Tarjáni Acél, 1971 (21. évfolyam, 1-53. szám)
1971-01-01 / 1. szám
2 TARJANI acél 1970 krónikája A TELJESSÉG IGÉNYÉVEL MÉG CÍMSZAVAKBAN SEM LEHET ÖSSZEFOGLALNI EGY ESEMÉNYDÚS ESZTENDŐ MÉRLEGÉT. NA MÉGIS VÁLLALKOZUNK EGY ILYEN FELADATRA, AZ HIÁNYOSAN A KÖVETKEZŐKET MONDHATJA EL A HÓNAPOK NYELVÉN: Január: Megjelent a szak szervezeti bizottság felhívása; [ 1970 legyen a munkáiverseny éve. Kimondták azt is, hogy a jubileumi esztendőben nagyobb ütemmel kell növelni a termelékenységet, mert csak így várható több nyereségrészesedés. Február: Régi óhaját teljesítették vállalatunknak. Magyar Nemzeti Bank megszavazta a hatalmas rekonstrukcióhoz szükséges félmilliárd forintos összeget. Hatályba lépett a munka- és egészségvédelmi intézkedési terv, amelynek megvalósítására 10 millió forintot tűzött ki a vállalat. Március: A gyár dolgozóinak az eddigi legnagyobb nyereségrészesedést, 7,2 millió forint összeget fizettek ki. Ez a részesedés átlagosan napnak felelt meg. Átfutott gyártógépen a hideghengerműr az ötszázezredik tonna hengerelt szalagacél. Április: Dr. Kocsis József, kohó- és gépipari miniszterhelyettestől ünnepélyes keretek között átvettük a „Kiváló vállalat” címet tanúsító oklevelet. Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából kommunista vasárnapot tartott vállalatuak, több mint ezer részvevővel. Magasugrásban Komka Magdolna világviszonylatban is kiemelkedő teljesítménnyel, 184 cm-rel új magyar csúcsot állított fel. Május: Lapunk, a Tarjáni Acél — a vasasszakszervezet által meghirdetett pályázaton — az üzemi lapok között az első helyre Ugyanekkor ünnepelte került fennállásának 20. évfordulóját. Vállalatunknál járt Virizlai Gyula elvtárs, a SZOT titkára. Az eszmecsere alkalmával sok hasznos tanácsot adott. Június: Üzemünknél ülésezett a vasasszakszervezet kohász bizottsága. A lap szerkesztőségében vita zajlott le, ahol 28 javaslatot terjesztettek be, a készülő ifjúsági törvényhez. Ezért dr. Márkája Imre, az igazságügyminiszter első helyettese levélben tolmácsolta köszönetét. Szabad szombati műszakot tartottunk az árvízkárosultakért, amelynek értéke meghaladta a 300 ezer forintot. Egy rohambrigádunk DEXION-SALGO elemekből két szükséglakást épített Szabolcs- Szatmár megyében, Nagyszekeresen. Július: Egy korábbi üzletszerző út kedvező tapasztalatai nyomán a hideghengermű megkezdte a szálban darabolt termékek gyártását, jugoszláv exportrendelésre. Megépült Zsórifürdőn vállalatunk újabb, harmadik üdülőtelepe. Augusztus: Lezárult 19 pártalapszervezetünknél a választások első szakasza. Kezdetét vette a vita a kongresszusi irányelvek és a módosított szervezeti szabályzat tervezete felett. Szeptember: A dolgozók alkotókedvének kibontakoztatása céljából szeptember 15-én újítási hónap vette kezdetét. Az üzemrészekből félszáz javaslatot nyújtottak be. Testvérmegyénkből, Kemerovóból szovjet pártküldöttség érkezett vállalatunkhoz, Karpenko Mihail Leontevics elvtárs vezetésével. Október: A 19 pártalapszervezetnél megválasztott 130 küldött részvételével október 3-án lezajlott a nagyüzemi pártértekezlet. Megkezdődött a fémfolvonóprogram gyakorlati kivitelezése. A szocialista brigádok munkaverseny keretében teljesítették a vállalt 7,3 millió forintos összeget. November: Az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére kibontakozott munkaverseny novemberre érte el csúcspontját. A hideghengermű felhívása nyomán kongresszusi hónapot tartott vállalatunk. A DEXION-üzem a hónap első felében teljesítette éves értéktervét. A vadászati világkiállításra készülődő megyei társaságok művelődési központunkban rendkívül gazdag anyaggal kiállításon mutatták be vadgazdálkodásunk fejlődését. December: Megrendezték „Ki tud többet a Szovjetunió ról” című vetélkedő városi döntőjét. Fiataljaink derekasan helytálltak. Az első és harmadik helyezést hódították el. Jutalmul egy darab televíziót kaptak. Bemutatás céljából új földrészre, Afrikába elküldtük az első DEXION-szállítmányt. 