Tarjáni Acél, 1979 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1979-01-05 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. ÉVF., 1. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1979. JANUÁR 5. A hatékonyabb és jobb munka érdekében Az irányítás korszerűsítésével kezdtük az új gazdasági évet Cél az irányítási lánc hosszának rövidítése • Kialakult a korszerűsítés első szakaszának szervezeti rendje A vállalati szervezeteket a gazdaságirányítás rendszerén belül, annak részeként folyamatosan korszerűsíteni kell, hogy lépést tudjanak tartani a fejlődésből adódó követelményekkel. A korszerűsítésnek a hatékonyabb működést kell szolgálnia és konkrét gazdasági eredményekhez kötődnie. Vállalatunknál vezeti korszerűsítés ilyen szerszakaszába léptünk, aminek szükségességéről és lebonyolításáról Szabó Aladár személyzeti és szociális igazgató tájékoztatta lapunkat. — Megtörtént a döntés, kérjük, tájékoztassa dolgozóinkat a vállalati irányítás korszerűsítéséről! — A kohászati üzemek korszerűen szervezett vállalat, azonban ez nem jelenti azt, hogy nekünk nem kell lépést tartani a fejlődéssel — kezdte tájékoztatóját Szabó elvtárs. — A vállalati szervezeti struktúra korszerűsítésének mai követelménye, hogy egyfelől a vállalatok gazdálkodóegységek — — mint képesek legyenek a modern technika követelményeivel összhangban levő fejlődésre, másfelől a népgazdasági tervben kifejezett szándék megvalósításában a népgazdasági érdekeknek megfelelően tevékenykedjenek. — Alapvető kérdés a vállalati nagyság és a korszerű vezetést biztosító belső szervezeti felépítés. Csak a kettő együttes megléte esetén képes a vállalat önállóan, a hazai és nemzetközi műszaki fejlődés, az értékesítés feltételeinek felmérésére, egyben nemzetközileg is versenyképes, dinamikus és hatékony növekedés elérésére, a gazdasági együttműködés, a szakosodás és a kooperáció fejlesztésére. A szervezeti struktúra folyamatos korszerűsítésének szükségességét a Kohó- és Gépipari Minisztérium már 1977. évi cselekvési programjában megfogalmazta. — Mikor vette kezdetét a szervezeti korszerűsítés első szakasza, meddig tart ez és hogyan bonyolítják le? — A szervezeti korszerűsítés szakasza kétéves időszakot ölel fel, s a végrehajtásra készített ütemterv megvalósítása ez év január 1-én vette kezdetét. Ez alatt az időszak alatt kívánjuk megoldani vállalati vezetés szintjén az irányítottak számának csökkentését, alapvetően az irányítási lánc hosszának a rövidítését. A vezetés színvonalának emelését a vezetési normatívák betartásával, a működés folyamatainak egyszerűsítését és korszerűsítését. Mindazt, ami a szervezet fejlesztését tervünkben megfogalmazódott, hangsúlyozottan húzza alá az MSZMP Központi Bizottságának múlt év december 6-i határozata. A fejlesztés lebonyolítása folyamatosan történik. — Milyen változások történtek eddig a szervezésfejlesztési terv alapján? — Az előbbiekben említett célok elérése érdekében a szervezetfejlesztés végrehajtására készített ütemterv első szakaszaként ez év január 1-ével változtatásokat hajtottunk végre. Ezek a következők: a vezérigazgatóhoz tartozóan összevontuk a titkárságot, a jogi osztállyal, igazgatási és jogi osztály néven, amelynek vezetője Langár István. Az osztályon belül dr. Tóth István, a vállallat vezető jogtanácsosa. A belső ellenőrzési csoport vezetője — Kén Lászlóné más funkcióba távozása miatt — Lakatos István A termelésirányítás igazgatóhelyettesi szinten valósul meg, termelési igazgatóhelyettes Vincze János. Létrehoztuk a távlati tervezési osztályt, amelynek vezetője Széky Miklós. — A gazdasági igazgatóhoz