Tarjáni Acél, 1983 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1983-08-19 / 33. szám

2 Alkotmányos jogaink szerint jól felszerelt üzemorvosi rendelő óvja a dolgozók egészségét A pihenés és önfeledt szórakozás egy pillanata Gyermekeink tanulását,­­ nevelését jól felszerelt óvodák és iskolák biztosítják A Balaton partján ma már eszébe sem jut senkinek, hogy ez valaha másképp volt TÄRifÄNf ÄCEfi A múzeumi játék negyedik fordulója ld. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész kiállítása A Nógrádi Sándor Múzeum ebben az évben „Kiállításról kiállításra” c. művelődési programsorozatot hirdetett meg öt nagyüzem — Szénbá­nyák Vállalat, öblös- és sík­üveggyár, az SVT és az SKV — szocialista brigádjainak. A játékba 66 kollektíva kapcsolódott be, közöttük 21 képviselte a kohászati üzemet. A harmadik forduló, — A magyar grafika külföldön c. kiállítás megtekintése és tárlathoz kapcsolódó feladat­a lap megoldása — után még,58 szocialista brigád maradt ver­senyben. Közülük 17 az SKÜ- ből került ki. A kohász brigádok kiemel­kedő teljesítményt nyújtottak a harmadik fordulóban: maximálisan megszerezhető 22 a pontból mindet elérte 13 kol­lektíva, 21 pontot szerzett 3 kollektíva, 17-et egy brigád. Az eddigi feladatok megoldá­sa után az elérhető legmagasabb pontszámmal — 60 pont­tal — rendelkezik két kol­lektíva: a Geleji Sándor Szocialista Brigád a tech­nológiai főosztályról és a Schäfer Ferenc nevét vi­selő kollektíva a kereske­delmi főosztályról. 58 pontot értek el az aláb­bi brigádok: Marx Károly, Petőfi Sándor (számviteli fő­osztály), Felszabadulás (hu­zalmű, rúdvasüzem), a Tye­­reskova és a Komplex (mind­kettő Kisterenye). 57 pontot ért el a kistere­­nyei, Hevesi Gyula nevét vi­selő kollektíva. 55 pontos Pattantyús (kov. öntöde), az a Ady Endre (üzemfenntartás) brigád. 54 pontot szerzett két kiste­­renyei kollektíva: az Osztya­­penko és a Zója Szocialista Brigád. A Váci Mihály (energia) 53, a József Attila (számviteli fő­osztály) 52, a Zója (számvite­li főosztály) brigád 49 pontot ért el. A múzeumi játékban a kö­vetkező kiállítás id. Szabó István Kossuth-díjas szobrász­­művész tárlata. Az e kiállítás­hoz kapcsolódó feladatlap helyes megoldásával 33 pont szerezhető. Ez lehe­tővé teszi a versenyben maradt brigádok számára, hogy megerősítsék helyü­ket az élmezőnyben, ill. akik eddig a középmezőny­höz tartoztak előbbre kerülje­nek. Hidváry István múzeumi népművelő Segítik a munkásművelődést A vállalati TIT-alapszerve­­zet és a Kohász Művelődési Központ a korábbi évek ta­pasztalatai alapján az idén is meghirdette a TIT szabad­­egyetemi kurzust. A gyakorlatban mindez annyit jelent, hogy a gazdaságpolitikai, az ak­­tuálpolitikai és a kiste­­renyei általános tagozaton egyaránt 7—7 előadást tartanak. Mindhárom tagozaton a té­makörökben leginformáltabb városi, megyei, illetve orszá­gos szaktekintélyek, személyi­ségek tartják az előadásokat. Az összejöveteleket — előzetes értesítés alapján — munkaidő után rendezik meg a Kohász Művelődési Központ TIT- klubjában, illetve Kistere­­nyén. Rendkívül gazdag a temati­ka. A gazdaságpolitikai tago­zaton szó esik az SKÜ 1983 éves termelési gazdasági fel­adatairól, a magyar gazdaság­­politika külső feltételrendsze­réről. A világ gazdasági erő­viszonyainak változásairól 80-as években szóló előadás­á­ról minden bizonnyal sok hallgatója lesz. Napirenden szerepel még az energiagazdálkodással, az export-import politi­kával, a jövedelmi és va­gyoni különbségekkel fog­lalkozó előadások. Az aktuálpolitikai tagozaton előadást hallgathatnak meg a dolgozók a vagyon- és állam­biztonságról, a stratégiai és taktikai fegyverek alkalmazá­sáról, a nyugat-európai szo­ciáldemokráciáról, a szocialis­ta tábor leszerelési erőfeszíté­seiről. A kisterenyei általános ta­gozaton hasonlóan gazd­ag programot terveztek, főként gazdaságpolitikai témákról lesz szó. A Kohász Művelődési Köz­pont a szabadegyetemi meghí­vást már megküldte a bri­gádoknak annál is in­kább, mert ez beleszámít a művelődési vállalások