Tarjáni Acél, 1961 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1961-06-16 / 24. szám

“ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! a salgótarjáni acélárugyár pártbizottság­ának lapja XI. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM. ÁRA: 30 FILLÉR 1961. JÚNIUS 16. sjetrfani Í * Tartalomból: EREDMÉNYES VOLT AZ 1960/61. ÉVI PÁRTOKTATÁS megszépítjük A BALATONSZABADI ÜDÜLŐT LAKÓTELEPI SÉTÁN A „KIVÁLÓ IFJÚ MÉRNÖK” ÉS A „KIVÁLÓ IFJÚ TECHNIKUS” CÍM ELNYERÉSÉNEK FELTÉTELEI TÖBBET KELL TÖRŐDNI A TÁMADÓSORRAL Ít A termelés transzmissziója­­ A szocialista társadalmunk felépítése során, az­­ ötéves tervünk megvalósítása terén, komoly feladat­­ hárul a Salgótarjáni Acélárugyár dolgozóira és veze­­­­­­tőire egyaránt. Az előirányzott népgazdasági tervünk é­s a reális lehetőségek figyelmebevételével lett megálla­­­­pítva. Ez a terv szocialista társadalmunk felépíté­­­­sét van hivatva szolgálni. Megköveteli az egyenletes­­ termelés lehetőségének betartását, egyszóval az üte­­mes termelést, népgazdasági tervünk teljesítése mel­­­­lett.­­ Ahhoz viszont, hogy célkitűzéseinket minden vo­­­­natkozásban meg tudjuk valósítani, nem elég a gé­­­­pek, berendezések, munkaerők biztosítása, hanem­­ egyik fontos bázisa a folyamatos, zökkenőmentes és szortimentálisan történt anyagellátás- A termelés­­ alakulásának fokmérője a letermelt készterméken túl, £ természetesen a kiszállítási tervünk teljesítése, mert £ csak így együttesen, a készáruk értékesítése után * lehet az anyagi feltételeket vállalatunk számára biz­­­­tosítani. £ Az anyagellátás és értékesítés komoly tényezője, £ úgymond transzmissziója a termelésnek. Az e terüle­­­­ten dolgozók jó, vagy rossz munkája nagyban be­­­­­­folyásolja a termelés alakulását, fontos határköve a £ X pénzügyi helyzetek alakulásának. Egyszóval, munka­­­* * juk nélkülözhetetlen a szocialista társadalmunk által £ J megkövetelt tervek megvalósításában.­­ A megnövekedett népgazdasági tervünk mind na­­­­gyobb és nagyobb feladatok végrehajtását követeli meg azoktól, akik az anyagellátással és értékesítéssel foglalkoznak. Gazdasági rendszerünk ezen funkciójá­éi­nak kielégítő betöltése komoly, sokoldalú, lelkiisme­­­­retes munkát igényel. Ha az anyagellátás dolgozói £ X kellő időben és mennyiségben nem tudják biztosítani­­ k J az üzemek részére a megfelelő segéd- és alapanya­­­­­­gokat, vagy ha a szállítással foglalkozók nem tudják­­ K * biztosítani a késztermékek kiszállításához szükséges £ X fedett kocsikat és ha az értékesítés dolgozói nem £ X- kellő figyelemmel kötik meg a szállítási szerződése­ £­­­ket, akkor a szocialista termelés mechanizmusába * X- hiba csúszik be. A transzmisszió akadozik, súlyosabb £ j esetekben megáll, s a termelést jelző diagramm le- £ l felé történő ívelése már mutatja is a hiba okát. En- £ * nek megakadályozásához feltétlen szükséges a társ- £ T osztályok közös munkája. -k -i- Ha a fentieket értékeljük, akkor megállapíthat­­­ J­juk, hogy a munkák megjavítása közös érdek. E mun­­k X­­kák megjavításához feltétlen szükséges az előfeltéte­­­­­­lek biztosítása, mert csak ezek birtokában lehet a £ X megnövekedett feladatokat megoldani. £ Mindenki előtt ismeretes, hogy az üzemek a re- £ konstrukciók következtében egyre jobban bővülnek, £ nagyobb területre tartanak igényt és ez a területi £ „hódítás” a készáruraktárak rovására történik. A £ termelés korszerűsítésén keresztül