22,2 A kovácsoló szántóvasgyártó „B” üzemben a szocialista brigád mintegy 120 ezer darab szántóvasat állított elő a baráti Lengyelországnak A tudós szemével MEGISMERNI A VILÁGOT — Miért szeretne az ember kijutni a világűr alsó rétegeibe? — az APN tudósítójának kérdésére Alekszandr Mihajlov akadémikus, szovjet csillagász válaszol. — Ez a kérdés kéit szempontból is vizsgálható. Először is általában az emberiség szempontjából, másodszor pedig a kortkréiten vetít tudomány fejlődése szemszögéből. Az első kérdésre nehezebb válaszolni. Képzeljük el azokat az átalakulásokat, amelyek az ember életében végbemennek, gondoljuk csak el azokat a perspektívákat, amelyek az űrhajózásra várnak. Könnyebb megmondaná, hogy mi történik, mi megy végbe a csillagászatban. Ez a tudományág a 'legutóbbi évekig bizony csak „földhöz ragadva” tanulmányozhatta a külső világot. A csillagászok ezt a külső világot csak a vastag atmoszféra rétegen keresztüli tudták megfigyelni és tanulmányozni, amely nem engedi át a sugarak számos válfaját. Mikor azután az ember kilépett az űrbe, lehetővé vált a kutatás a különféle — gamma-, röntgen-, ibolyántúli- és infravörös sugarak zavaró hatása nélkül. Az asztronómiai kutatások hullámsávjai tehát rendkívül kiszélesedtek. A másik dolog, amit az űrkutatás nyújt , a közvetlen fizikai mérésiek lehetősége bolygóközi térségben. A Veartust és a Marsot ugyan egyelőre még bolygóközi automata-állomások segítségével tanulmányozzuk, de nincs messze az idő, hogy a Holdhoz hasonlóan, erre a két bolygóra is kiszáll, rálép az ember. A holdi kutatásiban még egész sor problémát kell megoldani. Például azt, hogy a láthatatlan részének szerkezete miért különbözik a látható résztől, miért nincs az előbbin annyi tenger, mint a látható részén, miért tagoltabb a láthatatlan rész és miért van ott annyi kráter stb. stb. A geofizikusokat és geológusokat továbbá az is érdekli, hogy Földünkön a földrészek miért mozognak csupán évi néhány milliméteres „sebességgel”? Ezt a mozgásit a hagyományos , csillagászati módszerekkel csak több száz éves távlatiban lehet mérni. A modern technika már lehetővé teszi, hogy megállapítsák a távolságot a Föld bármely pontja és a Hold vagy a műholdak közötti méteres pontossággal, és felfedezzék a földrészek mozgását nem több száz évesi, hanem hároméves időviszonylatban. Egyelőre nem sikerült megállapítani nagy erejű földrengések befolyását a Föld forgására. Ám az új technika külső pontok felhasználásával és a kozmikus háromszögelés segítségével már meg tudja határozni ezeket a kölcsönhatásokat. Felvetődhet a kérdés, hogy az ember miért lép ki a világűrbe? Véleményem szerint a kíváncsiság hajtja. Természetes, hogy a műszerek sokat tehetnek az űrkutatásiban, de a műszer mégis csak műszer és tevékenysége korlátozott. Nem tudják érzékelni azt, amit csak az ember érzékelhet. A világűrben megfelelő tapasztalatokat csak az űrhajós szerezhet, aki egyben tudós is. Az ember kilép a külső világba, s látja azokat a határokat, amelyeket le kell küzdenie. És műszereket gyárt, amelyek segítik. Ebben foglalhatnám össze az ember önök törekvését, hogy megismerje a természet és a környezet törvényeit. Az űrkutatás komoly eszköz a természeti kutatáshoz. Az nyeiket azonban okosan eredte kell alkalmazni és csak békés célok szolgálatába szabad állítani. Szorgalmazzák az exporttételek kiszállítását Néhány héttel korábban sok gondot okozott egy-egy exporttétel kiszállítása. Ezt részben a szükséges okmányhiány gátolta, másrészt pedig a szállítási korlátozások. Az utóbbi napokban vállalatunk hideghengerműi exportfelelőséhez egyre több szalagacél kiszállítására érkezett okmány. Ennek megfelelően megkezdték egyes nagyobb tételek raktárról való elküldését. Emellett azonban