Tanácsok Lapja, 1957 (8. évfolyam, 1-22. szám)
1957-11-28 / 20. szám
VIk. ÉVFOLYAM, 1957. NOVEMBER 28. új KB mimkásei Budapesten, s az ország számos községében részleges tanácstagi választások zajlottak le. Az azóta ismertté vált adatok ország-világ előtt bizonyították be: állami életünk, egész közéletünk rendje és nyugalma soha nem volt oly szilárd, mint éppen most, egy évvel az ellenforradalom szétzúzása után. A választások egész menete a választók józanságának tükörképe volt. Ebből a tükörképből a nyugodt életkörülmények helyeslése és a további fejlődés igenlése rajzolódik elénk. Számos olyan epizód játszódott le a választás idején, amely a ragaszkodás, a bizalom jeleit viselte magán, s mindenképpen kézzelfoghatóvá tette azt a tényt, hogy a Magyar Népköztársaságban melyek a néphatalom gyökerei. Hajdú megye Vértes községében a külterületek választói szekereken érkeztek közösen a szavazóhelyiséghez. Somogy megyében, ahol több községben éppen lakodalom volt, a násznép az ifjú párok vezetésével együttesen kereste fel a választási helyiségeket, együtt szavazott, s együttesen is ment vissza a vidám lakodalmas házhoz. Kastélyosdombon, ahol a tanácstagjelölt egy kisiparos volt, mihelyt a választási bizottság a szavazatokat összeszámolta, bensőséges ünneplésben részesítették az új megyei tanácstagot. Ott ült az új tanácstag a régi ismerősök, barátok között. Az egyik választó röviden így fogalmazta meg az „útravalót“: „Legyen méltó a bizalmunkra!“ Ezzel indították útjára az új megyei tanácstagot. A Somogy megyei Kárapusztán mindjárt a választás után elhangzott a legfőbb kívánság: ez új megyei tanácstag törekedjék arra, hogy gyakran találkozzon választóival. Ne csak a fogadóórákon láthassák, mint elődjét, hanem családi körben is, otthonukban, munka után, ahol szívesen eldiskurál a parasztember. Apró jelek ezek és mégis mennyire tükrözik a választóknak azt az óhaját, amely találkozik pártunk és kormányunk célkitűzéseivel: minél közelebb az emberekhez, a gondokhoz, a kívánságok megoldásának színhelyéhez, a faluhoz és a választókerületek dolgozóihoz! Nem kis dolgok ezek, hiszen az állami élet további demokratizálódásának nagy horderejű kívánságait rejtik magukban. Mert kis dolog-e, hogy például Budapesten 2500 ember szerzett érvényt állampolgári jogának, amikor követelte, hogy pótlólag vegyék fel a választási névjegyzékbe. Kis dolog-e, hogy ugyancsak Budapesten csaknem négyezer aktíva végezte lelkesen reggeltől napestig a választás lebonyolításával együttjáró, nem kis fáradságot igénylő feladatait. Lapunkat teleírhatnánk nevekkel, választók, új tanácstagok neveivel, akik minden látványosságtól mentesen, mint a hatalom birtokosai tettek hitet rendszerünk mellett. A választás után vagyunk Nemcsak reménykedünk, hanem bizonyosak is vagyunk abban, hogy az új tanácstagok azzal a bizalommal, amellyel a választók útnak indították őket, már munkához is láttak, kézbevették a közélet formálásánakkimondhatatlanul szép, nemes tennivalóit. Ebben a közös munkában tisztelettel, s további bizalommal tekintünk reájuk. Perlai Rezső A TARTALOMRÓL: Vita a községfejlesztési munka új alapjáról (2.oldal) Közérdek (3. oldal) Téglagyár az építkezés színhelyén (5. oldal) Keresztül-kasul Somogyon (7. oldal) Olvasóink írják (8. oldal) Miért nem bíznak bennünk ? Megyei vezető véleménye a hatáskörök bővítéséről A tanácsok hatásköréről, a Politikai Bizottság emlékezetes határozatáról beszélgetünk Szabó Károly elvtárssal, a Pest megyei Tanács VB-elnökével. — Már az év elején összeállítottuk és elküldtük azoknak a vállalatoknak a listáját — mondja — amelyeket szerintünk a tanácsoknak kellene átadni Pest megyében. E javaslatunkra