Tarjáni Acél, 1980 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1980-01-04 / 1. szám

2 A XII. pártkongresszusra való készülődés jegyében Megkezdődtek a vezetőségválasztó párttaggyűlések vállalatunknál A kommunisták felelősséggel elemzik a kongresszusi irányelveket A XII. pártkongresszusra való készülődés újabb szaka­­szába érkeztünk. Az új esztendő első munkanapján, szer­dán délután megkezdődtek vállalatunk pártalapszerveze­teiben a vezetőségválasztó taggyűlések. A kongresszusi irányelveket megvitató, a párttagság véleményét és javas­latait összegező taggyűlések másik fontos napirendjeként megválasztják az alapszervezeti titkárt, vezetőséget és a vállalati pártértekezlet küldötteit. A január 2-től 11-ig zajló vezetőségválasztó taggyűlések közül most az első háromról számolunk be olvasóinknak. Egységben munkálkodni A kovácsológyár A üzemé­nek kommunistái, közel öt­­venen hallgatták meg Tari Lászlónak, az alapszervezet titkárának vitaindító sza­vait. Ebben hasonlóan a párt­­csoport-értekezletekhez az MSZMP kongresszusi irány­elveivel kapcsolatos tudniva­lókat, annak legfontosabb mondanivalóját tárta a jelen­levők elé. A vezetőség által megfogal­­mazott vitaindítóból kitűnt, hogy az A üzemi egyetért a kiadott párttagság irányel­vekkel. Egyetért és támogat­ja annak megvalósulását. Hangoztatta az alapszervezet titkára, hogy az irányelvek reálisan értékelik elért ered­ményeinket, s egyben feladatokat határoznak olyan meg, amelyekből kitűnik, hogy pár­tunk a szocializmus teljes felépítésére törekszik. Ezen a fórumon is kiemelten han­goztatták, irányvonala hogy pártunk se nem változik. Folytatja azt a jól bevált po­litikát, amelyet két évtized­del ezelőtt meghatározott, s melynek helyességét eddig elért eredményeink, vala­mint népünk cselekvő támo­gatása is igazol. A vitaindítót követően a hozzászólások megerősítet­ték, hogy az Országgyűlés, va­lamint az irányelvek sembevételével az idei figyő­fel­adatok még nagyobb felelős­séget követelnek a dolgozók­tól, a párttagoktól. Igen je­lentős lesz az export men­­­nyiségi növekedése. Az új helyzetnek megfelelően rugal­masan kell majd alkalmaz­kodni a piaci hatásokhoz. El­hangzott az is, ne mindig a munkaerőhiányról beszél­jünk, hanem szólni kell ar­ról is, hogy a teljesítmények körül is baj van még. Ép­pen ezért arra kérték az üzem párttagjait, hogy mu­tassanak példát, járjanak élen a munkában, a fegyelem megszilárdításában. Juhász László, a vállalati pártbizottság munkatársa fel­szólalásában foglalkozott kül­politikai kérdésekkel, az ide­ológiai, valamint kulturális munka eredményeivel, majd a gazdaságpolitikával kapcso­latos teendőkről beszélt. Hangsúlyozottan kiemelte, hogy a jövőben az eddiginél sokkal nagyobb figyelemmel kell foglalkozni a végrehaj­tással. Ugyanis a párt- és kor­mányszervek hiába hoznak jó határozatokat, ha azokat nem követi a jó munka. Ép­pen ezért arra van szükség, hogy az A üzemben is a párttal együtt húzzák a sze­keret a tömegszervezetek tag­jai is. A munka közben azonban különös gondot kell fordítani az üzemi demokrá­cia érvényesülésére. A vezetőségválasztó tag­gyűlésen ezt követően a jelö­lő bizottság elnöke tett javas­latot a titkár, valamint to­vábbi négy vezetőségi tag és hat küldött személyére. A párttagsággal folytatott ala­pos megbeszélés után a tag­gyűlésen is élénk vita tá­madt az új titkár, valamint a vezetőség tagjainak választá­sa során. Végül is kitűnt, hogy ha adódtak is véle­ménykülönbségek a jelölő bizottság jó munkát végzett, hiszen