Tarjáni Acél, 1983 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1983-07-22 / 29. szám

A VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KXXIV. ÉVF., 29. SZÁM­ÁRA: 1 FORINT 1983. JÚLIUS 22. A rendszeres mozgás az egészség éltető eleme Teremtsük meg az egészség és a jó erőnlét feltételeit Napjaink rohamos fejlődése számtalan területen megkön­­­nyebbíti, kényelmesebbé teszi életkörülményeinket. A fizi­kai munka jelentősége első­sorban a szellemi nál, de a modern dolgozók­nagyüze­mekben is kezd háttérbe szo­­rulni. Ugyanakkor a felgyor­sult életritmus az emberek­­ szellemi-idegrendszeri kapa­citását mindinkább igénybe veszi. Kevesebb idő jut a rend­szeres testmozgásra és a tech­nika által biztosított kényel­mi lehetőségek miatt akkor­­ sem fordítunk erre figyelmet, ha egyébként módunk nyílna rá. Sok kényelmet nyújt az­­ autó, megkönnyíti és főleg meggyorsítja ügyes-bajos dol­­­gaink intézését, de általa las­­san elhagyjuk még a testmoz­gás minimumát jelentő napi 1­­2—1 órás gyaloglást is. Szük­séges tehát, hogy a mozgáshi­ány által okozott káros kö­vetkezményekre felhívjuk a figyelmet. A szervezetet működtetni kell A mozgásnál­, az egészség megóvásához és a betegségek megelőzésében van nagy sze­repe. Az egyes emberi szer­veknek külön-külön is az egész szervezetnek pedig ál­talában éltető eleme a har­monikus működés. Az a szerv, amely nem kapja meg a szük­séges ingermennyiséget, előbb,­­utóbb visszafejlődik, elsor­vad, emiatt a szervezet egész­ségének bomlik meg az egyen­súlya. Nemcsak a szellemi dolgo­sokat fenyegeti az általános mozgásszegénység, fizikai munkáknál is bizonyos — és­ sajnos a legtöbb fizikai mun­­­ka ilyen — megtalálható az egyoldalúság. Bányászok, gyá­ri munkások, gépkocsivezetők, pincérek, kereskedelmi al­kalmazottak fokozottan igény­lik a kiegészítő testmozgást, ak­kor nemcsak a munkavég­zés során megerőltetett, túl­­fejlett izmaikat mozgatják m­eg. Az elhízást nem elég esz­tétikai kérdésnek tekinteni, hanem sok káros következ­ménnyel is jár. A kövér em­berek hamarabb válnak a be­tegségek áldozatává. Legjobb ellenszere a mindenki által könnyen elvégezhető testmoz­gás. Ne sajnáljuk a lakhelyünk és munkahelyünk közötti fél­órás gyaloglást, mert az a kis séta is frissítőleg hat. Érde­mes reggel 10—15 perccel előbb felkelni, hogy munkába indulás előtt gimnasztikáz­­zunk, de ha erre mégsem jut idő, teremtsük meg a lehető­séget az esti órákban. A kényelem és tétlenség helyett Amennyire a hétköznapok során fontos az otthoni és a munkahelyi testgyakorlás, le­galább annyira fontos, hogy a pihenőnapokat na csak ké­nyelmesen tétlenséggel, tele­víziónézéssel töltsük. Tegyünk nagyobb sétákat a szabad­ban, s az autós turisztika so­rán is szánjunk egy-két órát gyaloglásra. Nyári kirándulásainkat kap­csoljuk össze úszással, télen igen kellemes a síelés, szán­kózás. Az aktív pihenés sok­kal jobb,­ hasznosabb fel­frissülést jelent. A mozgási­­mennyiség kialakításánál szem előtt kell­­ tartani a fokozatos­ság elveit. A hirtelen túl­erőben és inkább ártalmas, mint hasznos, egy nap alatt nem lehet bepótolni, amit egész héten elmulasztottunk. A mozgás azonban a beteg­ségek gyógyításában is­ nagy szerepet játszik. A mozgás­szervek betegségeinek gyó­gyításában a gyógyszerek adá­sánál is nagyobb a jelentősé­ge, de alkalmazzuk