Tarjáni Acél, 1965 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1965-01-02 / 1. szám
1965 január 2. TARJÁNI ACÉL I műsora Filmszínház: Január 2-án szombaton és vasárnap 6 órakor a FÉRJEK című magyarul beszélő jugoszláv filmvígjátékot mutatjuk be korhatár nélkül. Január 2-án szombaton délelőtt 10 órakor matinéműsorban a CIRKUSZMŰVÉSZEK c. filmet vetítjük, emiatt 794 nap esett ki a tév- 1 Kísérő műsor: Kabos Gyulára emlékezés c. kisfilm. Január 4-én hétfőn és 5- én kedden 6 órakor a NÉGY LÁNY EGY UDVARBAN c. magyar film kerül bemutatásra. Tánciskola: Január 10-tőől kezdődően művelődési házunk 6 hetes TÁNC-tanfolyamot rendez, ahol tanítva lesznek a legújabb modern táncok is. Kovács Andorné (Juhász Irén): A tanfolyamra jelentkezni lehet mindennap a művelődési ház irodájában, ahol a tanfolyammal csolatos tudnivalókról a kapjelentkezők bővebb felvilágosítást kapnak. Egészségesen fejlődik a ma Művelődési házunk legjobb formája, a szocialista brigádmozgalom — 1776 MUNKÁS, 200 MŰSZAKI ÉS 38 ADMINISZTRATÍV DOLGOZÓ VERSENYEZ A BRIGÁDOKBAN — 802 BRIGÁDTAG VIII. ÁLTALÁNOST, 176 TECHNIKUMOT ÉS 21 EGYETEMET VÉGZETT — A BRIGÁDTAGOK KÖZÜL 14-EN KORMÁNYKITÜNTETÉST, 10-EN MINISZTERI KITÜNTETÉST KAPTAK — 85 TAG MÁR KÉT SZAKMÁVAL RENDELKEZIK — A közelmúltban értékes összeállítás készült a szocialista brigádok összetételéről. Mint az összeállításból kiderül, vállalatunknál az 1964-es gazdasági évben 746 dolgozó harcol szocialista üzem címért. Ebből a kovácsoló gyárrészleg három üzemrészében több, mint 600 fő, míg a fémbevonó és szalagedző üzemrészében mintegy 100 fő versenyez. A szocialista gyárrészleg címért vállalatunknál egy részleg, a kovácsológyár versenyez. Ebben a nemes vetélkedésben a gyárrészleg valamennyi üzemrésze és dolgozója, mintegy 650 fő vesz részt. A szocialista munkahely címért folyó versenyben csak egy részleg vesz részt, a gyege huzalmú szerszámműhely kollektívája. Itt némi visszaesés állapítható meg, hiszen 1963-ban még a kísérleti műhely dolgozói is részt vettek a versenyben. Számszerűségben is igen jelentős a szocialista brigádokban versenyzők száma. Több mint 2000 dolgozó versenyez 103 brigádban a szocialista cím, illetve az oklevél egyvagy többszöri elnyeréséért. Az említett brigádokból a műszaki brigádok száma 9, melynek keretében 189 dolgozó vesz részt. A JCISZ brigádok száma 6, s ezekben a brigádokban 65 fiatal harcol a jobb eredmények eléréséért. S végül figyelemreméltó az a 65 női dolgozó, aki 2 női brigádban tevékenykedik. A brigádok állományonkénti megosztása a következő: A versenyző munkások száma 1776, míg a műszakiaké 200 és az adminisztratív dolgozók közül 38-an vesznek részt ebben a nemes mozgalomban. A felmérés kiterjedt a brigádtagok életkor szerinti összetételére is. A 20 éves korig versenyzők számára 123 fő, a 20-30 év közöttieké 604 fő, a 30-40 év közöttieké a legnépesebb 686 fővel, míg a 40-50 év közöttiek száma 376 fő és az 50 éven felüli versenyzők száma 225 fő. Az iskolai végzettség tekintetében a következő képet láthatjuk: VI. általános és ez alatt lévők képzettsége 132 fő. Az V. általános iskolát végzettek száma 141 fő, a VI. általánost 617 fő, a VII. általánost 196 fő és a VIII. általános iskolát - szám szerint a legtöbb - 802 dolgozó végezte el. A technikumot végzett brigádtagok száma 176 fő, míg az egyetemi végzettségűek száma 21 fő. Amint tehát a felsorolásból kitűnik, van pótolnivaló bőven. A brigádtagok párt és tömegszervezeti tagságának megoszlása a következőképp alakul: 469 fő tagja az MSZMP-nek, 1991 fő szakszervezeti tag, azaz még van olyan szocialista brigádtag, aki nem tartozik a szervezett dolgozók sorai közé. A versenyzők között a KISZ tagok száma 288 fő, míg a női dolgozók részvételének száma 155 fő. Mint ismeretes, a miunkaverseny élvonalában mindenütt ott vannak a szocialista brigádok, s érnek el jobbnál jobb eredményeket. A