Tarjáni Acél, 1977 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1977-10-21 / 42. szám

1977. október 21. ■ ■ M­EGDICSÉRJÜK Megdicsérjük a hideghengerműben a 20 henge­res brigádból Tóth Pál 7. csoportját, mert a hét fo­lyamán munkaidőn túl 4 baleseti veszélyforrást szün­tettek meg, s ezzel elősegítették a biztonságosabb termelést. A kovácsoló és öntöde gyárrészlegben dicséretet érdemel a vasöntödei Pál István 4. formázó és öntő csoportvezető, aki csoportjával az előmelegítő retor­­tákat jó munkaszervezéssel, határidőre és jó minőség­ben készítette el. A huzalma gyárrészlegben megdicsérjük a kö­vetkező dolgozókat, akik a nehéz munkakörülmények mellett is 100 százalék feletti teljesítményt értek el: Bolla Balázs, Tőzsér László és Gordos István drót­húzók, valamint Varga János 11., Osgyáni Sándor és Hegedűs Tibor szerverők. P­cséretet érdemel a kisterenyei gyáregységben, a RECK üzemben dolgozó Surányi István hegesztő, mert az összekötőelemek gyártásában 112 százalékos telje­sítményt ért el és a minőségi követelményeknek is jól megfelelt. m H ELMARASZTALJUK Elmarasztaljuk a kovácsoló és öntöde gyárrész­legben Botos Gézát, aki több esetben megsértette a munkafegyelmet, mivel a munkaidőt később kezdi és előbb fejezi be. Rossz példamutatásával hátráltatja a termelést. Megrójuk a hatalomban Balla Sándor dróthúzós dolgozót, aki október 6-án és 7-én igazolatlanul hi­ányzott.­­ Elmarasztaljuk a kisterenyei gyáregységben a RECK-üzemben dolgozó Lakatos Kálmán hegesztőt, aki a „C” 120x380-as összekötők hegesztésénél 32 da­rab selejtet gyártott. l'ARJÁNI ACÉL A villamos központ „Pesti Barnabás” KISZ-alapszervezet fiataljai közel egy esztendeje folytatnak gyűjtőmunkát ab­ból a célból, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójára kiállí­tást rendezzenek. A gyűjtő­munkában segítséget kaptak a fiatalok a „Nógrádi Sándor” beruházó, a „Petőfi Sándor” darujavító, továbbá az „Eötvös Lóránd” műszerész szocialista brigádoktól. A fiatalok által összegyűjtött kiállítási anyag betekintést nyújt a Szovjetunió politikai, gazdasági, tudományos, mű­vészeti életébe. A látogató megismerheti továbbá a szo­cialista országok pénzérméit és hazánk történelmi kapcso­latait a Szovjetunióval. A kiállítással a Pesti Bar­nabás KISZ-alapszervezet­ tagjai szeretnének emléket ál­lítani a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalomnak. A ta­nulságos bemutató megnyitója a villamos központi vörössarok­ban október 24-én 14 órakor lesz. A kiállítás november 4- ig tekinthető meg, reggel 8—9, valamint naponta 14—15 óráig. Mint megtudtuk, a gazdag anyagot bemutató kiállítás­sal több iskola, így a zagyva­rónai, valamint a Malinovszkij úti Általános Iskola tanulóit is megismertetik. Gyümölcsöző együttműködés Időszerű műszaki-tudományos kérdéseket vitattak meg A magyar—jugoszláv gaz­dasági/műszaki és tudomá­nyos együttműködés kereté­ben 1975-ben a jugoszláv— magyar vaskohászati munka­­csoport javaslatára kapcsolat kezdődött a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek és az RMK Zenica Bihacsi gyár között. Ez a kapcsolat gyümölcsö­zően kezd kibontakozni, amit az is bizonyít, hogy 1977—80- ra műszaki—tudományos együttműködési munkaterv­ben határozták meg a teen­dőket. Ennek az a lényege, hogy két