egyéb be­tegségek komplex kezelésére is. A sokízületi gyulladással járó zsugorodások, deformitá­sok csakis rendszeres gyógy­torna által gyógyíthatók. Kü­lönböző okú bénulások, mű­tét utáni állapotok, légző­szervek, keringési betegségek, terápiájában nagy szerepet tölt be a rendszeres gyógy­torna. Gyógyintézeteinkben betegeinket ma már szakszerű gyógytornában részesítjük, de az ott eltöltött idő mindös­­­sze arra elegendő, hogy a be­teg a tornát megtanulja, azt otthon rendszeresen kell foly­tatnia. A modern, kulturált élet­mód kialakításakor tehát kényelmi eszközök igénybevé­­­tele mellett feltétlen tartozik a testmozgás hozzá­jelen­tőségének felismerése, min­dennapos életünk ennek szel­lemében történő kialakítása. Beépíteni életünk ritmusába ! A társadalom szinte min­den rétegét, fizikai és szelle­mi dolgozókat, nőket és fér­fiakat, fiatalokat és időseb­beket érinti a téma. Mert ab­ban bizonyosak lehetünk, hogy mindenki szeretne egészséges, jó kondícióban élni. Csak ép­pen abban van a probléma, hogy az egészséges életmód és a jó erőnlét megszerzésé­nek feltételeiről feledkezünk meg. A rendszeres mozgásra meg kell találni a lehetősé­get, még­pedig úgy, hogy ez a mindennapi elfoglaltsága­ink mellett valahol be legyen iktatva életünk ritmusába. Ez mindannyiunk legszemélye­sebb érdeke. ik hatalmai dolgozói a második fél évben szeretnék megismé­­telni az első fél év sikeres exportmunkáját. Kisterenyén szerelik a Rapistan görgős szállítópályákat Tárgyalás a második fél évről Az elmúlt héten a kohásza­ti üzemekben látogattak a METALIMPEX szakemberei, hogy tárgyalásokat folytassa­nak gyárunk vezetőivel. A tárgyaláson a második fél­éves gyártási és értékesítési lehetőségeket­­ vitatták meg, tisztázták a körülményeket. Főként a különféle acélszala­gok, horganyzott vashuzal, hú­zott rúdacélok, huzalok gyár­tásának lehetőségeit vizsgál­ták. A kereskedelmi szakem­berek mellett az összejövete­len részt vettek a gyárrész­legvezetők, hogy személyesen mondják el véleményüket a különféle rendelések gyár­tási ütemezésével van, vagyis milyen kapcsolat­időpont­ban, milyen termékeket tud­nak gyártani. Görgöspálvát rendeltek Sokat reklámozott terméke a kohászati üzemeknek a Ka­­pistan—Salgó görgőspálya­rendszer, amelyet a kistere­­nyei gyáregységben készítenek és igen bevált árunak bizo­nyult. A napokban a kecske­méti pincegazdaság sürgette, annak a görgőspálya-r­endszer­­nek a szállítását, amelyet gyárunktól rendeltek. A kecs­kemétiek még a tavaszi Buda­pesti Nemzetközi Vásáron lát­ták meg a kisterényei görgős­pályát és ott döntöttek meg­vételéről, mondván, hogy az anyagmozgatásban nagyon jó hasznát veszik. A kohászati üzemek ki­emelten kezeli a rendelést, tekintettel arra, hogy az őszi mezőgazdasági munkálatok­ban már szükség lesz a ter­mékre. Segítség a nagycsaládosoknak A kohászati üzemeknek im­már évek óta szép hagyomá­nya, hogy ilyenkor nyár kö­zepén beiskolázási segélyben részesíti a nagycsaládosokat, és a gyermekeit egyedül ne­velő szülőket. Azért nyáron, hogy a szülők jól tudják hasz­nosítani a pénzt és még a kedvezményes tanszervásár keretében vásárolhassák meg gyermeküknek a szükséges iskolai felszerelést.