Tarjáni Acél, 1981 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1981-12-04 / 49. szám

A VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ^ "ACÉL A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. ÉVF., 49. SZÁM ARA: 1 FORINT 1081. DECEMBER 4. Felelősséggel minden fillérért n nagyobb­ figyelmes az energiatakarékosságra Egy ellenőrző körúton 900 felesleges égőt kapcsoltak ki az energiatakarékosság szükségességéről, már számos esetben szót ejtettünk a lap hasábjain. E fontos követel­ményre azonban megannyi fó­rumon is felhívták a dolgo­zók figyelmét. Mindezek elle­nére még mindig tapasztalha­tó lazaságok, nemtörődömsé­gek e tekintetben. Pedig a Minisztertanács a közelmúltban ugyancsak nyomatékkal intett a ta­­­­karékos, ésszerű energia­­gazdálkodásra. A felvilágosító, figyelmeztető szavak, valamint a szocialista brigádok által megtett ilyen irányú kötelezettségvállalá­sok ellenére is tapasztalhatók még rendellenességek, ame­lyekből néhány példát szol­gáltat Benkő László, az ener­giafőosztály dolgozója, ener­giaellenőre. " Beszélgetőpartnerünk jegyezte,­­hogy évtizedek meg­óta járja az üzemeket mint ener­giaellenőr és ezeknek a napon­ta végzett figyelmet feltétele­ző ellenőrző utaknak még ma is sajnálatos tapasztalatai vannak. Véleménye szerint az évek múlásával a dolgozók, az emberek is felejtenek. Er­ről tanúskodnak az egyes üzemekben szerzett tapaszta­latok. Még mindig lehet találni üresen forgó berendezése­ket,­­ köszörű- vagy egyéb gépeket, amelyeket senki­­sem kapcsol le. De ugyanígy­­ közömbösek ak­kor is, amikor a nap már süt és a lámpákat fölöslegesen égetik, az üzemekben, az iro­dákban. Nem veszik észre azt, hogy a tönkrement csapo­kon folydogál a drága víz. A kemencekezelők például sza­bad szombatokon és vasárna­pokon nem csökkentik, és nem zárják le az ipari vizet. Folytatva a sort a munka­szüneti napokon, amikor csend van a gyárban és bemegy va­laki a „B” üzembe, jól lehet hallani, amint a legdrágább energiaféleség, a sűrített le­vegő , süvít a szelepek tömítetlensége miatt. H­ozzá is tette az energiaellenőr: mind­ez bizony pocsékolás, hiszen nagyobb gondot érdemel­ne a különböző energia­féleségekkel történő he­lyes célszerű felhasználás? Ilyen módom éves viszonylat­ban több millió forintot is ki­dobunk az ablakon. Külön fejezetben említette meg, hogy­ a gyárnál a kon­­denzedények szabadra vannak váltva, s így a drága gőz felhasz­nálatlanul hagyja el kondenzvezetéket, úgy ke­­­rül a gyűjtőkbe. Benkő László néhány konkrét példát is szolgáltatott, így megjegyezte, hogy november 7.-én a délelőtti órákban, ami­kor ellenőrző körúton járt milyen benyomásokat szerzett. A dróthúzóban, valamint az új pácolói alagsorban és drót­raktárban 243­40-es fénycsö­vet, a negyven szálas horgany­­zóban 36 darab higanygőzlám­pát kapcsolt le. A hengerlői új csarnokban 64 darab 200- as éget, az áthúzópácolóban, a hengerlőben valamint a Ri­­posch-kemencéknél, továbbá a régi és a galvanikus horgany­­zóban 558 darab 40-es fény­cső égett fölöslegesen, ame­lyeket ő kapcsolt le. Ezek után felmerül a kér­dés, hogy amikor a szocialis­ta brigádok csatlakoztak az „Egy brigád egy energiaőr” mozgalomhoz, vajon tudták-e, hogy mit vállalnak? Ugyan­is a fenti példák egészen más­ról tanúskodnak. Ezeket a rendellenessége­ket nem veszik észre az említett területeken dol­gozó szocialista brigádok. Az év végén az energiafő­osztály értékeli majd e moz­galom eredményeit, amikor is a fenti