Tanácsok Lapja, 1960 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1960-07-22 / 14. szám

alíj úri míhárúk Dsxuddi­t — A József Attila szabad­téri színpad estjein minden al­kalommal „telt ház” van, de még többen is jönnének. Óbu­da kinőtte kulturális adottsá­gait — így beszél Farkas Sán­­dorné, a III. kerületi Tanács népművelési osztályának veze­tője. A kerület „három arca" ! Nem könnyű feladat a fővá­ros egyik legnépesebb és leg­sokrétűbb kerületében a kul­turális munka. Farkas elv­társnő úgy mondja, Óbudának három arca van, amelyet a macskaköves utcák, romanti­kus házak, kiskocsmák és sramlizenét kedvelő „belvá­ros” lakói, a gyárak köré épült munkásnegyed dolgozói és a határban elterülő termelőszö­vetkezetek parasztjai alakítot­tak ki. — Valóban nem könnyű a munka, de aki itt dolgozik, és megismeri a hely sajátos varázsát, az nem tud többé szabadulni tőle, megszereti érdekességeivel, sajátosságai­val együtt. S Farkas elvtársam lelkesen, nagy szeretettel beszél erről a különös kerületről, ahol lép­­ten-nyomon régmúlt korok emlékeibe ütközik az ásó, s ahonnan perceken belül eljut­hat az ember akár a hegyek közé, ha kirándulni vágyik, akár a Dunára, ha csónakázni vagy horgászni szottyan ked­ve. Azután arról beszél, hogy a nyári kulturális programban szereplő előadásokat — május­tól napjainkig — kivétel nél­kül megtartották. Eszerint minden második vasárnap dél­előtt gyermekműsor, este pe­dig hangverseny van a József Attila szabadtéri színpadon, azok a munkásmozgalmi dalok kerülnek műsorra, amelyeket nálunk régen nem lehetett, és jelenleg Nyugaton nem szabad énekelni. Tartalmas, értékes „esztrádnak” ígérkezik. A munkásszállásokon A népművelési munka azon­ban nemcsak a szabadtéri színpad műsoraiból áll. Ápri­lis, május, június hónapokban ismeretterjesztő előadásokat tartottak a munkásszállásokon A lakókat előzetesen megkér­dezték, hogy milyen tárgyú előadást szeretnének hallgatni, s ennek alapján állították ösz­­sze az anyagot. Néhány cím ezek közül: Eretnekek a mág­lyán, Hogyan születnek, élnek és halnak az istenek. Anyag és szellem, Kihűlhet-e a Nap? Keresik az új módszereket is Óbudán. Ezért kétfajta új­típusú előadást is tartanak a nyáron. Az egyik: meghívnak egy népszerű sportembert, aki külföldi élményeiről fog be­számolni, a másik pedig az úgynevezett „Néptáncosok Klubja” lesz. Itt szakemberek ismertetik a népi táncok és a népi zene történetét. Az eddigi előadásokból és a további nyári programból azt látjuk, hogy Óbudán kerülik a „túlságosan könnyű’’ műfajo­kat — összesen két sanzon-est lesz a nyáron — s inkább ma­gasabb színvonalú előadásokat rendeznek. Pala Mária . Hangversenyek, „óbudai furfangosok" . A nyári évad a KISZ kultu­rális szemléjének kerületi döntőjével kezdődött, egész-' napos ének-, zene- és tánc-, bemutatókkal. Ezt követte az ,,óbudai furfangosok” bajnok-­ hága, majd a nemzetközi gyer-­­meknap alkalmából rendezett bál, műsor és mesejáték szó­rakoztatta a kerület aprósá­­­gait. Júniusban sanzon-est volt az Irodalmi Színpad művészei­nek közreműködésével, de tartottak már klasszikus