erről tanúskodik a tit­kos szavazás végeredménye. A pártalapszervezet titká­rának Fodor Mátyást válasz­tották, aki tagja volt a ko­rábbi vezetőségnek is. lezek növekedése miatt. Egy­értelmű a kommunisták vé­leménye a tavaly kibontako­zó kedvezőbb gazdálkodási folyamatról, ami fegyelme­zett, céltudatos újabb eredményekre munkával vezet­het. A pártélettel kapcsolatban szóvá tették, hogy meg kell oldani a nyugdíjas pártta­gok emberibb irányítását, ja­vaslatot tette­k erkölcsi el­ismerés alapítására. Szóvá tették a tagdíjfizetés követ­kezetlenségeit, kérve ennek rendezését. A vitában hatan kértek szót. Lényegében megerősí­tették a beszámolóban el­hangzottakat, de újabb ész­revételekkel is gazdagították az irányelvek vitájának ta­pasztalatait. A titkár-, vezetőségválasz­tás, illetve a küldöttek meg­választása, a jelölő bizottság gondos, körültekintő mun­kája, az alapszervezet kom­munistáinak akarata rendben zajlott le. Az szerint alap­szervezet kommunistái is­mét Kleiban Rezsőt válasz­tották titkáruknak. Az eredmények forrása a céltudatos munka A karbantartó pártalap­szervezet taggyűlésén — amelyen részt vett Bogár Gyula, a vállalati párt-vb tagja — Kleiban Rezső ter­jesztette értekezletek elé a pártcsoport­­talatai alapján vitáinak tapasz­készített be­számolót. A 62 tagú párt­alapszervezet 58 résztvevő tagja nagy figyelemmel hall­gatta a céltudatos, rövid, kongresszusi irányelvek meg­­­előző vitájának összegzését nyújtó vitaindítót. Elmond­ta, hogy az alapszervezet kommunistáinak mintegy 90 százaléka mondott véleményt az irányelvekről. Általános a vélemény, hogy a Központi Bizottság — követve a meg­szokott jó politikát — ismét a nagy nyilvánosság elé tár­ta az irányelveket. A beszámoló kiemelte azo­kat az észrevételeket és ja­vaslatokat, amelyek az irány­elvek addigi vitájában el­hangzottak. Így például azt, hogy a kommunisták helyes­lik a párt külpolitikáját és humánus nemzetiségi politi­káját. Nem tartják viszont kielégítőnek a tájékoztatást, valamint a párt irányító és ellenőrző szerepét például a beruházásokon. Kifogásol­ják a felelősségre vonás el­maradását beruházásokért, a gazdaságtalan a selejtes munkáért, s egyáltalán a fe­gyelmezetlenkedésekért. Úgy tartják, hogy a törvény lep­le alatt még mindig sok a kiskapu, a kéz kezet mos magatartás, a felelősség pasz­foglalkozni az egyetemről ki­került fiatalokkal, mert azért kallódnak el, mivel sok eset­ben nem a végzettségükn­ek megfelelően foglalkoztatják őket. A fiatal szakembereket végzettségüknek, rátermett­ségüknek megfelelő felada­tokkal kell megbízni. Számos véleményt tartalma­zott a beszámoló a mezőgaz­daságra vonatkozóan a kom­munisták aggodalmát fejez­ve ki a megműveletlen terü­ TARJÁNIACÉL Egybehangzó vélemény alapján A dák IV. központosított iro­­pártalapszervezet, a személyzeti és az üzembizton­sági főosztály kommunistá­inak vezetőségválasztó tag­gyűlésén Szabó József, tit­kár főség terjesztette elő a veze­beszámolóját. Az igen terjedelmes beszámoló rész­letesen taglalta a kongres­­­szusi irányelvek pártcsopor­­tokbeli vitájának tapasztala­tait, összegezve azokat a ja­vaslatokat, amiket a párttag­ság alapján egybehangzó véleménye kíván az alap­szervezet a felsőbb párt­­szerveknek továbbítani. Kovácsoló A üzem: Tit­kár: Fodor Mátyás; vezetőség tagjai: Bartus József, Száméi József, Bányik József, Su­­sán Jánosné. Küldöttek: Slezák Istvánná, Tari László, Fodor Mátyás, Susán János­né, Száméi József, Bartus József. Karbantartóüzem: Titkár: Kleiban Rezső; tagjai: Gaál