A Tanító, 1975 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1975-06-01 / 6-7. szám

vitelükhöz szükséges ismereteket. Az önálló ismeret­­szerzés korai elsajátítása az összevont tanulócsoportok esetében még lényegesebb, hiszen ők már a tanulási idő egy részét önálló munkával töltik el. A munkafüze­tekben gyakoriak az olyan utasítások, amelyek a már ismert anyagrészek felfrissítését célozzák. Azt akartuk, hogy a tanuló is lássa, mely anyagrészekre építhet, az új ismeret mihez kapcsolódik, mivel bővítheti ismere­teit. Nem riadtunk vissza az induktív és deduktív isme­retszerzési út felváltott alkalmazásától sem. A „tanulni” tanítás tervszerűsége jól tükröződik az II/1. munkafüzet 33. és 41. oldalán levő feladatokból. A tanulótól is kívánja a tudatosságot nemcsak a tanítótól. Például: Az „Ecc, pecc, kimehetsz...” kezdetű mondó­kát kell szótagolni, megtanulni, ahol lehet barátnak, kis­testvérnek megtanítani. Az új viszont ez: „Miért a szóta­golás, elválasztás című tananyagnál tanítom neked ezt a mondókát? A feleletek közül +-tel jelöld a helyes vá­laszt! A kiolvasók, mondókák nagyon kedvesek. A kiolvasókat szótagolva szoktuk mondani játék köz­ben. A mondókákat szeretik a gyerekek. stb. stb.” Kérjük a munkafüzeteket használó tanítókat, hogy a tankönyvek alkalmazására való utasításokat feltét­lenül végeztessék el a tanulókkal, a feladatok végrehaj­tását ellenőrizzék is, mert az önálló tanulás irányítása céljából iktattuk be ezeket a gyakorlatokat. A lényeges és lényegtelen anyagrészek közötti elkülö­nítésre is ügyeltünk. Tanulja meg már a harmadikos, negyedikes kisiskolás, hogy nem tanulhat meg mindent a tankönyvből, de vannak tudnivalók, amiknek hiá­nyos ismerete a további ismeretszerzést akadályozza. Tapasztalni fogják, hogy egy-egy témakör megkezdése előtt, előkészítő, tapasztalatszerző munkát végeztetünk a gyerekekkel. A felfedezés örömét kívánjuk megadni az önálló ismeretszerzésre is képes tanulóinknak. Ezt az utat járja majd végig a tanulócsoport az I. munkafüzet 31., 32., 33., 34., 35., 36. oldal gyakorlatainak elvégzése közben. A tanítóknak viszont tudniuk kell, hogy amíg idáig eljut a tanuló, nagyon sok — alacsonyabb szin­tű — hasonló feladat elvégeztetése szükséges. Az átdol­gozás során erre a felkészítő munkára gondosan ügyel­tünk. A nehézséget a 3., 4. osztályos tanítók fogják ta­pasztalni, mert mindhárom munkafüzet egyszerre kerül bevezetésre. Így nálunk nem lesz meg a szükséges ala­pozás. Előre tudjuk, hogy ezen csak tanítóink tudatos, tervszerű munkája segítheti át a 3., 4. osztályos tanuló­kat. Bízom benne, hogy megtalálják a hiányok pótlásának megfelelő módját. Sok táblázatkitöltés és készítés vár tanulóinkra. Ez­zel a feladattípus megismertetésével az volt a célunk, hogy a tartalmi és formai rendezést megismerjék a 4. osztályosok. A komplexitás elvét is érvényesíteni akartuk az át­dolgozás során. A feladatok anyagában eddig is volt koncentráció az alsó tagozat többi tantárgyával. A fogal­mazást képsorokról alkotott mondatkészítéssel alapoz­tuk meg. Szógyűjtéseink témája nagyon sokszor a kör­nyezetismerethez, olvasmányok feldolgozásához kapcso­lódott. Az átdolgozás nyomán a komplexitás, koncentrá­ció­k, az anyagrészek témakörének tágulása és érint­kezése mellett, a feldolgozás módjában is jelentkezik. A szépirodalmi szintet mennyiségileg és minőségileg is emelni óhajtottuk. Nagy költőink és íróink műveivel