Tarjáni Acél, 1977 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1977-04-15 / 15. szám

1977. április 15. Sikeres katalógus- és prospektuskiállítás Nemrégiben igen jól sikerült szovjet műszaki katalógus- és prospektuskiállítást rendezett a műszaki fejlesztési főosztály „Váci Mihály” Szocialista Bri­gádja az MSZBT vállalati tag­csoport elnökségének közre­működésével a műszaki könyv­tárban.­ A három napig nyitva tartó kiállítás megnyitóján az ér­deklődők zsúfolásig megtöltöt­ték a könyvtárat. Az ünnepi megnyitót követően az elsők között tekintette meg a kiállí­tást a „Zója”, a „Bajkál”,­ a „Komarov”, az „MHSZ” női, a „November 7”, a „József tila”, a „Marx Károly”, Az­az Állami-díjas „MHSZ”, a „Re­konstrukció”, a „Petőfi Sán­dor”, a „Gelei Sándor”, a Ková­­csoló-öntöde gyárrészleg „Komplex’’, valamint a DEXI­­ON-üzem szocialista brigádjai. A kiállítás gazdag anyagát sok százan tekintették meg a nyitvatartás ideje alatt. A ki­állítás sikeréhez nagyban hoz­zájárult, hogy a könyvtárban ügyeletet tartottak munkaidő után. A kiállítás bezárását követően a katalógusok és a prospektusok azokhoz az ér­deklődő műszaki dolgozókhoz kerültek, akik munkájukban a legjobban tudják hasznosítani azokat. A kiállítás megnyitásának első perceiben. tartani acél Új nettó A kovácsoló-öntöde gyár­részlegben időről időre meg­különböztetett módon fog­lalkoznak a kiemelt, népgaz­­daságilag fontos beruházások­hoz szükséges termékek elő­állításával. Ennek jó példáját szolgáltatták az elmúlt na­pokban is, amikor az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára által második negyedévre megrendelt bun­­kósszemeket legyártották. Ez a termék a magasfeszültségű elektromos hálózat építésének egyik eleme. A második negyedévtől a gyárrészleg újabb hazai ve­vővel gyarapodott. A Veszpré­mi Mezőgép Vállalat tengely­csonkot szeretne vásárolni a jövőben. Az új termék elő­állításához szükséges szerszá­mok elkészítése után kezde­tét veszi gyártás. Aztán majd a kísérleti amennyiben elégedett lesz a vevő ezekkel a darabokkal, úgy jelentősebb mennyiséget vásárol a ten­gelycsonkból. LÁTOGATÓK. A közel­múltban több üzem, intéz­mény képviselői látogattak el vállalatunkhoz. Ózdról a kép­lékenyalakító-tanfolyam hall­gatói, Nyíregyházáról a ta­nárképző diákjai, Petőfibá­­nyáról szocialista brigádtagok a salgótarjáni bányagépgyár­ból számos dolgozó, míg Bu­dapestről, a közlekedés-gép­gyártási szakközépiskola, vá­rosunkból pedig a Malinovsz­­kij Általános Iskola tanu­lói ismerkedtek vállalatunk gyártási technológiáival, ter­mékeivel. A vállalati munkavéd­elmi szabályzatból III. Oktatás, továbbképzés, biztonságtechnikai vizsga Az új felvételes dolgozókat az egészségvédelmi és balesetel­hárítási ismeretekből — mun­kakörük biztonságos ellátása érdekében — a munkába ál­lást megelőzően elméleti és gyakorlati oktatásba kell ré­szesíteni. Az elméleti oktatást a munkába állást követő napon belül meg kell tartani.