teljesítésébe. Ezért ajánlatos, hogy szeptem­ber 5-ig minden ezüst, arany, és magasabb fokozatot viselő brigád juttassa el jelentkezé­sét Juhász Lászlóhoz a TÜZ- osztályra. G a józan ész tiltakozik az atom pokla ellen várunk dolgozói kivétel nélkül a béke és nyu­godt boldog élet hívei. Jól érzik magukat a teremtő békés élet zajában, a családi kör melegében, a baráti tár­saságban. Éppen ezért figye­lik aggódva a békejavaslatok visszautasítását, aggódnak Európa sorsáért, családjuk nyu­godt életéért. „Az emberiség döntő vá­laszút előtt áll. Egyetlen egy lépés a rossz irányba, s jó­vátehetetlenül az atomháború szakadékába zuhan.” Ezekkel a szavakkal kezdő­dik „A békéért, az életért, az atomháború ellen” Prágában megtartott béke-világtalálko­zó felhívása. Vészjelzésként hangzanak e szavak. A világ­­találkozó olyan fórumként kerül a történelembe, amelyen megkezdődött sok háborúelle­nes mozgalom képviselőinek nagyszabású párbeszéde. E mozgalmak némelyike már évtizedek óta harcol a háború erőivel szemben, más mozgal­mak a legutóbbi években bontakoztatták ki tevékenysé­güket. A legutóbbi időkig hi­ányzott a szükséges ko­ordináció az amerikai kor­mányzat és a NATO kalandor politikája következtében fo­kozódó háborús veszély miatt aggódó társadalmi irányzatok akciói között. Képviselőik oly­kor keveset tudtak egymásról. Egymással kapcsolatba lépve és tevékenységük összehango­lását megkezdve most meg­sokszorozzák erejüket. A kommunisták, akik min­dig a békéért küzdők élcsapa­tában haladnak, sen aktívan részt természete­vettek prágai találkozón is. 62 kom­­­munista és munkáspárt kép­viselői utaztak Prágába. A világtalálkozó munkájában egyébként 132 szocialista és szociáldemokrata, konzervatív, nemzeti demokrata párthoz és nemzeti felszabadító mozga­lomhoz tartozók vettek részt. A világtalálkozón mindenki részt vehetett a vitákban. Ezek egyidejűleg, tizenegy politikai párbeszédet folytató csoportban zajlottak, amelyek­ben együttvéve 1183-an szólal­tak fel. Ezzel párhuzamosan folytak a viták a világtalál­kozó keretében működő „if­júsági és diákbékefaluban.” Ennek több mint 700 „lakója” 82 ország 180 szervezetéből került ki és 31 nemzetközi szervezetet képviselt. A „nő­központban” 93 békeszerető nőszervezet képviselői vettek részt a vitákban. A Béke-világtanács tömörült 119 mozgalom köré és 97 új háborúellenes lom képviselői a nyílt mozgó­vi­tákban egyaránt beszéltek ar­ról, amiben egyetértenek, és arról, amiben nem értenek egyet egymással. Végső soron azonban mindig sikerült érint­kezési pontokat találniuk. delegátusok Prágában megje­­­lölték a fegyverkezési hajsza elleni ama tömeges akciók fo­kozásának útjait, amelyeket, va­gy együtt, vagy párhuzamo­san folytatni fognak. Elmondható, hogy a béke­­szerető erők fóruma elérte célját: az emberek egyesíté­sét — nézeteikre, bőrük szí­nére, nemükre és korukra va­ló tekintet nélkül — az em­beriség szempontjából alap­vető, létfontosságú kérdésben, a békéért és az életért, a nuk­leáris háború veszélye ellen vívott harcban. A világtalálkozó felhívá­sának első sorait idéz­ve kezdtük ezt a kom­mentárt. Ennek a világ sor­sáért érzett aggodalommal átitatott dokumentumnak minden sora visszhangra ta­lál a háború ellenzőinek szí­vében. Ez pedig komoly fi­gyelmeztetés azok számára, akik a nukleáris tűz mellett akarják kezüket melengetni, a világ népei ébren őrködnek, nem engednek meg egy új nukleáris fegyverkezési haj­szát! A felhívás befejezése opti­mista: „A világ erőforrásait állítsuk a béke és az élet szol­gálatába! Békét, szabadságot, függetlenséget és felvirágzást minden nemzetnek!” Kirándulnak a nyugdíjasok A kohászati üzemek szak­­szervezeti bizottsága nagy gondot fordít a gyárból nyug­díjba került idős emberek pi­henésére, kikapcsolódására. A gyakorlatban ez annyit je­lent, — a rendszeres üdülte­tés m­ellett — gyakran viszik kirándulni a nyugdíjasokat. Az acélgyár ebben az eszten­dőben öt alkalommal bocsát­ja rendelkezésére a vállalati autóbuszt. Három alkalommal Egerben voltak kirándulni a nyugdíjasok. Két alkalommal a salgótarjániakat vitte busz, egy alkalommal a Ka­­­­rancsvölgye községeiből szed­te össze a nyugdíjasokat. Augusztus 23-án ismételten „kiruccannak” az idős embe­rek, méghozzá Nagylócban és Nógrádmegyerben lakó acélgyári nyugdíjasok mennek Esztergomba. Két nappal ké­sőbb, augusztus 25-én pedig salgótarjániak kirándulnak Zsórifürdőre. 