Táncművészet, 1976 (1. évfolyam, 1-2. szám)

1976-01-01 / 1. szám

Visszapillantás az operaházi balett évadra Egy évad indulása egyúttal mindig számadást is jelent. Milyen összete­vői, jellemzői voltak az elmúlt idő­szaknak? Átgondolva és összefogva a szerteágazó szálakat, főtényezőnek a műsorpolitikai, az alkotói és az elő­adóművészi munka együttesét tekint­hetjük. Felújítások és bemutatók Az 1975/76-os évad két premier értékű felújí­tással és két bemutatóval szolgált. A felújítások közül az egyik a későromantikus Csipkerózsika, a másik a szovjet balett nagy drámai korszaká­nak talán legidőállóbb értéke, a Párizs lángjai. Mindkettő több szereposztásban került színre, és nagyszámú szereplőgárdának adott komoly feladatot. A két bemutató pedig a repertoár rétegző­dését gazdagítva a preklasszikus muzsikára épülő Átváltozások, Fodor Antal egyfelvonásos balettje Monteverdi Orfeójára, valamint a mai szovjet koreográfia terméséből A világ teremté­se, Kaszatkina­ Vasziljev egész estét betöltő vi­dám táncjátéka. A nehéz, ritka műfajú Fodor-darab szembetű­nő koreográfiai értéke a zenei matéria érzékeny megközelítése és a tánc nyelvezetének hajlékony gazdagsága. Az alkotó sikeresen érlelte meg ma­gában és egyéni kifejezőeszközzé formálta a szá­mára hozzáférhető modern koreográfiai termé­kek hatását. A táncanyag a darab rövidített ver­ziójában is túlzsúfolt ugyan, a cselekmény pedig még mindig nem teljesen érthető, a mű egésze EZ LENNE A HALÁL? Metzgrr Márta, Kékesi Mária, Párta­ Lilla, Csarnóv Katalin és Dózsa Imre (Keleti Éva, MTI fotó)

Next