hideghengerműnél több sürgetett, illetve 1971 első negyedéves rendelésre is eszközöltek gyártást. Libanon a korábban megrendelt narancsláda-csomagolószalagból újabb 25 tonnát igényelt. Jövő év első negyedévi tételeire gyártanak már több országnak, így Iraknak, Indiának és Finnországnak. Ezek között a tételek között találunk csomagolószalagokat és kerékpárabroncs gyártásához szükséges szalagokat. Dolgoznak már a hengerműben a re’dőnyrugó gyártásának előkészítésén is. Ez a cikk jövőre új termékként, Egyiptomban kerül majd piacra. Könyvajánlatunk Galgóczi Erzsébet: NÁDTETŐS SZOCIALIZMUS Az írónő 1953-tól napjainkig írt riportjainak gyűjteménye a magyar falu fejlődésének szinte hiánytalan krónikája. „A riport, a szociogizáfia — számomra — egy izgalmas bűnügy nyomozásához hasonlít, azzal a különbséggel, hogy itt sohasem lehet eljutni a nyomozás végére, mert addigia valóság megint továbbáll” — vallja az írónő. 1971. január 1 Jó alapja lesz a hatékonyabb gazdálkodásnak érföldkőhöz érkeztünk. Az új esztendő első munkanapjával bevezetjük vállalatunknál a Dolgozz Hibátlanul Mindez olyan egyszerűnek munkarendszert tűnik, pedig mennyi gond, fejtörés, munka előzte meg, amíg idáig is elérkeztünk. S mennyi még a tennivaló, hogy majdan elmondhassuk, lelkiismeretes, becsületes munkát végeztünk, számításaink szerint vált be a hibátlan munkarendszer. Fél év telt el készülődéssel. Sok ez az idő, azonban most mégis úgy tűnik, nagyon kevés volt ahhoz hogy elmondhassuk, mindent maradéktalanul sikerül megtenni a hibátlan munkarendszer bevezetése érdekében. Bizonyos, hogy az eltelt fél évet jól használta ki a DH Intéző Bizottság. Elkészült a hibaforrások felmérése, összeállították a hibakatasztert. Csaknem félezer olyan hibaforrást tártak fel a feladattal megbízott szakcsoportok, amelyek közül bármelyik megszüntetése azonnal kívánatos a jövedelmezőbb gazdálkodás érdekében. Az anyagi lehetőségek azonban befolyásolják a döntéseket, éppen ezért a DH Intéző Bizottság megfontolt tárgyilagossággal vizsgálta meg a hibakatasztert, s kezdetként valamivel több mint száz hibaforrás megszüntetését hagyta jóvá. A Dolgozz Hibátlanul munkarendszer bevezetése nagy lehetőség munkánk magasabb színvonalon történő folytatására, s jó alapja lehet a hatékonyabb vállalati gazdálkodásnak. Megvalósítása jelentős anyagi ráfordítással is jár, hiszen műszaki fejlesztés nélkül nehéz lenne elképzelni egy eddiginél fejlettebb munkarendszert. Ugyanakkor nagy az erkölcsi felelősség. Eddig sem volt mindegy, hogyan alkalmaztuk a technológiát, milyen hatékonyan „működött” a munkaszervezet, milyen hozzáértéssel bántunk a gépekkel. Ezután minden területen még nagyobb felelősségre, lelkiismeretesebb munkára lesz szükség. Egy emelkedettebb műszaki, szakmai becsvágyra, amely belső hajtóerőként fokozhatja, gyarapíthatja a szakismereteket, a korszerűbb technológiák, munkafogások elsajátítását. Habár a hibátlan munkarendszert — a tervek szerint — csak fokozatosan vezetjük be a vállalatnál, célkitűzéseinek megvalósítása iránt mindenkinek felelősséget kell éreznie. Mindenkinek kötelessége segíteni e munkarendszer kibontakoztatását és az egész vállalatra történő kiterjesztését. Jövő évi gazdálkodási feladatainkat, távlati elképzeléseinket csak így oldhatjuk meg hatékonyan. M Boldogság, 1970 Mi az, ami az embert boldoggá teheti? Milyen sokan keresik erre a kérdésre a választ. S mily nehéz a választ megtalálni. Reménytelen dolog azt hinni, hogy lehetséges valami egyetemes, általános, mindenkit egyformán boldoggá tevő receptet találnunk. Ami az egyiknek boldogságot jelent, az a másiknak szenvedés, pokol lehet. Különbözőek az emberek, s különböző az elképzelésük is a boldogságról. Marcus Aurelius, egyik római császár ezt jegyezte le a boldogságról a történelmi időben: „A boldogság nem egyéb, mint a szellem, tökéletessége, vagyis