Tarjáni Acél, 1969 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1969-11-21 / 47. szám

2 TARJANI A C S L Jó gazda módján elemezték két és fél év munkáját oldalról) (Folytatás az 1. KISZ-titkár a jelenlevők fi­gyelmét, hogy az új KISZ-bi­­zottság egyik elsőrendű felada­ta kell, hogy legyen az FMKT konkrét feladatokkal való el­látása. Elismeréssel illette a ková­csoló gyárrészlegnél működő FMKT csoportot, ahol a fiatal mérnökök és technikusok jó munkakapcsolatokat alakítot­tak ki a gazdasági vezetéssel, és aktív tevékenységükkel hoz­zájárultak a gyárészleg jó eredményének eléréséhez. A termelést segítő tevékeny­ség nem kevésbé fontos terü­lete az üzemben folyó újítási mozgalom is. A benyújtott újítások 25—30 százalékát fiatalok javaslata képezi, sőt a több üzemnél ettől is nagyobb az arány. Hiányosság csupán az, hogy nem összpontosítjuk erőinket az üzemek előtt álló legfontosabb újítási feladatok megvalósítására. Végül a ter­melést segítő tevékenység ke­retében méltatta a fiatalok társadalmi munkaakciókba va­ló részvételét. Az elmúlt két év során az alapszervezetek fiataljai közel 400 tonna hul­ladékot gyűjtöttek. A külön­böző brigádokban és az alap­­szervezeteknél mintegy 15 ezer társadalmi munkaórát teljesí­tették az ifjúmunkások. Meg­állapította, hogy a termelést segítő társadalmi tevékenység ha számokban nem is, de tar­talmát tekintve fejlődést ho­zott az elmúlt két évben. Egyéni és közérdek A termelést segítő tevé­kenység után foglalkozott a fiatalok eszmei, politikai neve­lésével. Megállapította: mind többen ismerik fel azt a tényt, hogy az egyéni érdek szoro­san összefügg a közösség ér­dekeivel és az egyén boldogu­lása csak a szocialista társa­dalmon keresztül valósulhat meg. A fiatalok eszmei, poli­tikai arculatának alakulására jelentős hatást gyakorol pár­tunk következetes politikája. Munkásfiataljaink áldozatvál­lalását a szocializmus ügye iránt érzett felelősséget példa­képül állíthatjuk más ifjúsági rétegek elé is. Ezek után ele­mezte a fiataloknál fellelhető hiányosságokat, majd az okta­tásban való részvételről adott számot. Megállapította, hogy­ha nem is a KISZ szemináriu­mokon, de a politikai oktatá­sokon nő a résztvevő fiatalok száma. Így 1967—68-ban 484 1968—69-ben pedig 504 fiatal vett részt a különböző oktatá­si csoportokban. Több magyarázatot! Kitért arra is, hogy az alap­­szervezetek taggyűlésein nem foglalkoznak megfelelően a po­litikai kérdések magyarázatá­val. Ezt a jövőben bátrabban előtérbe kell helyezni az agi­táció és a politika fegyverével A hazafias nevelőmunka so­rán többet kell agitálni a név­adók a hősök nagyszerű cse­lekedeteivel. Éreztetni kell fi­ataljainkkal, hogy a szocialis­ta haza védelme mindenkinek hazafias kötelessége. A jövő­ben a nevelőmunka hatéko­nyabbá tétele érdekében ma­gasabb mércét kell állítani. A továbbiakban méltatta Pa­tai elvtárs a szervezet kultu­­rális tevékenységét. Itt meg­említette, hogy ezt az ügyet jól szolgálta a különböző év­fordulók tiszteletére indított szellemi vetélkedő pályázat, melyeknek célja az volt, hogy a fiatalok gyarapodjanak álta­lános műveltségben és mind­jobban megismerjék a párt és a kommunista ifjúsági mozga­lom kiemelkedő alakjait. Az általános műveltség és a kul­turáltabb szórakozás tovább­fejlesztéséhez jelentős segítsé­get nyújtott a 44 órás munka­idő bevezetése — mondotta. Alapszervezeteink önállóan vagy közösen, különböző autó­buszkirándulásokat gyalogtú­rákat rendeztek hazánk távoli vidékeire. A kirándulásokat játékkal, szellemi vetélkedővel kötötték össze. 