ope­rett-estet is, amelyen fiatal zeneakadémiai hallgatók lép­tek fel. Az eddigi műsor nagy eseménye egy olasz opera-est, amelyet ismét sanzon-est kö­vetett, fővárosi művészekkel. További nyári tervek: gyak­ran szerepel a programban hivatásos népi együttesek és öntevékeny színjátszógárdák műsora. A közönség zene­igényét a kéthetenként, főleg fiatal tehetségek részvételé­vel rendezett hangversenyek elégítik ki. Újszerű és érdekes­­nek ígérkező programpontot találunk a tervben: augusztus 7-én „Tiltott dallam” címmel A falusi áruellátás vizsgálata fejér megyében A falusi lakosság áruellátá­sa, különösen a tsz-községek­­ben, a tanácsok egyre fonto­sabb feladatává válik. Ezért a Fejér megyei Tanács vb-ke­­reskedelmi osztálya a helyi földművesszövetkezeti szervei vezetőivel, a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ közreműködésével az elmúl hetekben széleskörű vizsgála­tot tartott a falusi kereskede­lem áruellátási színvonaláról kulturáltságáról. Megállapí­tották, hogy általában kielégí­tő az áruellátás, bár egyes he­lyeken, helyi szervezetlenség folytán, áruhiány van, másut felesleges árukészletek feksze­nek el. Agárdon több mint ké hónapja nem rendezték a ki­rakatokat. Enyingen a bolt­ kirakatai fővárosi színvona­lúak, ugyanakkor Lepsénybe elhanyagoltak a boltok, a árukészlet sem szakszerű. A Fejér megyei Tanács az ülésen tárgyalja a vizsgák eredménye alapján készítő jelentés­t­ A Tanácsköztársaság szépirodalmi termése József Farkas szerkesztésé­ben néhány hónappal ezelőtt jelent meg, s szinte napok alatt fogyott el a „Mindenki újakra készül. . .** című gyűj­teményes mű első kötete, mely az őszirózsás forradalom idején folyóiratokban és napi­lapokban megjelent szépiro­dalmi jellegű írásokat foglalta magában. A mű most meg­jelent újabb kötetében az Akadémia Irodalomtörténeti Intézete és az Akadémiai Ki­adó a Tanácsköztársaság szép­­irodalmi termését nyújtják át az olvasóknak. A kötetben megtaláljuk a kor szinte va­lamennyi számottevő írója és költője, így többek között Ba­bits Mihály, Balázs Béla, Bar­­ta Lajos, Bródy Sándor, Gá­bor Andor, Heltai Jenő, Ju­hász Gyula, Karinthy Frigyes, Kárpáti Aurél, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Kuncz Aladár, Molnár Ferenc, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Nagy Endre, Nagy Lajos, Révész Béla, Somlyó Zoltán, Szép Ernő, Színi Gyu­la, Szomory Dezső, Tóth Ár­pád, Várnai Zseni írásait. A gyűjtemény hátralevő két kö­tete az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság publi­cisztikai irodalmát fogja kö­zölni. A BELKERESKEDELEM KIVÁLÓ DOLGOZÓI SZTÁLINVÁROSBAN­ ­ Sztálinváros . 