Tarjáni Acél, 1954 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1954-01-01 / 1. szám

— VI. évfolyam 1. szánt. Ara : 30füiér wn—iniimii ni ii Mi in n ni mn ni—I ■Mm »II» iMiMUMWTnri i— i mi rniwni'iniinniTin>------nnn n iwiiTrmniiir'iiiii l■^lll^T^ —-------------l-----—«MMmM Világ; proletárjai egyesüljetek S Olvasóinknak Boldog Újévei kívánunk! Salgótarján, 1954 január 1. A Salgótarjáni Acélárugyár műszaki dolgozóinak tevékenysége 1953. évben a terv teljesítése érdekében Pár nap választ el bennünket az 1953-as év befejezésétől, s már lát­juk a teljesítés teljes kibontakozá­sának eredményeit és hibáit. A Salgótarjáni Acélárugyár minden műszaki dolgozója lelkiismereti vizs­gálatot kell, hogy tartson a befeje­zéshez közelálló év fölött és ki kell, hogy értékelje tárgyilagossággal azokat az eredményeket, amelyek munkájában jól voltak és azokat a hibákat, amelyek még jobb munká­jában való igyekezetét gátolták. A Salgótarjáni Acélárugyár mű­szaki dolgozóinak kollektívája, ha egyetemlegesen megvizsgálja az el­múlt év tevékenységét, sok hasznos tapasztalatot szűrhet le, amely a kö­vetkező év indulásánál hasznos út­mutatásokat fog részére adni. Az Acél­árugyár műszaki gárdájá­nak munkájáról kimagaslanak egyes törekvések, igyekezetek, amelyekkel gyárunk termelési vonalát kormá­nyunk intencióinak megfelelően előbbre vitték a nemzetépítő munka érdekében. Minden szerénytelenség nélkül megállapítható hogy a gyár­­részlegeknél, a beruházásnál, a szer­kesztési osztályon, a műszaki ellen­őrzési osztályon, a technológián vol­tak kimagasló eredmények, ame­lyek gyárunk gazdasági életébe je­­lentősen beleszóltak. Voltak kezde­ményezések, amelyek előbbre vitték az üzem életében az észszerűbb és termelékenyebb gyártást, öntevé­keny és bátir kiállással megmutatta a Sal­gót­a­rjáni Acélárugyár műszaki gárdája, hogy a terv teljesítése ér­dekében a gyár kerítésén túlmenő javaslatokkal és segíteni tud, ha intézkedésekkel is a helyzet megkí­vánja. A tevékenységeknek gazdag sorozatát lehetőn feltárnunk az 1953-as év munkáiéból de csak a kirívóbbakat említ­ik meg, amelyek döntően befolyásolták a gazdasági mutatók javulását. Ha gyárrészlegenként vizsgáljuk ezeket a kirívó törekvéseket láthat­juk hogy a Hideehengermű alan"s műszaki felkészültségű gárdája szá­mos olyan tudományos előmunkála­tot végzett, amelynek eredményei biztatóak a jövőre. A folyamatos nácolás kísérleti be­rendezésének elkészü­lte olyan ala­pot biztosít a tökéletes revétlenítés terén amely a minőségi vonal emel­kedése mellett önköltségben is je­­lentkezni fog. A Hideghengermű műszaki gárdáiénak programmjá­­ban szerepel a zsilettpengék kor­szerű technológiával kikészített anyaga is. E téren is számos üzem­szerű kísérlet igazolja, hogy a ha­ladás nagy ütemben folyik és a cél elérése már nem sokáig hagy ma­gára váratni. Az Öntödék műszaki gárdája nyo­mon követi a Hideghengermű mű­szaki gárdáját, sőt bátor kiállással egyes elgondolásokat még merészeb­ben vitelez ki A Vasöntödében folyó henger­modificlás már üzemszerűen megy és a feldolgozó művek gya­korlati tapasztalatai