1967-ben és 1969-ben Csehszlovákiában és az NDK-ban is kellemes na­pokat töltöttek üzemünk fia­taljai. A kulturális tevékeny­ség fekete pontjaként említet­te meg a KISZ-klub gyér lá­togatottságát. A jövőben ezen a téren gyors változásra van s­zükség. Üzemünk fiataljai az elmúlt két évben részt vettek a vá­rosi KISZ-bizottság által ki­írt felszabadulási sportverse­nyeken is. Bekapcsolódtak ki­­szeseink az MHSZ-el közösen indított lóversenyekbe, össze­tett honvédelmi versenyekbe. Lezajlott a Picsoki Gépgyár fiataljaival három sportágban párosverseny, amelyet a mi üzemünk nyert meg. Az emlí­tett rendezvények azt bizo­nyítják, hogy a minőségi spor­ton túl nőtt a fiatalok aránya és sportban való részvétele a tömeges versenyeken. A beszámoló további részé­­­ben foglalkozott Patai elvtárs KISZ VB csoportbizalmiak munkájával, a tevékenysé­gével. Néhány észrevételt tett a tagfelvételi munkával kap­csolatban. kapcsolatban A szervezettséggel megállapította, hogy még sok tennivaló van ezen a területen. Majd szólott a KISZ érdekvédelmi szere­péről. Hangsúlyozta, hogy az alapszervezetek beszámolóiból kitűnt, hogy a gazdasági veze­tés igényli a KISZ-szervezet képviselőjének a véleményét, és a legkülönbözőbb rendezvé­nyekre meg is hívják az alap­szervezetek képviselőit. Erősí­tette a fiatalok érdekvédelmét az időközben megjelent idevo­natkozó kormányrendelet és igazgatói utasítás. Végül elemezte a nagyüzemi pártbizottsággal, a pártalap­­szervezetekkel és a vállalatnál működő különböző tömegszer­vezetekkel folytatott együtt­működést, azok hatékonyságát is. Kérte, hogy a pártvégre­­hajtó­ b­izottság és a pártalap­­szervezeteik a jövőben nyújtsanak segítséget az ellen­is őrző és irányító munkájukkal. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a KISZ-szervezet az ed­diginél is hatékonyabb tevé­kenységet fejtsen ki a fiata­lok körében az eszmei-politi­kai nevelés és a termelést se­gítő munka területén. Vita és választás A beszámolóit követően a küldöttek hozzászólásaikban sok hasznos javaslatot tettek, amelyek alkalmazása minden­képpen elősegíti majd az ifjú­sági szövetség munkájának to­vábbi tökéletesítését. Végül megválasztották a 31 fős KISZ bizottságot, ezen belül a 9 ta­gú vb-t és a 12 küldöttet, akik képviselik üzemünket a városi értekezleten. Távirat váltások külföldi üzemekkel A közelmúltban vállalatunk mozgalmi és gazdasági vezetői több táviratot váltottak kül­földi üzemekkel, így távirat­ban köszöntötték a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója alkalmával a Leningrad­ Acélhengermű kol­lektíváját. Ebben többek kö­zött megjegyezték: „Jól tud­juk, hogy ez a nagy évforduló is jelentős mértékben hozzá­járult a magyar és szovjet nép történelmi barátságának megszilárdításához és elmélyí­téséhez. November elején Csehszlo­vákiából műszaki küldöttség járt üzemünknél. Hazatértük után a Bohumini Hazalmű táv­iratban köszöntötte vállala­­taitunkat és egyben meghív­ták üzemünk párt- és gazda­sági vezetőit, A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tiszteletére rendezendő ünnep­ségre. A táviratban kihangsú­lyozták, hogy az egész Cseh­szlovákia köszönettel tartozik a hős Szovjetuniónak, aki hoz­zájárult Csehszlovákia továb­bi történelmi fejlődésének biz­tosításához. Éppen ezért, mint írják: „Elvárjuk, hogy az Önök küldöttsége — együtt a szovjet, NDK és lengyel kül­döttségekkel — a nálunk tar­tandó ünnepségen részt ve­gyen.” Vállalatunk delegációja ugyan nem tudott az idő rö­vidsége miatt a november 14- én Bohuminben megrendezett ünnepségen részt venni. Éppen ezért választáviratot küldött Antal Gyula vállalatunk igaz­gatója és Tóth Károly a nagy­üzemi pártbizottság titkára. Ebben a következőket olvas­hatjuk: „A szovjet—csehszlo­vák barátság elmélyülését, ün­nepi rendezvénysorozatukat szívünk teljes melegével kö­szöntjük. Az Önök hőseit, ki­ket mi