Tangazdaság, 1987 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
Sikerágazat Gyulatanyán?! Engedtessék meg e sorok íróinak a kissé optimista cím, de az 1986-os esztendőben a gyulatanyai állattenyésztés némileg jogot formálhat rá. Mentségünkre felhozható, hogy ez a megfogalmazás nem az állattenyésztőktől származik. Az egymást követő gyengébb évek után az 1985-ös sikertelenséget követően, ami a gyu’latanyai állattenyésztést a tangazdaság fekete bárányává tette, nagyon vártuk, hogy munkánk végre kézzelfogható eredményekben is megnyilvánuljon. Dolgoztunk addig is, de valahogy semmi sem sikerült. Ettől függetlenül teljes bizonyossággal kijelenthetjük, hogy jelenlegi eredmények az elmúlt a évben alapozódtak meg. Az 1985. évi egy tehénre eső tejtermelés 5364 literjével szemben 1986-ban 6140 liter várható. Az itatásos borjú és a növendék üsző nevelésénél a tervezettet meghaladó tömeggyarapodást értünk el. A hozamtöbbletekből és a várható költségmegtakarításokból elérhető az ágazati eredmény 140 —150 százalékos teljesítése, a lényeges javulás alapvetően következő területeken történt: Az első és egyben legfontosabb, hogy a kerület növénytermesztésének sikerült az elmúlt évben kitűnő minőségű silót készíteni, és egy többékevésbé jó minőségű lucernaszénát betakarítani. Különösen az utóbbi jelent sokat, hisz a siló általában elfogadható volt, de a lucernaszéna szinte soha. Sokat jelentett az is, hogy a zöldetetést az átlagostól korábban tudtuk kezdeni a rozzsal, és az egyoldalú lucernaetetést június végéig változatosabbá tudtuk tenni a legelőfű etetésével. Mivel szájon át legel a marha, a jó takarmány a termelésben is megmutatkozott. Ugyanakkor a kérődzők emésztésének természetszerűbb takarmányozás mellett kevesebb volt az anyagforgalmi megbetegedések miatti kiesés. Míg 1985-ben 76 darab volt, 1986- ban 34 db a kiesések száma. De ez csak a kézzelfogható, jól látható pozitívum. Sokkal nagyobb a jelentősége annak, hogy állományszinten kevesebb volt a klinikai tüneteket nem mutató, de rejtetten mégis beteg állat, aminek a termelése 15—20 százalékkal kevesebb lehet. Hozzájárult ehhez az Esetana etetése is, ami az anyagforgalom kóros megváltozását gátolja, illetve gyógyítja. A következő, ami nem kevésbé jelentős, de hogy idáig eljutottunk, abban lényeges szerepe van az általános egészségi állapot javulásának, a jó szaporodásbiológiának. Megellik a tehenek 76,5 százaléka, ami már jó arány. Megellik 180 darab üsző, ami lehetőséget adott a nagyobb arányú selejtezésre, valamint a tehénlétszám növelésére. Ezek két dolognak köszönhetők, amelyek egymással összefüggnek. Ez az inszeminátor megfelelő anyagi ösztönzése (ha jól dolgozik, szépen keres, ha nem, a legalacsonyabb fizetésnél is kevesebbet kap). A másik, hogy ezzel párhuzamosan javult az inszeminátori munka szervezettsége, fegyelme. Ilyen hozzáállás mellett előbb-utóbb minőségi javulásnak is kellett következnie. Javíthatta a szaporodásbiológiai állapotot a tél második felének vitaminhiányos időszakában karotinos táp etetése. Ez és az a Asetona is drága, de úgy tűnik, megtérül alkalmazásuk, takarékoskodni nem itt kell. Ezek alkalmazásával együtt sincs eredmény, ha nincs mögötte megfelelő szakmai munka, amit ez a színvonal már megkövetel. A következő tényező, ami lényegesen változott az elmúlt évekhez képest, megoldódott a telep műszaki vezetése. A két műszakvezető ténylegesen vezeti. Nemcsak jelen van és adminisztrál, hanem dönt, irányít, fegyelmez is. Az előbbiekben felsoroltak lehetőséget teremtettek a termelés, a teljesítmények, és ezzel párhuzamosan a bérek differenciált növekedésére. A dolgozók között, akik ezt felismerték, a hangulat és a munkához való hozzáállás javult, ami további termelésnövekedést jelentett. A termelés 14,4 százalékkal nőtt, és mivel a telepen 99 százalékban teljesítménybérezés van, ezzel párhuzamosan a bérszint 14 százalékkal emelkedett, a tervezett bértömeg megtartásával. A borjú- és az üszőnevelésben a megfelelő módon kivitelezett kötetlen tartástechnológia bevezetése az utóbbi évek legszebb növendékállományát eredményezte, és az évek óta csökkenő borjúkiesést is tovább tudtuk javítani (5,6 százalék), az Az 