Tangazdaság, 1984 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

VIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1984. JANUÁR HO / Újév — új feladatok Az óév búcsúztatása, az új év köszöntése életünkben az értéke­lés, a számvetés és az új felada­tokra való felkészülés időszaka. Ezért nem tűnhet ünnepron­tásnak, ha az eredményeink mellett gondokról és nehézségek­ről is szólunk. Kemény, nehéz gazdasági évet hagytunk ma­gunk mögött az 1983-as év bú­csúztatásával az országban, de hétköznapjaink szűkebb színte­rén, a tangazdaságban is. Reményekkel, komoly fogad­kozásokkal indultunk neki az el­múlt esztendőnek. Gazdaságunk dolgozó kollektívája áterezte azt a felelősséget, amelyet a megne­hezedett körülmények, az újhoz való alkalmazkodás, a más, ma­gasabb szintű követelmények ér­­­vényesítése állított elénk és a munkában való becsületes helyt­állással, lelkiismeretes munkával igyekeztek eleget tenni feladata­­taiknak. Ma már a gazdálkodásunk ada­tainak előzetes ismeretében tud­juk, hogy a legfontosabb muta­tók tekintetében nem teljesítet­tük tervezett célkitűzéseinket. Gazdálkodásunk veszteséges, vál­lalati eredményünk mínusz elő­jelű lesz. Ezért is joggal fogal­mazódik meg valamennyi, a gaz­daság sorsáért aggódó dolgozó­ban, hogyan tovább, mi a felada­tunk? Különösen olyan körülmé­nyek között, amikor népgazdasá­gi szinten — ismert külső és bel­ső okok miatt — a visszafogott­ság, a szigorúbb, takarékosabb gazdálkodás és elosztás várható az 1984-es évben. Helyt adha­tunk pesszimizmusnak, lehanngo­­lódásnak, gondjainkba való bele­törődésnek? Semmiképpen. Feladatunk a reális elemzés, értékelési, feszített, de elérhető feladatok kitűzése és legfőkép­pen a cselekvés, a végrehajtás. A tangazdaság előtt álló leg­fontosabb feladatot az jelenti, hogy a külső feltételek szigorítá­sait hogyan tudja intézkedései­vel kivédeni, belső problémáit milyen gyorsan tudja megoldani. Mint ismeretes, a legnagyobb gond, hogy vállalati eredmé­nyünk az elmúlt három évben csökkent, 1983-ban gazdálkodá­sunk veszteséges lett. Ez a ten­dencia magával hordozza érde­keltségi alapjaink képzésének csökkenését, a pénzügyi stabili­tás romlását, végső soron a vál­lalat mozgási szabadságának szűkülését. Ennek is következménye, hogy er­őteljesebben jelentkeztek belső gyengeségeink is, mint pl. egyes területeken a technológiai fegye­lem lazulása, a bizonylati rend és a társadalmi tulajdon védel­mének romlása, a vezetés bizo­nyos kérdések iránti rugalmat­lansága. Az 1984-as évet arra kell fel­használni, hogy rendezzük az el­múlt év veszteségét, biztosítsunk egy szerény, de elfogadható nye­reséget és megteremtsük annak alapját, hogy a tervidőszak vé­gére megközelítsük a korábbi évek eredményeit. Lehetősége­ink, tartalékaink vannak. A szántóföldi növénytermesz­tés átlaghozamai már eddig is elfogadható szintet értek el. Az eredményesség érdekében azon­ban javítani kell a technológiai fegyelmet, csökkenteni a magas költségfelhasználást. Legtöbb gond az alm­atermesz­­tésben jelentkezik. Okai ismer­tek. Közgazdasági pozíciója rom­lott az utóbbi években. Felada­tunk, hogy a tőlünk függő kérdé­sekben lépjünk előre, így a faj­lagos hozamok növelésében, a minőség javításában. A faiskolai termelés áruössze­tétele még mindig kedvezőtlen, a szerkezet kialakítása lassú, összességében nincs kihasználva az oda befektetett eszközérték. Korszerűsíteni kell a lakosság felé történő értékesítési módsze­reinket. Az állattenyésztésben a szak­mai munka javításra szorul. Az eredményesség fokozása