Tanácsok Lapja, 1960 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1960-07-22 / 14. szám
alíj úri míhárúk Dsxuddit — A József Attila szabadtéri színpad estjein minden alkalommal „telt ház” van, de még többen is jönnének. Óbuda kinőtte kulturális adottságait — így beszél Farkas Sándorné, a III. kerületi Tanács népművelési osztályának vezetője. A kerület „három arca" ! Nem könnyű feladat a főváros egyik legnépesebb és legsokrétűbb kerületében a kulturális munka. Farkas elvtársnő úgy mondja, Óbudának három arca van, amelyet a macskaköves utcák, romantikus házak, kiskocsmák és sramlizenét kedvelő „belváros” lakói, a gyárak köré épült munkásnegyed dolgozói és a határban elterülő termelőszövetkezetek parasztjai alakítottak ki. — Valóban nem könnyű a munka, de aki itt dolgozik, és megismeri a hely sajátos varázsát, az nem tud többé szabadulni tőle, megszereti érdekességeivel, sajátosságaival együtt. S Farkas elvtársam lelkesen, nagy szeretettel beszél erről a különös kerületről, ahol lépten-nyomon régmúlt korok emlékeibe ütközik az ásó, s ahonnan perceken belül eljuthat az ember akár a hegyek közé, ha kirándulni vágyik, akár a Dunára, ha csónakázni vagy horgászni szottyan kedve. Azután arról beszél, hogy a nyári kulturális programban szereplő előadásokat — májustól napjainkig — kivétel nélkül megtartották. Eszerint minden második vasárnap délelőtt gyermekműsor, este pedig hangverseny van a József Attila szabadtéri színpadon, azok a munkásmozgalmi dalok kerülnek műsorra, amelyeket nálunk régen nem lehetett, és jelenleg Nyugaton nem szabad énekelni. Tartalmas, értékes „esztrádnak” ígérkezik. A munkásszállásokon A népművelési munka azonban nemcsak a szabadtéri színpad műsoraiból áll. Április, május, június hónapokban ismeretterjesztő előadásokat tartottak a munkásszállásokon A lakókat előzetesen megkérdezték, hogy milyen tárgyú előadást szeretnének hallgatni, s ennek alapján állították öszsze az anyagot. Néhány cím ezek közül: Eretnekek a máglyán, Hogyan születnek, élnek és halnak az istenek. Anyag és szellem, Kihűlhet-e a Nap? Keresik az új módszereket is Óbudán. Ezért kétfajta újtípusú előadást is tartanak a nyáron. Az egyik: meghívnak egy népszerű sportembert, aki külföldi élményeiről fog beszámolni, a másik pedig az úgynevezett „Néptáncosok Klubja” lesz. Itt szakemberek ismertetik a népi táncok és a népi zene történetét. Az eddigi előadásokból és a további nyári programból azt látjuk, hogy Óbudán kerülik a „túlságosan könnyű’’ műfajokat — összesen két sanzon-est lesz a nyáron — s inkább magasabb színvonalú előadásokat rendeznek. Pala Mária . Hangversenyek, „óbudai furfangosok" . A nyári évad a KISZ kulturális szemléjének kerületi döntőjével kezdődött, egész-' napos ének-, zene- és tánc-, bemutatókkal. Ezt követte az ,,óbudai furfangosok” bajnok- hága, majd a nemzetközi gyer-meknap alkalmából rendezett bál, műsor és mesejáték szórakoztatta a kerület apróságait. Júniusban sanzon-est volt az Irodalmi Színpad művészeinek közreműködésével, de tartottak már klasszikus operett-estet is, amelyen fiatal zeneakadémiai hallgatók léptek fel. Az eddigi műsor nagy eseménye egy olasz opera-est, amelyet ismét sanzon-est követett, fővárosi művészekkel. További nyári tervek: gyakran szerepel a programban hivatásos népi együttesek és öntevékeny színjátszógárdák műsora. A közönség zeneigényét a kéthetenként, főleg fiatal tehetségek részvételével rendezett hangversenyek elégítik ki. Újszerű és érdekesnek ígérkező programpontot találunk a tervben: augusztus 7-én „Tiltott dallam” címmel A falusi áruellátás vizsgálata