Tarjáni Acél, 1962 (12. évfolyam, 2-52. szám)
1962-04-13 / 15. szám
ZU VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM 15. SZÁM. ÁRA: 30 FILLÉR 1962. ÁPRILIS 13. Anyagfelhasználásunk döntő mértékben befolyásolja önköltségünket Az I. negyedévben a felhasznált anyagoknál nem értünk el megtakarítást Az 1962. évi közvetlen és közvetett anyagok megtakarítási terve még nincs tisztázva, annyi azonban bizonyos, hogy ez évben lényegesebben nagyobb feladatot kell megoldanunk, mint az elmúlt évi tervelőírás volt. Az elmúlt évben az előírt 5,2 milliós terven belül közvetlen anyagokból a betétmegtakarítás 977 ezer forint volt, amelyhez hozzájön 338 ezer forint összeg az újításokból anyaghelyettesítés címén, 797 ezer forint közvetett anyagokból és 856 ezer forint pedig energiamegtakarításból. Tehát az 1961. évi anyagmegtakarítás megközelíti a 3 millió forintot, ám ez az összeg az előírt tervnek csupán 57,6 százaléka volt. Ez év első két hónapjában a közvetlen anyagokból nem sikerült megtakarítást elérni, s a túllépés 191 tonna volt, 860 ezer forint értékben. Az első negyedéves kiértékelés még nem történt meg, azonban az előzetes adatok szerint, a márciusi hónap további romlása növeli a túllépést. Joggal vetődik fel a kérdés, milyen befolyással van a vállalati önköltség alakulására az anyagfelhasználásban jelentkező megtakarítás, vagy túllépés. Vállalatunk termékeinél a termelési költség mintegy 70 százaléka az anyaghányad, tehát az anyagfelhasználás betétemelkedése döntő mértékben befolyásolja az önköltséget, amelyet más költségtényező megtakarításával sem lehet ellensúlyozni. Az elmúlt évben az önköltség a tervezett 84,5 százalékkal szemben 87,6 százalékra emelkedett, amely igen komoly romlást jelent Mi okozza ezt a jelentős mértékű romlást? Ha vizsgálgatjuk a romlás okait, láthatjuk, hogy például a hengerműben emelkedett a betét, a Dunai Vasmű által szállított kísérleti abroncsok felületi hibái miatt. A felületi romlás április hónaptól csökken majd, mivel a meleghengerműt tanulmányozták szakemberek Salgótarjánban az új hengermű felületi igényeit, a hengerlés technológiáját és ígéretet tettek a hibák megszüntetésére. A huzalműnél mindössze 13 tonnás anyagmegtakarítás mutatkozott az év első két hónapjában a cseh hengerhuzalok magas pácvesztesége és a rúdanyagok leti hibái miatt. gyakori felüUgyancsak túllépés mutatkozott a kovácsoló gyárrészlegnél az alapanyagok méreteltérései miatt. Az említett túllépések után joggal vetődik fel a kérdés, vajon megvannak-e vállalatunknál a tervezett anyagmegtakarításnak a reális feltételei? Elmondhatjuk, hogy körültekintő műszaki, s szervezési intézkedésekkel és az anyagmegtakarításra koncentrált újítási mozgalommal jelentős mértékben lehet az anyagfelhasználást csökkenteni. Nagy mértékben le kell csökkentenünk a hengerelt alapanyagok szabadban tárolt raktározási idejét a jelentős korróziós veszteségek miatt. Ha például egy évben a rozsdaveszteségeket fél százaléknak vesszük, akkor a veszteség értéke éves szinten megközelíti az 5 millió forintot. Az anyagmegtakarítás középpontjában évek óta, főleg a közvetlen anyagok álltak és kevesebb gondot fordítottunk a közvetett anyagok megtakarítására. A jövőben csak olyan anyagokat