jó munka elismerése jut kifejezésre a kitüntetésekben is. A brigádtagok közül 14-en kaptak kormánykitüntetést, 10-en miniszteri kitüntetést. A kiváló dolgozó oklevelet 290-en, míg a kiváló dolgozó jelvényt 181- en nyerték el a szocialista brigádok tagjai. A szakmai képzettség tekintetében a következő a helyzet: Egy szakmával rendelkezik a szocialista brigádok 763 tagja. Mint ismeretes, történtek törekvések a több szakma elsajátítására. A kezdet biztató, hiszen eddig már 85 brigádtag rendelkezik két szakmával. A szocialista brigád tagjai közül 1964-ben 65 fő szenvedett balesetet, s ebből eredően 11855 nap esett ki a termelésből. Az elmúlt évhez viszonyítva növekedett a balesetekből kiesett napok száma a kovácsoló gyárrészlegnél. részlegnél 1964 első kilenc hónapjában 37 fő sérült meg, s lóanmelésből. A munkafegyelem területén még fontos feladatok várnak megoldás, melyet hűen bizonyít a brigádokról készült felmérés is. A szocialista brigádok tagjai közül 1964-ben igazolatlanul hiányzott munkából 69 fő összesen 196 napot. Különösen rossz a helyzet a kovácsológyárban, ahol 51 fő hiányzása miatt 129 nap esett ki a termelésből. A terv teljesítésére irányuló vállalásaikat a brigádok ugyan havonta nem rendszeresen teljesítették, azonban összességében mégis eleget tettek kötelezettségeinek. CIKKÜNK NYOMÁN Segítséget kérünk a rongálok leleplezéséhez A Tarjáni Acél 1964 október 10-i és 1964 november 27-i számában megjelent „Példás büntetést” és „Alkalmazzuk a jog szigorát a társadalmi tulajdon kártevőivel szemben” című cikkeket osztályunk tanulmányozta és abból a következőket állapította meg: A cikk írója merev és meg nem győződött állásfoglalása következtében írásában jogtalanul bírálta az illetékeseket és osztályunkat. Többek között úgy vélekedett, hogy a kovácsológyár B-üzemében megrongált zuhanyozó tettesét azért nem derítjük fel, mert népszerűségére örekszünk és nem akarjuk a „jóember” címet elveszíteni. Szerinte a jelen esetnél megalkuvók vagyunk, és ennek kapcsán bűnrészességgel vádolja osztályunkat, ami korántsem felel meg a valóságnak. Biztosak vagyunk abban, hogyha a cikk írója az üzemi lapot osztályunkat megelőzve először keresi fel és érdeklődést tanúsít az ügy vizsgálati folyamatáról, cikkét nem jelenteti meg, vagy abban nem ítél maraszta Sőt biztosak vagyunk abban is, hogy a társadalmi tulajdon megbecsülőinek nagy táborával együtt ő is segíti osztályunkat a tettes felderítésében. Ezt mindenképpen elvártuk volna, mivel a cikk írója nyomatékosan kihangsúlyozta írásában, hogy a rongálok felkutatása „közügy” és mégis úgy látszik, hogy csak az illetékesek ügye, mert cikkében nem a becsületes dolgozók széles tömegének segítségét kérte az ismeretlen tettes felderítése érdekében, hanem vezetőket járatta le, helytelen bírálata alapján a tömegek előtt. Mindezektől eltekintve mi bízunk a becsületes dolgozók segítségében és nem az üzemi lap hasábjain keresztül kívánjuk az ismeretlen tettest felderíteni, az ügyet előre vinni, hanem széleskörű vizsgálat alapján. A dolgozók bevonásával, őszinte segítségadásával, amelyben a cikk írójának segítségére is feltétlen számítunk. Rákosi János üzemrendészet vezető ttZPl TÖRTÉNELMI TANULSÁG c4 magyar forradalmi lom több mint négy munkásmozgóévtizedes dicsőséges forradalmi harcához szervesen hozzátartozik a Magyar Kommunista Ifjúsági mozgalom hősi múltja, hiszen az ifjú kommunista mozgalom bölcsőjétől kezdve szorosan összeforrt a párt harcaival. Útja elválaszthatatlan a párt történetétől. