Tanító, 2013 (51. évfolyam, 1-10. szám)
2013-03-01 / 3. szám
ban, az értelem, a következetes gondolkodás szerint az állítmánynak is többes számban kellene állnia. Ennek ellenére a nyelvhasználatban gyakrabban fordul elő ilyenkor az egyes számú állítmány, azaz az úgynevezett formai egyeztetés. Például: „Hangzik az erdő is, / melyben szökdösve danolgat / Sok nemű erdei kar és tavi tarka virág.”2. „S amerre csak tavasz van, / Erdő, mező, berek, / Víg énekek zajától / Harsogva fölzeneg.”3 De ugyanezzel a nyelvi jelenséggel szembesülünk Petőfi versének olvasásakor is. ..Üres most a halászkunyhó és a csőszházé. Elsősorban akkor kerül többes számba a mondat állítmánya, ha az alanyok személyt jelölnek. Erre lehet példa Arany János versének egy részlete: „Péter és Pál (tudjuk) nyárban / Összeférnek a naptárban.” A tavasz közeledtével érdemes felidéznünk egyik szólásunkat is, amelyik az ország egy-egy vidékén egymástól eltérő alakban ismeretes, s mely állítmányának mindkét alakja jól ismert: Sándor, József, Benedek zsákban hoznak meleget: Sándor, József, Benedek zsákkal hozza a meleget. Ha fellapozzuk O. Nagy Gábor könyvét, akkor pedig még egy harmadik változatot is megismerhetünk: „Sándor, József, Benedek hozzák a jó meleget [zsákban hozzák a meleget vagy zsákkal hoznak meleget] , március 18-a körül már enyhe, tavaszias időjárás szokott lenni.” Van olyan nyelvi helyzet is, melyben ugyan több egyes számú alany található, azonban a mondat állítmánya mégsem lehet egyes számú. Mikor áll elő ez az eset? Akkor, ha a mondat állítmánya olyan főnév, amely a mondat alanyainak kölcsönös viszonyát fejezi ki, arra utal. Ebben az esetben az állítmány csak többes számú lehet: „Egy kálomista pap s Csokonai / Egymásnak voltak jóbarátai.” Másként alakul az alany és az állítmány egyeztetése akkor, ha a mondat alanyait olyan kifejezés vagy szó követi, mely értelmezi őket. Ebben az esetben az értelmezőnek általában többes számban kell állnia, mert különben az alanyok közül csak az egyikre vonatkoznék, melynek következményeként a mondat félreérthetővé válhatna. Lássunk erre az esetre is példát köznapi beszédünkből: ’Már egy hete vendégszerepelnek a szomszédos országban X. és Y., a Z. Művészeti Együttes tagjai.’ Azonban egyes számban is lehet az állítmány, ha a ’tagjai’ szó helyett - értelemszerűen - a ’két táncosa’, ’két énekese’ szószerkezettel élünk. Megint másként alakul a nyelvhasználat, ha a mondat alanyai egyes számban állók, közös az értelmük (Áprily Lajos). Ebben az esetben helyesebb a mondat állítmányát is egyes számba tenni. Például: ’Jókai Mór és Petőfi Sándor, a magyar irodalom két kiemelkedő képviselője, a híres pápai kollégiumban tanult.’ E mondat olvasásakor talán azt mondhatja olvasója, hogy bátran használhattuk volna a többes számú állítmányt, a tanultak alakot. Stiláris okokból mindenképpen az egyes számú alak a javasolt, még akkor is, ha a többes számú formát a szigorúan vett nyelvtani szabályok megengedik. Azonban azt is gondoljuk meg, hogy mi történnék akkor, ha megfordítanánk az értelmezős szerkezetet! Nos, láthatjuk, hogy abban a helyzetben már csak egyes számú állítmány állja meg helyét.A magyar irodalom két kiemelkedő képviselője, Petőfi Sándor és Jókai Mór a híres pápai kollégiumban tanult. Végezetül még egy sajátos helyzetre hívjuk fel olvasóink szíves figyelmét. Szóban és írásban is előfordulhatnak olyan mondataink is, amelyekben az alanyok között egyes és többes számban állót egyaránt találunk. Felmerül a kérdés: ilyenkor az egyes vagy a többes számú állítmány használata-e a helyes. A leíró nyelvtan szabályai szerint ebben az esetben a mondat állítmányát valaki, formai egyeztetés révén - a hozzá legközelebb álló alanyhoz kell igazítani, tartalmi, értelmi egyeztetéskor viszont az állítmány többes számú lesz. A nyelvi bonyodalmak elkerülése, nem kevésbé a gördülékeny, stílusos mondatszerkesztés érdekében azt javasoljuk, hogy mind beszédünkben, mind írásunkban törekedjünk arra, hogy a többes számban álló alany mellé többes számú állítmány kerüljön. Az alany és az állítmány egyeztetésének vannak még a köznyelvben gyakorta hallott és írott más nyelvi változatai és példái, de róluk majd a következő alkalommal. ■ Jegyzetek : A hűségesek - Áprily Lajos összegyűjtött versei és drámái. Magvető Kiadó, Budapest, 1985. (242. o.) 2 Vörösmarty Mihály: A tavaszhoz. Vörösmarty Mihály összes költői művei I. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1972 - Bővített kiadás (611.o.) (kiemelés tőlem: D. K. E.). Sajtó alá rendezte és az utószót írta Horváth Károly és Martinkó András. 3 Uo.: Madárhangok. Uo., 527. o. (Kiemelés tőlem: D. K. E.) 4 Petőfi Sándor: A puszta télen. Petőfi Sándor összes költeményei. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1972 (853. o.) (Kiemelés tőlem: D. K. E.) Megjelent a költő születésének százötvenedik évfordulójára Borsos Miklós rajzaival. 3 A fülemile. Arany János összes költeményei I. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1967 (251.0.) (Az „Összeférnek” szó kiemelése tőlem: D. K. E.) G O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Gondolat, 1976 (589. o., 58.) 2. kiadás. 7 Petőfi Sándor: Csokonai. Petőfi Sándor összes költeményei. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1972 (200. o.) (Kiemelés tőlem: D. K. E.) Megjelent a költő születésének százötvenedik évfordulójára - Borsos Miklós rajzaival. A hűségesek - Áprily Lajos összegyűjtött versei és drámái. Magvető Kiadó, Budapest, 1985 (242. o.) ❖ ❖ ❖ 16 Szivacslabda.hu Ellenálló bevonattal ellátott svéd szivacslabdák és játékok kicsiknek, nagyoknak! Fejlesztő labdák a miniknek vagy kidobós játékokhoz nagyoknak. Tökéletes gömb forma, egyenletes súlyeloszlás, így egyenesen száll a levegőben, nem üt, nem csíp! Minőség, tartósság, komfort!