Tarjáni Acél, 1962 (12. évfolyam, 2-52. szám)

1962-04-13 / 15. szám

ZU VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM 15. SZÁM. ÁRA: 30 FILLÉR 1962. ÁPRILIS 13. Anyagfelhasználásunk döntő mértékben befolyásolja önköltségünket Az I. negyedévben a felhasznált anyagoknál nem értünk el megtakarítást Az 1962. évi közvetlen és közvetett anyagok megtaka­rítási terve még nincs tisz­tázva, annyi azonban bizo­nyos, hogy ez évben lénye­gesebben nagyobb feladatot kell megoldanunk, mint az elmúlt évi tervelőírás volt. Az elmúlt évben az előírt 5,2 milliós terven belül köz­vetlen anyagokból a betét­megtakarítás 977 ezer forint volt, amelyhez hozzájön 338 ezer forint összeg az újí­tásokból anyaghelyettesítés címén, 797 ezer forint köz­vetett anyagokból és 856 ezer forint pedig energiamegta­karításból. Tehát az 1961. évi anyagmegtakarítás meg­közelíti a 3 millió forintot, ám ez az összeg az előírt tervnek csupán 57,6 száza­léka volt. Ez év első két hónapjában a közvetlen anyagokból nem sikerült megtakarítást elérni, s a túllépés 191 tonna volt, 860 ezer forint értékben. Az első negyedéves kiértéke­lés még nem történt meg, azonban az előzetes adatok szerint, a márciusi hónap to­vábbi romlása növeli a túl­lépést. Joggal vetődik fel a kér­dés, milyen befolyással van a vállalati önköltség alakulá­sára az anyagfelhasználásban jelentkező megtakarítás, vagy túllépés. Vállalatunk termékeinél a termelési költség mintegy 70 százaléka az anyaghányad, tehát az anyagfelhasználás betétemelkedése döntő mér­tékben befolyásolja a­z ön­költséget, amelyet más költ­ségtényező megtakarításával sem lehet ellensúlyozni. Az elmúlt évben az önköltség a tervezett 84,5 százalékkal szemben 87,6 százalékra emelkedett, amely igen ko­moly romlást jelent Mi okozza ezt a jelentős mértékű romlást? Ha vizs­­gálgatjuk a romlás okait, lát­hatjuk, hogy például a hen­germűben emelkedett a be­tét, a Dunai Vasmű által szállított kísérleti abroncsok felületi hibái miatt. A felü­leti romlás április hónaptól csökken majd, mivel a me­leghengerműt tanulmányozták szakemberek Salgótarján­ban az új hengermű felületi igényeit, a hengerlés techno­lógiáját és ígéretet tettek a hibák megszüntetésére. A huzalműnél mindössze 13 tonnás anyagmegtakarítás mutatkozott az év első két hónapjában a cseh hengerhu­zalok magas pácvesztesége és a rúdanyagok leti hibái miatt. gyakori felü­Ugyancsak túllépés mutatkozott a ková­csoló gyárrészlegnél az alap­anyagok méreteltérései miatt. Az említett túllépések után joggal vetődik fel a kérdés, vajon megvannak-e vállala­tunknál a tervezett anyag­megtakarításnak a reális fel­tételei? Elmondhatjuk, hogy körül­tekintő műszaki, s szervezési intézkedésekkel és az anyag­megtakarításra koncentrált újítási mozgalommal jelentős mértékben lehet az anyagfel­használást csökkenteni. Nagy mértékben le kell csökkente­­nünk a hengerelt alapanya­gok szabadban tárolt raktá­rozási idejét a jelentős kor­róziós veszteségek miatt. Ha például egy évben a rozsda­veszteségeket fél százaléknak vesszük, akkor a veszteség értéke éves szinten megkö­zelíti az 5 millió forintot. Az anyagmegtakarítás középpont­jában évek óta, főleg a köz­vetlen anyagok álltak és ke­vesebb gondot fordítottunk a közvetett anyagok megtaka­rítására. A jövőben csak olyan anyagokat