a termelés egyre­­ inkább emelkedik, a készáruraktárak területe pedig * egyre inkább csökken. Egyes késztermék raktározása £ már olyan problémát okoz, hogy megoldása már a £ lehetetlennel határos. A horganyzott huzal raktározó­ £­sáról már beszélni nem is lehet. A készterméket a £ munkapadok mellett helyezzük el, ahol különböző ■* vegyisók káros hatásainak vannak kitéve, így nagyon £ könnyen selejtessé válik. £ A kovácsoló gyárrészleg nagyon régen épült fa- £ vázakon nyugvó készáruraktárába — melynek teher- £­bírása a fáradás következtében egyre inkább csök­ £­ken — olyan nagy mennyiséget kell külső okok miatt ‚ raktározni, hogy a baleseti veszély fennállása mel­ £ lett, már csak nagyon nagy körültekintéssel lehet a £ letermelt árut a raktáron elhelyezni. Vagy ha meg­­­ k nézzük a régen elavult vágányhálózatot, ahol a dup­­­­­ájára megemelkedett a kocsiforgalom, ezeknek is a -k lebonyolítása nagyon sok baleseti és kocsirongálódási. £ veszélyt rejt magában, nem beszélve a mintegy dup­­l­­­­ájára megemelkedett kocsiálláspénzről­ Amíg három £ * évvel ezelőtt a kocsiálláspénz címén kifizetett ös­­­­­szeg mintegy 40—50 ezer forint volt havonta, addig­­ a jelen körülmények között 110—120 ezer forintot fizetünk ki. befolyásolják Mindezek a körülmények kedvezőtlenül és nagyban gátolják azon dolgozók­­ munkáját, akik ezen a területen dolgoznak.­­ Nagyon szép és minden elismerést megérdemel az­­ üzemek távlati fejlesztési terve, de helyes és aktuális­­ volna végre a készáruraktárakra és a vágányháló­­­­­­zatra is hasonló tervet készíteni rövid határidővel £ I történő megvalósítással. £ 1 Bányik Mihály * Ø-¥ [UNK] [UNK] ¥»■ ¥»»Ø [UNK] ¥ ¥»■ Ø ¥ [UNK] ¥-­¥ [UNK] ¥ [UNK] ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥­ Ø [UNK] ¥ [UNK] ¥*Ø ¥ ¥ ^ Hegedültek, szépen muzsikáltak... A Nógrád megyében most körutat tevő KISZ Központi Művészegyüttes második ál­lomásként üzemünk kultúr­­otthonában szerepelt. Az alig húszéves átlagkorú együttes igen magas fokon mutatta be a népművészet­­ zenei ágát. A közönség szűnni nem­­ akaró tapssal jutal­mazta mind az öt prímás ve­zetésével bemutatásra kerülő számokat. Főleg kitűnt az együttesből Lendvai Csócsi József a Pacsirta című játé­kával, különben az ő veze­téséből nagy lendület sugár­zott és az egész zenekar át­vette temperamentumát, öccse, Jenő is felkészülésről adott magasfokú tanúbi­zonyságot. Ő már régi isme­rős itt Salgótarjánban és több külföldi államban. Me­zei József, a Liszt II. rap­szódiájának és emlékezés Bi­harira című, művek vezető prímása volt, kellemes lí­­nkusságával hívta fel ma­gára a figyelmet. Az együttes fiatal kollek­tívája most a közeljövőben indul egy többhetes körútra. Bécs, Finnország, Szovjetunió szerepel programjukon. Bíztató eredmények az első félévben Azokban az üzemekben, ahol exporttevékenység fo­lyik, most azon munkálkod­nak, hogy amelyik gyárt­mányból az előző hónapok­ban lemaradás történt, most az első félév végére pótolják a hiányosságokat. Szegexportunkat már az első negyedévben is 107 szá­zalékra teljesítettük, s a má­sodik negyedévben sincs kü­lönösebb probléma­ éves tervteljesítéshez a A fél­VI. hó 10-i állapotnak megfelelő­en még kb. 66 tonna hiány­zott, amit előreláthatólag az üzem a hónap végére teljesí­teni tud. A kovácsoló gyárrészleg egyes exportra kerülő gyárt­mányainál még van kisebb lemaradás, de minden valószí­nűség szerint a hónap végére — talán a kapaexportot ki­véve — ott is teljesíteni fog­ják a féléves exporttervet. Exportáló üzemeink köves­senek el mindent, hogy hi­ánytalanul teljesíthessék fel­adataikat az export vonalán mennyiségben, minőségben a kívánt határidők pontos be­tartása mellett. A cé( Biztosítják a felemelt terv teljesítésének műszaki feltételeit — Tegyük közös üggyé a műszaki fejlesztést — Pártunk VII. kongresszusa határozatának megfelelően a második ötéves terv első évének termelési feladatai lényegesen nagyobbak az 1960. évinél. Vállalati szinten 11,4 százalékkal többet kell termelnünk, mint az előző évben. Kérdés, van-e reális alapja az ez évi termelésnek olyan mértékben, ahogy ezt az idevonatkozó tervek elő­írják? A megnövekedett feladatok A nagyüzemi pártbizottság végrehajtó bizottsága az el­múlt napokban megvizsgálta, hogy hogyan vannak bizto­sítva a felemelt terv teljesí­tésének műszaki feltételei. Az erről szóló beszámolót Szőcs Gyula elvtárs, vállalatiunk főmérnöke terjesztette a VB elé. A beszámoló rámutatott arra, hogy hideghengerműi vonatkozásban a 25,2 százalé­kos tervemelés zömében ed­­­­zetlen acélféleségek tekinte­tében történt. A huzalműnél a vashuzal terve lett meg­emelve 6,1 százalékkal a bá­zishoz viszonyítva, a bútor­rugóé 24,2, míg az acélhuzal terve 21,8 százalékkal. A ko­vácsoló gyárrészlegnél a terv­­emelés lényegében a csavar­gyári termékekre vonatkozik. Az acélöntődében a fejtenek terv teljesítését lényegein a Martin-kemence üzemelte­tése biztosítja. A vasöntödé­ben viszont a fokozottabb kokillagyártásra épül a terv­emelés. A cél: 84,5 százalékos költségszint A bázishoz termelésemelkedést viszonyított mintegy 74 százalék erejéig a terme­lékenységből kell biztosítani. El kell érnünk, hogy költ­ségszintünk a tavalyi 86,3 százalék helyett ebben az évben 84,5 százalék legyen, ami lényegében azt jelenti, hogy önköltségünket 1,8 szá­zalékkal kell csökkenteni. E néhány felsorolt adatból is kitűnik, hogy ez évi fel­adataink nagyobb tényeket támasztanak követel­1960-hoz viszonyítva úgy a ter­melés, mint a termelékeny­ség és önköltség vonalán egyaránt. A nagyobb feladatok tel­jesítése érdekében már ed­dig is több intézkedést foga­natosítottak. Helyes volt a felsőbb szerveknek az az intézkedése, mely szerint több fontos területen sze­mélyi változást eszközölnek. Az új vállalati vezetőség a vezetés színvonalának javí­tása érdekében több fon­tos intézkedést hozott és még többet kíván tenni jövőben. Helyes volt a ter­­­melési főnökség, a disz­pécserszolgálat, továbbá a műszaki fejlesztési főosztály létrehozása. A vezetés szín­vonalát vannak hivatva emelni azok az igazgatói rendeletek is, melyek az ér­tekezletek rendjét, az újí­tással kapcsolatos eljáráso­kat szabályozzák, illetve azok is, melyek a jogok és kötelességek tekintetében egyértelműen intézkednek a gyáregységvezetők és osz­tályvezetők felé. Természe­tesen a munka oroszlán­­része még hátra van a ve­zetés színvonala emelésének tekintetében, hiszen csak — és nem is mindenhol — ke­retek, formák körvonalai rajzolódnak még ki,­ de fő­(Folytatás a 3. oldalon) Tízéves az üzemorvosi rendelő A napokban múlt 10 éve, hogy üzemorvosi rendelőnk a dolgozók rendelkezésére áll. Kezdetben a régi he­lyén — felszerelése még nem volt elég jó, nem volt külön helyisége a körzeti rendelőnek, s nem volt 8 órás főfoglalkozású üzemor­vosunk sem. A 10 év alatt üzemorvosi rendelőnk sokat