mindeddig semmiféle választ nem kaptunk. Tartunk tőle hogy az előző évekhez hasonlóan most sem veszik komolyan a minisztériumok a Politikai Bizottság erre vonatkozó határozatát. Persze — vetjük közbe — a határozattal elvben mindenki egyetért A gyakorlati kifogás az, hogy a tanácsoknál nincsenek meg a feltételek a vállalatok szakszerű irányításához, ez károsan hatna a termelésre s a tervgazdálkodás látná kárát.. — De miért nem bíznak bennünk? Hiszen a tanácsi irányítás eredménye számokban, adatokban is kimutatható: többet és gazdaságosabban termelnek az eddig átadott vállalatok. Pest megye helyi ipara az első háromnegyed évben az előző év hasonló időszakához képest 47,6 százalékkal többet termelt. A nyereség ugyanez idő alatt 133 ezer forintról 10 millió 884 ezer forintra növekedett, az önköltség pedig 95,5 százalékról 92,7 százalékra csökkent (nem számítva le ebből a nyersanyagárváltozást, a béremelést, ez további 3,2 százalékos csökkenést jelentene). Valón dicsekedhet-e a minisztériumi ipar eyen eredményekkel? — Néhány példát mondok hogy ennek szükségessége igazoljam. A Tőzegkitermelő Vállalat tavaly 193 000 forint veszteséggel termelt, az idén 401 000 forint a nyeresége Emögött egy egyszerű intézkedés húzódik meg: 20 dolgozó áthelyeztünk más vállalathoz és helyettük kabaróval és lánctalpas traktorral végeztettük el a nehéz munkát. Aztán itt van a Monori Kefegyár, amellyel nem akart bajlódni a minisztérium. Átadta nekünk: most igen gazdaságosan termel és busás hasznot hoz többek között azért is, mert a gyár mellé telepítettünk egy gyökér termelőtelepet, s így nemcsak a gyárnak nem kell futkároznia nyersanyagért, de valószínűleg még más üzemeknek is eladhatnak belőle. — De nézzük, ipst is kérünk most a minisztériumoktól és miért? Például a Nagymarosi Géngyárat. Nincs kihasználva a kapacitása ennek a modernül berendezett kisüzemnek. Amikor ott jártam, búgócsigát gyártottak, s ebből sok hevert eladatlanul a raktárukon. Nekünk aranyat érne ez az üzem. Kooperálhatna más vállalatainkkal: csattot, s egyebeket készíthetne, ezenkívül javíthatná a tanácsi vállalatok gépeit, így elavult, gépparkunkat fokozatosan rendbeszedhetnénk. Ha a Szentendrei Kocsigyárat, átadnák nekünk, egyesítenénk a Solymári Faárugyárral, ezzel jelentősen csökkenthetnénk az adminisztrációs költségeket és így tovább ... Tehát a népgazdaság érdeke az, hogy a Politikai Bizottság határozata mielőbb megvalósuljon. (gallé) Nem ismeretlen Katrus Jánosné számára a tanácstagi taifea. Éveken keresztül utóbizalmi volt és tanácsösszekötő a XXII. kerületben, a Baross Gábor-telepen. Az mént jutott tudomására, hogy arátSándorné gumigyáriolgozó két gyermekével fütetetlen, hideg szobában várharmadik kicsijét. Lakásról kell gondoskodni a részükre! Annál is inkább, mert férje nemi baleset áldozata lett. Ki ártfogolja, ha nem a tanácsag? Még talán le sem ért az urna aljára a két boríték, amit ékesi Lajos és felesége dobott be, de a kölcsönös üdvözlés tán Tatai László tanácstaggal máris Pesthidegkút, illetve II. kerület külső részének gondjairól beszélgettek. Valahogy gy: a tanács egy kissé megfeledkezett arról, hogy a kerület határa nem ér véget a hűvösvölgyi végállomásnál, hanem majdnem a solymári kertek alá húzódik. Ennélfogva alig-alig érődik az utakkal, a közvilágítással. — Lesz tennivalója Tout bácsinak! Választottak Budapesten Nagy feladatok várnak ránk. Tovább kell gyógyítanunk az ellenforradalom ütötte sebeket, pótolni a hatalmas károkat, s tovább kell építenünk a szocializmust egész népünk jövője érdekében. A sebek gyógyításához, az építéshez tartozik az is, hogy minden poszton rendezzük sorainkat, így a tanácsokban is. Az elmúlt