10 éves fennállása alkalmából a bel­kereskedelmi miniszter tíz sztálinvárosi kereskedelmi dol­gozónak, akik a város fennál­lása óta dolgoznak Sztálinvá­­rosban és kiemelkedő munkát végeztek. „A belkereskedelem kiváló dolgozója” kitüntetést adományozta, és pénzjutalom­ban részesítette. Anyokr tttpfffff mvanyaadasáffinnak iltetres terset Több élelmiszer az országnak , nagyobb jövedelem a tsz-eknek Nyolc óra alig múlt el né­hány perccel, mikor beléptünk a Győr megyei Tanács titkár­ságára. Teljes üzem: ahány írógép, annyi szaporán feleselő géppuska. Kivel beszélhet­nénk? Kiderült, hogy egysze­rűen, „senkivel”. Persze — gondoltuk — korán jöttünk. Póznán András elvtársnak, a megye mezőgazdasági elnök­­helyettesének titkárnője két szorgos sor között a szemünk­be mosolygott: azám, talán ké­sőn! Valóban, Póznán elvtárs, az egyetlen még bent levő vb tag most siet át a szobán a hó­na alá csapott degeszre tö­mött aktatáskával. — Megbocsássanak elvtár­sak, de már a pártbizottságon kellene lennem. Egy kicsit el is késtem. Hogy miről fogunk tárgyalni ? Természetesen a megye mezőgazdaságának második ötéves tervéről. Mi­kor végzünk? Talán délre, ta­lán kettőre. Nem tudom. Min­denesetre, ha van idejük, dél­után szívesen elbeszélgetek önökkel. Törekvés, igyekezet megyeszerte Végignyitogattuk az osztá­lyokat, s így találtunk Feren­­czi Károly elvtársra, a terme­lőszövetkezeti csoport vezető­jére. Ferenczi elvtárs is az öt­éves terv lázában ég: — Elmondhatom, hogy egyetlen tanácsi megmozdu­lásnak sem volt idáig olyan visszhangja, mint a most kidol­gozás alatt álló megyei ötéves tervnek. Igaz, mindent elkö­vettünk, hogy a megye legki­sebb zugába is eljusson a nagy munka híre. A párt- és tanács­­funkcionáriusok hetek óta jár­ják a termelőszövetkezeteket, hogy megmagyarázzák a terv jelentőségét, kihatását az egész megye gazdasági életére. Ter­melőszövetkezeti gazdáink pon­tosan megértették, miről van szó: ahhoz, hogy jól aludjunk, jó ágyat kell vetni. Ahhoz, hogy évről évre gazdagabbak legyünk, azt már idén kell megalapoznunk. A törekvés, igyekezet látható megyeszer­­te. Csaknem 150 termelőszö­vetkezetünk majdnem azt mondhatni, mindegyikében ki­tűnő növényápolási és beta­karítási munka folyik. 16 000 holdas cukorrépa területün­kön a kapálás befejeződött. 75 000 holdat kitevő kukorica­földjeinken is igen kicsi híja van a harmadik kapálás befe­­jeztének. A közel másfélezer hold burgonyát is feltöltöt­­ték a tsz-ek. 13 000 holdas siló­­kukorica területünk is gazdag terméssel biztat. A termelőszö­vetkezetekben serényen folyik az aratás. Négyzetes kukori­cavetéseink kitűnően sike­rültek. Ez is jó hatással van a hangulat alakulására. Sok száz vagon gabona, hús, burgonya Győr megye dolgozó paraszt­sága tehát így alapozza meg ötesztendős reménységét. Ho­gyan tervez a tanács az elkö­vetkező fél évtizedre? Az álta­lános termelési mutatók is­­­­mertetése nem férne el egy rövid cikkben. Ezért csupán az­­egyik legfontosabbról, az áru­­­­termelési terv számairól szó­­lunk. Az 1959. évi tényszámo­­kat az 1960-as várható és 1965 -re javasolt számokkal össze­­­hasonlítva, igen jelentős kü­­lönbözetet találunk. Míg 1959 -ben a 9120 vagon kenyérgabo­­natermésből 3540 vagon ke­­rült állami felvásárlásra, 1960 -ban a kukorica ,ég..más takar­­mányféleség javára 8320 va­ggonra csökkentett kenyérga­­­bona mennyiségből 3800 va­­gon állami felvásárlásra szá­­mít a megye. Az ötéves tér sutolsó esztendejére, 1965-re,­­ a felvásárlást 5050 vagonra ter­­vezik, csaknem azonos vetés­i terület mellett. § Körülbelül ilyen arányba­­t nő a takarmánygabona meny­ennyisége is, azzal a különbség­­­gel, hogy a felvásárlás itt nem kiőként terményben, hanem húsban jelentkezik majd. Mí­g az 1959-es 2145 vagon hízott­­ sertésből mindössze 618 vago­n került állami felvásárlásra . 