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása új helyzetet, fordulatot jelentett a dolgozó ifjúság számára is. Óriási jelentőségű állomást jelentett az IOSZ életében 1918 december 30-i gyűlés, ahol az ifjúmunkások nagy többségének határozata alapján örök időkre elszakadt a szociáldemokrata párttól és a kommunista párthoz csatlakozott. Ekkor született meg hazánkban a Kommunista Ifjúsági mozgalom. Ettől kezdve politikáját a kommunista párt irányította és törekvései, tettei egybeestek a párt célkitűzéseivel. „Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok” hirdették dicső elődeink, s magasra emelték a szocialista forradalom zászlaját. A Tanácsköztársaság hősi harcaiban elszántan és bátran kivették részüket, s a hazafiasság és a hősiesség örökké élő példáját adták minden idők ifjúságának. A negyed évszázados nehéz küzdelemben pártunk mellett mindig ott voltak az ifjúkommunisták is. A mai ifjú nemzedék az évfordulón nagy tisztelettel, hálával, megbecsüléssel és jogos büszkeséggel gondol nagyszerű elődjeinkre. Mélyen meghajtjuk zászlóinkat a Kommunista Ifjúsági Mozgalom mártírjai előtt, akik életük árán is hűek maradtak a párthoz, küldetésük igazi eszméjéhez. A változó történelmi körülményekben a legális, vagy illegális ifjúsági szervezetek csak a kommunista ifjak a párt vezetésével tudtak eredményeket elérni. A felszabadulás utáni ifjúsági mozgalmakban is a kommunista fiatalok jelentették a kezdeményező, vezető erőt. Aktív segítőivé váltak a párt által meghirdetett harcnak. A Magyar Kommunista Ifjúsági Mozgalom 1918 december 30-án kezdődött útja szervesen egyet jelent az ellenforradalmi harcban született Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel. Az eltelt közel fél évszázad legfontosabb tanulsága, hogy az ifjúsági szövetség erejének, minden eredményének és sikerének forrása a párt. E történelmi tanulságot napjainkban is legfontosabb vonásnak kell tekinteni és azt, hogy szüntelenül erősítsük a KISZ és az ifjúsági tömegek kapcsolatát. A Kommunista Ifjúsági Szövetség csak akkor teljesíti hivatását, ha összeforr a fiatalok tömegeivel, zászlajára a szocializmus jelszavát írja. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség úgy érkezett el mozgalmunk 46. évfordulójához, hogy több mint 800 ezer fiatalt egyesít soraiban élvezi a fiatalok döntő többségének bizalmát és szeretetét. Kommunista Ifjúsági Szövteségünk a múlt tapasztalatait gyümölcsöztetve újabb forradalmi tettekkel lesz méltó utódja: Lékai, Kilián, Kalich, Ságvári nemzedékének. Abban a korban élünk, amikor valóra válik mindaz, amiért elődeink harcoltak. Patai József N. Ü. KISZ titkár 2 §§§§§ § §§§§§§§§§§§§§§ § §§ § §§§§§§§§§§§§§§§§§$§§§§§§§§§§$ § §§§§§§ § Visszapillantás (2.) ÍRTA: LIZSNYÁNSZKY ANTAL, AZ ACÉLÁRUGYÁR NYUGALMAZOTT FŐMÉRNÖKE Ivitték a gyár alapításától kezdődően gyűjtött és rendszerezett 16 ezer darabból álló rajzgyűjteményt. Ebben a gyár összes gépeiről, kemencéiről és egyéb berendezéseiről, épületeiről, szerszámairól, kivitelezési rajzok voltak összegyűjtve. Ennek az értéke gyári szempontból alig felbecsülhető. A teljesen leszerelt és hidegre állított gyár szomorú képet tárt a telep lakói elé. A termelés ütemétől mindig hangos üzem, teljesen néma volt. A decemberi hó megülte a gyár tetőit, amire még példa nem volt gyár alapításától. A kémények füstjétől nem a szennyeződött a leesett hó és a gyári gőzkürt sem jelezte az időt. A völgy idegfeszítő csendességét távoli ágyúdörejek szakították meg, és éjjelenként, nagy terheket vivő szovjet repülőgépek dübörgése volt hallható, amelyek Jugoszlávia felé haladtak utánpótlással. A gyár leszerelésével a bomtás 70 százalékos lett, és a számított értékelés alapján az anyagi kár 20 millió aranypengő volt. Ehhez értelemszerűen hozzá kell venni azt a termelési kiesést, amely teljes három hónapig tartott, és az utána következő csonka termelésű hónapokat a részleges, lassú beindulás után. Ezeket mind számításba véve, az említett 20 millió aranypengőnek a többszöröse volt a károsodás, amely a gyárat és azon keresztül a népgazdaságot érte. A katonai hatóságok a gyári berendezésekkel együtt, a gyár dolgozóit is számbavették, és elvonulási parancsot adtak ki, amely minden dolgozóra