fejér megyében A falusi lakosság áruellátása, különösen a tsz-községekben, a tanácsok egyre fontosabb feladatává válik. Ezért a Fejér megyei Tanács vb-kereskedelmi osztálya a helyi földművesszövetkezeti szervei vezetőivel, a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ közreműködésével az elmúl hetekben széleskörű vizsgálatot tartott a falusi kereskedelem áruellátási színvonaláról kulturáltságáról. Megállapították, hogy általában kielégítő az áruellátás, bár egyes helyeken, helyi szervezetlenség folytán, áruhiány van, másut felesleges árukészletek fekszenek el. Agárdon több mint ké hónapja nem rendezték a kirakatokat. Enyingen a bolt kirakatai fővárosi színvonalúak, ugyanakkor Lepsénybe elhanyagoltak a boltok, a árukészlet sem szakszerű. A Fejér megyei Tanács az ülésen tárgyalja a vizsgák eredménye alapján készítő jelentést A Tanácsköztársaság szépirodalmi termése József Farkas szerkesztésében néhány hónappal ezelőtt jelent meg, s szinte napok alatt fogyott el a „Mindenki újakra készül. . .** című gyűjteményes mű első kötete, mely az őszirózsás forradalom idején folyóiratokban és napilapokban megjelent szépirodalmi jellegű írásokat foglalta magában. A mű most megjelent újabb kötetében az Akadémia Irodalomtörténeti Intézete és az Akadémiai Kiadó a Tanácsköztársaság szépirodalmi termését nyújtják át az olvasóknak. A kötetben megtaláljuk a kor szinte valamennyi számottevő írója és költője, így többek között Babits Mihály, Balázs Béla, Barta Lajos, Bródy Sándor, Gábor Andor, Heltai Jenő, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Kárpáti Aurél, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Kuncz Aladár, Molnár Ferenc, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Nagy Endre, Nagy Lajos, Révész Béla, Somlyó Zoltán, Szép Ernő, Színi Gyula, Szomory Dezső, Tóth Árpád, Várnai Zseni írásait. A gyűjtemény hátralevő két kötete az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság publicisztikai irodalmát fogja közölni. A BELKERESKEDELEM KIVÁLÓ DOLGOZÓI SZTÁLINVÁROSBAN Sztálinváros . 10 éves fennállása alkalmából a belkereskedelmi miniszter tíz sztálinvárosi kereskedelmi dolgozónak, akik a város fennállása óta dolgoznak Sztálinvárosban és kiemelkedő munkát végeztek. „A belkereskedelem kiváló dolgozója” kitüntetést adományozta, és pénzjutalomban részesítette. Anyokr tttpfffff mvanyaadasáffinnak iltetres terset Több élelmiszer az országnak , nagyobb jövedelem a tsz-eknek Nyolc óra alig múlt el néhány perccel, mikor beléptünk a Győr megyei Tanács titkárságára. Teljes üzem: ahány írógép, annyi szaporán feleselő géppuska. Kivel beszélhetnénk? Kiderült, hogy egyszerűen, „senkivel”. Persze — gondoltuk — korán jöttünk. Póznán András elvtársnak, a megye mezőgazdasági elnökhelyettesének titkárnője két szorgos sor között a szemünkbe mosolygott: azám, talán későn! Valóban, Póznán elvtárs, az egyetlen még bent levő vb tag most siet át a szobán a hóna alá csapott degeszre tömött aktatáskával. — Megbocsássanak elvtársak, de már a pártbizottságon kellene lennem. Egy kicsit el is késtem. Hogy miről fogunk tárgyalni ? Természetesen a megye mezőgazdaságának második ötéves tervéről. Mikor végzünk? Talán délre, talán kettőre. Nem tudom. Mindenesetre, ha van idejük, délután szívesen elbeszélgetek önökkel. Törekvés, igyekezet megyeszerte Végignyitogattuk az osztályokat, s így találtunk Ferenczi Károly elvtársra, a termelőszövetkezeti csoport vezetőjére. Ferenczi elvtárs is az ötéves terv lázában ég: — Elmondhatom, hogy egyetlen tanácsi megmozdulásnak sem volt idáig olyan visszhangja, mint a most