épp úgy a szívünkbe őrizzük, mint ahogyan népünk szeretettel emlékezik a szovjet nép nagy fiaira... Majd így folytatódik: kollektívájuk min­den tagjának további munka­sikereket, személyes életükben pedig sok boldogságot és sze­rencsét kívánunk. Készülődés az évfordulókra • Vállalatunk MSZBT elnök­sége az elmúlt napok­ban ülést tartott. A megbeszélé­sen jelen volt Kiss Imre elv­­társ is, a megyei MSZBT el­nök. Ez alkalommal igen sok szó eset­t a város és hazánk felszabadulásának 215­. évfor­dulójára való előkészületek­ről. Megbeszélték továbbá a jövő évben sorra kerülő centenáriumi évforduló lenini népségsorozat programját ün­is. A nagyüzemi elnökség olyan határozatot hozott, hogy az elmúlt jól bevált és egyre időszakban fejlődő előadásos és képes propagan­dát mégin­kább kiterjeszti az említett évfordulók tiszteleté­re. Három éves .­Terv-matematikai * iskola A Közgazdasági Tudomá­nyos Egyetem létrehozott egy salgótarjáni tagozatot „Terv, matematikai” szakon. A ta­gozat hároméves, hetenként egy lalkal­oimmal tartandó előadással, illetve konzu­ltá­­cióiva­l. A sza­kterrvek szerint a számítógépekkel való mun­káihoz biztosít végzettséget és a későbbi évek folyamán nagy jelentősége lesz a vál­lalatnál. A vállalat vezetősége részvételre nyolc­­ mérnö­­­köt javasolt. Művelődés, szórakozás FILM. November 22-én és 23-án este 6 órakor bemuta­tásb­a kerül a „Szarejevi me­rénylet” című színes jugosz­láv játékfilm, 24-én és 25-én este 6 óra­kor kerül levetí­­tésre „Az idő ablakai” című színes magyar tudományos fantasztikus film­. BÁL. November 22-én este 8 órától regigei 4 óráig „Ka­­talin”-sbál lesz a művelődési központban. Zenét az arany­­diplomás Sinus , tánczenekar szolgáltatja. Belépődíj: 10 fo­rint. KIÁLLÍTÁS: Az új klub­Forradalom hatása a német munkásosztályra” címmel, bemutatja továbbá Marx életét és munkásságát is. 1969. november 21. Szocialista brigádok A gőgről A szocialista brigádokkal folytatott kérdés-felelet játék minden bizonnyal sokunkat meggyőzött arról, hogy a szo­cialista ember jellemének tel­jes kiformálásáig sok még a tennivaló, személyi és társa­dalmi vonatkozásokban is. S ha az ember ezt belátja ak­kor máris megtette az első legfontosabb lépést, a szocia­­lista emberré válás útján. Mert­ azt a szellemi és erköl­csi felfordulást, amit a kapi­talista légkör örökségül ránk­hagyott társadalmunk nagy ré­sze bizony még magában hor­dozza. Van aki már eddig is tudatosan küszködött és ha­dakozott önmagával. A meg­tisztult gondolat közelebb visz a felismeréshez, és segítsé­günkre lehet a szocialista em­bertől távol eső kispolgári er­kölcsök elleni következetes harcban. Nézzük csak meg közelebb­ről, s tegyük vizsgálat tárgyá­vá most a gőgöt. Az egymással történő érintkezések során saj­nos még találkozhatunk ilyen jelenséggel is. Az értelmező szótár szerint a gőg, mások bántó lenézésében, megvetésé­ben megnyilatkozó önteltség, erősen kifejeződő elbizakodott önhittség. Hallunk buta gőg­ről, faji gőgről, ostoba gőgről, sértő gőgről és úri gőgről is. Ezen kívül találkozhatunk a gőggel még számos megfogal­mazásban, de a gőg egyetlen jelzője sem kapcsolható a szo­cialista ember fogalma mellé. A gőg minden kétséget ki­zárva negatív erkölcsi tulaj­donság. Érdemes sorra venni a megnyilvánulási formáit is: mások tudását és tapasztala­tait lekicsinylő magatartás; más népek vagy kisebb-na­­gyobb embercsoportok kultu­rális értékeinek lenézése; ha­mis megalapozatlan büszkeség; a kiváltságosság tévhitéből származó magatartás, elbizako­dottság; az elért eredmények­kel való önáltató megelégedés; a saját sikerek és érdemek túl­­magasztalása; a saját képessé­­ gele­ geknek, lehetőségeknek és jo­goknak a kivételezettség kép­zetén