tapasztalatokat, hi­­­ányosságokat is figyelembe veszik. Ez viszont nem a leg­jobb ajánlólevél a vállalások teljesítéséhez. Pótvállalásokkal a Vállalat kiváló brigádja címért Ahol keresik, megtalálják a sikeresebb munkához vezető utat A kovácsoló és öntöde gyár­részleg 1981. november 9-én értékelte a­ szocialista brigá­dok I—III. negyedévi eredmé­nyeit és megszabta a követ­kező hónapok feladatait. A szocialista brigádmoz­galom ez évi feladatai­nak meghatározásakor ke­retszerződés próbáltak újat formájában vinni a brigádok vállalásaiba. Céljuk a megnövekedett kö­vetelmények olyan segítése volt, hogy ne irányú csök­kenjen a brigádokban levők száma. Ugyanis a fokozato­kért megnövekedett forint ezt indokolttá tette. Az elvárások nem voltak alaptalanok, azonban a brigá­dok év eleji óvatossága las­san fejlődött. Egymás után adták be pótvállalásaikat magasabb fokozatokra. Az I. a III. negyedévi teljesítés így már meghaladta az éves vál­lalást. Az eredmény 11 millió 388 ezer forint és még ehhez hozzátesszük a 2 milliós pótvállalást, amelyet 9 bri­­gád tett. Eredményeik meghaladják a korábbi évek sikereit. Örvendetes dolog, hogy vég­re a fizikai brigádok megpá­­lyázzák­­ a „Vállalat kiváló brigádja” címet. Méghozzá egyszerre 2 brigád is. A Győ­­rik Ferenc „Csépe Sándor” 10-szeres aranyjelvényes bri­gádunk ezüst fokozatról a másodszori pótvállalás után vállalta, a Vállalat kiváló cí­met. Ennél a brigádnál jelentős a hulladékanyag­felhasználás, az újításból származó eredményeik pe­dig 290 ezer forintot tesz­nek ki. A talajművelő Zsidai And­rás „Március 21.” Szocialista Brigádja 20 éves tevékenysé­gük után pályázták meg „Vállalat kiváló brigádja” cí­­­met. Célkitűzésük megvalósí­tásához az öntöde részére kisebb mértékű hulladék­­an­yag-gyűjtésből, újításból származó illetve alap­­anyagméret-módosítástól várnak 600 ezer forint megtakarítást. A brigádvezetői tanácskozá­son elmondott észrevételekkel szerettük volna ismertetni mindazon hiányosságokat, amelyek pótlása szükséges az eredmények folyamatos válla­lása teljesítéséhez. Feladataink között vállaljuk az exportgyártmányok jó mi­nőségben való legyártását, ha­táridők tartása mellett. To­vábbi sikeres takarékosságot anyaggal, energiával a kemen­cék jobb kihasználásán ke­resztül. A jó munkahelyi lég­kör kialakítását egyének és brigádok között, illetve az új gyártmányok kísérleti idejé­nek lecsökkentését, hogy a so­rozatgyártás mielőbb beindul­hasson. Az elhangzott felszólalások is­­ többségében ezt erősítették és brigádvezetőink támogatá­sukról biztosították az­ üze­met. Dombi József Tanácstagi beszámolók Mint ismeretes a gyártele­pen és környékén hat új tanácstag képviseli az váró­ál­lampolgárokat, s szószólója azok ügyes-bajos dolgainak. Az elmúlt évben megválasz­tott tanácstagok a közeli na­pokban számolnak majd be megbízóik előtt a végzett munkáról, s adnak választ közérdekű kérdésekre. A gyártelepi tanácstagok december 10-én­ kezdik meg azokat a beszámolókat, ame­lyek az elmúlt másfél év te­vékenységéről adnak szárpot. Ezen a napon Győri István, 15- én pedig Fájd Lászlóné a művelődési központban áll vá­lasztói­­ elé. December 14-én 17 órától a Petőfi Sándor Ál­talános Iskolában (Malinov­­szkij út) dr. Lukács Ida, va­lamint 1. Hopka László, 18 órá­tól pedig Csincsik István a munkásszálláson ad tájékoz­tatást a­ végzett munkáról. De­­rekas László pedig december 16- án 17 órától ugyancsak a Petőfi Sándor Általános Is­kolában várja a