hozunk be vállalatunkhoz, amelyeket a tervezett időben fel is használunk, mert az elfekvő készlet a korróziós veszteségeken kívül kamatterhet jelent és annak további anyagkénti értékesítése legtöbb esetben csak veszteséggel oldható meg. Nagyobb gondot kell fordítanunk a befejezetlen félkész állományra is, mert ezen a téren az elmúlt két hónapban jelentős emelkedés történik. Különösen nagymértékű az emelkedés a hideghengerműben a gyártás felfutása következtében, amit a későbbiek során az előírt normának megfelelő állandó szintre kell lecsökkenteni. Az említett intézkedések sokat jelenthetnek anyagfelhasználásunk csökkentésében, ám ezek önmagukban nem biztosíthatják a kellő eredményt. Szükség van a dolgozók jó munkájára, s ezen a területen különösen sokat segíthetnek a szocialista és munkabrigádok. Jó lenne, ha a jövőben a hazalmű gyárrészleghez hasonlóan többi részlegeknél is a briagádvezetőkkel ismertetnék a legfontosabb feladatokat, azok sikeres megoldásához a brigádok segítségét igényelnék. Anyagfelhasználásunkat csak úgy tudjuk csökkenteni, ha ez gyárunk valamennyi dolgozójának közös ügyévé válik. Tóth Pál 5. A Vll. PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE: Sörös Miklós brigádja versenyre szólította gyárunk valamennyi szocialista és munkabrigádját MEGBESZÉLÉST TARTOTTAK A HUZALMÜ SZOCIALISTA ÉS MUNKABRIGÁDJAI — EDDIG MÁR 8 BRIGÁD JELENTETTE BE CSATLAKOZÁSÁT Figyelemre méltó kezdeményezés történt a közelmúltban a hazalmű gyárrészlegnél. A részleg gazdasági vezetői a párt és a tömegszervezetekkel karöltve, vasárnap délelőtt megbeszélést tartottak a szocialista és munkabrigádok vezetőivel. A megbeszélésen közel százan vettek részt, ahol a részleg vezetője ismertette a második negyedév legfontosabb feladatait. Vágvölgyi elvtárs tájékoztatója után alakult ki, s igen élénk vita valamennyien üdvözölték a megbeszélés létrejöttét. Sörös Miklós acéldróthúzód brigádvezető, brigádja nevében a VIII. pláírtkongresszus tiszteletére versenyre hívta a részleg és a vállalat valamennyi szocialista és munkabrigádját. Sörös Miklós versenyfelhívása a jelenlévő brigádvezetők között igen nagy visszhangra talált, s csatlakozását jelentette be Langár Géza bútorrugó, Gonda György dróthúzó, Mészáros István dróthúzó, Bagyínszki Ferenc drótkötő és szállító, Bozó Róbert rudvaskötő, Nagy Sándor 6. patentírozó, Ldpták István és Léber József galvanikus horganyzó brigádja. Gyárunk fiataljai lettek az elsők a kovácsipari tanulók országos versenyén Misurák József és Pál Sándor lett a verseny győztese Az elmúlt héten zajlott le üzemünknél — már másodszor — az Országos Iparitanuló Kovács Verseny. A szakma legjobbjai tíz üzemet, illetve várost képviseltek. Április 5-én vette kezdetét a 211-es sz. Iparitanuló Intézetben a fiatalok írásbeli vizsgája. Egy egy intézettől két fiatal indult. A fiatalok négy tárgyból tettek írásbeli vizsgát, melynek összesített eredményét beleszámították a versenybe. Üzemünket Misurák József és Pál Sándor kovácsipari tanulók képviselték. Már az első napon, az írásbeli vizsgán sikerült az élre kerülniük. Misurák írásbeli dolgozata 4,5-re sikerült, így tehát a második nap megrendezésre kerülő gyakorlati versenyen már nagyobb esélyekkel indulhattak, mint