kidolgozás alatt álló megyei ötéves tervnek. Igaz, mindent elkövettünk, hogy a megye legkisebb zugába is eljusson a nagy munka híre. A párt- és tanácsfunkcionáriusok hetek óta járják a termelőszövetkezeteket, hogy megmagyarázzák a terv jelentőségét, kihatását az egész megye gazdasági életére. Termelőszövetkezeti gazdáink pontosan megértették, miről van szó: ahhoz, hogy jól aludjunk, jó ágyat kell vetni. Ahhoz, hogy évről évre gazdagabbak legyünk, azt már idén kell megalapoznunk. A törekvés, igyekezet látható megyeszerte. Csaknem 150 termelőszövetkezetünk majdnem azt mondhatni, mindegyikében kitűnő növényápolási és betakarítási munka folyik. 16 000 holdas cukorrépa területünkön a kapálás befejeződött. 75 000 holdat kitevő kukoricaföldjeinken is igen kicsi híja van a harmadik kapálás befejeztének. A közel másfélezer hold burgonyát is feltöltötték a tsz-ek. 13 000 holdas silókukorica területünk is gazdag terméssel biztat. A termelőszövetkezetekben serényen folyik az aratás. Négyzetes kukoricavetéseink kitűnően sikerültek. Ez is jó hatással van a hangulat alakulására. Sok száz vagon gabona, hús, burgonya Győr megye dolgozó parasztsága tehát így alapozza meg ötesztendős reménységét. Hogyan tervez a tanács az elkövetkező fél évtizedre? Az általános termelési mutatók ismertetése nem férne el egy rövid cikkben. Ezért csupán azegyik legfontosabbról, az árutermelési terv számairól szólunk. Az 1959. évi tényszámokat az 1960-as várható és 1965 -re javasolt számokkal összehasonlítva, igen jelentős különbözetet találunk. Míg 1959 -ben a 9120 vagon kenyérgabonatermésből 3540 vagon került állami felvásárlásra, 1960 -ban a kukorica ,ég..más takarmányféleség javára 8320 vaggonra csökkentett kenyérgabona mennyiségből 3800 vagon állami felvásárlásra számít a megye. Az ötéves tér sutolsó esztendejére, 1965-re, a felvásárlást 5050 vagonra tervezik, csaknem azonos vetési terület mellett. § Körülbelül ilyen aránybat nő a takarmánygabona menyennyisége is, azzal a különbséggel, hogy a felvásárlás itt nem kiőként terményben, hanem húsban jelentkezik majd. Míg az 1959-es 2145 vagon hízott sertésből mindössze 618 vagon került állami felvásárlásra . 1960-ra 728, 1961-re 952, 1961 -re 1120 vagont vásárol az állam a tsz-ektől. Vágómarhánál, vágóbarorr finál, tejnél, tojásnál is 30 szzalékos növekedéssel számol§nak. , § A felvásárlási terv indokolásánál ki kell emelni, hogy ’s felvásárlási előirányzat szigorúan a termelési tervekie épült fel és megfelel a kong ’ cresszusi irányelvekben lefekte '•»tett céloknak. , s A második ötéves tér -S irányelvei a mezőgazdaság . A termelés összértékének 30 , 1-32 százalékos emelését írjá ek elő az 1954—58. évek átlag, -S______ hoz viszonyítva. Az 1959. évi termelési színvonal meghaladta az 1954—58. évek átlagát, így az 1959. évhez mutatkozó 34,4 százalékos növekedés az irányelveknél nagyobb arányú termelésemelkedést jelent. A megyében a hústermelés és felvásárlás megfelelő ütemű fejlődését tervezik. Míg 1959- ben 100 hold/105,0 mázsa hústermelést irányoztak elő, ez a mennyiség 1961-re 114,1, 1965- re 141,5-re emelkedik. Ebből a mennyiségből a tervek szerint holdanként 80,9 mázsa kerül állami felvásárlásra, a különbözet a belső szükségletet fedezi. Mindazt a kenyérgabonát, amely a belső szükségleten felül jelentkezik, teljes egészében állami felvásárlásra ajánlják fel. 1965-ben 79,5 százalékkal több burgonyát akarnak betakarítani, s ezt kizárólag a termésátlagok növelésével kívánják elérni! A tervezett mennyiség bőségesen fedezi a megye szükségletét. A fennmaradó mennyiséget ugyancsak