­­ Az elméleti oktatáson való megjelenésért az újfelvételes dolgozó művezetője, illetve osztályvezetője, felelős. A dol­gozót váltóműszakba­ csak ok­tatás után szabad beosztani. Az oktatásról szóló igazol­ványt a művezetőnek kell át­adni, aki azt köteles megőriz­ni-Az elméleti oktatásról sa­ját hibájából távol maradt dolgozó a következő na­pon nem állítható munká­ba. Munkavédelmi oktatáson kell részt venni annak a dolgozó­nak is, aki munkahelyétől 3 hónapnál hosszabb ideig volt távol. Ismételt oktatását az igazolványán bizonylatolni kell. Az új felvételes dolgozót az elméleti oktatást megelőzően, gyakorlati oktatásban kell ré­szesíteni. A gyakorlati okta­tást a művezető tartja a dol­gozó munkahelyén a munkába állás napján. A gyakorlati ok­tatás időtartamát az üzemi technológia bonyolultsága szabja meg. A művezető kö­teles a próbaidő alatt meggyő­ződni, a dolgozó pedig bizo­nyítani, hogy a gyakorlati ok­tatás anyagát elsajátította. Munkavédelmi gyakorlati ok­tatásban kell részesíteni a dol­gozót, ha más munkakörbe ke­rül, vagy a munkakörülmé­nyek jelentősen megváltoztak. A VMSZ kimondja, hogy a gyárrészlegi osztályvezetők főmérnökök, fő­által féléven­ként, előre elkészített tematika szerint a művezetők köte­lesek havonta oktatást tartani az irányításuk alá tartozó dolgozóknak. Az oktatások megszervezésé­ért az üzemvezetők, osztályve­zetők felelősek. Az oktatás megtartását az oktatási nap­lóban kell rögzíteni. Az okta­tásról távolmaradottak részére pótoktatást kell tartani­ Évente ismétlő munkavé­delmi oktatásban kell részesí­teni a vállalat valamennyi dol­gozóját. Ennek az a célja, hogy az újonnnan megjelent munkavédelmi előírásokról, rendeletekről a dolgozók tu­domást szerezzenek, megis­merjék a korszerű védőfelsze­reléseket. Ha a dolgozó az ok­tatáson a figyelmeztetés el­lenére sem vesz részt a mun­kától el kell tiltani, s erre az időre neki munkabér nem jár. A felelős beosztásban fog­lalkoztatottak és a f­okozott ve­szélynek kitett dolgozók biz­tonságtechnikai vizsgára kö­telezettek. Az újonnan alkal­mazott dolgozó, amennyiben munkakörbe biztonságtech­nikai vizsgához kötött 3 hóna­pon belül vizsgát tenni köte­les. Ismétlő biztonságtechnikai vizsga letétele vizsgabizottság előtt 3 évenként kötelező. Rendkívüli esetekben a válla­lat vezérigazgatója soron kí­vüli vizsgáztatást is elrendel­het. Aki vizsgán a biztonságtechnikai a kívánt szintet nem belül éri el, egy hónapon köteles a vizsgát megismételni. Amennyi­ben ekkor sem vizsgázik eredményesen a beosztásá­ból fel kell menteni. A gyárrészleg és főosztályi munkavédelmi — biztonsági — megbízottaknak évente leg­alább egy alkalommal tovább­képzést kell tartani az új ren­deletekről, előírásokról, óvó­rendszabályokról. A szakmai csoportos oktatásban a tanfo­lyamokon biztosítani kell, hogy az összes óraszám 10 százalékában, de legalább 4 óra terjedelemben munkavé­delmi oktatást is kapjanak a részvevők. Minden iskolaév kezdetén — szeptember — az első éves ipari tanulók részére a mun­kavédelmi osztály elméleti ok­tatást, tájékoztatót tart. A nyá­ri szünidőben foglalkoztatot­tak részére a munkába állás reggelén a munkavédelmi osz­tály köteles elméleti oktatást tartani. A munkaterületen pe­dig gyakorlati oktatásban ré­szesülnek, amit a munkave­zető tart meg. A VMSZ ren­delkezik, hogy az iskolai ta­nítási időszakban — szeptem­bertől