igen elfogad­ható eredményekkel bizonyítják a hengertartósságuk emelkedését. Az acélöntödei dolgozók kollektív mun­kájának tudható be az az elvtár­­sias megsegítése más üzemágaknak, mint amivel a Hegesztőnálca üzemet kisegítette öntecsek révén az Acél-­öntöde. A hegesztőpálca-öntecsek minőségi kívánalmain t­­lmenve, a Hideghengermű ónozott szalag alap­anyagához is készített minőségi ön­teéséket. A kísérlet eredményei ugyan még nem ismertek, mivel ezt nem hengerelte még ki ré­szünkre, de a szomszédos gyárrész­­leg megsegítésének ez is érv igen szép megnyilatkozása az öntödék­ ré­széről. Az Öntödék műszaki alkal­mazottai az Enyészettel egyetem­ben, a Martin-kemence némi ész­szerű­sítésével is igen nagy eredmé­nyeket értek el a kemence fo­lyékonyacél-termelésének kihozatala terén. Érdemes megemlíteni, hogf, amíg az elmúlt kamnányban az át­lagos adagidőtartam 4—4­5 óra volt, ezt sikerült az észszerűsítéssel 4 óra alá vinni. Hutalmas vonalon észszerű át­rendezésekkel, a munka inhh meg­szervezésével egyenletesebbé sikerült tenni a műszaki gárdának a mun­kát, amely igen kedvező kihatásai­ban jelentkezett főleg akkor, ha megfelelő mennyiségű alapanyag állt rendelkezésünkre. A kettős rúdvas­­húzásnak problémája megoldott és üzemszerű alkalmazása most már a kísérleti gépen kívül a többi húzó­­padra is tervbe van véve. Az át­szervezéseknek a munkája legjob­ban kiütközik a Szegverő műhely­ben, ahol kézzelfogható bizonyítékai vannak a termelés emelkedésében. A minőségi vonal emelését a négy darab üstlágyító beépítésével meg­oldotta a Huzalmű műszaki gár­dája. A Gazdasági Szerárugyár szerte­ágazó és aprólékos gyártmányainál a kikészítési folyamatoknak össze­vonásával és gépesítésével eredmé­nyeket ért el a műszaki gárda. A fejszehüvely gépesítésével a ré­gen vajúdó kéziműveleteknek meg­szüntetése megtörtént, alkalmazása folyamatosan üzemszerű felfejlő­dőben van és ez jó útmutatásul szolgálhat hasonló természetű áru­fajtáknak kivitelezésére. A GSz. műszaki gárdája a kapahengerlésnél fennálló problémáknak akadályait nagy százalékban leküzdötte. Az ex­portra készülő egyik típusú kapa­fajtánknak kikészítése már henger­léssel történt. A lópatkót gyártó részleg áttelepítése a GSz. műszaki dolgozók intenciói alapján szintén megtörtént, ahol a folyamatosabb gyártás két sorozatban egymástól függetlenül. Ezen történhet ciklu­sos gyártásnak nagy előnye az, hogy különböző típusú patkófajták egy­­időben készülhetnek, tehát a terme­lékenysége erősen megnövelhető. Az Energia osztály műszaki dol­gozóinak tevékenységét is ki kell emelnem az állandó javuló energia­felhasználás vonalán. képpen fel kell tüntetni Eredmény­azt, hogy mind a kazánoknál, mind pedig a gázgenerátoroknál a salakéghető csökkenése igen szép eredményeket mutatott a berendezéseknek némi korszerűsítésével és helyesebb üzem­vezetéssel. Ez annál is inkább figye­lemreméltó, mivel a célbányából ka­pott silány minőségű tüzelőanyag­jaink egyre rosszabbodnak. A TMK szervezetben a javulás az elmúlt évben az év vége felé kimu­tatható. A TMK szervezetnek meg­erősödése igen kedvező kihatással