1960-ra 728, 1961-re 952, 1961 -re 1120 vagont vásárol az ál­­lam a tsz-ektől.­­ Vágómarhánál, vágóbarorr fi­nál, tejnél, tojásnál is 30 sz­­­zalékos növekedéssel számol­­§nak. , § A felvásárlási terv indoko­­lásánál ki kell emelni, hogy ’s felvásárlási előirányzat szigo­­rúan a termelési terveki­e épült fel és megfelel a kong ’ cresszusi irányelvekben lefekte '•»tett céloknak. , s A második ötéves tér -S irányelvei a mezőgazdaság . A termelés összértékének 30­ , 1-32 százalékos emelését írjá e­k elő az 1954—58. évek átlag, -S______ hoz viszonyítva. Az 1959. évi termelési színvonal meghalad­ta az 1954—58. évek átlagát, így az 1959. évhez mutatkozó 34,4 százalékos növekedés az irányelveknél nagyobb arányú termelésemelkedést jelent. A megyében a hústermelés és felvásárlás megfelelő ütemű fejlődését tervezik. Míg 1959- ben 100 hold/105,0 mázsa hús­termelést irányoztak elő, ez a mennyiség 1961-re 114,1, 1965- re 141,5-re emelkedik. Ebből a mennyiségből a tervek szerint holdanként 80,9 mázsa kerül állami felvásárlásra, a külön­bözet a belső szükségletet fe­dezi. Mindazt a kenyérgabonát, amely a belső szükségleten fe­lül jelentkezik, teljes egészé­ben állami felvásárlásra ajánl­ják fel. 1965-ben 79,5 százalék­kal több burgonyát akarnak betakarítani, s ezt kizárólag a termésátlagok növelésével kí­vánják elérni! A tervezett mennyiség bőségesen fedezi a megye szükségletét. A fennma­radó mennyiséget ugyancsak állami felvásárlásra ajánlják. A vágóbaromfi, tej- és tojás­termelésnél is el akarják ér­ni a kongresszuson kijelölt mutatószámokat. Egyik pilér : a bizalom íme, a délelőtti barangolá­sunk eredménye. A késő dél­utáni órákban végre sikerült összekerülnünk Poznán elv­társsal. Megkértük, mondja el, mire alapozzák e nagyszabású ötéves tervet. — Elsősorban: bízunk a me­gye tsz-parasztságában. Ez mindennek az alapja. A tsz­­. tagság politikai öntudatának fejlődésével — ezt már az el­múlt két évben is világosan láttuk — együtt fejlődik, ja­­­­vul a gazdálkodás. Szövetkeze­­­­teink többségében előrelátha­­­­tólag a tervezettnél nagyobb­­ jövedelemmel zárnak az idén­ . A tsz-ek több, mint felénél a­­ tavalyihoz képest, mintegy 40­­ százalékos emelkedés ígérke­­­­zik. Ez persze nemcsak a ta­­­­gok jövedelmében, hanem­­ áruban is jelentkezni fog. Ami­­­­kor a most készülő terveket is i­s­mertettük termelőszövetkeze­­­­teinkben, nem egy olyan hoz­­­­zászóló akadt, különösen az új tagok között, aki megkérdezte: reális-e egy ilyen öt évre szóló­­ tervezés? Hiszen öt év alatt ilyen, meg olyan idő is lehet. ’ Aszállyal is számolni kell. Rit-­­­kán került sor arra — mon-­­ dotta Poznán elvtárs —, hogy ’ nekünk kellett válaszolnunk ‘ ezekre a kérdésekre. A régi, jó­­ termelőszövetkezeti tagok meg­­­­magyarázták a kételkedőknek,­­ hogy a jó talajmunka, a mo­­­­dern