hozunk be válla­latunkhoz, amelyeket a ter­vezett időben fel is haszná­lunk, mert az elfekvő kész­let a korróziós veszteségeken kívül kamatterhet jelent és annak további anyagkénti értékesítése legtöbb esetben csak veszteséggel oldható meg. Nagyobb gondot kell fordí­tanunk a befejezetlen félkész állományra is, mert ezen a téren az elmúlt két hónap­ban jelentős e­melkedés tör­ténik. Különösen nagymérté­kű az emelkedés a hideghen­germűben a gyártás felfutá­sa következtében, amit a ké­sőbbiek során az előírt nor­mának megfelelő állandó szintre kell lecsökkenteni. Az említett intézkedések sokat jelenthetnek anyagfel­használásunk csökkentésében, ám ezek önmagukban nem biztosíthatják a kellő ered­ményt. Szükség van a dol­gozók jó munkájára, s ezen a területen különösen sokat segíthetnek a szocialista és munkabrigádok. Jó lenne, ha a jövőben a hazalmű gyárrészleghez hasonlóan többi részlegeknél is a bri­a­gádvezetőkkel ismertetnék a legfontosabb feladatokat, azok sikeres megoldásához a­­ brigádok segítségét igényel­nék. Anyagfelhasználásunkat csak úgy tudjuk csökkenteni, ha ez gyárunk valamennyi dolgozójának közös ügyévé válik. Tóth Pál 5. A Vl­l. PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE: Sörös Miklós brigádja versenyre szólította gyárunk valamennyi szocialista és munkabrigádját MEGBESZÉLÉST TARTOTTAK A HUZALMÜ SZOCIALISTA ÉS MUNKABRIGÁDJAI — EDDIG MÁR 8 BRIGÁD JELENTETTE BE CSATLAKOZÁSÁT Figyelemre méltó kezdemé­nyezés történt a közelmúlt­ban a hazalmű gyárrészleg­nél. A részleg gazdasági ve­zetői a párt és a tömegszer­vezetekkel karöltve, vasárnap délelőtt megbeszélést tartot­tak a szocialista és munka­brigádok vezetőivel. A meg­beszélésen közel százan vet­tek részt, ahol a részleg ve­zetője ismertette a második negyedév legfontosabb fel­adatait. Vágvölgyi elvtárs tájékozta­tója után alakult ki, s igen élénk vita valamennyien üdvözölték a megbeszélés létrejöttét. Sörös Miklós acéldróthúzód brigádvezető, brigádja nevében a VIII. pláírtkongresszus tiszteletére versenyre hívta a részleg és a vállalat valamennyi szo­cialista és munkabrigádját. Sörös Miklós versenyfelhí­vása a jelenlévő brigádveze­tők között igen nagy vissz­hangra talált, s csatlakozását jelentette be Langár Géza bútorrugó, Gonda György dróthúzó, Mészáros István dróthúzó, Bagyínszki Ferenc drótkötő és szállító, Bozó Ró­bert rudvaskötő, Nagy Sán­dor 6. patentí­rozó, Ldpták Ist­ván és Léber József galvani­­kus horganyzó brigádja. Gyárunk fiataljai lettek az elsők a kovácsipari tanulók országos versenyén Misurák József és Pál Sándor lett a verseny győ­ztese Az elmúlt héten zajlott le üzemünknél — már másod­szor — az Országos Iparita­nuló Kovács Verseny. A szak­ma legjobbjai tíz üzemet, il­letve várost képviseltek. Április 5-én vette kezdetét a 211-es sz. Iparitanuló Inté­zetben a fiatalok írásbeli vizsgája. Egy egy intézettől két fiatal indult. A fiatalok négy tárgyból tettek írásbeli vizsgát, melynek összesített eredményét beleszámították a versenybe. Üzemünket Misurák József és Pál Sándor kovácsipari ta­nulók képviselték. Már az első napon, az írásbeli vizsgán si­került az élre kerülniük. Mi­surák írásbeli dolgozata 4,5-re sikerült, így tehát a második nap megrendezésre kerülő gyakorlati versenyen már na­gyobb esélyekkel indulhattak, mint