van a gépkiesési órák csökkenésé­ben, amelyet csakis úgy lehetett el­érni, hogy a TMK vezetői mind job­ban és jobban szívügyüknek tekin­tik a reájuk bízott feladatot. Az Üzemfenntartás műszaki dol­gozói rátermettségükkel számos eset­ben beigazolták azt, hogy munka­teljesítményüknek maximumát ad­ták egy-egy probléma megoldásánál. Munkájuk főleg nagyobb gépegysé­geknek kiesésénél az öntevékeny­ségben csúcsosodott ki. A Beruházási osztály és a Szer­kesztési osztály együttesen végezték munkájukat és ezen együttes mun­kák számos maradandó objektuma ruházási és Szerkesztési osztály ön­tevékeny munkájának olyan látható eredményei vannak, mint pl. az öt­fokozatú, korszerű dróthúzógépek, az új típusú Wafios-rendszerű szög­verőgépek, a Hegesztőpálca üzem korszerűsített sajtológépe, a vas­öntödei tisztítómű darumeghoszabbí­­tásának elkészült három új profilja és még számos több olyan berende­zés, amely a jövőben is eredmé­nyesen bele fog szólni gyárunk ter­melésébe. Kormányprogrammunk­­nak egyik kimagasló és fontos in­tézkedése a minőség kérdésének ál­landó napirenden tartása. A minő­ség legfőbb őrei gyárunknál a Tech­nológia és Műszaki Ellenőrzési Osztály. A két osztálynak közös együtt­működéséből kell, hogy szülessenek azok az eredmények, amelyek előbbre viszik a minőség kérdését. A Műszaki Ellenőrzési Osztályunk jó munkájáról külön nem akarunk sokat beszélni, de meg kell említe­nünk, hogy több esetben megnyerte a KGM helyezettjei közül az első­séget, amely pedig igen nagy szó a nagy kohászati üzemek közül, ahol szintén jó felkészültségű munkatár­sak elől vitték el a pálmát. A­­ technológiai osztálynak alapos és komoly tudományos felkészültsé­gű dolgozói több esetben megmutat­ták, hogy rátermettségükkel, mű­szaki hozzáértéssel jól viszonylanak a munkájukhoz. Munkájukkal nem­csak kisebb természetű­nál találták meg a helyes árufajták­lógiai utat, hanem nagyobb techno­öntvé­nyeknek hőkezelésére is kiterjedt ügyködésük és újszerű elgondolá­saikkal, pl. az ózdi kapcsolóorsóinak gyakori hengersorok tönkreju­­tását sikerült meggátolni. A Salgótarjáni fontosabb műszaki Acélárugyár log­szerveinek és dolgozóinak munkásságáról ez a ke­resztszelvény még nem mond min­dent. Az természetes, hogy a fel­sorolt és eddig egy oldalról nézett jó munkák mellett a hiányosságokat is fellelhetjük. A hiányosságoknak eltüntetését főleg azzal háríthatjuk el, ha szorosabb kapcsolatot tarta­nak egymással a műszaki részlegek. A kapcsolat hiánya sok alapvető hibát rejt magában, tehát a fő cél a jövőben a kooperációnak nagyobb­­vonalú kiszélesítése. Az együttmű­ködés tájékozottabbá teszi az egyes szervezet a mások munkájáról és ezzel műszaki látókörük szélesedik, ami feltétlenül hasznos minden mű­szaki egyén részére. A műszaki szer­veknek a tökéletes egybefonódása nélkül nem képzelhető el egy gyár­nak a helyes menete. Azért első­rendű feladattá kell, hogy tegye minden műszaki dolgozó a koope­ráció és azonkívül munkájában való elmélyülést. Ha ezt a két igen fon­tos követelményt, amely az 1953-as évben még hiányzott belőlünk, pó­tolni fogjuk, nyugodtan