a többiek. Ez be is következett. Az előállításra kerülő szeghúzó ácsfejszét és a húsvágó bárdot fiataljainknak a legnagyobb pontossággal, a rajzon megadott adatok szerint nagy szakértelemmel, időben is megelőzve a többieket sikerült elkészíteniük. Még így tehát nem fűződött kétaz első helyükhöz. A Munkaügyi Minisztérium megbízottjai az elvégzett írásbeli és gyakorlati munkák után a következő eredményt hirdették ki: Első helyen végeztek a Salgótarjáni 211-es sz. M. Ü. M. Iparitanuló Intézet Misurák József és Pál Sándor nevű tanulói, kiváló minősítéssel. Második a szolnoki intézet két tanulója, harmadik a DIMÁVAG két tanulója, jó minősítéssel. Az első három helyezett április 15-én Budapesten, a Vígszínházban veszi át a szakmunkás bizonyítványt. Üzemünk két fiatalja pedig ezenkívül kéthetes külföldi jutalomüdülésben is részesül. Már hagyománnyá vált, hogy a kovácsipari tanulók intézeti versenyen mérik össze erejüket. Képünkön a verseny egyik mozzanatát örökítettük meg Vállalatunknál kifizették a nyereségrészesedést A nyereségrészesedés mértéke jó tükörképe a végzett munkának Beszélgetés Antal Gyula elvtárssal a nyereségrészesedés elosztásáról és a feladatokról A nyereségrészesedés kifizetése alkalmából felkerestük Antal Gyula elvtársat, vállalatunk igazgatóját, hogy a nyereségrészesedéssel kapcsolatban dolgozóinkat érdeklő néhány legfontosabb kérdésre választ kérjünk. ján Az 1961. évi munkánk alapmennyi nyereségrészesedés illette meg vállalatunkat? Az elmúlt évi eredmények alapján 2 millió 268 ezer forint nyereségrészesedés állt vállalatunk rendelkezésére — mondotta Antal elvtárs. — Ez 8,3 napi munkabérnek felel meg. Meg kell azonban említeni, hogy a nyereségrészesedés mértékének megállapításánál a minisztérium figyelembe vette azokat a módosító tételeket is, amelyek nem a vállalat hibájából keletkeztek. Ezekkel a tételekkel javították vállalatunk eredményességi mutatóját. Milyen elvek alapján került felosztásra a nyereségrészesedés? Az üzemi tanács még 1960 áprilisában meghatározta az 1960—61—62-es évekre a nyereségrészesedés elosztásának elvét. E határozatban szerepel, hogy a mindenkori nyereségrészesedés összegének 5 százalékát tartalékolni kell az évközi jutalmazásokra, jóléti, szociális és kulturális létesítmények fejlesztésére. Az elmúlt években ily módon zárolt 5 százalékos keretből az idén kívánunk biztosítani Hajdúszoboszlón és Balatonszabadiban nyaralóházakat dolgozóink üdültetési lehetőségének további fejlesztéséhez. A nyereségrészesedés 15 százalékát a szolgálati évek figyelembe vétele alapján kell felosztani. Az így kapott összegből az 5 évnél régebben dolgozó munkavállalóinkat részesítettük juttatásban. Ezenkívül a nyereségrészesedés felosztható részéből eszközöljük a szakma kiválója jelvénnyel és oklevéllel kitüntetett dolgozók jutalmazását is. Miután az öt százalékos zárolást és a szakma kiváló dolgozóinak járó jutalmakat figyelembe vettük, dolgozóinknak tényleges nyereségrészesedés címén 1 millió 959 ezer forintot fizettünk ki. Az üzemi tanács irányelveit figyelembe véve a dolgozók egész évi keresete után minden 100 forintra 2 forintot fizettünk, ezen felül az öt évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkezők részére évenként 