fejlődött, több, értékes felszereléssel gyarapodott. Bevezetésre ke­rült a napi 2 órás fogászti szakrendelés, van napi 8 órás főfoglalkozású üzemor­vosunk, s a rendelőben rend­szeres gondozás és elsőse­gélynyújtás van. Az üzemorvosi rendelő 10 éves fennállása alkalmából szeretettel köszöntjük a ren­delő valamennyi dolgozóját és kívánjuk, hogy továbbra is eredményesen munkálkod­janak a dolgozók egészségé­nek védelmében. Képünkön: Terplán Gézáné, aki már 10 éve dolgozik az üzemorvosi rendelőben, elsősegélyben részesít egy dolgo­zót. Évről-évre több dolgozó kap üdülési beutelét Bár az esős, az évszakhoz képest szokatlanul hűvös idő­járás eddig alaposan meg­tréfálta azokat, akik szabad­ságuk idején üdülni szándé­koztak, de ennek ellenére mégis sokan határoznak úgy, hogy két hétre felkeresik az ország valamelyik üdülőjét, ahol kipihenhetik magukat. Az igazsághoz tartozik, hogy vállalatunk évről-évre több beutalót kap­, de még­is kevésnek bizonyul, különö­sen a fő idényben. A szak­­szervezet igyekszik azonban a rendelkezésre álló beutaló­kat igazságosan elosztani úgy, hogy előnyben részesítik azokat, akik még nem voltak üdülni, no meg a nászutaso­kat, ami magától értetődik. Az első tanktól már félévben vállala­t 46-an voltak üdülni Hajdúszoboszlón, a Mátrában, Sopronban, Lilla­füreden, Szilvásváradon, Balatonnál és az ország más­­ üdülőiben. Rövidesen meg­kezdődik Balatonszabadiban az acélárugyári dolgozók gyermekeinek nyaraltatása is, ahol többszáz gyermek tölt­het majd el két boldog hetet a magyar tenger partján. Taggyűléseken vitatták meg a SZOT­ 10. ülésének beszámolóját — Odaítélték a szocialista brigád címeket és okleveleket — Az elmúlt héten csütörtö­kön valamennyi üzemben szakszervezeti taggyűlések voltak. A taggyűlések napi­rendjén a SZOT 10. teljes ülésén elhangzott beszámoló megvitatása szerepelt a mun­ka és munkásvédelemről. A beszámolókból a részt­vevők tájékozódhattak arról, hogy népgazdaságunk milyen h­atalmas összegeket fordított már eddig is és fog a jövő­ben is a munkások egészsé­gének, testi épségének védel­mére, munkakörülményeik javítására, így például erre a célra 1950-ben kétmilliárd forintot, 1959-ben 12 milliárd fo­rintot, 10 év alatt össze­ 37 milliárd forintot for­dítottak. Ebből az összegből vál­lalatunk is jelentősen része­sült, amit a szocialista léte­sítmények és egyéb juttatá­sok is bizonyítanak. Ezeknek az országos és he­lyi erőfeszítéseknek köszön­hető, hogy az elmúlt 10 év során az 1000 munkásra ju­tó balesetek száma 20 száza­lékkal, a 100 000 munkásra jutó halálos balesetek szá­ma pedig 40 százalékkal csökkent. Eddig dolgozó mintegy 110 ezer munkaideje lett csökkentve heti 42, illet­ve 36 órára. A mi üzemeinkben is évről­­évre szaporodik a csökken­tett száma. munkaidővel dolgozók Ezeket az eredmé­nyeket tovább kell javítani egyrészt úgy, hogy megköve­teljük az érvényes jogszabá­lyok betartását, másrészt az anyagi hatását a érdekeltség ösztönző munkavédelem te­rületén is érvényesíteni kell. A taggyűléseken mind a 17 javasolt brigádnak odaítélték a szocialista brigád címet, illetve ok­levelet. Értékes hozzászólások hang­zottak el a tervek teljesítése, a munkafegyelem megszilár­dítása és nem utolsó sorban a munkavédelem további ja­vítása érdekében. Az Eisenbart brigád tagjai tanulnak. Babják Pál most végezte el az általános iskola VIII. osztályát, Tóth B. Ist­ván pedig faipari technikumba jár.

Next