József, vezetőség Gyuris Tibor, Kovács István 40., Szikszói Alfréd, Szilágyi De­zső 2., Szorcsik Zoltán. Kül­döttek: Balogh László, Klei­ban Rezső, Szilágyi Dezső 2., Szorcsik Zoltán, Pál Gyu­la, Jakab László, Juhász Lászlóné, Pintér István. Központosított irodák IV.: Titkár: Kormos Géza; veze­tőség tagjai: Nagy Miklós, Szalai Sándor, Valet László­né, Baksa Sándor. Küldöttek: Szabó Aladár, Kovács Jó­­zsefné, Kaszás Géza, Tóth Károly és Kormos Géza. A beszámoló vitájában öten kértek szót, majd a párttitkári a párttagság zárszót követően szavazatával állást foglalt az irányelvek­kel kapcsolatos észrevételek­ről és javaslatokról. A vezetőségválasztás és a küldöttek megválasztása kö­vetkezett, amit a jelölő bi­zottság körültekintő mun­kával készített elő. A párt­alapszervezet kommunistái­nak elhatározása alapján Kormos Gézát választották meg a pártalapszervezet tit­kárának. Tegnap a központosított irodák III., a dróthúzó, az SZKGY és a szervező párt­­alapszervezetben zajlott le a fontos taggyűlés, ma dél­után a gazdálkodás, az üzem­fenntartás és a fémbevonós pártalapszervezetben tarta­nak vábbi vezetőségválasztást. Tő­menetrend: Január 7: hengermű, MEF, rúdvas­­üzem; 9-e: központosított iro­dák II., vasöntöde, szállítás; l()-e: központosított irodák I., kovácsoló B üzem, ener­gia párt alapszervezete tart vezetőségválasztó taggyűlést. A vezetőségválasztó tag­gyűlések ütemterve szerint az utolsó taggyűlés január 11-én lesz a kdsterenyei gyár­egységben, ahol az új szer­vezeti rendnek megfelelően a kommunisták két pártalap­­szervezetet alakítanak. A választások eredménye Ajándék a gyermekeknek A központi borosz­tály November 7. Szocia­lista Brigádja­i ban meglátogatta közelmúlt­a kistere­­nyei gyermekotthont. A Fel­­sőpetényből ide került több mint tíz gyereknek ajándé­kokkal kedveskedtek a szoci­alista brigád tagjai, miköz­ben hosszan elbeszélgettek az otthon életéről, tanulással kapcsolatos kérdésekről. 1980 új gyakorlata BTJL z új esztendőben alapvető feladatunk a külgazdasági egyensúlyi helyzet javítása, az elért életszínvonal megtartása. Ez különösen fontos, hiszen az 1980-as eszten­dő a­­ negyedik ötéves terv befejező esztendeje, s egyben a VI. ötéves terv előkészítésének az éve. Az új feladatokhoz, a változó körülményekhez igazodva népgazdasági mére­tekben már több olyan intézkedés történt, amelyeknek a vállalati cselekvés fő irányába, a hatékonyság növelése elősegítésének irányába kell hatniuk. Az idei év gazdálkodásának legfőbb vonását a gazda­sági szabályozók változása adja meg. A gazdasági szabá­lyozók megújulásra kész cselekvést igényelnek a gazdaság mi­nden területén, és mind nagyobb hangsúlyt kap a munka minőségi oldala. A gazdasági szabályozás azt a célt szol­gálja, hogy meggyorsítsuk egész gazdaságunk szerkeze­tének átalakítását, erőteljesen javítsuk a gazdaságosságot, a hatékonyságot, a minőséget, egész gazdaságunk alkalmaz­kodókészségét. Fontos szerepet kap például a világpiaci áraknak belső árakra gyakorolt hatása, a bérszabályozásban szarv­a­sabbá válik a teljesítmény és a bérek közötti kapcsolat. Az exportálók számára sokkal közvetlenebbé válik a kül­földi vevők értékítélete. A vezetők és a dolgozók munká­jával szemben is nő az igényesség. Következetesebben szá­mok kérik kötelességeik teljesítését és csak a munka tala­ján lehet jogot formálni a javadalmazásra. A leglényegesebb változás a termelői árrendszerben következik be. Az egész termelő árrendszer átformálásá­nak középpontjában az áll, hogy a világpiaci árhatások