májusig — ügyintézési gyakorlaton részvevő közgaz­dasági szakközépiskolai hall­gatók részére is munkavédel­mi oktatást kell tartani. A munkavédelmi szabályzat kimondja, hogy a vasútszolgá­­latot ellátó dolgozók részére évenként 60 órás előadás-soro­zatot kell tartani — munka­idő alatt — a MÁV vállala­tunkra vonatkozó előírásaiból. Ezt a gyakoriságot a nagy fluktuáció és a fokozottan ve­szélyes munka indokolja. Ugyancsak előírás a villamos és Diesel-targoncavezetők ki­képzése során a 14 órás biz­tonságtechnikai tanfolyam anyagának ismertetése. Ezen­kívül a targoncavezetők évente elméleti ellenőrző KRESZ- vizsgát kötelesek tenni. A vizsga megszervezéséért a szakoktatási osztály és az érin­tett gyárrészlegvezetők fe­lelősek. A VMSZ rögzíti, hogy a kü­lönféle oktatások megtartásá­nak feltételeit a vállalat kö­teles biztosítani. Intézkedik a munkavédelmi oktatóterem létesítéséről és korszerű fel­szereléséről. A szabályzat ki­mondja, lőegységnél hogy minden terme­biztosítani kell­, hogy a zárt egységben folyó termelésnél — csoportmunká­nál — legalább egy elsőse­gélynyújtót is beosszanak. Ismerkedjünk új termékeinkkel Görgős szállítópályák A tudományos-technikai forradalom, a termelés roha­mos fejlődésének jelenlegi szakaszában világszerte fel­gyorsult a technológia tökéle­tesítése. Az út az összetettebb gyártási rendszerek felé halad. Megnőtt az anyagmozgatás jelentősége, mely ma már nem egyszerű szállítási­rakodási munka, hanem az egész komplex ter­melőrendszer folyamathordo­zó, vagy szervező erejű eszkö­ze. Az anyagmozgatás kor­szerűsítése így válik a gazda­sági fejlődés egyik előfeltételé­vé. Ez az egyik fő oka an­nak, hogy hazánkban mind behatóbban foglalkoz­nak az anyagmozgatás fejlesz­tésének kérdéseivel. Gazdaságunk néhány éve az intenzív jellegű fejlődés sza­kaszába lépett. A növekvő ter­melési feladatokat tehát a meglevő létszámmal kell meg­oldani. Elsőrendű fontosságú kérdéssé vált: a gazdaság, mely területéről lehet munka­erőt felszabadítani és más fel­adatokra átcsoportosítani. Ezek közé tartozik az anyag­­mozgatás. A gyártás területén az egyes munkafázisokat az anyagmozgatás láncsze­mei ötvözik termelési fo­lyamattá. A raktározás, komissiózás és szállítás során pedig az anyag­­mozgatás az elosztást megha­tározó elem rangjára emel­kedik. A technológiai folyama­tok fejlesztésével nem tar­tott lépést az úgynevezett ki­szolgáló folyamatok korszerű­sítése. A 60-as évek közepé­től a termelés intenzív fej­lesztése következtében a szak­embereink figyelme egyre erősebben értelemben fordul a szűkebb vett technológiai folyamatot kiszolgáló anyag­­mozgatás felé. Ennek ellené­re ezen tevékenység színvo­nala még mindig elmarad iparunk átlagos szintjétől. A jelenlegi színvonal érzékelte­tésére nézzünk meg néhány, az állami iparra vonatkozó számadatot: — Gépek mellett dolgozók aránya munkás százalékban: termelő­50, anyagmozgató munkás 30, egyéb 20 száza­lék; — Nagy erőkifejtést igénylő munkahelyen, vagy különösen kedvezőtlen munkakörülmé­nyek között dolgozó terme­lőmunkás 10, anyagmozgató munkás 60, egyéb 30 százalék­ban.