az értelem épsége.” Mai felfogásunk szerint is megközelítjük az egykori római császár vélekedését. A ma embere azonban csak úgy érezheti magát boldognak, ha más is boldog, s nemcsak a saját maga, hanem a mások boldogságáért is küzdhet. Erről az örök témáról kérdeztünk meg néhány embert, határozzák meg, hogy szerintük mi a boldogság, s a búcsúzó óévben boldognak érezték-e magukat. Bagyinszki Zoltán dekorációs festő: „Boldogság? Ne nevessenek kit, én a mumikát tartom a boldogság lényegének. Éppen ezért 1970-ben nekem boldogságot jelentett, hogy sok színes munkát kaptam. Részt vehettem a mezőgazdasági kiállítás, a HUNGAROCORR és a vadászati kiállítás elkészítéséiben.” Bambuk László elektroműszerész: „A családi harmóniát, a békés életet vélem a boldogság lényegének. E tekintetbeni én az egész évben, folyamatosan boldognak éreztem magam. Budai László műszaki fejlesztő: „összetett fogalom a boldogság, s megítélésem szerint embere válogatja, kinek mit jelent. Van olyan is, aki egy kiadós ebéd után érzi a boldogságot. Ne tűnjön szerénytelenségnek, ha én a természetben érzem boldognak magam. S ebben az évben sok szép túrán vettem részt.” Krenács Rezső műszaki vezető: „A boldogság nagy fogalom. Ezt a fogalmat egy-két témára leszűkíteni nem lenne helyes. Szerintem boldog az az ember, aki a mi társadalmunkban megtalálta a helyét. Aki a nagy közösségben tud örülni az eredményeinknek és tud ezekért harcolni. A nagy társadalmi mellett nyilvánvalóan örömök lényeges az egyéni boldogság. Úgy érzem boldog az az ember, aki akar is boldog lenni. Magamra vonatkoztatva két dolgot emelek ki: a lányom szalagavatóján éreztem nagy boldogságot, amikor belémkapott a felismerés, felnőtt lett a kislány. S egy nyári utat követően voltam boldog, mert el tud képzelni nagyobb boldogságot, mint megúszni egyhetes autókirándulást defekt nélkül? Eisenbart Pál acélöntő: „Szerintem boldogság, ha megvan az ember testi-lelki nyugalma, kiegyensúlyozott az élete, anyagi biztonsága. Nekem az idén azonban az volt legboldogabb pillanatom, amikor megkezdődött az acélöntödei rekonstrukció.” Nagy Mária gépírónő: „Mi a boldogság? Az egészség, a jó hangulat, a sikerek. Én akkor éreztem magam a legboldogabbnak, amikor eredményesen levizsgáztam a gyors- és gépíróiskola elsőéves anyagából. Lilinger Béla szaki munkástanuló: „Boldogság, ha az ember életének van célja, ha megértik a szülei, barátai, munkatársai és segítik a munkájában. Én boldognak érzem magam. De érzem, otthoni munkámm kielégítettem szüleim elvál sait, s az érettségi után olya helyre kerültem dolgoz amit életcélomnak választotaim. S ha még sikerül eredményes szakvizsgát is tenem...” Molnár Béláné a nőbizottság titkára: „Bármennyire is sokok a boldogság tárgyköre, szintem a béke a legmély tartalma a boldogságnak, boldogság ért az idén, s minden elégedett nő, mit mosolygós idős arc boldogot jelentett. S boldogság, hogy a gyermekeim töreki jól tanulnak. Kell ennél egy anyának?” Óvári Éva kartondoboz-készítő: „Az a boldogság, ha bőség van a családban, a amur helyen, a világon minden Úgy érzem akkor minden fekvő ember megtalálhatj, saját maga egyéni boldogsí is. Boldog voltam-e? Sokében úgy éreztem az idén hogy boldog vagyok. Ha azért, mert mindenem volt, amit szerettem volna. Simon József Komarov brigádtag. „Sok mindent lehet boldognak nevezni. Az egészet, a jó családi munkasikereket, a életet, megszolált dicséretet, s talán néha pénzt is. Én boldognak érzem, magam. A családban, a mukahelyUtam meg kollektívában talán boldogságom. Kiegyensúlyozottan élemmegértő, becsületes munkatársak között dolgozom, olyan városban éleik, ah< megbecsülés vesz körül. Én igyekszem úgy élni és dolgozni, ahogy ezt tőlem elvárja s ez tesz boldoggá.” Lám, mindenki maga tud a legjobban, hogy mi is ki valójában, vagy mit szeret az ő igazi boldogságához. Pádár André