agrokultúra széleskörű al­kalmazásával nagymértékben­­ függetleníteni tudjuk magun­­­­kat az időjárás szeszélyeitől. A­­ jégverés vagy a fagy belenyúl­hat a számításba, de kibírjuk, mert sokan vagyunk, sok föl­­­­dön és amit egyik helyen el­­n­yert, a másikon behozzuk. Ter­melőszövetkezeti gazdáink m­­­e­zőgazdasági tudásának, veze­tőink, agronómusaink szakmai műveltségének ismeretében hisszük, hogy teljesíteni fog-­­ juk népünk és népi államunk­­ iránti kötelességünket. Ha min­­­­den jó megy, túl is teljesítjük. (vértes) Tapolca fürdői „ va­llomásokít ! Ha bepillanta- I nának Tapolca­­i fürdő régi urai — ■a hajdan­ itt leb­­­­zselő előkelőség — s a megif­­odott für­­­­dővárosba, nagyon elcsodálkozná­­­­nak. Hiszen még­­ nekünk is teljesen. ! újnak tűnt, pedig alig három éve­­ jártunk itt utoljá- I na.­­ Új önkiszolgáló­­ bolt, iskola, tej­­ívó, a Barlang­­! fürdő, csónaká- s­zásra alkalmas I tó, eszpresszóval,­­ hogy csak a leg­­­­jelentősebb újabb I létesítményeket­­ említsük. A Bükk­­ völgyeiben gyűl­­­­hetnek a dús­­ cseppű fellegek, s szikrázhat a júliusi nap, vagy г kószálhat a parkban hideg­­ esti szellő, itt soha nem unat­kozik az ember. Nemcsak az­­ új létesítmények, hanem a­­ szórakozási, üdülési lehetősé­­­gek felsorolása is hosszú so- S rókát igényelne. § Mégis mi az, ami különösen az érdekes, s amellett igen jel­­el­lemző Tapolcafürdőre?­­ § .4 STRANDFÜRDŐ: 1 Az első „szót kérő”, a 3 strandfürdő mutatkozzon hát­­be most, mondjon el magáról­­ mindent, hogy megismerhes­­­­sék szerte az országban. — Azt hiszem, nem leszek­­ szerénytelen, ha Tapolcafürdő­­ egyik legforgalmasabb neveze-­ tességeként mutatkozom be. S Egy-egy forró nyári vasár­­­­nap 20—25 ezer vendég láto­tt­gat el hozzám az ország kü­­l­­ön­bző részeiről. A hazai és a külföldi beutaltak és túrázók­­ mellett leghűségesebb vendé­­­geim a miskolciak. A park­ban őzike sétál, pávák terege­­­­tik toll­díszüket, nyugágyak­­ várják a napozni vágyókat, s ha nagy a meleg, a Strand­­vendéglő hűsítő italokkal lát­­ja el látogatóimat. Természe­­­tesen szeretnék még szebb lenni. Dolgos, ügyes „kozme­­­­tikusom” — a Miskolci vá­­r­osi Tanács — a közeljövőben f őszebbé, modernebbé akar va­­­­­­­rázsolni. De „önkritikám” is­­van: meg szeretném kérdezni -e az illetékesektől, miért kell -­s külön díjaztatni a nyugágya­­t o­kát, az úszógumikat (ez utób­­­­bit még ak­kor is, ha a stran­dolóké)? Nem szeretnék az élcelődő pestiek nyelvére ke­rülni, mert még azt mond­hatnák így: „Jó, hogy a nap­sugárért nem kérnek pénzt...” A BARLANG-FÜRDŐ: Valahonnan, a hegy oldalá­ból dübörgő vízesés hallat­szik. Az évezredes, s mégis „újszülött’’ Barlang-fürdő zaja hívogat arrafelé. Vajon mit mond ő magáról? — 1­959-ben építettek újjá másfélmilliós beruházással, de romantikámat megőrizték. A belépőt modern stílusú elő­csarnokom, s benne éppen most mai festők kiállítása fo­gadja. A jól felszerelt vetkő­ző fülkéből a zuhanyozóba jutnak a fürdőzők, majd on­nan derékig gázolva a szénsa­vas vízben kószálhatnak fő­folyosóimon. Azt vettem ész­re, hogy körükben legkedvel­tebb az a