állami felvásárlásra ajánlják. A vágóbaromfi, tej- és tojástermelésnél is el akarják érni a kongresszuson kijelölt mutatószámokat. Egyik pilér : a bizalom íme, a délelőtti barangolásunk eredménye. A késő délutáni órákban végre sikerült összekerülnünk Poznán elvtárssal. Megkértük, mondja el, mire alapozzák e nagyszabású ötéves tervet. — Elsősorban: bízunk a megye tsz-parasztságában. Ez mindennek az alapja. A tsz. tagság politikai öntudatának fejlődésével — ezt már az elmúlt két évben is világosan láttuk — együtt fejlődik, javul a gazdálkodás. Szövetkezeteink többségében előreláthatólag a tervezettnél nagyobb jövedelemmel zárnak az idén . A tsz-ek több, mint felénél a tavalyihoz képest, mintegy 40 százalékos emelkedés ígérkezik. Ez persze nemcsak a tagok jövedelmében, hanem áruban is jelentkezni fog. Amikor a most készülő terveket is ismertettük termelőszövetkezeteinkben, nem egy olyan hozzászóló akadt, különösen az új tagok között, aki megkérdezte: reális-e egy ilyen öt évre szóló tervezés? Hiszen öt év alatt ilyen, meg olyan idő is lehet. ’ Aszállyal is számolni kell. Rit-kán került sor arra — mon- dotta Poznán elvtárs —, hogy ’ nekünk kellett válaszolnunk ‘ ezekre a kérdésekre. A régi, jó termelőszövetkezeti tagok megmagyarázták a kételkedőknek, hogy a jó talajmunka, a modern agrokultúra széleskörű alkalmazásával nagymértékben függetleníteni tudjuk magunkat az időjárás szeszélyeitől. A jégverés vagy a fagy belenyúlhat a számításba, de kibírjuk, mert sokan vagyunk, sok földön és amit egyik helyen elnyert, a másikon behozzuk. Termelőszövetkezeti gazdáink mezőgazdasági tudásának, vezetőink, agronómusaink szakmai műveltségének ismeretében hisszük, hogy teljesíteni fog- juk népünk és népi államunk iránti kötelességünket. Ha minden jó megy, túl is teljesítjük. (vértes) Tapolca fürdői „ vallomásokít ! Ha bepillanta- I nának Tapolcai fürdő régi urai — ■a hajdan itt lebzselő előkelőség — s a megifodott fürdővárosba, nagyon elcsodálkoznának. Hiszen még nekünk is teljesen. ! újnak tűnt, pedig alig három éve jártunk itt utoljá- I na. Új önkiszolgáló bolt, iskola, tejívó, a Barlang! fürdő, csónaká- szásra alkalmas I tó, eszpresszóval, hogy csak a legjelentősebb újabb I létesítményeket említsük. A Bükk völgyeiben gyűlhetnek a dús cseppű fellegek, s szikrázhat a júliusi nap, vagy г kószálhat a parkban hideg esti szellő, itt soha nem unatkozik az ember. Nemcsak az új létesítmények, hanem a szórakozási, üdülési lehetőségek felsorolása is hosszú so- S rókát igényelne. § Mégis mi az, ami különösen az érdekes, s amellett igen jelellemző Tapolcafürdőre? § .4 STRANDFÜRDŐ: 1 Az első „szót kérő”, a 3 strandfürdő mutatkozzon hátbe most, mondjon el magáról mindent, hogy megismerhessék szerte az országban. — Azt hiszem, nem leszek szerénytelen, ha Tapolcafürdő egyik legforgalmasabb neveze- tességeként mutatkozom be. S Egy-egy forró nyári vasárnap 20—25 ezer vendég látottgat el hozzám az ország különbző részeiről. A hazai és a külföldi beutaltak és túrázók mellett leghűségesebb vendégeim a miskolciak. A parkban őzike sétál, pávák teregetik tolldíszüket, nyugágyak várják a napozni vágyókat, s ha nagy a meleg, a Strandvendéglő hűsítő italokkal látja el látogatóimat. Természetesen szeretnék még szebb lenni. Dolgos, ügyes „kozmetikusom” — a Miskolci városi Tanács — a közeljövőben f őszebbé, modernebbé akar varázsolni. De „önkritikám” isvan: meg szeretném kérdezni -e az illetékesektől, miért kell -s külön díjaztatni a nyugágyat okát, az úszógumikat (ez utóbbit még akkor is, ha a strandolóké)? Nem szeretnék az élcelődő pestiek