beszámolóra az állampolgárokat. ünnepi munkásgyűlés az államosítás 35. évfordulóján Az államosítás örökén embercentrikus, korszerű gyárat A vezérigazgató megemlékező beszéde telt ház előtt Olyan időszakra, eseményre emlékeztünk december else­jééi, amely a felszabadulást követően a Magyar Kommu­nista Párt vezérletével meg­határozta a kibontakozás, a fejlődés irányát. Olyan időszakra, amikor a munkások tevőlegesen is kezükbe vették a hatal­mat, s a régi rend marad­ványaival szembeszállva száműzték a tőkét, amely egyben biztosította, hogy napjainkban jobb élet- és mun­kakörülmények között, egyre korszerűbb technikával új tár­sadalmi rendszert, a szocializ­must építhetjük. Kedden délután a művelő­dési központban az államosí­tás 35. évfordulóján nagy ér­deklődés mellett nyitották meg a gyártörténeti kiállítást, ahol jelen volt Szalai Lász­ló, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Salgótarján városi Bi­zottságának első titkára, Szi­lágyi Dezső, a nagyüzemi pártbizottság titkára. Ott vol­tak a gyár tömegszervezeti vezetői, a gazdasági vezetők, s számos olyan egykori dolgo­zó, akik személyesen is részt vettek 35 évvel ezelőtt e tör­ténelmi átalakulás kezdeti lé­péseiben. Klecsány Miklós, a vállala­­ti szakszervezeti bizottság tit­kárhelyettese nyitotta meg a gyártörténeti kiállítást, amely hűen tükrözi az egykori Rimamurány—Sal­gótarjáni Vasmű RT álla­mi kezelésbe vétele óta el­telt 35 év nagy változá­sait, óriási fejlődését. Az előadó méltatta az üzemi bizottság megalakulásának fontosságát, mely szószólója volt az új helyzetben a munkásoknak, s támogatója az MKP prog­ramjának. Az igényesen összeállított gyártörténeti kiállítás meg­nyitása után ünnepi munkás­gyűlés vette kezdetét. Itt Ür­­mössy László gyárunk vezér­­igazgatója tartott figyelmet érdemlő megemlékezést, mél­tatva az államosítás jelentő­ségét. Emlékeztetett a 35 éve le­zajlott eseményekre, vala­mint arra a sorsdöntő for­dulatra, amely az államo­sítással kezdetét vette. Hangsúlyozta, ez az időszak ma már nekünk is történe­lem, azoknak, akik részesei voltunk az eseményeknek, de történelem a fiatal generáció tagjainak, akik éppen a fel­­szabadulást követően születtek. Vállalatunk vezérigazgatója a továbbiakban időrendi sor­­­rendben beszélt azokról a po­­­litikai eseményekről, amelyek megelőzték az államosítást. A a három nagy ipari vállalat — Ganz, a csepeli Weiss Manfréd, továbbá a Rimamu­rány—Salgótarjáni Vasmű RT — állami kezelésbe vételének a magyar népgazdaság fejő­désére gyakorolt hatását rész­letesen elemezte. Ugyanakkor számot adott a­­ hazai ipar te­rületi megoszlásáról, elhelyez­kedéséről, a foglalkoztatott dolgozók arányáról, s méltat­ta továbbá a megye gazdasá­gi fejlődését is. Az ünnepi munkásgyűlés szónoka hangsúlyozottan fog­lalkozott vállalatunk 35 év alatt elért fejlődésével. Meg­állapította, hogy ez a fejlődés dinamikus volt. Az SKÜ korszerű gyártó­­berendezéseket és techni­kát hozott az öreg gyár falai közé. Ez a korszerűsítés jól szolgál­ta a szakemberek ismeretei­nek bővítését, ugyanakkor az egyetemet s főiskolát végzet­tek számának növekedését. Közben többszörösére emelke­dett a háború előtti termelés. Egyre korszerűbb termékeket állítunk elő, melyeknek egy­ötödét fejlett ipari országok­ba exportáljuk. Időközben ja­vultak az élet- és munkakö­rülmények, emelkedtek a sze­mélyi jövedelmek, s évről év­re anyagi elismerésben része­síti vállalatunk a törzsgárda­­tagokat. Vezérigazgatónk a nagy