két falrepedésem, melyekből zuhatagként ömlik a 29—31 fokos víz. Reflekto­rok világítják meg évezredes ráncaimat, gyűrődéseimet. Még egy érdekes esetet sze­retnék elmondani. Két évvel ezelőtt orvosi kísérlet folyt a barlangban. Egy asztmás dol­gozó több éjszakát töltött itt, s ennek eredményeként gyó­gyulni kezdett. Azóta egy, a közelben felépülő gyógyszálló minden álmom. S ez álom is maradna, ha nem látnám a tanács ez irányú lelkes, fi­gyelmes munkáját. AZ UTCA:­­ — Azért a tanácsi vállala-­­ tok munkájáról még beszél-­­hetnénk! — „szól közbe” az­ utca, a helység elhanyagolt, [ sáros „nevezetessége”. — Tu-­ lajdonképpen csak három-, négyszáz méteres szakasz az,­ amit kifogásolni lehet rajtam . De tekintve, hogy Tapolca-­­ fürdő kellős közepén vagyok,­ s a vendégek velem ismerked-­ nek meg először, joggal pana-­­­szolom fel ezt is a kivitele-­­ ző vállalatnak. Hallgassák, csak meg történetem! A la-­ kosság társadalmi munkájá-­­ nak és az útépítő vállalatnak­­ köszönhetem létemet (hogy a­­tanácsnak mindenekelőtt, azt­ már nem is említem). S mi-­­kor már teljes pompában szel­­­­tem keresztül városrészünket,­­a szezon közepén jött a Csa-­ tornázási Vállalat... Feltép­­­ték az alig pár hetes burkó-­s kő-, föld- és csatorna-halmaz ■ hever, zavarva a beutaltakat, é­s akadályozva a különbözői szállításokat. Ezen kellene­­ sürgősen változtatni... Bár a tapolcafürdői utca ■ elgondolkoztató kritikával ,41-1 tette” a tanácsi vállalatokat, s nem ez a legjellemzőbb Mis-­­­kolc negyedik kerületére. Soka­k­kal inkább a strand, a Bar-­ láng-fürdő, a kedves tó, az­ „Anna” kert- és bárhelyiség, a­­ tejivó, az orvosi rendelő, s a többi létesítmény, melyek­ mindegyike a helyi, s az ide­i génből érkező vendégek pi­­­henését, szórakozását szolgál­­­ja. Klement Tamás : Az új Sziget-presszó, háttérben a csónakázó-tó Kereskedelmi—műszaki albizottságok a fővárosban­ ­ A fővárosi tanács kereske­­­delmi állandó bizottsága a ke­­­rületi tanácsok kereskedelmi­­állandó bizottságai mellett mű­­­­szaki albizottságokat szerve­­­zett, melynek tagjait minden­­kerületben az áb jelöli ki. A­­ példát a megyékben, városok­éban is érdemes követni, külö­­­­nösen azért, mert a megyei ta­kácsok kereskedelmi osztályain­­ nincs beruházási szakember és­­emiatt az üzletek műszaki át­vétele sem volt mindig szak­szerű, előfordultak helytelen beruházások, felújítások és hálózatfejlesztések. Budapesten a kereskedelmi , műszaki albizottságok nyug­díjas mérnökökből és kereske­delmi szakemberekből alakul­tak. Az új bizottságok máris részt vettek a második ötéves terv kereskedelmi felújítási és beruházási terveinek elkészíté­sében. Bentlakásos általános iskola •­­ Bentlakásos általános is­­­kola nyílik Szolnok megyében,­­ Fegyvernek termelőszövetke­­­zeti községben. A felsőtagoza­tosok idáig 7 kilométerre jár­­­­tak be a községbe, az alsóta­­­­gozatosok pedig igen nehéz körülmények közt egy régi, rossz tanteremben tanultak. A község egyemeletes, jól felsze­relt iskolájában nevelik ez­után a tanyai tanulókat és az iskola napközi otthonában he­lyezik el őket.

Next