­ A szakszervezeti bizottság a napokban osztott szét 165 kohász család között 150.000 forintot. Az elosztásnál szigo­rúan figyelembe vették az egy főre jutó jövedelmet, és a gyermekek számát A most kapott pénz minden b­izon­­­nyal jól szolgálja a gyerme­kek érdekeit. A segélyezés során a legkisebb összeg 700 forint, min a 3 000 forint volt.legmagasabb KIBŐVÍTETT MŰSZAKI TANÁCSKOZÁS Megújult erővel, újabb­ sikerekért Magasabb fokú szervezettséggel - Gazdaságosabb megoldásokkal Az export növelésével • Az eszközök és a munkaidő jobb kihasználásával Soha ennyire fontos nem volt mint napjainkban, hogy időközben áttekintsük és őszintén felmérjük munkánk ered­ményeit, gazdálkodásunk helyzetét, s szükség esetén meg­te­gyük az esetleges korrekciós lépéseket. A Salgótarjáni Ko­­hászati Üzemek vezető gárdája 1983. július 18-án, ilyen igénnyel ült össze műszaki tanácskozásra. Merlák Ervinnek, a szakszervezeti bizottság titkárának megnyitó szavai után Ürmössy László vezérigazgató tartott elemző értékelést a gyár kollektívájának 1983. első féléves munkájáról. Tovább a fizetési mérleg javításáért Ürmössy elvtárs a számve­tést nemzetközi és országos tapasztalatokra alapozva épí­tette fel. Azzal kezdte, hogy 1983 sem hozta meg az acél­piac élénkülését. A világban tovább tart a válság, gyenge a kereslet, és tovább mérsék­lődtek az árak is. A magyar kohászat saját bőrén érzi ezt az állapotot,­ hiszen körülmények között és nehéz sze­rény jövedelmezőséggel dol­gozik. Az ipar feladata változat­lanul a fizetési mérleg aktí­vumának javítása, elsősorban az export fokozásai. Ez év­ben nyolcszázmillió aktívu­mot kell elérni, a féléves tel­jesítés azonban alig éri el a kétszázhetvenmillió dollár aktívumot. Az ország vezető szervei el­ismerik, hogy nehéz körül­mények között folyik a mun­ka, de jobb szervezettséggel az eszköz és munkaidő jobb kihasználásával, a minőség javításával, gondosabb, kö­rültekintőbb munkával en­nél jobb eredményt is elér­hettek volna az első fél év folyamán. A­ kohászat nyers számítások alapján teljesí­tette féléves de az alacsony exportfeladatát, árszínvonal miatt a tervbe vett 1 dollár­­bevételtől elmaradt. A vezérigazgató ezt követő­en a Salgótarjáni Üzemek első félévi kohászati eredmé­nyeiről adott számot. A vál­lalat mennyiségben 97,8 szá­zalékos eredményt ért el, s ez azt jelenti, hogy közel kétezerötszáz­ tonna a lema­radása. A hideghengermű, a kovácsoló és öntöde gyárrész­leg, valamint a kisterenyei gyáregység egyaránt elma­radt a mennyiségi terv felada­tától, egyedül a huzalmű kol­lektívája ért el ötszáznyolc­van tonna többletet. Az értékterv 99,7 százalék­­­ra sikerült. Ebben a vonatko­zásban­ a huzalma mellett a kovácsológyár dolgozói túlteljesítést értek el. A bá­ii­zishoz képest 105,4 százalékos az értéknövekedés mértéke. Ebből mintegy 4 százalékot az árrendezések, 1,4 százalé­kot pedig a kedvezőbb ter­mékszerkezet biztosított. Az üzemek munkájáról A huzalmű dolgozói az egész fél év folyamán egyen­letesen termeltek. Eredmé­nyük még jobb is lehetne, ha CO. hegesztőhuzal tervét teljesíteni tudják. Ezt a két­is száz tonnás lemaradást a ma­gas érték miatt sürgősen pó­tolni kell. A gyár vezetői úgy látják, hogy több irányból is érdeklődés van porbeles elekt­ródák iránt. A kovácsoló és öntöde gyárrészleg nehézségeit lét­szám- és anyagellátási gondok okozták. Ennek következté­ben az egy napra eső terme­lés tíz százalékkal csökkent. Ebben persze közrejátszott az öntöde