hasonló termékeket gyár­a­tó vállalat között rendszeres konzultációk alakuljanak ki a kölcsönösen hasznosítható mű­szaki dokumentációk cseréjé­re, illetve a közvetlen ter­mékcserére. A napokban Beszlacs Szte­­vo, a bihacsi gyár igazgatójá­nak vezetésével négytagú szakember-delegáció járt vál­lalatunknál, hogy az együtt­működésből adódó időszerű kérdésekben tárgyalásokat folytasson vállalatunk szak­embereivel. A tárgyalások befejeztével felkértük Besz­lacs Sztevot és Kozma Gyula gazdasági igazgatót, hogy vá­laszoljanak kérdéseinkre. — Milyen konkrét céllal ült tárgyalóasz­talhoz és milyen benyo­másokat szerzett a tár­­­gyalások során? Beszlacs Sztevo: — Minde­nekelőtt nagyon jólesett a szí­vélyes fogadtatás és a minket körülvevő figyelem. Célunk volt a műszaki-technikai fej­lődést tanulmányozni, s a köl­csönös érdeklődés alapján ala­kítani együttműködésünket. Úgy érzem, hogy a kohászati üzemek vezetői, szakemberei részéről reményekre jogosító készséget tapasztaltam e te­kintetben. Kozma Gyula: — Ez a ta­lálkozó immár a harmadik a kapcsolatok felvétele óta. Mind az eddigi, mind a mos­tani megbeszélések alapján mondhatom, hogy pozitív az előrehaladás. Delegációink kölcsönösen találtak olyan műszaki-technikai, termelési megoldásokat, amelyeket üze­meinkben alkalmazhatunk. — Milyen perspektí­vát lát az együttműkö­désben? Beszlacs Sztevo: — Vállala­tunk huzalfeldolgozó üzem, de érdeklődünk a hideghenger­lés, különösen a keskenysza­­lagok gyártástechnológiája iránt és üzemszervezési kér­dések iránt is. A minket ér­deklő műszaki-technikai kér­désekre választ kaptunk, s jó lehetőségeket látok a későbbi közvetlen termékcserére is. Kozma Gyula: — Meggyő­ződésem, hogy a műszaki­technikai dokumentációk köl­csönös cseréje mellett lehető­ség nyílik előrehaladást elér­ni a gyártásszakosításban és az árucserében is. Éppen ezért kölcsönösen kezdeményezzük országaink külkereskedelmi vállalatainál a termékek cse­réjének lebonyolítását. — Hogyan ítéli meg a tárgyalások eredmé­nyességét? Beszlacs Sztevo: — A köl­csönös törekvésekben egyetér­tésre jutottunk, s ez jó alapot szolgáltat az együttműködés további bővítésére. Kozma Gyula: — Partnere­inket, — akiket a vállalat éle­téről, szociális és kulturális helyzetéről is tájékoztat­tunk — megelégedésre infor­máltuk az őket érdeklő kér­désekben és mi magunk is elégedettek vagyunk jugo­szláv barátaink együttműkö­dési szándékának megnyilvá­nulásaival. Hétfőtől nyll. nógrádi műszaki hónap megtekinthető tiz energetikai helyzetről tárgyalt az ETE A VII. nógrádi műszaki hónap keretében az Energia­gazdálkodási Tudományos Egyesület Nógrád megyei cso­portja szervezésében kedden délelőtt a Kohász Művelődési Központban előadás zajlott le. E fórumon dr. Varga Sán­dor, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság energiara­­cionálási és fogyasztói kapcsolatok osztályvezetője tolmá­csolásában „A magyar energetika jelenlegi helyzete és­­ perspektívái a KGST-integráció keretében” című előadás takarékosabban hangzott el. Kellő alapossággal Az előadó bevezetőjében kellő alapossággal áttekintet­te hogyan jutottunk el ener­giafelhasználásunkkal a mai szintig. Hangoztatta, hogy ezt az óriási fejlődést több perióduson át értük el, első­sorban a Szovjetunió jelen­tős