alapuló felnagyítása. Szóval ezek és még ki tudja hány más jellemző tarkítja a gőgös ember magatartását. Néhány szó a melegágyá­ról: a gőg tulajdonképpen tör­ténetileg a társadalmi egyen­lőtlenségnek az osztályok, nem­zetek és kultúrák ellentétének tükröződéseként jelentkezett a kizsákmányoló társadalomban. A szocialista társadalomban ez a tulajdonság természetesen a múlt káros csökevényei közé tartozik. A gőg rendszerint összefügg azzal, hogy az em­berek tudatosságának és ál­talános kulturáltságának szín­vonala nem felel meg a rájuk háruló feladatok történelmi nagyságának. Lenin többször rámutatott a gőg, de a kom­munista gőg veszélyére is. A szocialista brigádjainkban vannak vezetők is, vezetettek is. Olyanok is vannak közöttük, akik csak majd a közeli vagy a távoli jövőben lesznek veze­tők, ezért hát érdemes elmon­dani Lenin figyelmeztető sza­vait „A kommunistának, ha gazdasági vezető, elsőrendű kö­telessége őrizkedni a folytonos parancsolgatástól. Értenie kell ahhoz, hogy előbb figyelembe vegye azt, amit a tudomány már kidolgozott, előbb meg kell állapítania, hogy a tények már ellenőrizve vannak-e, előbb el kell érnie, hogy kü­lönböző módszerekkel tanul­mányozást azt hol is követtünk el hibát, és csak ennek alap­ján korrigálják ami már meg­történt. Ne viselkedjenek olyan gőgös ember módjára, aki í­gV fogalmaz: „ha akarom jó­váhagyom, ha nem akarom, nem hagyom jóvá”. A gőg bomlasztó hatással van a közösségi életre, nagyon káros lehet társadalmi mére­tekben, és súlyos károkat okozhat a gazdasági tevékeny­ség során is. Ezúttal feltesszük a követ­kező széles érdeklődési körre számottevő kérdésünket: helyiségben egy kiállítás nyílt MI A VÉLEMÉNYÜK A KRITIKÁRÓL a „Nagy Októberi Szocialista ÉS ÖNKRITIKÁRÓL? A rövid válaszokat a bri­gád nevének megjelölésével november 27-én déli 12 óráig kérjük bedobni a Főkapu alatt elhelyezett Tarjáni Acél levél­­­­gyűjtő ládájába. Orosz Béla A­mikor megálltam gépe mellett, a dübörgő lég­kalapácsok világában „a nyolcasnál” talán éppen a kétszázezredik kapát nyújtotta. S hogy a vi­lág melyik tájára kerül ez a kétszázezredik? Ki tudja! Itt­hon is, de négy világrész több mint félszáz országában igényt tartanak a H. N. név­is jegyű kapára. Csak éppen ke­vesen tudják, hogy ki van emögött a H. N. monogram mögött. A kissé hajlott hátú, közép­­termetű, magas homlokú, sző­ke hajú, mindig mosolygós ar­cú Hegedűs Nándor 1947-től nyújtja, formálja az izzó vasat és a különböző idomokból sok olyan nagyszerű terméket ál­lít elő, melyeket a mezőgazda­sági munkálatoknál alkalmaz­nak feketék és sárgák, fehérek és rézbőrűek. Bal karjával széles mozdulat­tal letörölte homlokáról a ve­­rejtékcseppeket. A legfrissebb kapát a nagy csomóba dobta. S ha most együtt lenne a több mint két évtizedes termelés a nagy kupacba, akármilyen raktárba nem is férne el. Közel három évtizede, 1941- ben fiatalon került a kovácso­ló gyárrészleghez. Vidékről járt be. Naponta 22 kilométert tett meg gyalogosan vagy kerék­párral. A várva várt felszaba­dulást követő első napokban ő is fellélegzett és azonnal be­lépett a Magyar Kommunista Párt, valamint a Vasas Szak­szervezet tagjai sorába. Sze­mélye, munkássága 1955-től, amióta szakszervezeti bizalmi, méginkább összeforrott az üzem eredményeivel, örömei­vel, gondjával, bajával. Több tömegszervezetben tevékenyke­dik, de mégis arra a legbüsz­kébb, hogy mint szakszerveze­ti bizalmi sokat tehet az em­berekért. Nem csoda, hiszen itt ebben a funkcióban az élet minden területére kiterjedő kérdésözönnel kell foglalkozni. Éppen ez lelkesíti őt és nap, mint nap a nehéz fizikai mun­kája mellett igen sokat tesz munkatársaiért, a csoportjá­hoz tartozó 20—22 szakszerve­zeti