tartozóan létrehoztuk a közgazdasági igazgatóhelyettesi funkciót. Közgazdasági igazgatóhelyettes Kisvády Tibor. A számviteli főosztály va Papanitz Istvánnét vezetőjéneveztük ki. A termelési és munkaszervezési osztály vezetője Décsei Ferenc. A személyzeti és szociális igazgatóhoz tartozóan biztonsági főosztályt hoztunk létre, amelynek vezetője Bányik Mihály, valamint az igazgatási osztályból szociálpolitikai osztály alakult, amelynek vezetője Radvánszky Nándor — fejezte be tájékoztatóját Szabó Aladár elvtárs. Nem sokkal karácsony előtt csövet húztak a kisterenyei beruházás csőgyártó berendezésén. Ezzel a beruházás minőségileg új szakaszba érkezett. Noha még sok a tennivaló a beruházáson, már csak rövid idő telik el, s termelésre készen állnak a modern berendezések. (Oldal-összeállításunk a 2. oldalon.) Személyes felelősséggel saját sorsunk iránt Az Országház új szellemű munkára szólítot* fel Fokozott figyelmet a készletgazdálkodásra, a termelési folyamatok anyagi ráfordítására, a hatékonyságra, a minőségre, a gazdaságos termékszerkezetre, a jó árfekvésű exportra, a kedvező egyensúlyra átléptük az óév küszöbét. Megvolt az országos nagy számvetés, amelyben mérlegre tették az elmúlt év eredményeit és törvényerőre emelték az 1979-es népgazdasági tervet. Az új programot mindannyiunknak ismernie kell, ha tudatosan akarjuk szolgálni az 1979-es célkitűzések végrehajtását. Igaz, a vállalati adatok közelebbről és konkrétabban érzékeltetik a gyáregységek és üzemek tennivalóit, de a vállalati terv is arra a népgazdasági tervre épül. Az országos terv előírja, hogy 1979- ben a nemzeti jövedelemnek 3—4 százalékkal, az ipari termelésnek kereken 4 százalékkal kell növekednie. alapján az egy lakosra Ennek jutó átlagos nomináljövedelem 7 százalékkal, az egy keresőre jutó nominálbér 6, az egy lakosra jutó reáljövedelem míg az egy munkás- és alkalmazottra jutó reálbér-növekedés 1 százalékkal emelkedik majd. Szilárd alap és jólét Az adatokból érzékelhető, hogy 1979-ben a gazdálkodás hatékonyságának fokozása mellett az életszínvonalnak csak szerényebb növekedését lehetett tervezni. S mindez abból fakad, hogy" előbb a népgazdasági egyensúly megteremtését kell szorgalmazni, hogy azután a népgazdaság rendelkezzen olyan anyagi erővel, amely alapot teremt az életszínvonal további dinamikus emeléséhez. Emellett természetesen az országépítés nagy programja tovább folyik, hiszen az egész népünk általános jólétét és közérzetét kedvezően alakító szociálpolitikai program végrehajtása tovább élik. Összesen 90 ezer folytatólakás építése került az új év tervébe, miközben a lakosság fogyasztásának 2,5—3 százalékos további növekedésével is reálisan számolnak. Az új feladatok megoldására ezúttal igencsak össze kell fogni erőinket. Mindjárt az év elejétől kezdve olyan fegyelmezetten és tudatosan kell munkálkodnunk, amellyel elősegítjük a hatékonyság és a minőség megkívánt mértékű fokozását, a népgazdasági egyensúly megteremtésének tudatos segítését, a sikeres exportmunkát, az anyaggal és energiával való takarékos bánásmódot, a rendelkezésre álló gépi kapacitás és emberi munkaerő legcélszerűbb kihasználását. Legyőzői az akadályokat Az Országházból új szellemű munkára szólították fel a magyar társadalmat, közöttük a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozóit is. A jövőnket ugyanis magunknak kell biztosabbá és járhatóbbá tenni. Le kell győzni minden olyan akadályt, a látható és meglepetésszerűen fellépő nehézségeket, a rosszul beidegződött szokásainkat, elavult gyakorlatunkat, amely tervbe vett fejlődésünk eredményeit gátolhatja. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a változások ellenére nem valamiféle fordulatról van szó. De arról igenis szó van, hogy még ésszerűbben, átgondoltabban, a hatékonyság növelésének minden lehetőségét kihasználva, anyaggal, géppel és munkaerővel a lehető leggazdaságosabb megoldásokat keresve, kedvezőbb egyensúlyi helyzet megteremtésére kell törekedni. A tartalékok ilyen irányú feltárása csakis új felfogásban lehetséges. Szakítani kell az előrehaladásunkat nem szolgáló mennyiségi szemlélettel és felelősségteljes, fegyelmezett, céltudatos munkára kell törekedni. Csakis a gazdasági hatékonyság gyors növelésével érhető el gazdasági növekedésünknek az az üteme, amelyet célul tűztünk ki. Meg kell szívlelnünk az Országgyűlés megállapításait, amelyben egyértelműen kimondták, hogy a gazdasági hatékonyság és az egyensúly alakulásával nem lehetünk elégedettek. Az irányítói munka színvonala nem kielégítő. Sajnos, nem kielégítő a készletgazdálkodás, a termelési folyamatokban az anyagi ráfordítások gyorsabban nőnek megengedhetőnél. A behozatala is gyorsabban nőtt a kivitelnél. S mindez arra figyelmeztet, hogy az V. ötéves terv gazdaságpolitikai elvei és követelményei nem érvényesülnek következetesen a gazdaságirányítás és a gazdasági munka minden szintjén. Minden vállalatnak, közöttük a miénknek is, elsőrendű feladata tehát szembenézni önmagával, s intézkedni, hogy ilyen irányú tevékenységének módosításával elősegítse a gazdaságpolitikai elképzelések következetes érvényesítését. Kezdeményező öntevékenység Az országgyűlés megállapította azt is, hogy valamiféle nemkívánatos egyenlősdiség gyakorlata kezdett kialakulni, hiszen széles körűvé vált az üzemek és gyárak egyedi támogatása, az elvtelen kivételezések kijárásának vagy kierőszakolásának gyakorlata. Nem elég gyors a vállalatok helyzetelemzése, nem megfelelő a problémaérzékenység és késedelmes a megoldásokat jól szolgáló érdemi gazdasági szervező munka is. De szóba került, hogy kisebb lett a becsülete a kívánatosnál kezdeményező, öntevékeny, dianamikus magatartásnak, s ugyanakkor lőtlen, a rossz elmarad a feleés a hanyag munkáért járó büntetés is. Nincs megfelelő következménye a rossz és szakszerűtlen munkának. És sajnos, nincs ez másként nálunk sem! Egyértelműen kell beszélni tehát tennivalóinkról, ha becsülettel akarjuk szolgálni népgazdaságunk fejlődésének ügyét. Az egyensúlyi helyzet megteremtésére való törekvés nem egyszerű kampányfeladat, hiszen annak kedvező alakítása és szinten tartása a világgazdasági helyzetből és külgazdasági kapcsolatunkból fakadó állandó feladat. A megkívánt hatékonysággal Az előrehaladás mértéke attól függ, hogy a gyárak és üzemek milyen nak a megkívánt gyorsan tudhatékonysággal munkálkodni a világgazdaság mai körülményei között. Attól, hogy milyen gyorsan korszerűsítjük a termékszerkezetet, hogyan tudjuk kialakítani és megteremteni azt a korszerű termelési láncot, amely egymáshoz köti a vállalatokat, üzemeket, gyáron belüli munkahelyeket. Az 1979-es évben magasabb színvonalra kell emelni az irányító munkát. A mindennapok gyakorlatává kell tenni azt az értékelemzést, amely érzékennyé teszi az üzemeket a gazdaságosság követelményei iránt. Ki kell használni a munkaidő minden percét, s úgy kell csoportosítani munkaerőt, hogy az a legjobban szolgálja a magas színvonalú, jó árfekvésű és jól értékesíthető termékek előállítását. A munka középpontjába kell helyezni a gazdaságos export fokozását, az importtal való ésszerű takarékosságot s ahol és amikor erre szükség van, a kapacitások célszerű átállítását. Olyan gazdálkodásra van