Tanító, 2010 (48. évfolyam, 1-10. szám)
2010-06-01 / 6. szám
szetesen függ az építészeti adottságoktól, a rendelkezésre álló pénztől, továbbá a csoportvezető és a gyermekek igényeitől is. Egyszerű megoldásokkal, polcrendszerekkel is nagyon jól tagolható a tér. A polcokon el lehet helyezni a különböző tan- és munkaeszközöket, valamint a tanulók által készített munkákat, és egyben „válaszfalként” segítik a teremben a kisebb tevékenységi terek (kuckók, sarkok) kialakítását. Az ablakpárkányok kiállítási felületként is használhatók. A falakon a gyermekek munkái nyernek elhelyezést, továbbá színes plakátok a csoportélethez és az oktatómunkához kapcsolódó feladatokkal, a házi munkával kapcsolatos beosztások (reggeli készítés, takarítás, virággondozás stb.), további lapok, amelyeken a csoportmunka és a közös projektek, kutató- és terepgyakorlatok eredményei és ehhez hasonló dolgok bemutatása található. Röviden összegezve: a csoportszoba részleteiben az oktatómunka és a csoportélet tükörképe. Egy-egy ilyen termet nem lehet előzetes tervek, kész bútorkatalógusok alapján berendezni, csak a gyermekekkel és az együttműködő tanár kollégákkal közösen lehet kialakítani és kipróbálni. A Modern Iskola technikája című könyvében Freiner részletesen ismerteti, hogy a műhelyeket hogyan lehet felszerelni, hogy alkalmasak legyenek különböző tevékenységekre: asztalos- és lakatosmunkára, kézműves tevékenységekre, házi sokszorosításra (nyomtatásra, betűszedésre stb), saját kereskedelmi, háztartási tevékenységek ellátására, tudományos munkákra, a kísérletezésekre, a dokumentációra, művészeti tevékenységekre, audiovizuális eszközök használatára stb. A nyomda - Freinet nagy újítása - minden Freinet-iskolában fontos szerepet kapott. A nyomdában található a betűszedő gép, a nyomdagép, a betűszekrény, papír és még sok minden más tartozék - mindig a lehetőségek határozzák meg milyenségüket. Ezek külön termet igényelnek. A kisgyermekek csoportjában a betűk és számok tanítását megelőzően önálló tapasztalatszerzés folyik, betű- és számfelismerő gyakorlatok, a saját név leírása stb. Ezután jöhetnek a játékok a betűkkel, azonos kezdőbetűvel szavak írása (analóg sorok), kisebb versek készítése stb. A cél saját szövegezésű történetek írása az „Életünk könyvébe”, saját újság, saját szövegű tankönyvek előállítása. A kommunikáció eszközének is tekintette Freiner a nyomdát. A tudományos munkákra, kísérletekre, a különböző témakörökhöz tartozó anyagok munkakártyákon való feldolgozására, dokumentálására szintén külön teremben van lehetőség. Találhatók itt feladatokat tartalmazó munkalapok, pl. mennyi a tömege valamely meghatározott tárgynak, melyik a nehezebb, mekkora a magassága, szélessége, mélysége, kerülete stb.? Mérési feladatok különböző természetes anyagokkal pl. bab, pálcika, kagyló stb. A Freinet-pedagógia alkotás-centrikus és tiszteli a gyermek munkáját, ezért a mindennapi élet részévé teszi. A falakat a gyerekek munkái díszítik, amik állandóan cserélődnek, hiszen mindig van bőséges utánpótlás. A művészeti műhelyekben találhatók a rajzolás, festés, a formázás, a képalkotás eszközein kívül bizonyos „szerelődobozok”, különböző barkács eszközök, „hulladék anyagokat” tartalmazó dobozok a szabad munkához és meghatározott feladatok elvégzéséhez. Gyakran itt kapnak helyet a különböző hangszerek (harangjáték, xilofon, cintányér és egyéb ritmikai eszközök), kották és feladatlapok és itt folyik kisebb zenei darabok „komponálása” is. A beltéri műhelyeken kívül az iskoláknak általában van saját kertje és gazdasági udvara, ezek „a mezőgazdasági és házi munkák műhelyeinek” tekinthetők. De a nagy tölgyfa alá vagy a fára költözve lehet énekelni, a fűben ülve lehet zenekart alapítani, és a mediterrán éghajlat miatt „kültéri” lehet a tornaterem is, helyet adva sokféle testmozgásnak. Az 1 hektárnyi területen a labdajátékok színtereinek is bőven jut hely. A nagy terület ellenére Freinet fontosnak tartotta a „classe promenade”-kat, (kiváló magyar fordítással) „iskolakerülő sétákat”. Ezek a felfedezőutak alkalmasak voltak a környezet tanulmányozására, a mesteremberekkel való ismerkedésre, az élmények gyűjtésére. A Freinet-iskolákban más módon folyik a munka, mint a hagyományos iskolákban, ahol a hivatalos tanterv szerint, ismétlődő napi menetrendben, órarend szerint írják elő a tanított tantárgyakat. Mindezek ellenére az élet a Freinet-iskolákban is - minden szabadság mellett - szabályok és keretek között zajlik. Ezeknek a megtalálása, finomítása, hosszadalmas munka árán jön létre. Freinet iskolájában mindig a gyermekek szükségletei szerint, a legtermészetesebb módon zajlott az élet. Freinet nem a totális szabadságnak volt a híve, hanem a természetes engedelmességnek. Az egyénileg szabadon választott tevékenységeket, az egyéni munkatervet csoportos keretben valósították meg. Ehhez összehangolt együttműködésre, heti- és napirendre volt szükség, így koordinálták a műhelymunkákat, a különböző eszközök felhasználását. A közös terem falára táblákat függesztettek ki, ahol névvel feliratkozva jelezték, ki, mikor, hol szeretne sorra kerülni. A jelentkezések nemcsak a tanulmányi dolgokra vonatkoztak, hanem a házimunkák vállalására is. (pl. reggeli készítése, cicaetetés stb.) A „műhelyek tábláján”, amely napjainkban is az osztályban vagy a termek ajtaja közelében található, fel lehet iratkozni az ott végezhető tevékenységre. Természetesen a férőhely, az eszközök határt szabnak a résztvevők számának, így a csoportvezető és a gyermekek is folyamatosan nyomon követhetik az egyes műhelyek kihasználtságát és azt, hogy az adott időszakban éppen hol tevékenykednek az egyes