indulha­tunk neki az 1954. éves tervünk végrehajtásának, amely nagyobb feladatokat ró ránk, mint az elmúlt évnek tervfeladata. A műszakiaknak kooperációja és a műszaki munkában való nagyobb elmélyülés ránevel bennünket arra az irányvonalra, amely biztonságo­sabb talajt, öntevékenységet, hatá­rozottságot ad a műszaki életünk­nek. A Salgótarjáni Acélárugyár min­den műszaki dolgozója ezekkel a gondlatokkal kell, hogy induljon neki az új évnek és le kell hogy vetkőzze magáról a nemtörődöm­ségnek a buráját, amely minden fejlődésnek és főleg a műszaki fej­lődésnek igen nagy akadálya. Szocialista társadalmunk építésé­nek és fejlődésének a műszaki tár­sadalom egyik leghatékonyabb bá­zisa és éppen ezért a Salgótarjáni Acélárugyár műszaki társadalmának is ezen a helyes irányvonalban kell haladni a béke felé. Lizsnyánszky Antal Az üzemek TMK részlegei határidő előtt teljesítették éves tervüket Az üzemekben beállított karban­tartó csoportok minden erejüket megfeszítve harcoltak és segítették az üzemeket tervük teljesítésében. Ennek a munkának meglett az ered­ménye, amit bizonyít az, hogy az összes karbantartó csoportok éves tervüket határidő előtt befejezték, mint pl. a Gazdasági üzem karban­tartó csoportja december 19-én, az öntödei csoport 22-én, a hideghen­germűi csoport 24-én, a szegvezői csoport 24-én, a főműhelyi csoport 24-én, a huzalmas csoport 24-én, az építészeti csoport 24-én és a villa­­mosműhelyi csoport 26-án fejezte be éves tervét. Ez az eredmény annak a tükör­képe, hogy a karbantartó csoport, vagyis a TMK dolgozói szívügyük­n­nek tartották a terv teljesítését és legnagyobb odadással harcolt a kormányprogrammunk­avígszlósítá­sáért. A sal»ótas*já­ni Acélárugyárban került sor a Harmadik Békekölcsön első sorsolására 27-én Az ország összes dolgozóinak figyelme és érdeklődése decem­ber 27-én Salgótarján felé irá­nyult. December 27-én a pom­pásan feldíszített Acélárugyári Kultúrotthonban kezdődött meg a Harmadik Békekölcsön első húzása. A kora délutáni órákban a dol­gozók hosszú sorai tették ünne­pélyessé ezt a napot, kik kötvé­nyükkel a kezükben foglalták el helyüket a nagyteremben. A nagyterem zsúfolásig megtelt és azok részére, kik a húzás szín­helyén helyet nem tudtak kapni, nagy izgalommal hallgatták a Kultúrotthon többi helyiségében elhelyezett hangszórókon ke­resztül azt, hogy kötvényeik szá­mát mikor mondják be. A sorsolási bizottság között he­lyet kaptak az üzemek, falvak és bányák többszörös érdemrend­del kitüntetett dolgozói. Többek között ott találhattuk az Acél­gyár részéről Buda Antal mun­­kaérdemrendes, többszörös szta­hanovistát és munkaérdemrend­­del kitüntetett dolgozókat is. A húzást pontosan fél négy órakor kezdték meg. A húzás megkezdé­se előtti percekben az érdeklődő­ket a Pénzügyőrök zenekara szó­rakoztatta. Ez alkalommal, vagyis a Har­madik Békekölcsön első húzásá­nak napján gyárunk dolgozói, közel 20.000 Ft-ot nyertek össze­sen. A­ Harmadik Békekölcsöm első húzásának nyertesei Ispán József 2000, Lakatos Je­nő 2000, Szűcs Gyula 2000, Cson­ka Dezsőné 2000, Szalva József 2000 Ft, Oláh László 1000, Ju­hász Imre 1000, Benedek János 1000, Csesztványi István 1000 Nyerges László 3. 