Táncművészet, 1976 (1. évfolyam, 1-2. szám)
1976-01-01 / 1. szám
Visszapillantás az operaházi balett évadra Egy évad indulása egyúttal mindig számadást is jelent. Milyen összetevői, jellemzői voltak az elmúlt időszaknak? Átgondolva és összefogva a szerteágazó szálakat, főtényezőnek a műsorpolitikai, az alkotói és az előadóművészi munka együttesét tekinthetjük. Felújítások és bemutatók Az 1975/76-os évad két premier értékű felújítással és két bemutatóval szolgált. A felújítások közül az egyik a későromantikus Csipkerózsika, a másik a szovjet balett nagy drámai korszakának talán legidőállóbb értéke, a Párizs lángjai. Mindkettő több szereposztásban került színre, és nagyszámú szereplőgárdának adott komoly feladatot. A két bemutató pedig a repertoár rétegződését gazdagítva a preklasszikus muzsikára épülő Átváltozások, Fodor Antal egyfelvonásos balettje Monteverdi Orfeójára, valamint a mai szovjet koreográfia terméséből A világ teremtése, Kaszatkina Vasziljev egész estét betöltő vidám táncjátéka. A nehéz, ritka műfajú Fodor-darab szembetűnő koreográfiai értéke a zenei matéria érzékeny megközelítése és a tánc nyelvezetének hajlékony gazdagsága. Az alkotó sikeresen érlelte meg magában és egyéni kifejezőeszközzé formálta a számára hozzáférhető modern koreográfiai termékek hatását. A táncanyag a darab rövidített verziójában is túlzsúfolt ugyan, a cselekmény pedig még mindig nem teljesen érthető, a mű egésze EZ LENNE A HALÁL? Metzgrr Márta, Kékesi Mária, Párta Lilla, Csarnóv Katalin és Dózsa Imre (Keleti Éva, MTI fotó)