra kezet szoríthassanak? A kereskedelmi dolgozókra. S. T. így vegyül üröm a ,,gazda, örömébe“: áru van, de ára nincs és a daráló tovább vesztegel a raktárban. A képen: Fazsinai Éva és Csernyik Mátyás a békéscsabai Mezőszöv raktárban. — „Az itteni nép a 40—45 centis ekekapavasat szereti, de 35 centisét küldenek“ — magyarázza Szendrei Feri bácsi, a gyomai vas- és műszaki bolt vezetője. Nemrég alakult meg a Pest megyei tanácstagok MSZMP-csoportja. Az MSZMP Pest megyei intéző bizottsá megbeszélésre hívta össze megyei tanács volt MDP-tagait. Az értekezleten megvitrák az október 23 óta este időszak eseményeit és a soron levő feladatokat. Egyhangú állást foglaltak a forradalm munkás-paraszt kormány 1951. január 6-i nyilatkozata mellett Az MSZMP-tagok megalakították a Pest megyei tanács MSZMP-csoportját és határozatot hoztak további munkájukkal kapcsolatban. Elhatározták, hogy a választókerületükben végzett jó munkával fogják elősegíteni a forradalmi munkás-paraszt kormány célkitűzéseinek megvalósítását. TANÁCSOK LAPJA. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Szerkesztőség: Bp., T70., Madách Imre út 3. Telefon: 223-625. Kiadásért felel: Lapkiadó Vállalat igazgatója Budapest VII Lenin körút 9-11 Telefon 221 Megjelenik havonta kétszer. Egyes szám ára: 1.20 Ft. Előfizetés négyre 7 20, félévre 14.5, egész évre 28.80 Ft. Terjesztik és előfizetést felvesznek: Budapesten: Főposta Hírlapterjesztő üzeme vidéken-a postahivatalok. Hirdetések felvétse: a Magyar Hirdetőnél és a kiadóhivatalban, Budapest, VII., Miksa utca 10 szám , emelet 115