ezentúl nemcsak a külkereskedelemben forgalmazott ter­mékek árait, hanem egész belföldi árrendszerünket is be­folyásolják. Fejlődésünk attól függ, sikerül-e javítani mai cserearányainkat, exportképességünket, a gazdaság deviza­hozamát. Éppen ezért a nyersalapanyagok, energiahordozók árai az importártól, az elért exportgazdaságosságtól függe­nek. A vállalati teljesítmények mércéje ezentúl a világpiaci elismerés lesz. Január­ 1-é­vel hatályba léptek a Munka Törvényköny­vének módosításai is. A munkaviszony szabályai módosí­tásának elsődleges célja segíteni a munkaerő ésszerű fog­lalkoztatását, ösztönözni arra, hogy mindenki ott dolgoz­zon, ahol a képességeire a legnagyobb szükség van. Ezért szabályozták a dolgozóknak a munkakörükön túlmenő mun­kavégzését, a túlmunkát és a mellékfoglalkozások rendjét, a dolgozók áthelyezésének re­ndjét. Életbe lépett a mun­kabérnek fegyelmi büntetésként történő csökkentése, ami 20 százalékig terjedhet és legfeljebb egy évig tarthat. Ezen­túl a fegyelemsértésért felelősségre vont dolgozó a bünte­tés végrehajtása elől felmondással, kilépéssel sem szabadul­hat büntetlenül. A gondatlan károkozásért kiróható bün­tetés mértéke ezentúl a dolgozó havi átlagkeresete 50 szá­zalékáig terjedhet. Kirívó esetben, gondatlan bűncselek­ménnyel okozott kárért 6 havi átlagkereset erejéig szab­ható ki büntetés. Az ittasság nem jelent mentséget, s 6 napos igazolatlan távollét esetén megszüntethető a dolgozó munkaviszonya. A­­ módosításokkal egyidőben továbbfejlesztették a dolgozók munkafeltételeit is. A munkaviszony-létesítés alsó korhatárának 15 évre emelésével, a fiatalkorú dolgo­zók éjszakai munkán való alkalmazásának —1982. január 1-től — megtiltásával, a dolgozó pihenőidejének szabályo­zottabb biztosításával kell számolni. M­indennek alapján további előnyös változásokra van szükség a munkaerő-gazdálkodásiba­n. Mindenütt csak annyi dolgozót kell foglalkoztatni, amennyi szüksé­ges az eredményes termeléshez és gazdálkodáshoz. Növel­ni kell a jól végzett munka becsületét, alárendelve ennek a vállalati bérpolitikát. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiBiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiininiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiii A - munkásváros, Salgó­tarján fejlődéséről em­lékeztek meg ün­nepi tanácsülésen a megyeszékhely felszabadulá­sának 35. évfordulóján. Tör­ténelmi áttekintést adtak az alkotó munka nyomán ki­ dolgainak intézésében alakult emberekhez méltó életről, a város arculatának megváltozásáról, fejlődéséről. Ebből az új várost formáló, jobb életet teremtő, felelős­ségteljes munkából alaposan kivette már eddig is a részét ten, illetve a környéken. Boldvai Lászlóné, a beruházó­ Nagy eredménynek köny­­vi főosztály dolgozója, a 42-es vélhető el a Malinovszkij út körzet tanácstagja­ E kiemelt felújítása, az ABC-áruház, ketlő és áldozatos munkája valamint gyógyszertár, korsze­­elismeréséül a Miniszterta­­ra üzemi rendelő, továbbá nács tanácsi hivatalának el- gyermekszakrendelés létesíte­neke Kiváló társadalmi mun­káért kitüntetést adományo­zott Boldvai Lászlónénak, melyet az együttes ünnepi ülésen nyújtottak át. A társadalmi munka rangja „Biro- nagyon könnyű. Addig azon­dalma” a Malinovszkij út­já­­ban amíg az említettek meg­­ratlan oldalán található 29- valósultak, nagyon sokat kel­től a 61-es számú épületig, lett talpalni, telefonálni ki tehát a gyárig. A több mint lincselni, emberekkel beszél -másfél évtized alatt sok vál­tozás történt ezen a