szükség, amely egy pillanatra sem nélkülözi az ésszerűséget és a célszerűséget, s amely a termékek továbbfeldolgozásával előmozdítja az üzemek magasabb árbevételét. Az egyensúly tudatos segítése A Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozóinak is, vezetőinek is a hatékonyabb munkára, a népgazdasági egyensúly megteremtésének tudatos elősegítésére kell törekedniök. Egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni vállalati és népgazdasági célokat. A korábbinál magasabb színvonalú, aktívan kezdeményező okos munkára, a terv előírásainak következetesebb végrehajtására van szükség. S mindennek a gazdasági helyzet felismerésén túl a cselekvési egységében is gyár jelentkeznie kell. Az ország és a gyár dolgozóinak legszemélyesebb érdeke szerint: Orosz Béla Jelentés az új év első munkanapjáról Egész éven át lelkiismeretes kollektív munkát A hideghengermű kezdett a legjobban — Váratlan meghibásodás a pácolóban — Anyaghiány Kisterenyén Üzemünk kollektívája az új év első munkanapján 1979. január 2-án az összetettebb feladatok tudatában lépett a munkapadok mellé, s kezdte meg alkotó tevékenységét. Kedden reggel a hirtelen téliesre fordult idő, no meg a rendszertelenül közlekedő — főként szép számmal kimaradó — Volán-helyijáratok okoztak bosszúságot és késést a gyárba induló dolgozók körében. Azokban az üzemekben, ahol jól előkészítették az új évre történő átlépést, nem volt gond. Példa erre a hideghengermű, amely az év első munkanapján 103,7 százalékos teljesítményt produkált. A legnagyobb termelő gyárrészlegben, a huzalműben zavartalanul indult a munka, később azonban 4,5 órás kiesési célóból jelentettek a huzalpá Láncszakadás, kocsijavítás, s egyéb váratlan meghibásodás okozott gondokat. Ugyanakkor a TÜKI-kemence felfűtése miatt még nem állt rendelkezésre kellő mennyiségben lágyított anyag. E problémák hatására a huzalmű csupán 79 százalékban tett eleget az első munkanapra előírt termelési követelményeknek. A kovácsoló és öntöde gyárrészleg helyzete sem volt zavarmentes. A súlyponti berendezések közül a 800 tonnás daraboló fékmeghibásodás, a süllyesztékes üzemben a KJH—4 berendezés a betegség miatt távol maradt dolgozók, míg a „B” üzemben a 6000 méter kilogrammos ellenütésű kalapács 7 órát állt javítás miatt. Ezek hatására melegüzemiek első napi gyáratásteljesítése 83,1 százalék volt. A kisterenyei gyáregység, ahonnét korábban rendszeresen jó teljesítményekről adhattunk számot, ezúttal ugyancsak elmaradt a várakozástól. A transzformátorház meghibásodása miatt kétórás késéssel kezdtek. Emellett még profil alapanyag-, DS-Reck-rendeléshiányt továbbá is jelentettek a terenyeiek. Mivel a vasútikocsi-ellátás továbbra is kívánnivalót hagyott maga után, így az új év első munkanapján csupán 68,2 százalék volt a vállalati kiszállítás. A huzamosabb ideje fennálló vasútikocsi-hiány miatt közel 7 ezer tonnára emelkedett a gyár raktárkészlete. Ez a nagy mennyiség, egyes részlegekben újabb termelési akadályokat képez. A fenti eredmények nem mutatják igazán azokat az erőfeszítéseket, amelyek következtében elérték részlegeink a jelzett termelési teljesítményeket. Nyilván az szükséges, hogy minél előbb jól olajozott gépezetté alakuljon, formálódjon a vállalat, mert csak ezáltal felelhetünk meg az 1979-re kitűzött céloknak. Azoknak a céloknak, amelyeket el kell érnünk a népgazdasági egyensúly megteremtése, a korszerű gyártmányszerkezet kialakítása, a takarékosabb munka területén egyaránt. Hegedűs Lászlónak, a szervezőüzem dolgozójának nagy része volt abban, hogy a részleg teljesítette elmúlt évi exportkötelezettségét.