ér­deklődéssel figyelt beszédében említést tett arról, hogy az MSZMP gazdaságpoli­tikája révén reálisak azok a célok, amelyeket a to­vábbfejlesztés tűztünk­ érdekében " Hangoztatta: becsüljük meg azokat az eredményeket, amme­­lyeket eddig elértünk, s amit elsősorban a Szovjetuniónak köszönhetünk. Továbbá azok­nak, a párthoz hű forradalmi erőknek, akik a szocializmus győzelmébe vetett hitükkel kö­vetkezetesen kiállnak, sokat tesznek a fejlettebb társada­lom felépítéséért. Napjaink­ban jövőnkről, jobb életünk. Sorsunk megalapozásáról van szó, melyeknek politikai, tár­sadalmi és gazdasági feltéte­­­­lei adottak. A követelmények­­ teljesítéséhez pedig adjon lel­kesítést az elmúlt 35­­ év fej­lődése, gazdag tapasztalata. Demény László Ürmössy László vezérigazgató, az ünnepi munkásgyűlés szó­noka beszéd közben Kiváló dolgozók ■mm Pályázat kohászsikerekkel A napokban tartották meg az FMKT megyei konferenci­áját. A salgótarjáni ifjúsági­művelődési házban megren­dezett összejövetelen Kassainé Karácsony Éva, a városi KISZ-bizottság titkára kö­szöntötte a jelenlevőket, majd bejelentette, hogy több szer­vezet együttes döntése alap­ján 1982. január 1-től meg­alakítják a Nógrád megyei Alkotó Fiatalok klubját. Ezt követően Bárdos Zol­tán, a KISZ KB munkatársa a műszaki fejlesztésben az if­júsági szervezetre váró fel­adatokról tartott előadást. Ké­sőbb pedig Sziklai Péter, az energiaszervezési intézet munkatársa szólt az ésszerű energiagazdálkodásról. Az előadások elhangzása után értékelték a KISZ és a MTESZ által meghirdetett Alkotó ifjúság pályázatot. Az FMKT-szakdolgozatokkal vál­lalatunk fiataljai nagyszerűen szerepeltek. Vaspál Dávid, a kisterenyei gyáregység mér­nöke „Költségcsökkentés a horganyzott csöveknél” című munkájával első helyezést ért el. A kollektív pályamunkák kategóriájában Bán Lajos és Batkó István került az élre, 2. helyen végzett a Babják József és Nagy Mária duó. Mindannyian vállalatunk dol­gozói. Vöröskeresztesek számvetése, előretekintése Főként idősebb érkeztek a területi asszonyok Vöröske­reszt , napokban megtartott éves számvetésére. A művelő­dési központban lezajlott ese­ményen úgy ülték körül az asztalokat, mint egy nagycsa­lád. Kónya István adott szá­mot a szervezet idei tevé­kenységéről. Ebből kitűnt, hogy a 181 fős tagságból csu­pán 11 a férfi. A szervezet jelentős erőfe­szítéseket tett az emberek egészségügyi egészségvédelme tájékoztatása­ érdekében. Több idős ember segítésében, támogatásában is igyekeztek hathatós intézkedéseket tenni. Előbbre léptek a környezetvé­delemben és az egészségügyi előadások szervezésében. Részt vettek jól sikerült kirándulá­son, s bekapcsolódtak a szer­vezet 100 éves fennállása tisz­teletére megrendezett ünnep­ségsorozatba is. A munka összegzése után Gerbecz Konrádnénak tízsze­res véradásért kitüntetést nyújtottak át. Közel 40 fő pe­dig elismerő oklevelet kapott. Ezt követően hangulatos tom­bolajátékban volt részük a je­lenlevőknek, majd a művelő­dési központ fúvószenekara szórakoztatta a területi Vö­­röskereszt-szervezet tagjait. Fennakadás nélkül Az elmúlt hét végén az ősz­ből a télbe léptünk. Vasárnap­­ virradóra már hótakaró borí­totta a környéket. A tel azon­­ban nem érte váratlanul a szállítási főosztály dolgozóit, mert mint Kalocsai Ferenctől megtudtuk, fennakadás nélkül zajlott a munka. Bár a MÁV elég szűk­markú volt, mert ke­vés vasúti kocsit biztosított, így csupán 200 tonna önt­vényt szállítottak ki a gyárból. r

Next