ismerkedhetnek tanulóink a nyelvtan-helyesírási órákon is. A szemléleti változás pedig az, hogy az indukciós anyag feldolgozásában ez esetben mindig az esztétikai nevelés az elsődleges. A mű élményt nyújtó lehetőségeit aknázzuk ki. Ezután következik a nyelvtani-helyesírási elemzés. A többszempontú elemzés után a szintetizá­lás is a mű jellegéből fakad. A gyönyörködtetésre is meg kell tanítani gyerekeinket. Az elmélyült szemlélő­dés, az irodalmi alkotás nyelvi szépségeinek felfedezése, gondolati gazdagságának megláttatása nagyon fontos. Az, embernevelés szempontjából igen értékes. A II­­. m­usi­­kafüzet 57. oldalán levő versfeldolgozás jól szemlélteti az elmondottakat „Ó, kék és zöld ... Ó, kék és zöld és arany ragyogás, Illatok, gyanták, szél, forró sóhaj, Ó, felgyújtott föld, szikrás levegő, Piros, lobogó szirmok a lebegő Szeleid, kék füstként távol fák enyhe lombja. Ó égő táj, ó, szikrás levegő! Tavaszi tűz, földből pirosan feltörő. Viráglángnyelvek, lebegő, Szelíd kék füstje távol lombnak a lenge fákon Izzó arany, amely suhogva dől A napkéselte­tések boldog sebén ...” (Tóth Árpád) a) Készíts színes rajzot b) Melyik évszakban és me­­a vershez i­lyik napszakban láthatta —-------------------------ilyennek az égboltot, a tájat a költő? Írd ki azokat a szavakat a versből, amelyek szinte láthatóvá teszik, felidézik előtted is, hogy milyennek lát­ta a tájat a nagy magyar költő! A kiírt szavak közül húzd alá azokat, amelyek hosz­­szú magánhangzóra végződnek! Olvasd el többször is a verset! Figyeld meg a szavak játékát, a színek változatosságát! A szelíd és harsogó színek összecsapását... Csoportosítsd így a versben található mellékneveket: Szelíd, nyugodt hangulatot A ragyogást, tündöklést tükröznek, érzékeltetik: Játssz a szavakkal! Kutass! Keress a versben olyan szavakat, amelyekből tulajdonságot jelentő szavakat tudsz alkotni! ragyogás—ragyogó, illatok—illatos.-------------------------­Eddig tartalmi vonatkozásban ismertettük a munka­füzetekben történt változtatást, ez a változtatás azon­ban kiterjed a személyiségfejlesztés lehetőségeinek nö­velésére is. Legfontosabb célunk a magyar nyelv megszerettetése, a hazafiság érzésének elmélyítése. E célt szolgálja a ki­fejezések sokrétűségének figyeltetése, a játékos nyelv­­törők­, mondókák, közmondások számának jelentős eme­lése. Ilyen meggondolásból kerültek be a munkafüzetek­be a nyelvi játékok is. Játék a betűkkel... kedvelt szó­rakozása felnőttnek, gyereknek egyaránt. A játékos szó­gyűjtésekkel nyelvünk jellemző vonásait igyekeztünk megláttatni a tanulókkal. Például a nagy, nagyság, nagyít­ó féle sorok alko­tása, szóalkotásunk módjait fedezteti fel... stb. Az önellenőrzésre nagyon sokszor adtunk utasítást. Hibáikat ők lelték fel, legyen alkalmuk a javításra —, ennek érdekében az ellenőrzés helyes módjait is meg­tanítottuk a kicsiknek. Kérjük tanítóinkat, hogy óráik tervezésekor e munkára elegendő időt szánjanak —, s a hibátlanul dolgozó tanulók ilyenkor is kapjanak hasz­nos feladatot. Nem véletlen, hogy többször közös munkavégzésre indító javaslatot adunk, hogy a közös igyekezet örömét is megismerhessék a csoport tagjai. A felnövekvő nemzedék anyanyelvi kultúrájáért a ma és a holnap tanítói a felelősek. Ehhez a szép munkához, a hatékonyabb anyanyelvi nevelés megvalósításához kí­vánnak segítséget nyújtani a most megjelenő, átdolgozott nyelvtani és helyesírási munkafüzetek.

Next