főleg a sertéságazatnál a legsürgetőbb. Tovább kell fejleszteni a már megkezdett kistermelői integrá­ciós tevékenységet. Bővíteni kell az alaptevékenységen kívüli te­vékenység részesedését az áru­termelésből. A röviden felsorolt feladatok is azt mutatják, hogy sokirányú in­tézkedésekkel ga­zdál­kodásunk hatékonyságát fokozhatjuk. Mindezt dolgozóink becsületes, lelkiismeretes munkájára tá­maszkodva kívánjuk elérni, ki­használva a vezetők és beosztot­tak kezdeményező készségét, újí­tási kedvét, tenni akarását. A munkafeltételek és jobb munkahelyi légkör biztosítása érdekében meg akarjuk őrizni szociális-kulturális kiadásaink eddigi szintjét, teljes mértékben kihasználná a bérfejlesztési lehe­tőségeinket, lehetőség szerint hoz­zájárulni a családi jövedelmek növeléséhez. Nagyobb becsületet kell adni a táldásnak, a szorgalomnak­, pontos munkának, fejleszteni a a munkahelyi demokrácia tartalmi­­ gyakorlását. Közös célkitűzéseink sikeres végrehajtásához kívánok vala­mennyi dolgozónknak és család­tagjainak erőt, egészséget, sike­reket, gazdag, boldog új évet! Gönczi Géza igazgató ---------------------------------^ A tartalomból: Munkásból — munkairányító (2. oldal) Állják a tél viszontagságait (3. oldal) Margitka a kombinátból (3. oldal) Mit várok az új évtől ? (4. oldal) V----------------------- Boldog évet kívánunk minden kedves olvasónknak! Tavaszra készülő gépek Az Ilona-tanyai gépjavító üzemben Csajbók István esztergályos az indítómotor forgórészét szabályozza. Beiktatták a tangazdaság új igazgatóját December 14-én került sor a tangazdaság új igazgatójának ün­nepélyes beiktatására. Az ünnepségen részt vett Szi­geti Ernő, az ÁGK vezérigazgató­­helyettese, Leveleki András, a járási pártbizottság titkára, va­lamint a gazdaság vezetői, párt­és társadalmi szerveinek képvi­selői. Szigeti Ernő elmondta, hogy az ÁGK vezérigazgatója Gönczi Gézát nevezte ki a gazdaság igazgatójának. Kinevezésére az illetékes pártbizottság egyetérté­sével került sor. Ezt követően röviden vázolta a gazdaság jelenlegi helyzetét. El­mondta, hogy a legfontosabb fel­adat a vállalat stabilitásának helyreállítása, a korábbi hagyo­mányoknak megfelelő eredmé­nyes gazdálkodás biztosításával. Tudvalevő, h­ogy a jelenlegi hely­zet kialakulásában objektív és szubjektív körülmények egy­aránt közrejátszottak. Az elmúlt évben az egész me­zőgazdaságra nehezedő külső kö­rülmények elsősorban az olyan mezőgazdasági nagyüzemeket sújtották, amelyek almatermesz­­téssel nagy volumenben foglal­koznak. Az alma „válságágazat” lett a mezőgazdaságban. Mivel a gazdaság más tevékenységekkel is foglalkozik, nem szükségsze­rű, hogy a gazdálkodás vesztesé­ges legyen. Elmondta, hogy az igazgató ki­nevezése a káderpolitikai elvek­nek megfelelően meghatározott időre — öt évre — szól és ered­ményes munkához kötött. Az eredményes gazdálkodás köve­telményeit az országos központ írásban közölte a kinevezéskor, amelyeket természetesen a be­osztott vezetőkre is érvényesíte­ni kell. Gönczi Géza megköszönte bizalmait és hangsúlyozta, hogy a a bizalom csak lehetőség, kezdete annak a nagy feladatnak, ami előttünk áll: nyereségessé tenni a gazdálkodást. A meglevő kollek­tíva képes erre, szorosabb együtt­működéssel. Leveleki András elmondta, hogy a pártszervek megkülön­böztetett figyelemmel fogják kí­sérni a gazdaság tevékenységét és­­ az eredményes gazdálkodáshoz minden segítséget megadnak. Az Apagyon létesített fűrészüzemben hat szalag, egy ingafűrészgép és gatter segíti a dolgozók mun­káját. (Elek Emil felvétele)

Next