visszafogása is, de a fizikai létszámban is keres­hetők az okok, amely a bá­zishoz képest 12,3 százalékkal csökkent. Az anyagellátásuk még mindig nem elég kedve­ző mederben folyik, a­ Lenin Kohászati Művek nem tudta maradéktalanul kielégíteni a gyárrészleg valóságos igé­nyeit. A hideghengerműben az exportrendelés hiánya mi­att és a létszámhelyzet miatt is vissza kellett állni a má­sodik negyedévtől a koráb­bi háromműszakos munka­rendre. Május közepétől ér­zékelhető a folyamatos fej­lődés és remélhetőleg sikerül majd bepótolni a lemaradást. A fajlagos napi teljesítés azóta két százalékkal emelke­dett, de még további fejlődés­re van szükség, hogy a terve­zett volumen rendelkezésre álljon. Főleg a szalagedzővel és a rúgófélékkel­ kell jobb eredményekre törekedni. L­e­­hetőség van még tovább emelni a dexion termelését i­s. Kisterenyén különösen a csősor lemaradása fájdalmas, hiszen most már bőven van, a tízezer rendelés tonna termelésnek semmi akadá­lya nem lenne. Gazdasági szempontból főleg a horgany­zott cső száz tonna körüli le­maradása érinti érzékenyen a feldolgozókat, de a válla­latot is. Megállapítható, hogy a gyáregységben gyenge a munkaszervezés, nem kielé­gítő a munkafegyelem és ki­fogásolható a munkahelyi ve­zetés színvonala is. Sok veszteségidő, nagyok a kiesé­­­sek, rossz az eszközkihaszná­lás, visszaesett a fajlagos ter­melés. A munka termelékeny­sége nem­­ éri el a megkívánt szintet, hiszen az mindössze 93,1 százalékos értéknek felel meg. Árbevételük sikere ér­dekében különösen a görgős­pályára kell több figyelmet fordítani, hiszen ez szabad­áras termék és nem kellene veszteségesnek lennie. Figyelmet a tételes szállításra A vezérigazgató, elmondot­ta, hogy a gyár rendelésállo­mányának összetétele ros­­­szabb a korábbinál, hisz nö­­­vekedett az átlagosnál gyen­gébb fedezeti összegű termé­kek aránya. A rendelésfel­vételt a jövőben jobban kell szelektálni a jövedelmezőség szempontjából. Kitért arra is, hogy a gyár tételes szállí­tási lemaradása minden ko­­­rábbinál ross­zabb képet mu­tat. Az 1981. évi 97 százalék­ körüli szinttel szemben vál­lalati vonatkozásban 90 szá­zalékra teljesítették. hangsúlyozta, hogy a külön kor­mány gazdasági bizottsága rendkívül nagy súlyt helyez a szállítási kötelezettségek ma­radéktalan teljesítésére és ahol nem teljesítik ütemesen feladataikat, azok részére ko­moly felelősségre vonást he­lyez kilátásba. Ha el akarjuk kerülni ezt a felelősségre­­ vonást, akkor a gyár kollek­tívájának a második fél év­ben nagyon össze kell szed­­­nie magát. A referátumban szó esett arról, hogy exportkötele­zettségeinktől a szocialista or­szágok iránti elkötelezettsé­günket teljesítettük. A dél-­­lár elszámolású területen­ azonban még akad némi adós­­­ságunk. Az eredeti éves terv­­­hez képest a kiszállított 13 259 tonna," összességében 48 százalékos időarányossá­got jelent. Ez különösen jó eredmény akkor, ha figye­lembe vesszük, hogy az első negyedév során mindössze 18 százalékos eredményt ér­tünk el. Ilyen irányú fel­adatainkat figyelembe véve,­ számolnunk kell azzal, hogy időközben az exportnövelésre póttárgyalásokat tettünk ez évben végül is 32 660 ton­és na exportot szeretnénk elérni. (Folytatás a 3. oldalon.)­­ Szó ami szó, ilyenkor kánikula idején legjobb a vízparton készülődni szörffel a hűvös hullámokba

Next