­­ A fizikai munkát meg­könnyítő kisgépekkel ellátott dolgozók aránya százalékban: termelőmunkás 60, anyag­­mozgató munkás 30, egyéb 10 százalék. A vizsgált jellemzők azt mu­tatják, hogy az anyagmozgatók a ter­melőmunkásokhoz viszo­nyítva lényegesen ked­vezőtlenebb körülmények között dolgoznak. A képet tovább rontja az tény, hogy több mint 30 szá­­­zalékuk nő. A fentiekkel ma­gyarázható, hogy a balesetek egyharmada anyagmozgatási tevékenység közben következik be. A szocialista iparvezetés fontos feladata a kézzel vég­zett balesetveszélyes, nehéz fizikai munka arányának csök­kentése. Vállalatvezetésünk idejében felismerte a raktáro­zás és anyagmozgatás népgaz­dasági jelentőségét. Az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézettel karöltve 1969-ben kezd­tük meg a DEXION-Sal­­gó, majd 1975-ben a DS-Reck elemek gyártását. A korszerű állványrendszer­gyártás alapjainak megterem­tése után következő lépcső­fok szállító az egységrakományokat görgős szállítópályák gyártásának bevezetése. A görgős szállítórendszer helye és szerepe a korszerű anyagmozgatásban. A folya­matos gyártási rendszer anyagmozgatási eszközei rend­szerint kötöttpályások, beépí­tettek. Jellegzetes megoldások a függő konvejorok, a folyama­tos működésű szalagok, gravi­tációs és hajtott görgőspályák. A kötöttpályás anyagmozga­tás előnyei az alábbi feltéte­lek mellett érvényesülnek: állandó anyagmozgatási útvo­nal, állandó műveletsor, a műveletek közbenső tárolás nélkül illeszthetők a folya­matba, nagy mennyiségek mozgatása. A folyamatos anyagmoz­gató gépek közül a legszé­lesebb körben a görgős­­pálya-rendszer használ­ható. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem mindig a legdrá­gább anyagmozgató gépek al­kalmazása vezet a legnagyobb költségcsökkenéshez. Gyakran az egyszerűbb megoldás biz­tosítja a leggazdaságosabb anyagáramlást. Az építőkocka elven alapuló konstrukció le­hetővé teszi az anyagmozgatá­­si rendszer későbbi, szükség szerinti bővítését, továbbfej­lesztését és automatizálását-A görgőspálya mindenfajta darabáru mozgatásánál jól alkalmazható. Könnyen be­építhető a termelési folyamat­ba, a technológiai követelmé­nyekhez és a mozgatott da­rabhoz is jól alkalmazkodik. Az alkalmazása különösen ott előnyös, ahol az anyag­­mozgatásra rendelkezés­re álló hely korlátozott, mivel nincs üresen vis­­­szafutó ága. Nincs szükség állandó keze­lőszemélyzetre. A termelési feladatok, vagy a gyártástech­nológia változása esetén kön­­­nyen szétszedhetők, átalakítha­tók, áthelyezhetők. Rakodás­nál a hossz szükség szerint változtatható és megfelelő konstrukció esetén könnyen mozgatható. Használaton kí­vül viszonylag kis helyen tá­rolható. D. J. Utolsó simítások a kokillán. ^ „A dolgozó népet becsülettel szolgáln” K­özel 35 esztendeje szol­gálja a gyárat egy mű­helyben, egy fedél alatt. Bizony ritka eset ez. Galicza János, a huzalmas karbantartó­­részleg lakatos csoportvezető­je azonban természetesnek tartja ezt, és már furcsa len­ne a gépek világa nélkül. A huzalműben alig akad olyan berendezés, amelyet a hétköz­napi munka zajában ne ismert volna meg, ne javított, ne „gyógyított” volna. A lakatos csoportvezető köz­vetlensége, a munkában és társadalmi életben