1000, Bartus László 1000, Szabados Dez' 1000, Tajti József 5. 1000, Ká­pali Arthur 1000, Németh F­­enc 1000, Juhász János 5. 100 Andrejkovics Mihály 1000, Pus­kás Béla 1. 1000, Bacskai Jó­zsef 1. 1000, Földi István 6. 1000, Kimer Nándor 1000, Murányi Aladár 1000 Ft, Oravecz János 2. 500 Ft, Demény József 400, Szatmári Rezső 400 Ft, Horváth István 1. 200 Ft. S így sorolhat­nánk fel mindazon dolgozóinkat, kik a Harmadik Békekölcsön húzásának sorain többszörösen visszakapták jegyzett összegü­ket. Határidő előtt 3 nappal A Szegverő üzem dolgozói 1953. december 28-án örömmel jelentet­ték, hogy éves tervüket sikeresen befejezték. Az éves terv sikeres be­fejezése után a Szegverő üzem dol­gozói vállalták, a műszakiakkal kar­öltve, hogy terven felül 100.000 kg szeget gyártanak le, amely nagyban elősegíti a dolgozók szükségleteinek kielégítését. A Szegverő üzem harcos kommu­nistái és pártonkívüli dolgozói az éves terv maradéktalan teljesítése érdekében többgépes vállalásokat tettek. Ezeknek a vállalásoknak, mint ahogy azt az üzem dolgozói vállalásukkal kijelentették, meg lett az eredménye. A Szegverő üzem a decemberi hónapban igen lázas munkába fogott, mert közeledtek az éves terv teljesítéséhez. Az üzem dolgozói alig várták azt a napot, amikor büszkén jelenthetik, tavaly adott szavukat valóra váltották. Az éves terv sikeres teljesítéséhez nagyban hozzájárult az, hogy az üzem dolgozói az elmúlt hónapban többgépes vállalásokat tettek. Igen nagy segítséget adott a terv teljesí­téséhez az üzemvezetés, az alap­szervi pártvezetőség és a műhely­bizottság is, kik minden időben a legnagyobb készséggel álltak ren­delkezésére a dolgozóknak. De nem utolsósorban egyik lendítője a tervteljesítésnek az volt, hogy hét gépen kettős szöget vertek. Vagyis egy mozdulattal kettő szöget gyár­tott a gép. A további sikerek eléréséhez és az 1954-es tervév beindításához to­vábbi sok sikert és kívánunk a Szegverő boldog új évet üzem összes dolgozóinak. Még jobban harcoljunk az 1954-es tervév sikeréért ? Amikor ezt a kérdést feltes­­­szük, hogy miért kell még job­ban harcolni az 1954-es évben, miért kell még jobb helytállást tanúsítani a munka, az éberség, a hazaszeretet, az ellenség gyűlö­­leti fronton, meg kell vizsgálni azt, hogy mit tettünk a béke megvédésének érdekében, az ötéves terv negyedik évében, 1953-ban. Ha ezt vizsgáljuk, örömmel állapíthatjuk meg, hogy üze­meink dolgozóinak hazaszeretete, az ellenség iránti gyűlölete több formában is megnyilvánul. Az elmúlt év eredményeire, habár azok nem olyanok, amelyek ki­válónak mondhatók, mégis büsz­kék vagyunk, jól­eső érzéssel gon­dolunk a dolgozóinkra, akik az évi terv sikerét vitték előre. 1954-ben, még fokozni kell a harcunkat a termelés frontján, az e­gyre fokozódó jólétünk érde­kében. A béke megóvására fo­koznunk kell a harcot az üze­­mei­nkben, az ellenséges meg­nyilvánulásokkal szemben Lehe­tetlenné kell tenni üzemeinkben minden olyan megnyilvánulást, mely árt a népi demokráciának, árt a dolgozó népnek

Next