a többiek. Ez be is kö­vetkezett. Az előállításra ke­rülő szeghúzó ácsfejszét és a húsvágó bárdot fiataljainknak a legnagyobb pontossággal, a rajzon megadott adatok sze­rint nagy szakértelemmel, idő­ben is megelőzve a többieket sikerült elkészíteniük. Még így tehát nem fűződött két­az első helyükhöz. A Munkaügyi Minisztérium megbízottjai az elvégzett írás­beli és gyakorlati munkák után a következő eredményt hirdették ki: Első helyen végeztek a Salgó­tarjáni 211-es sz. M. Ü. M. Iparitanuló Intézet Misurák József és Pál Sándor nevű tanulói, kiváló minősítéssel. Második a szolnoki intézet két tanulója, harmadik a DIMÁVAG két tanulója, jó minősítéssel. Az első három helyezett április 15-én Budapesten, a Vígszínházban veszi át a szakmunkás bizonyítványt. Üzemünk két fiatalja pedig ezenkívül kéthetes külföldi jutalomüdülésben is részesül.­­ Már hagyománnyá vált, hogy a kovácsipari tanulók in­tézeti versenyen mérik össze erejüket. Képünkön a verseny egyik mozzanatát örökítettü­k meg Vállalatunknál kifizették a nyereségrészesedést A nyereségrészesedés mértéke jó tükörképe a végzett munkának Beszélgetés Antal Gyula elvtárssal a nyereségrészesedés elosztásáról és a feladatokról A nyereségrészesedés kifi­zetése alkalmából felkerestük Antal Gyula elvtársat, vál­lalatunk igazgatóját, hogy a nyereségrészesedéssel kapcso­latban dolgozóinkat érdeklő néhány legfontosabb kérdésre választ kérjünk. ján Az 1961. évi munkánk alap­mennyi nyereségrészese­dés illette meg vállalatunkat? Az elmúlt évi eredmények alapján 2 millió 268 ezer fo­rint nyereségrészesedés állt vállalatunk rendelkezésére — mondotta Antal elvtárs. — Ez 8,3 napi munkabérnek felel meg. Meg kell azonban em­líteni, hogy a nyereségrésze­sedés mértékének megállapí­tásánál a minisztérium figye­lembe vette azokat a módo­sító tételeket is, amelyek nem a vállalat hibájából kelet­keztek. Ezekkel a tételekkel javították vállalatunk ered­ményességi mutatóját. Milyen elvek alapján ke­rült felosztásra a nyereség­­részesedés? Az üzemi tanács még 1960 áprilisában meghatározta az 1960—61—62-es évekre a nye­reségrészesedés elosztásának elvét. E határozatban szere­pel, hogy a mindenkori nye­reségrészesedés összegének 5 százalékát tartalékolni kell az évközi jutalmazásokra, jóléti, szociális és kulturális létesít­mények fejlesztésére. Az el­múlt években ily módon zá­rolt 5 százalékos keretből az idén kívánunk biztosítani Haj­dúszoboszlón és Balatonsza­­badiban nyaralóházakat dol­gozóink üdültetési lehetőségé­nek további fejlesztéséhez. A nyereségrészesedés 15 szá­zalékát a szolgálati évek fi­gyelembe vétele alapján kell felosztani. Az így kapott ös­­­szegből az 5 évnél régebben dolgozó munkavállalóinkat ré­szesítettük juttatásban. Ezen­kívül a nyereségrészesedés fel­osztható részéből eszközöljük a szakma kiválója jelvénnyel és oklevéllel kitüntetett dol­gozók jutalmazását is. Miután az öt százalékos zá­rolást és a szakma kiváló dol­gozóinak járó jutalmakat fi­gyelembe vettük, dolgozóink­nak tényleges nyereségrésze­sedés címén 1 millió 959 ezer forintot fizettünk ki. Az üzemi tanács irányelveit figyelembe véve a dolgozók egész évi keresete után min­den 100 forintra 2 forintot fizettünk, ezen felül az öt évnél hosszabb szolgálati idő­vel rendelkezők részére éven­ként 5,50 