terüle­tn, interpellálni. S ezt mind-mind Csöpike ideje bán­ja. A 42-es körzetben 450 vá­lasztópolgár él, akikkel törőd­nie kell, s akiknek szavát el kell juttatni a városi tanács illetékeseihez.Több ciklusban is újra bi­zalmat kapott választóitól, ami arról tanúskodik, hogy elégedettek tevékenységével, se, biztosítása. Időközben öt bérház épült a 42-es körzet­ben és a földgáz is bevezetés­re került a lakásokba. Az itt közéleti szereplésével. Bár élő emberek tehát már el is Csöpike szerint egy régebbi Csöpike, hiszen így ismerik felejtették a gyújtáskészítést, tanácstagnak sokkal nehe­­­t a gyárban és a lakótele­ hamuhordást. Játszóterek, több a helyzete a választáso­­kon, már 17 éve önzetlenül parkok is létesültek a lakók­­an, mint egy új jelöltnek, ott bábáskodik a közügyek, a támogatásával. Hiszen mindig akad olyan to­szolgatása. Sokkal többet kell választópolgárok ügyes-bajos Persze, mindezt felsorolni ma, amit nem sikerült elin­tézni, megoldani. Kitartó, szí­vós munkával azonban sok minden elérhető. S ebben a küldetésben éppen az a szép és felemelő, hogy minden az emberekért, azok boldogulá­sáért történik. A tanácstag munkájában nem maradt egyedül, sok tá­mogatást kap az újjáalakított lakóbizottság elnökétől, a Ha­zafias Népfront képviselőitől. A gondok megoldásában egy­re többet remél attól a meg­állapítástól is, amelyet az ingatlankezelő vállalattal lé­tesítettek. Ez minden bizon­­nyal tükröződik majd a la­kóépületekben végzett javító munka minőségi színvonalá­ban is. A közügyek fáradhatatlan munkájának kitünteté­séhez már eddig is sok ismerős, választópolgár gratu­lált. Mi is ezt tesszük most abban a reményben, hogy Csöpike újabb erőt merít majd az emberek ügyeinek intézéséhez, jogos panaszainak orvoslásában. 1980. január 4. Szerszámtartó vasöntvényekkel segítjük a paksi atomerőmű építését Formázó, önző szakmun­kásaink megbízható, jó munkáját sokfelé ismerik az országban. Számos olyan bo­nyolult, nagy felkészültsé­get, szakmai tapasztalatot igénylő feladatot megoldot­tak már, amire másutt nem vállalkoztak. Nem volt te­hát véletlen, amikor a VE­­GYÉPSZER salgótarjáni gyá­ra és a Ganz-MÁVAG olyan öntvények elkészítésére kér­te fel a vasöntödeieket, ami­ket a jelenlegi legnagyobb hazai beruházáshoz kerülő munkadarabok gyártásához használnak majd fel. Amint azt Csernák Vik­tor üzemvezetőtől megtud­tuk: háromfajta szerszámtar­tó vasöntvényeinek az el­készítését kapták felada­tul formázóink, öntőink-A szerszámtartó- öntvénye­ket az elkészítés után a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárába küldik, ahol meg­munkálják azokat. Innen az öntvények a Ganz-MÁVAG- ba kerülnek, ahol azoknak a szerszámoknak a felfogásá­ra szolgálnak, amikkel a pak­si atomerőműhöz készülő nagy átmérőjű ívcsőgarni­túrákat készítik. Az öntvények elkészítésé­hez a famintákat az aszta­losműhely „Kemerovo” Szo­cialista Brigádja készítette el, szoros együttműködésben a vasöntödétekkel. Az elké­szített minták alapján az első szerszámtartó garnitúrát már le is ön­tötte Kovács Árpád és csoportja. Az elkészült szerszámtartó alsó és felső részét már de­cemberben leszállították a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárába, ahol megmunkál­ják. A megmunkálási tapasz­talatok alapján folytatják dol­gozóink a további szerszám­tartó garnitúrák elkészíté­sét. Ugyanis időkímélés és anyagta­­karékosság céljából nem készítettek mind a há­romfajta szerszámtartó­hoz külön famintát, hanem az igényeknek meg­felelően variálják az alap­mintát.

Next