támogatásával, valamint a KGST-országok segítség­­nyújtásával. Különösen az el­múlt 15 esztendőben követ­kezett be nagy változás a hazai energiatermelés, -fel­­használás területén. Ugrás­szerűen megnövekedett a kő­olajtermelés, -feldolgozás, a földgáz alkalmazása, de az energiafogyasztás is. Ebben az időszakban a Szovjetunió segítségével egész sor üzem létesült — kő­olaj-finomítók, hőerőművek stb. —, amelyek mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy napjainkban az importtal együtt több mint 11,5 millió tonna olajféleséget haszná­lunk fel gyárak, berendezések üzemeltetésére, sére, gépkocsik, lakások fűté­siesel-mozdonyok autóbuszok, és szá­mos egyéb eszközök hajtásá­ra. A Barátság I—II. kőolaj­­vezeték, a Testvériség föld­gázvezeték-rendszer és a kö­zös erővel megépített elektro­mos villamos vezeték mind­mind hozzájárul eredménye­ink növeléséhez. Az ipari ter­melés évi 6 százalékos emel­kedése az épülő mind kor­szerűbb gyárak, vállalatok­ üzemeltetése, a cementipar nagyütemű fejlesztése, a meg­annyi létesítmény és új la­kás, valamint a művelődési intézmények üzemeltetése, fűtése minden eddiginél több energiát követel. Éppen ezért dr. Varga Sándor felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy már a létesítmények tervezé­sénél is nagy gondot kell for­dítani az energiatakarékos­ságra. Jelentős változás Az előadó szólt arról is, hogy az 1970-es évtől ener­giagazdálkodásunkban jelen­tős változás állt be. Ezt első­sorban a hazai földgáztelepek kiaknázásának lehetősége, va­lamint a Szovjetunióból ér­kező földgáz váltotta ki. Idő­közben előfordult, hogy a KGST-integráció sem tudta kielégíteni olajigényünket, ilyen esetekben a fejlődő or­szágokkal építettünk ki ke­reskedelmi kapcsolatokat. Ez a kereskedelmi forma ugyan­csak hozzájárult a nemzeti jövedelem kedvező alakulásá­hoz. A jövőben a hazánkban megépülő paksi atomerőmű jelent majd változást energe­tikai helyzetünkben, no továbbfejlesztik a kőolaj meg ha­zai feldolgozását, melynek bá­zisa Leninváros lesz. Komárom megyében állami hozzájárulással bányát nyit­nak majd, s más üzemek is létesülnek, jelentős ame­lyek az alumíniumipar, a vegyipar szolgálatában áll­nak. Dr. Varga Sándor utalt arra is, hogy az MSZMP 1968-ban megfogalmazott energiagazdálkodással kap­csolatos politikája ma is érvé­nyes, azt kell követnünk. A tanulságos előadásban azt is kiemelte a szakember, hogy a mai igényeknek meg­felelő fogyasztást kell kialakítani az struktúrát energia­­hordozókból. Ez azonban egy­általán nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk az energiával történő célszerű gazdálkodást. Ellenkezőleg. Törekedni kell az abszolút energiatakarékosságra és már a tervezésnél, a létesítmények kivitelezésénél nagy gondot kell fordítani az energia csökkentésével összefüggő té­nyezőkre. A nagy figyelemmel kísért előadást követően többen in­téztek kérdést dr. Varga Sán­dorhoz, aki az érdeklődőknek kimerítő választ adott. D. L. A kongresszusi küldött kapcsolata a Vöröskereszt­tel több mint negyed évszázad­dal ezelőtt kezdődött 1951- ben. Mint a szervezet tagja, többször vett részt véradáson is. A felszabadulás óta a párt­ban és a szakszervezetben volt funkcióviselő, így arra még gondolni sem mert, hogy valaha a Vöröskeresztben