5,50 Ft-ot folyósítottunk törzsgárda pótlékként. Ezeket az irányelveket egyformán érvényesítettük gyárunk valamennyi dolgozójára, függetlenül azok beosztásától, és mennyi volt a legmagasabb legalacsonyabb nyereségrészesedésre kifizetett összeg? A gyár öszes dolgozóit figyelembe véve, függetlenül attól, hogy milyen beosztásban dolgoznak — legyen az igazgató, gyárrészlegvezető, mérnök, vagy szakmunkás —, az egy főre kifizetett legmagasabb összeg 1460, a legalacsonyabb 220 forint volt. Voltak-e olyanok, akiket kizártak a nyereségrészesedésből, s ha igen, milyen okokból? A nyereségrészesedésből ez alkalommal sajnos összesen 103 fő lett kizárva. Nagy részük azért, mert igazolatlanul mulasztottal, márpedig az üzemi tanács határozata kimondja, hogy aki igazolatlanul mulasztott — ha mindjárt csak 1 napot is — az nyereségrészesedésben nem részesülhet. Kisebb volt azoknak a száma, akik azért lettek kizárva a nyereségrészesedésből, mert társadalmi tulajdon ellen vétettek, vagy táppénzcsalók voltak. Milyen feladatokat kell megoldanunk, hogy az 1962-es évi munkánk alapján több nyereségrészesedést fizethessünk? Elsőrendű feladataink közé tartozik, hogy termelési mutatóinkat mennyiségben is, értékben is teljesítsük. Fokoznunk kell programszerűségünket és javítanunk kell a gyártmányaink minőségét. a Igen komoly feladatot ró ránk termelékenységi mutatónk kedvező alakítása. Az előírt terv szerint ugyanis az 1962. évi termelési többletünket 78 százalékban termelékenységgel és mindössze 22 százalékban létszámmal kell megoldanunk. Komoly tennivalóink vannak önköltségi tervünk teljesítése területén is. Feltétlenül el kell érnünk, hogy a betervezett műszaki szervezési intézkedések maradéktalanul végrehajtást nyerjenek és, hogy a tervezett gazdasági eredmények ténylegesen megvalósuljanak. Tovább kell fokozni tevékenységünket az anyaggazdálkodás területén, fokozottabb gondot kell fordítanunk 1962-ben az anyagbetétcsökkentésnél meglevő lehetőségek kiaknázására. Igen komoly feladatot jelent még minden dolgozónknak a kongresszusi munka versenyben tett felajánlások maradéktalan teljesítése is. A feladataink nagyok, de azok végrehajtásának feltételei biztosítottnak látszanak. Véleményem szerint, kollektív összefogással az 1962. évi feladataink minden részletében megvalósíthatók, s ezen keresztül elérhetjük a minden dolgozó által óhajtott nagyobb nyereségrészesedést — fejezte be nyilatkozatát Antal Gyula elvtárs. O. B. TArtalomból: AZ ADOTT SZÓ BECSÜLETÉÉRT RENDSZEREZETTEBBÉ KELL TENNI A TERMELÉS PÁRTELLENŐRZÉSÉT KÖZÖS ÖSSZEFOGÁSSAL TEGYÜK TISZTÁBBÁ LAKÓTELEPÜNKET FIATALJAINK A VIT-RE KÉSZÜLNEK SZOCIALISTA MÓDON ÉLNI, DOLGOZNI. TANULNI KLEPEJ JÓZSEF ÉS KENYERES GÉZA KITŰNŐ MINŐSÍTÉST SZEREZTEK Eddig 110 ezer forint az újítási díj Jelentős mértékben fejlődik, szélesedik újítómozgalmunk. Az I. negyedévben újítóink 6 feladattervben szereplő témára készítettek újítást. Ám nemcsak az újítások száma és a megtakarítás összege emelkedett, hanem a kifizetett újítási díj is, melynek összege közel 110 ezer forint volt. Bepillantás a munkavédelmi konyhára Későn köszöntött be a tavasz, s Szokács Lászlóné, a munkavédelmi konyha dolgozója a hőmérséklettől függően biztosította mindig a meleg teát.