1987. évi tervfeladataink elért eredmények szinten tartását irányozza elő. Komoly feladatunk az 1986. évben elért gyenge tejminőség javítása. Ezt véglegesen a rekonstrukcióban tervezett fejőház fogja megoldani. Addig is a fejési és a t.i.házi technológiai fegyelem jartása jelenthet előrelépést. Nehéz feladat lesz megtartani a „sikerágazat” elismerést a jövő évben is. Az 1986. évi tények előre nem garantálnak semmit, de a lehetőség részben adott. Az elért siker a vezetők és dolgozók közös fegyelmezett munkájának eredménye. Megtartani csak úgy lehet, ha mindenki maximális teljesítményre törekszik. Ehhez megfelelő feltételeket biztosítani a minden vezető feladata. Az állattenyésztésben dolgozni nehéz a folyamatos munkaidő-beosztás miatt is. Lehet ezt munkát is jól és rosszul végezni. Mi jól akarjuk. Sarkadi—Dr. Hortobágyi ÚJ KÖNYV A hetvenes évek végére költészetünknek az irodalmi életben betöltött hagyományos szerepe átalakult. Az ekkor kibontakozó új költészeti irányzat — az egyszerűség kedvéért nevezzük transzavantgardnak —, közvetlenül vagy közvetett módon szükségét érezte egy újfajta személyességnek, egy új típusú kapcsolat megteremtésének az alkotók és a műveiket olvasó közönség között. Ennek ellenére a szakadék azóta csak mélyült az „avantgárd művészei” és a lehetséges olvasótábor között. Mind a közönség, mind a kritikusok gyanúsan méricskélik ezt a szerteágazó irányzatot. Verseiket olvasva sokszor úgy érzik, nehéz eldönteni, hogy a verset létrehozó költők egy olyan hétpecsétes titokba engedtek bepillantást, mely titok végső értelmét néhány beavatotton kívül csakis a verscsináló mester ismerheti, avagy egyszerű kóklerséggel, jóízű tréfával van éppen dolguk, melynek az égvilágon semmi jelentősége nincs. De akkor minek olvassunk ilyen verseket ? Géczi János költői indulása szintén erre az időszakra esik, ő maga egyik markáns képviselője ennek az irányzatnak. Sorban ez a harmadik verseskötete, s ezen kívül megjelent már egy viharos fogadtatású prózakötete is (Vadnarancsok). Ha a fentebb vázoltak alapján lennének is fenntartásaink az irányzat egészével szemben, Géczi János esetében mindenképpen kivételt kell tennünk. Egy természettudós makacs kísérletező kedvével párosult formai biztonsága feltétlenül megérdemli az olvasóközönség bizalmát. Ahhoz a költői vonulathoz tartozik, mely a költészet határainak kiterjesztését tekinti programjának, a részet valóságával szemben köla valóság költészetének ad elsőbbséget. „Az irodalom luxus, s ennél fontosabb az élet” — írta előző verseskötetében. A most kiadott versei szintén ezt a gondolatkört tükrözik. A hagyományos költői formakincs jelen van ugyan költészetében, ennek ellenére másodlagos csupán. A fő rendező, és rendszerező elv a szubjektív önkény, amellyel a világot állandóan tágítja, a befogadás lehetőségét egyre szélesíti. Az emberi tudás, a kultúra nála nemcsak ismeretelméleti kérdéskör, hanem végső soron etikai probléma is. Géczi János írásai ebből fakadóan néha túlságosan eklektikusak, néha túlságosan bonyolultak, s végletesen elvontak. Költői módszere nem annyira intuitív, hanem kimódolt, kissé skolasztikus. A költészet nála állandó szabadságharcot jelent költői formáival szemben, saját őt sem hagyja érintetlenül a képversek legújabb divatja, megállapítása, miszerint a képvers, vagy inkább a vizuális vers magasabbrendű a hagyományos versnél, azonban erősen vitatható. Tűzoltószemmel a gazdaságban Az utóbbi időben rádióban, televízióban és újságok hasábjain előtérbe kerültek a tűzesetekről szóló és a tűzvédelmi témájú hírek. Sajnos nem véletlenül történtek ezek, mivel országos szinten is megnőtt a tűzesetek száma, és nőtt a tűzeseteknél keletkezett kárérték nagysága is. Még elszomorítóbb, hogy az utóbbi években már több mint kétszáz ember vesztette életét évente a lángok között. A Minisztertanács ezért intézkedett arra vonatkozóan hogy országosan felül kell vizsgálni a tűzvédelmi előírások érvényesülését. Ennek végrehajtását, valamint a Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság általános tűzvédelmi helyzetét vizsgáltuk nemrégiben a Nyíregyházi Tűzoltóparancsnokság részéről. A gazdaságban úgy a megelőző tűzvédelmi