kap majd felelősségteljes megbí­zatást. Aztán éppen egy évtizeddel ezelőtt, amikor a gyári vö­röskeresztes szervezet a kis szállásos véradásra készült Salók Józsefnét akkor vá­lasztották meg vállalati csúcs­titkárnak. — Bizony, hiszen teljesen nagyon féltem• új volt szá­momra ez a terület, ez a megbízatás — mondja most is elérzékenyülten Salók Jó­­zsefné [UNK] Én magam sem bíz­tam abban, hogy ezen a posz­ton megfelelek majd a kívá­nalmaknak. Mint az élet bizonyítja, si­került a Vöröskereszt válla­lati csúcstitkárának megbir­kózni az új feladatokkal ebben a tisztségében is. Beszélgeté­sünkkor többször is hangoz­tatta, hogy a szervezet fejlő­désében a véradómozgalom további szélesítésében csakis úgy érhettünk el jelentős eredményeket, hogy segítsé­get kapott a gyár mozgalmi és gazdasági vezetőitől, s nem utolsósorban a gondjaira bí­zott 19 alapszervezet titkárá­tól, az alapszervezetek veze­tőségeitől. Mint csúcstitkárnak az ön­kéntes véradásban elért si­kerek adtak erőt a további munkához a nagyon magasztos tevékenységhez. A gyakorlati munka végzése közben mind közelebb került a szervezet­hez. Közelebb, mert itt nap­ról napra emberekkel, embe­ri sorsokkal, üzemegészség­ügyi problémákkal kell fog­lalkoznia. Az emberek szol­gálatában állni pedig nagyon nemes feladat, cselekedet• A vöröskeresztes csúcstitkárra nagy felelősség, megannyi feladat elvégzése hárul. Min­dezt azonban vállalja. Vállal­ja, mert a kapcsolódó szer­vek, üzemegységek- a szocia­lista brigádok, a KISZ-alap­­szervezetek is mind-mind igyekeznek segítőkészséggel hozzájárulni a vöröskeresztes munka sikeréhez. — Nagyon jóleső érzés szá­momra, hogy az üzemegész­ségügyi feladatok végzése, az alkoholizmus elleni harc, család- és egészségvédelem te­­­rületén egyaránt aktív támo­gatókra, közreműködőkre ta­láltam a vállalatnál — mond­ja- Úgy gondolom ez a segít­­­ség hozzájárul ahhoz is, hogy gyár dolgozói évről évre mind jobban megismerik a Vöröskereszt munkáját. Salók Józsefné 10 éve irá­nyítja a vállalati vöröske­resztes szervezet munkáját­ Ez alatt az idő alatt megdup­lázódott a szervezet taglét­száma, s évről évre emelke­dett az résztvevők önkéntes véradásban száma. Számos családnak nyújtottak segítsé­get a gyermeknevelésben, to­vább tökéletesedett az üzemi elsősegélynyújtó helyek ellá­tottsága, valamint elsősegély­­nyújtók szakmai felkészítése, tevékenysége- A szervezetben kollektív munka folyik, így az eredményeket is a kollek­tívának tulajdonítja a csúcs­titkár. Áldozatkész munkája elismeréséül többször része­sült elismerésben a kitüntetés­ben. A „Kiváló vöröskeresz­tes munkáért” ezüst fokozat, a „Kiváló szervező”kitüntetés birtokosa. Legutóbb a véra­dómozgalomban nyújtott ér­demeiért emlékplakettet ka­pott­ A közelmúltban újabb nagy megtiszteltetés érte. A megyei vöröskeresztes értekezleten kongresszusi küldöttnek ta­ztották. Salók Józsefné, vá­a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek vöröskeresztes csúcstit­kára tehát, aki korábban részt vett már a kongresszusán szervezet egyik — most ott lesz az V—en is, — amelyet október 29—30-án a Parla­mentben rendeznek meg. Fe­lelősségteljes küldetéséhez sok sikert kívánunk. D. L. 3 Baráti kapcsolatok Évek óta megyénk fiatalko­rú — 14—18 év közötti — la­kosságának 