esztendők viharában voltak, akik nem tudtak megállni, voltak tanácstagok, akik meghaltak, mások elköltöztek lakóhelyükről. Ezek helyére választott Budapest népe 453 kerületi és 27 fővárosi tanácstagot. Hisszük, hogy az újonnan választottak derekasabban dolgoznak majd, mint elődeik, s választóik megelégedésére látják el felelősségteljes munkájukat. Galló Józsefet az V/106-os körzet választotta meg tanácstagjának. Célratörő, határozott embernek ismerik a választói, fizikai dolgozóként végezte el a közgazdasági egyetemet, most osztályvezető az egyik minisztériumban. A választási törvény értelmében természetesen ő is szavaz, de mint tanácstag már dolgozik is. A tanács egyik munkatársával együtt megnézte a Balaton utca 12. szám alatti óvoda építkezését, amely már több mint fél éve húzódik a kerületi Tatarozó Vállalat „jóvoltából’, illetv hanyagságából, Így aztán gyerekek helyett téglahalmazok, szerszámok töltik meg a termet, naponta csupán egykét ember dolgozik itt — panaszkodik a házban lakó Fancsa Jánosné. Calló elvtárs a szavazás után a helyszínen megbeszéli, mit kell tenniök a munka meggyorsítására. — ügy véljük. Szabó elv- ^O-O-O СОСЮ O-O OOOOOOO-OOO-OOO-O-OCXl OOO^CXKhO-OOO ooo-oo-o-o-o társ ezzel a megjegyzésével^ nem arra célz, hogy az iparirányítást teljesen a tagnácsokra kellene bízni. — Nem. Hiszen ilyesmiről 9 szó sem lehet. Adják át nek ekünk a kisebb volumenű, helyi 2 irányítással gazdaságosabban 9 üzemeltethető vállalatokat, s ha azok a mi irányításunk alatt nagy gyárrá fejlődnek, 9 mi készségesen visszaadjuk őket. Azután ismét másokat kapnánk helyettük, melyeket 9 a helyzetet figyelembe véve. X gazdaságosabban üzemeltet- 2 hetnénk ... . Tehát egy sajátos körfor cgás alakulna ki: nem egy- a szer s mindenkorra dönte-.2 nék el, hogy ez miniszté- 5riumi, ez pedig tanácsi vál-. alalat, hanem az ésszerűség-A Honfoglalót Foton 6, a vállalatokat egyik szernnt honfoglalók vették birtokukba a Fóti-kastélyt. hatásköréből a másikéba. Ks találtak a Gyerтек város első lakói otthonra A tanácsok rendelkeznek építőanyagipari többlettermelésével Kormányhatározat jelent meg a tanácsok kezelésében levő építőanyagipari vállalatok terven felül előállított termelvényeinek felhasználásáról. Eszerint a tanácsok kezelésében levő építőipari vállalatok többlettermeléséből származó anyagokkal az irányító tanácsok önállóan rendelkeznek. A többlettermelésból származó anyagokat a fővárosi, megyei és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságai osztják el az alsóbbfokú tanácsok és a tanácsi gazdálkodó egységek között. A többlettermelésből a tanácsok rendelkezésére álló építőanyagok legalább 30 százalékát a helyi lakosság árualapjának növelésére kel fordítani és a helyi „TÜZÉP‘’-telepeken forgalomba hozni. Az építőanyag további 70 százalékát — a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanács VB határozata alapján — elsősorban községfejlesztési célra és a termelőszövetkezetek beruházásainak támogatására kel felhasználni. Nem mindenáron! A paksi járási pártbizottság és járási tanács javaslatára a nagydorogi Szabadság Termelőszövetkezet működési engedélyét megvonták és a szövetkezetét feloszlatták. Ők, többszöri figyelmeztetés ellenére,továbbra is az alapszabályt megsértve gazdálkodtak, földjük egy részét egyénieknek adták ki megművelésre, a közös állatállománnyal nem törődtek, ami megfogható volt, azt széthordták... A járás vezető szervei úgy vélekednek, hogy a szövetkezeti mozgalom lejáratása, az egyénieknek a közöstől való elriasztása árán ne működjék egy ...övetkezit sem. Ez az intézkedés elgondolkoztatta a nagydorogiakat: az új tsz megalakítása iránt már 15—20 család érdeklődik.