szabályok érvényesülése, mint a tűzoltás feltételei — a meglévő gondok mellett — biztosítva vannak. A gazdaság kerületeiben évente több mint 300 ezer forintot fordítanak tűzvédelemre, amely méreteihez, tagoltságához képest reálisan fedezi a biztonságos munkavégzéshez, a tűz elleni védekezéshez szükséges költségeket. Nemcsak az anyagi, de a személyi feltételek is adottak. A három kerületben és az egységekben közel 70 fő segíti társadalmi, vagy részmunkában a tűzvédelmet. A kerületekben jól szervezett, ütőképes tűzoltórajok működnek, akik tűzeseteknél, versenyeken már többször rászolgáltak az elismerésre. A beavatkozáshoz modern NDK gyártmányú kismotorfecskendők vannak biztosítva. A gyulatanyai kerületben — bár a felszerelések elhelyzése itt kissé mostoha —, az ellenőrzéskor tartott gyakorlat során Tomna József irányításával a tűzoltóraj tagjai példásan vizsgáztak gyorsaságból és leleményességből egyaránt. A gazdaságban a tűzvédelmi felügyelő irányítja a tűzvédelmi munkát, ezen túl a tűzvédelmi megbízottak hálózata, valamint a 11 fős tűzvédelmi bizottság fogja össze és irányítja a tűzvédelmi munkát, ellenőrzi a tűzvédelmi szabályok betartását. Sok A jó és kedvező tapasztalamellett azonban számos olyan szabálytalanságot is találtunk, amelyek a tűzvédelmi oktatásokon elhangzottak pontos betartása esetén elkerülhetők lennének. Szólnunk kell ezekről is; a fűrészüzemben tiltott helyen keverőüzemben dohányoztak, a elmulasztották a takarítást, a szérűskertben a gaztalanítást. Mindezek talán apró szabálytalanságoknak tűnnek, de annál veszélyesebbek, ha lebecsüljük őket. Az ellenőrzéskor a figyelmeztetések mellett egy esetben helyszíni bírságot szabtunk ki, két dolgozóval szemben azonban szabálysértési feljelentést kellett tennünk a helyszíni bírság kifizetésének megtagadása miatt. Az ellenőrzést követően maradt tennivaló. Dorka Kálismán igazgatóhelyettessel és Fintor Károly tűzvédelmi felügyelővel egyeztettük a társadalmitulajdon-védelem fokozása érdekében a gazdaságra háruló további feladatokat, amit az új évben újult erővel kell végrehajtani a gazdaság személyi állományának. Pernyák Sándor tá. fhdgy. Halász Judit műsora Halász Judit és a Bojtorján együttes adott műsort december 17-én szerdán este az örökösföldi 21. sz. Általános Iskolában, a szülői munkaközösség és a tantestület gyerekeknek szánt karácsonyi ajándékaként. Gazdaságunk és a 21. sz. Általános Iskola között fennálló együttműködési megállapodás keretén belül dolgozóink és gyerekeink is lehetőséget kaptak a programon való részvételre. Számunkra az iskola 200 jegyet biztosított. A gazdaság vállalati szakszervezeti bizottsága a maga sajátos eszközeivel is hozzájárult a rendezvényhez. A jegyek árának ötven százalékát a szakszervezet fizette, csak a másik ötven százalék terhelte dolgozóink pénztárcáját. A rendezvényen lehetőség nyílt Halász Judit és a Borján együttes lemezeinek megvásárlására. A művészek dedikálták is lemezeiket. A jól sikerült rendezvényen 1800 gyerek és felnőtt vett részt. Úévbeli eseményt örökített meg képünk, a nyár folyamán határ menti békegyűlést tartottak Csapon, melyen a tangazdaság MSZBT-tagcsoportjának képviselői is részt vettek. & >■* v* ** * , #, Télapó Brigádunk ebben az évben is megrendezte a gyerekek és a felnőttek örömére a „Télapó”estet. Ezen, a már hagyományosnak számító ünnepségen „igazi” beöltözött Mikulás adta át a gyerekeknek a csomagot. Előtte persze verseltek és énekeltek a gyerekek a Télapónak. A szép verseket és dalokat a Télapó külön jutalmazta. Minden dolgozó 14 éven aluli gyereke kapott csomagot. Ezenkívül volt még kóla szendvics, és magnózni is lehetett. Az ünnepséget a brigád megtakarított pénzéből rendeztük. Mindenki nagyon jól érezte magát, különösen a gyerekek Ezt az ünnepséget jövőre megrendezzük. „Váci Mihály,, szocialista briga (Sertéstelep) Fogászat 1986. december 1-től tangazdaságunk üzemegészségügyi hálózata egy újabb szolgáltatásal bővült. Minden héten szedán délután 15-től 18 óra fogászati szakrendelés áll dolgozók rendelkezésére. A rendelés Nyíregyházán, Vörös Hadsereg útja 14. sz alatt a kis SZTK-ban van. Rendel: dr. Szilágyi László orvos. A rendelés SZTK-alapon trténik.