1,5 százaléka kerül összeütközésbe törvényeink­kel. A vizsgálat során azt ta­pasztaljuk, hogy különböző, de rendszerint egyirányba ha­tó negatív tényezők sokfélesé­ge jelentkezik és együttesen idézik elő a káros eredményt, a fiatal züllését, bűnözését. A családi nevelés hiányosságait, a szülők helytelen nevelési módszereit, a rossz családi életnek a gyermekre gyako­rolt hatását elemeztük már. A televízió és a sajtó rendsze­resen foglalkozik e témával. Most a baráti környezet be­folyásával, annak pozitív és negatív hatásával foglalko­zom. Ismert, hogy a fiatal igyekszik megkeresni a hoz­zá hasonlók társaságát, akik­nek jelentős jellem- és vi­lág­­nézetformáló szerepe lehet fiatalkorú életében. A jól meg­­­választott baráti kör csak tá­mogatást élvezhet. Különösen, ha ez ifjúsági iskolán­, munkahelyen, tömegszervezeteken, belül épül ki, mert ott annak ellenőrzése, helyes irányú be­folyásolása egyszerűbb. Erre pedig szükség van, mert a fia­talkorúak egymásra gyakorolt hatása káros eredményeket is szülhet. Még olyan A kialakított közös­magabiztonságot, bátorságot nyújt és olyan cselekedetek elkövetését vált­ha­tja ki a fiatalból, melyek­re egyébként egyedül nem vállalkozott volna. A kellő felügyelet hiánya könnyen zül­léshez, bűnözéshez vezethet. Az egyébként kezdeményezni képtelen, visszahúzódó fia­talok is követnek el bűncse­lekményt, ha társaik között negatív hangadó akad. V. Gy. balassagyarmati atalember alig töltötte be 14. ít­életévét, amikor vezetésével hasonló korúak erőgépeket ron­gáltak meg­­valamennyien Cselekményükért ügyészi figyel­meztetésben részesültek. V. Gy-nek a figyelmeztetés nem használt, mert vezetésével se­gédmotorkerékpár lopásokat követtek el, ő maga pedig betöréses lopásra is vállalko­zott. A bíróság feltételes sza­badságvesztésre ítélte, de még ebben az évben erejét fitog­tatva, verekedést kezdemé­nyezett. A rendőri eljárás még folyt az ügyében, amikor egyik ba­rátjával — aki egyébként még nem volt büntetve — erősza­kos nemi közösülés bűntettét követte el. Büntetése nem jogerősen 3 és fél év szabad­ságvesztés. Az ifjúságról szóló törvény elsősorban a szülőket teszi felelőssé gyermekük egészsé­ges testi, szellemi, erkölcsi fejlődéséért. De a fiatalkorú bűnözés elleni küzdelmet min­den becsületes és a jövőért felelősséget érző állampol­gárnak elő kell segítenie. Tölgyesi Lajos r. hdgy. Munkavédelmi verseny A kovácsoló öntöde gyár­részlegben erre az évre mun­kavédelmi versenyt hirdettek. A harmadik negyedéves ered­mények alapján az üzemek között: 1. „B” üzem 40, 2—3. „A” üzem és a vasöntöde 18—18 ponttal. Az egyes mű­szakok közötti versenyben kö­vetkező a sorrend: 1. Soly­­mosi Lajos (vasöntöde), 2. Kollár F. Miklós („B” üzem), 3. Fridrich János („B” üzem). A szocialista brigádok kö­zötti versenyben a harmadik negyedévben az alábbi sor­rend alakult ki: 1. Csépe Sán­­dor (vasöntöde), 2. Asztalos János (vasöntöde),, 3. Ady Endre („A” üzem). Az erede­ti versenykiírás értelmében az éves kiértékelés december 15-én lesz majd, s azt köve­tően adják át a legjobbaknak a jutalmat. A villamos központ motortekercselő műhelyében készült felvételünk. Ott, ahol napról napra azon fáradoznak, hogy a különböző berendezésekhez kifogástalan motorok állja­nak rendelkezésre. {

Next