tagjáért. Ritkán teszi le munka köz­ben a tüzes fogót, hiszen ter­melni kell, de a rövid pihenő­ket is felhasználja a legkülön­bözőbb ügyek intézésére. Mint bizalmi előszeretettel foglal­kozik — bár rendkívül nehéz — az úgynevezett „vándor ma­darak kérdésével.” A jelen időszak legfőbb problémája­ként ezt jelöli meg. De fő fel­­adatának tekinti a termelés menetének állandó ellenőrzé­sét, fokozását és a minőség ja­vítását is. Sok esetben a gyár­tási műveletek közben hívja fel munkatársainak figyelmét a negatív jelenségekre. „Az ásó hüvelye rövidebb”, „a kapa­flekk vállban kissé keskeny”. Ilyen megjegyzésekkel ad út­mutatást a fiatalabb­­ és idő­sebb munkatársainak. Minden­ről időben szól, mert saját ügyének érzi az üzem problé­máját. Nincs olyan bérügyi kérdés sem, amelynek intézéséből ki­maradna. Az eltelt 15 év alatt közel száz dolgozó ügyében tett lépéseket, de csak olyano­kért, akik azt munkájukkal ki is érdemelték. Amikor össze­gyűlnek a vörös sarokban, vagy más helyiségben, sok értekez­leten megkérdezik őt a gaz­dasági vezetők: „no Hegedűs, magának mint szakszervezeti bizalminak mi a véleménye?” Szívesen segít, tanácsot ad, éppen ezért nemcsak azok ke­resik fel, akik a csoportjához tartoznak, hanem az üzem minden részéből, így minden napra esik egy-egy esemény, amelyet munkakezdés előtt, vagy után el kell intézni, vagy egyes kérdésekben döntést kell hozni. Az elmúlt években 75 szervezett munkatársának ja­vasolta a segély kiadását. Volt azonban olyan is, aki viselke­désével nem érdemelte me hogy a segély kiutalására ja­vasolja. A művezető, üzem- és gyár részlegvezető, valamint szakszervezeti bizottság ajta­ján másfél évtized alatt min­,­egy 4 ezer 500 esetben kopog­­tatott be. Jóleső érzéssel nyug­­tázza azokat az epizódoka amikor egy-egy csoportbe tagja hazaérkezik az üdülésbe és azok kemény kézszorításai köszönik meg fáradozás. „Nincs ettől nagyobb öröm, hi­szen az ilyen aktusok újab erőt adnak a további mán­kámhoz” — mondotta. Hegedűs Nándor szakszerve­zeti bizalmi szavát hallani U hát segélyezés, bérezés, üdül­tetés, termelési és minőség problémák vitás ügyeiben. A elmúlt másfél évtizedben szakszervezeti munka szint vérévé vált. Emellett igen­is felkészült a bizalmi feladata ellátására. Szabad idejében sű­rűn forgatja a vasas bizari tájékoztatót, de jó alapot adó az a kéthetes bentlakást szakszervezeti iskola is, aki megtanulta mennyire fenti feladat az emberek nevelésé­vel, tudatformálásával va rendszeres foglalkozás. Aztá odahaza esténként vezeti a csoportbizalmi füzetet, ebbe rendszerezi a bizalmi munka eseményeit. A nagyszerű kapakovács és a kiváló szakszervezeti bizal­mi pályafutását ékesen bizo­nyítja a három kiváló dolgozó jelvény, ugyanennyi oklevél és a sok tárgyjutalom. Egyre mégis különösen büszke, amely a legnagyobb örömet jelentette számára: „A mun­kaérdemrend bronz fokozata”, amelyet Kristóf István elvtárs­tól az Országházban vett át. Szívesen beszél arról is, hogy a közelmúltban mint szakszer­vezeti bizalmi jutalomképpen megismerkedett Moszkva, Le­ningrád és Kijev történelmi ne­vezetességeivel. A­z üzem egész kollektívá­ja úgy tekint Hegedűs Nándorra, mint szor­galmas, példamutató dolgozóra és harcos ki­próbált szakszervezeti bizalmira. Hiszen az elmúlt 29 év alatt sok elismerésre méltó cselekedettel vívta ki magá­nak ezt a megbecsülést. Élve­zi a szakszervezeti tagok és a munkatársak bizalmát, amel­­­lyel nem akar visszaélni, mert ezt tartaná a legnagyobb becs­telenségnek. Ott álltunk a nyolcas légka­lapácsnál, amelyet gőzgomo­­lyag vett körül, de Hegedűs Nándornak, a köztiszteletben álló szakszervezeti bizalminak fényes munkásságát ez tudja elhomályosítani. — Csem Bizalmi poszton

Next