nyelvére kerülni, mert még azt mondhatnák így: „Jó, hogy a napsugárért nem kérnek pénzt...” A BARLANG-FÜRDŐ: Valahonnan, a hegy oldalából dübörgő vízesés hallatszik. Az évezredes, s mégis „újszülött’’ Barlang-fürdő zaja hívogat arrafelé. Vajon mit mond ő magáról? — 1959-ben építettek újjá másfélmilliós beruházással, de romantikámat megőrizték. A belépőt modern stílusú előcsarnokom, s benne éppen most mai festők kiállítása fogadja. A jól felszerelt vetkőző fülkéből a zuhanyozóba jutnak a fürdőzők, majd onnan derékig gázolva a szénsavas vízben kószálhatnak főfolyosóimon. Azt vettem észre, hogy körükben legkedveltebb az a két falrepedésem, melyekből zuhatagként ömlik a 29—31 fokos víz. Reflektorok világítják meg évezredes ráncaimat, gyűrődéseimet. Még egy érdekes esetet szeretnék elmondani. Két évvel ezelőtt orvosi kísérlet folyt a barlangban. Egy asztmás dolgozó több éjszakát töltött itt, s ennek eredményeként gyógyulni kezdett. Azóta egy, a közelben felépülő gyógyszálló minden álmom. S ez álom is maradna, ha nem látnám a tanács ez irányú lelkes, figyelmes munkáját. AZ UTCA: — Azért a tanácsi vállala- tok munkájáról még beszél-hetnénk! — „szól közbe” az utca, a helység elhanyagolt, [ sáros „nevezetessége”. — Tu- lajdonképpen csak három-, négyszáz méteres szakasz az, amit kifogásolni lehet rajtam . De tekintve, hogy Tapolca- fürdő kellős közepén vagyok, s a vendégek velem ismerked- nek meg először, joggal pana-szolom fel ezt is a kivitele- ző vállalatnak. Hallgassák, csak meg történetem! A la- kosság társadalmi munkájá- nak és az útépítő vállalatnak köszönhetem létemet (hogy atanácsnak mindenekelőtt, azt már nem is említem). S mi-kor már teljes pompában szeltem keresztül városrészünket,a szezon közepén jött a Csa- tornázási Vállalat... Feltépték az alig pár hetes burkó-s kő-, föld- és csatorna-halmaz ■ hever, zavarva a beutaltakat, és akadályozva a különbözői szállításokat. Ezen kellene sürgősen változtatni... Bár a tapolcafürdői utca ■ elgondolkoztató kritikával ,41-1 tette” a tanácsi vállalatokat, s nem ez a legjellemzőbb Mis-kolc negyedik kerületére. Sokakkal inkább a strand, a Bar- láng-fürdő, a kedves tó, az „Anna” kert- és bárhelyiség, a tejivó, az orvosi rendelő, s a többi létesítmény, melyek mindegyike a helyi, s az idei génből érkező vendégek pihenését, szórakozását szolgálja. Klement Tamás : Az új Sziget-presszó, háttérben a csónakázó-tó Kereskedelmi—műszaki albizottságok a fővárosban A fővárosi tanács kereskedelmi állandó bizottsága a kerületi tanácsok kereskedelmiállandó bizottságai mellett műszaki albizottságokat szervezett, melynek tagjait mindenkerületben az áb jelöli ki. A példát a megyékben, városokéban is érdemes követni, különösen azért, mert a megyei takácsok kereskedelmi osztályain nincs beruházási szakember ésemiatt az üzletek műszaki átvétele sem volt mindig szakszerű, előfordultak helytelen beruházások, felújítások és hálózatfejlesztések. Budapesten a kereskedelmi , műszaki albizottságok nyugdíjas mérnökökből és kereskedelmi szakemberekből alakultak. Az új bizottságok máris részt vettek a második ötéves terv kereskedelmi felújítási és beruházási terveinek elkészítésében. Bentlakásos általános iskola • Bentlakásos általános iskola nyílik Szolnok megyében, Fegyvernek termelőszövetkezeti községben. A felsőtagozatosok idáig 7 kilométerre jártak be a községbe, az alsótagozatosok pedig igen nehéz körülmények közt egy régi, rossz tanteremben tanultak. A község egyemeletes, jól felszerelt iskolájában nevelik ezután a tanyai tanulókat és az iskola napközi otthonában helyezik el őket.