Ft-ot folyósítottunk törzsgárda pótlékként. Ezeket az irányelveket egy­formán érvényesítettük gyá­runk valamennyi dolgozójára, függetlenül azok beosztásától, és mennyi volt a legmagasabb legalacsonyabb nyereség­­részesedésre kifizetett összeg? A gyár öszes dolgozóit fi­gyelembe véve, függetlenül at­tól, hogy milyen beosztásban dolgoznak — legyen az igaz­gató, gyárrészlegvezető, mér­nök, vagy szakmunkás —, az egy főre kifizetett legmaga­sabb összeg 1460, a legala­csonyabb 220 forint volt. Voltak-e olyanok, akiket ki­zártak a nyereségrészesedés­ből, s ha igen, milyen okok­ból? A nyereségrészesedésből ez alkalommal sajnos összesen 103 fő lett kizárva. Nagy részük azért, mert igazolat­lanul mulasztottal, márpedig az üzemi tanács határozata ki­mondja, hogy aki igazolatla­nul mulasztott — ha mind­járt csak 1 napot is — az nyereségrészesedésben nem ré­szesülhet. Kisebb volt azoknak a száma, akik azért lettek ki­zárva a nyereségrészesedésből, mert társadalmi tulajdon el­len vétettek, vagy táppénz­csalók voltak. Milyen feladatokat kell megoldanunk, hogy az 1962-es évi munkánk alapján több nyereségrészesedést fizethes­sünk? Elsőrendű feladataink közé tartozik, hogy termelési mu­tatóinkat mennyiségben is, ér­tékben is teljesítsük. Fokoz­nunk kell programszerűségün­ket és javítanunk kell a gyártmányaink minőségét. a Igen komoly feladatot ró ránk termelékenységi mutatónk kedvező alakítása. Az előírt terv szerint ugyanis az 1962. évi termelési többletünket 78 százalékban termelékenység­gel és mindössze 22 százalék­ban létszámmal kell megol­danunk. Komoly tennivalóink van­nak önköltségi tervünk tel­jesítése területén is. Feltét­lenül el kell érnünk, hogy a betervezett műszaki szervezési intézkedések maradéktalanul végrehajtást nyerjenek és, hogy a tervezett gazdasági eredmények ténylegesen meg­valósuljanak. Tovább kell fo­kozni tevékenységünket az anyaggazdálkodás területén, fokozottabb gondot kell for­dítanunk 1962-ben az anyag­­betétcsökkentésnél meglevő le­hetőségek kiaknázására. Igen komoly feladatot jelent még minden dolgozónknak a kong­resszusi munka versenyben tett felajánlások maradéktalan tel­jesítése is. A feladataink nagyok­, de azok végrehajtásának feltéte­lei biztosítottnak látszanak. Véleményem szerint, kollek­tív összefogással az 1962. évi feladataink minden részleté­ben megvalósíthatók, s ezen keresztül elérhetjük a min­den dolgozó által óhajtott na­gyobb nyereségrészesedést — fejezte be nyilatkozatát Antal Gyula elvtárs. O. B. TArtalomból: AZ ADOTT SZÓ BECSÜLETÉÉRT RENDSZEREZETTEBBÉ KELL TENNI A TERMELÉS PÁRTELLENŐRZÉSÉT KÖZÖS ÖSSZEFOGÁSSAL TEGYÜK TISZTÁBBÁ LAKÓTELEPÜNKET FIATALJAINK A VIT-RE KÉSZÜLNEK SZOCIALISTA MÓDON ÉLNI, DOLGOZNI. TANULNI KLEPEJ JÓZSEF ÉS KENYERES GÉZA KITŰNŐ MINŐSÍTÉST SZEREZTEK Eddig 110 ezer forint az újítási díj Jelentős mértékben fej­lődik, szélesedik újítómoz­galmunk. Az I. negyedévben újítóink 6 feladattervben szereplő témára készítettek újítást. Ám nemcsak az újí­tások száma és a megtakarí­tás összege emelkedett, ha­nem a kifizetett újítási díj is, melynek összege közel 110 ezer forint volt. Bepillantás a munkavédelmi konyhára Későn köszöntött be a tavasz, s Szokács Lászlóné, a mun­kavédelmi konyha dolgozója a hőmérséklettől függően biztosította mindig a meleg teát.

Next