1983. augusztus 19; Segítettek a KISZ-esek verseny rendezői felkérték a KISZ-szervezetet a segítségre és így a különböző állomáso­kon, útszakaszokon vasárnap reggel fél tí­tól este 6-ig 14 acélgyári ifjúgárdista teljesített szolgálatot akiknek a helytál­lás mellett kellemes élmé­nyekben is részük volt. Másik hír, hogy augusztus­­ 24—28-ig a kohászati üzemek KISZ-titkára részt vesz egy tanfolyamon, ame­lyet Luppa szigetén tarta­nak. A nyári táborban gazda­ságpolitikai szervezeti kérdé­sekről hallgatnak meg magas szintű előadásokat, de sor ke­rül gyakorlati csoportfoglal­kozásokra, szabadidős tevé­kenységre is. A felkészítő nyári tábort továbbképzés jel­leggel rendezik. Tevékenyen közreműködtek a kohászati üzemek ifjúgár­distái a hét végén megtartott Salgó Kupa autóversenyén. A „A haza védelme a Ma­gyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége.” (Idézet a Magyar Nép­köztársaság Alkotmányá­ból.) A helytállásra tulajdon­aképpen nincs is parag­rafus. Az ember kicsi korától tanulja és hallja, hogy mit kell tennie, mi a köte­lessége. Talán már az óvodá­ban elkezdődik a folyamat, amikor az ifjú emberrel meg­értetik, hogy mit szabad és mit nem. Mert akárhogy is nézzük, ez az élet követelménye, kell tanulni azt, hogy — Meg az ésszerűség elveit követve van­nak dolgok, amelyek tilosak. És természetesen vannak olya­nok is, amelyekhez alkalmaz­kodni szükséges. Ezek a kö­telességek. Ezekről is beszélnünk kell. A kisgyereknek az a köteles­sége, hogy rendet rakjon ma­ga körül, helyére tegye a já­tékait, szót fogadjon az óvó­néninek, vagy a szüleinek. A nagyobbtól már elvárjuk, hogy jól tanuljon, készítse el a lec­kéjét, álljon helyt a kisebb­­nagyobb feladatok között. Az évek szaladnak és az ember egyszer csak azt veszi észre, hogy felnőtt lett a gyer­meke. Felsőbb iskolában ta­nul, vagy szakmát választott és immár kezében a szak­munkásbizonyítvány. Dolgoz­ni kezd, felelős feladatokat bíznak rá. Aztán, ha fiúról van szó, következik a katonaság. Egy ilyen nagy üzemből, mint kohászati üzemek, évente so­­­kan mondanak búcsút ideig­lenesen munkahelyüknek, hogy elsajátítsák a katonai tudnivalókat, eleget tegyenek honvédelmi kötelességüknek. Azt hisszük mindez valóban kötelesség és fiataljaink nem is berzenkednek ellene. Az a mondás járja, hogy a katona­ságnál megemberesedik a fiú, fegyelmet, kitartást tanul, akkor válik igazán felnőtté, amikor leszerel. Így igaz. Az is igaz viszont hogy fiataljaink döntő több­sége jelesen áll helyt a ka­tonai kiképzés idején. Ők azok, akik a munkahelyükön is megtették a kötelességüket, megelégedésre tették a dolgu­kat. Mindezt bizonyítja, hogy a mi gyárunkhoz is gyakran hoz a posta olyan levelet, amelye­ket katonai elöljárók írtak alá. Ezekben közük a mun­kahellyel, hogy az üzem dol­gozója katonaként is megállja a helyét, dicséretet érdemel. Szép és valóban hasznos szokás ez. Büszkeség tölti el a katona fiatalembert, hogy íme a munkahelyén is meg­tudják, nem akármilyen em­ber ö. De örömmel veszik volt műhelyben, irodában is, a­hogy íme ők ilyen embert neveltek, aki nem hozott szégyent a fejükre, örülnek a szülők is, hogy még ilyenkor, a katonaság idején sem fe­ledkeznek meg a gyermekük­ről, élő a kapcsolat a hadsereg és a munkahely között. Érthető, hogy mindig szí­vesen adunk hírt az élenjáró katonákról. Hadd tudja meg a gyár egész kollektívája, a hozzátartozók, a rokonok, is­merősök, jószerivel az egész város, ha valaki rászolgált a dicséretre. zért közöljük örömmel a legutóbbi hírt, hogy Horváth György az üzemfenntartás volt dolgozóin elnyerte a „Kétszeres kiváló katona" megtisztelő címet. Bizonyára megérdemelte az elismerést A helytállás dicsérete E

Next