betöltött szerepe a gyár legismertebbjei közé emeli szorgalmas, Galicza Jánost. A a mozgalommal eggyé forrt szakmunkásnak nagy érdemei voltak az ifjúsá­gi szervezetben és mindmáig aktív segítője a szakszervezeti munkának. Tizennégy évvel ezelőtt pedig belépett a mun­kásőrségbe, mely testület „rendszerünk intézménye és büszkesége”. A munkásőrségben 1966-ban raj­parancsnoki megbízatást kapott. Azóta a gyári század I. szakaszában a II. raj dirigense. Galicza János kitartóan, be­csülettel tesz eleget munkásőri megbízatásának. Érzi és tudja, hogy számítanak tevékenysé­gére ebben a tisztségben. A közel másfél évtized alatt sok szép élménnyel gazdagodott. Nagyon megszerette társait. A kemény gyakorlatok, harcá­szatok, lövészetek, szolgálatok ellátása közben még inkább összeforrott az emberekkel. A közelmúltban, amikor a munkásőrség fennállásának 20. évfordulóját ünnepelte, Gali­cza Jánost váratlanul nagy meglepetés érte. Levelet ka­pott, amelyben értesítették, hogy az Elnöki Tanács magas kitüntetésben részesíti. „ .. .Meghatódva léptem át a Parlament bejáratát, hiszen én ott még sohasem jártam — mondja elérzékenyülten. Az­tán a felejthetetlen élmény, amikor Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke a kézszorí­tást követően átnyújtotta a «Kiváló Szolgálatért Érdem­rend« kitüntetést. Számomra úgy tűnt, mintha ezekben a percekben a mesevilágban lennék. Úgy érzem, ezért magas kitüntetésért még a jö­­­­őben is sokat kell tennem. Életem eggyé forrt a testület­tel, és szeretném a dolgozó népet becsülettel szolgálni... ” 3 Az országos tűzoltó-parancsnokság figyelmeztetése 4 tisztító szerek gondatlan használata balesetet okoz Az utóbbi hetekben több balesetet okozott a takarítás­hoz használt tisztítószerek, vegyszerek gondatlan kezelése. Ezzel kapcsolatban a BM Tűz­oltóság Országos Parancsnok­ságán elmondták, hogy a kor­szerű spray-k, tisztítóanyagok, vegyszerek többsége tűz- és robbanásveszélyes anyagokat is tartalmaz, ezért figyelmet­len és gondatlan használatuk igen veszélyes. Tűz- és robbanásveszélyes például az ablaktisztító szerek közül a Sekunda és a Tükör elnevezésű ablakfényesítő, a bútorfényesítő és a tűzhely­tisztító spary-k közül a John­son és a Tükör, a parketta- és padlófényesítők közül az Alfa. Rendkívül tűzveszélyesek különböző marató-, hígító- és a ragasztóanyagok is. Például a Palmatex melegpadló-ragasz­tó, a bitumenek, a műanyag- és bőrragasztók, a benzin, az aceton és a kromofág stb. Ve­szélyes lehet szinte minden aerosolos készítmény, így a hajlakkok, a desodorok, a fes­tékek. Az országos tűzoltó-parancs­nokság arra kér mindenkit, hogy a felsorolt és a hasonló jellegű, tulajdonságú tisztító­­szerek használatánál legyenek körültekintőek, s olvassák figyelmesen a szerek csomagc­el­lóanyagán feltüntetett figyel­meztetést és használati utasí­tást. Legfontosabb, hogy hasz­nálatuk közben ne dohányoz­zanak, hősugárzókat, tüzelőbe­rendezéseket ne üzemeltesse­nek, nyílt lángot ne használ­janak. A flakonokat, spray-ket ne tegyék tüzelőberendezés és egyéb hőforrás mellé, az üres dobozokat ne dobják tűzbe és a kisgyermekek elől biztonsá­gos helyre zárják el.

Next