vonatkozott. Kivételt képeztek azok az idősebbek, akiket külön engedéllyel rendfenntartási és tűzoltási céllal hagytak itthon. Fedett tehervagonok hosszú sora indult ki gyárunkból a dolgozókkal. Ki egyedül, ki családjával, az előre nem látható ködös bizonytalanság felé, mikor az elvonulókkal egy-egy szerelvény kifutott gyárunkból, mi itthonmaradottak úgy éreztük, hogy a gyár életéből ismét egy darabot vitt el a vonat, amely úgy hozzátartozott a gyárhoz, mint Salgó vára a táj egységéhez. Szomorú volt látni azokat az idősebb szakmunkásokat, akiket a fiatalság, a család és a munkakereset kötött a gyárhoz, hogy a tehervagonból kihajolva, a gyári talajra hullatták a megindult könnyeket. Hogy ők mit gondoltak, nem tudhattuk. Mi szívünkből sajnáltuk hogy az a vad kényszer elszakított akikkel évtizedeken át bennünket egymástól békességben, megértéssel egymást segítve dolgoztunk. Keserű csalódások és megpróbáltatások után soksok hónapok elteltével kerültek ismét haza, a lassú ütemben újraépülő, és kis részben üzemben lévő gyárunkhoz. Voltak olyanok is, akiket nem láthattunk viszont, akik a sok megpróbáltatást nem élték túl. Ezek volt munkatársaink idegen földben nyugoszanak jeltelen sírban. A folytonos légiriadók nagyon megviselték a telep itthon maradt népét. A harci cselekmények zaja egyre fokozódott. Az eddig ártatlannak látszó légitevékenység következtében telepünkre hullott bombák, súlyos testi csonkulást és egy halálesetet okoztak. Több bombát kapott a salakhegyünk, ahol kár nem keletkezett , de annak környékén, a mai Béke-telep egyik szabadban lévő lakóját súlyos karsérülés érte. A borpince melletti lakóház egy részét a bombahatás szétrombolta, és a házban lévő idős nénit, a légnyomás megölte. Igen nagy volt a pánik az egész telepen, az idegesség határt nem ismerő megnyilatkozásaiban mutatkozott. A családok az óvóhelyekre vonultak és mint barlanglakók éjjel-nappal ott tartózkodtak. A harci cselekmények felerősödött zajában, december végi esti szürkületben érte el gyártelepünket a fasiszta utóvéd robbantó osztaga. Miután a vízválasztói erőműben és a salgói kapu melletti híd és telepi vízvezeték hálózatot felrobbantották, a gyári hő- és villamos műveknél akarták folytatni barbár munkájukat. z itthon maradt kis létszámú műszaki vezetők megtévesztő információi mentették meg a kazán, gázgenerátor és villamos erőközpontot, a vandál pusztítástól. A megtévesztő tájékoztató után a robbantó osztag parancsnokában nem csillapodott a barbarizmus. A tengelyeszterga épülete volt a legközelebb, így annak egy része esett áldozatul. A robbantástól négy esztergapad tönkrement, és az épület tetőzete tüzet fogott. Az itthon maradt tűzoltó részleg a tetőzet egészére átterjedt volna. Az azóta elhúnyt Olaj Géza munkatársunk a tűzoltásból derekasan kivette a részét, aki mint régi tűzoltó vezette az oltási munkát. Azok a műszakiak, akiknek félrevezető tájékoztatói alapján sikerült a hő és a villamos erőközpontot megmenteni a rombolástól, nem volt nyugodt percük. Még az éjfeleket sem töltötték otthonukban, tani kellett egy ellenőrzésről, amellett tartom ti a hamis tájékoztatást, amiért kellett volna fizetni. Az itthoni, már hetek óta laktak az óvóhely, életük ott volt biztonságban. öt hete nem volt világító,, s a napokban már igén akadt. A hiányos étk óvóhelyek gyérvilágítói sem elkeserítő hangulatot idéztek elős sötét óvóhelyeken. A lemondó jég sötétségét 1944 december 25-érről érkező szovjet hadak hozták a felszabadulást, a világosságot. A f elhagyták az óvóhelyek sötétségéthatatlanul párás légkörét, s a vi igyekeztek. A családok elfoglalták lakásokat. A lakótelep életét a sí életformát kezdte felvenni, már a harci cselekmények ezt megeng ha a tűzőrségi- és aknatevékenységúlt el, a géppuskák kattogását lehetett, a telep lakossága mégis szabadban lévő veszélyt választ, az óvóhelyek sötétségét. (Folytatása köv