Tarjáni Acél, 1983 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1983-08-19 / 33. szám
2 Alkotmányos jogaink szerint jól felszerelt üzemorvosi rendelő óvja a dolgozók egészségét A pihenés és önfeledt szórakozás egy pillanata Gyermekeink tanulását, nevelését jól felszerelt óvodák és iskolák biztosítják A Balaton partján ma már eszébe sem jut senkinek, hogy ez valaha másképp volt TÄRifÄNf ÄCEfi A múzeumi játék negyedik fordulója ld. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész kiállítása A Nógrádi Sándor Múzeum ebben az évben „Kiállításról kiállításra” c. művelődési programsorozatot hirdetett meg öt nagyüzem — Szénbányák Vállalat, öblös- és síküveggyár, az SVT és az SKV — szocialista brigádjainak. A játékba 66 kollektíva kapcsolódott be, közöttük 21 képviselte a kohászati üzemet. A harmadik forduló, — A magyar grafika külföldön c. kiállítás megtekintése és tárlathoz kapcsolódó feladata lap megoldása — után még,58 szocialista brigád maradt versenyben. Közülük 17 az SKÜ- ből került ki. A kohász brigádok kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a harmadik fordulóban: maximálisan megszerezhető 22 a pontból mindet elérte 13 kollektíva, 21 pontot szerzett 3 kollektíva, 17-et egy brigád. Az eddigi feladatok megoldása után az elérhető legmagasabb pontszámmal — 60 ponttal — rendelkezik két kollektíva: a Geleji Sándor Szocialista Brigád a technológiai főosztályról és a Schäfer Ferenc nevét viselő kollektíva a kereskedelmi főosztályról. 58 pontot értek el az alábbi brigádok: Marx Károly, Petőfi Sándor (számviteli főosztály), Felszabadulás (huzalmű, rúdvasüzem), a Tyereskova és a Komplex (mindkettő Kisterenye). 57 pontot ért el a kisterenyei, Hevesi Gyula nevét viselő kollektíva. 55 pontos Pattantyús (kov. öntöde), az a Ady Endre (üzemfenntartás) brigád. 54 pontot szerzett két kisterenyei kollektíva: az Osztyapenko és a Zója Szocialista Brigád. A Váci Mihály (energia) 53, a József Attila (számviteli főosztály) 52, a Zója (számviteli főosztály) brigád 49 pontot ért el. A múzeumi játékban a következő kiállítás id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész tárlata. Az e kiállításhoz kapcsolódó feladatlap helyes megoldásával 33 pont szerezhető. Ez lehetővé teszi a versenyben maradt brigádok számára, hogy megerősítsék helyüket az élmezőnyben, ill. akik eddig a középmezőnyhöz tartoztak előbbre kerüljenek. Hidváry István múzeumi népművelő Segítik a munkásművelődést A vállalati TIT-alapszervezet és a Kohász Művelődési Központ a korábbi évek tapasztalatai alapján az idén is meghirdette a TIT szabadegyetemi kurzust. A gyakorlatban mindez annyit jelent, hogy a gazdaságpolitikai, az aktuálpolitikai és a kisterenyei általános tagozaton egyaránt 7—7 előadást tartanak. Mindhárom tagozaton a témakörökben leginformáltabb városi, megyei, illetve országos szaktekintélyek, személyiségek tartják az előadásokat. Az összejöveteleket — előzetes értesítés alapján — munkaidő után rendezik meg a Kohász Művelődési Központ TIT- klubjában, illetve Kisterenyén. Rendkívül gazdag a tematika. A gazdaságpolitikai tagozaton szó esik az SKÜ 1983 éves termelési gazdasági feladatairól, a magyar gazdaságpolitika külső feltételrendszeréről. A világ gazdasági erőviszonyainak változásairól 80-as években szóló előadásáról minden bizonnyal sok hallgatója lesz. Napirenden szerepel még az energiagazdálkodással, az export-import politikával, a jövedelmi és vagyoni különbségekkel foglalkozó előadások. Az aktuálpolitikai tagozaton előadást hallgathatnak meg a dolgozók a vagyon- és állambiztonságról, a stratégiai és taktikai fegyverek alkalmazásáról, a nyugat-európai szociáldemokráciáról, a szocialista tábor leszerelési erőfeszítéseiről. A kisterenyei általános tagozaton hasonlóan gazdag programot terveztek, főként gazdaságpolitikai témákról lesz szó. A Kohász Művelődési Központ a szabadegyetemi meghívást már megküldte a brigádoknak annál is inkább, mert ez beleszámít a művelődési vállalások teljesítésébe. Ezért ajánlatos, hogy szeptember 5-ig minden ezüst, arany, és magasabb fokozatot viselő brigád juttassa el jelentkezését Juhász Lászlóhoz a TÜZ- osztályra. G a józan ész tiltakozik az atom pokla ellen várunk dolgozói kivétel nélkül a béke és nyugodt boldog élet hívei. Jól érzik magukat a teremtő békés élet zajában, a családi kör melegében, a baráti társaságban. Éppen ezért figyelik aggódva a békejavaslatok visszautasítását, aggódnak Európa sorsáért, családjuk nyugodt életéért. „Az emberiség döntő válaszút előtt áll. Egyetlen egy lépés a rossz irányba, s jóvátehetetlenül az atomháború szakadékába zuhan.” Ezekkel a szavakkal kezdődik „A békéért, az életért, az atomháború ellen” Prágában megtartott béke-világtalálkozó felhívása. Vészjelzésként hangzanak e szavak. A világtalálkozó olyan fórumként kerül a történelembe, amelyen megkezdődött sok háborúellenes mozgalom képviselőinek nagyszabású párbeszéde. E mozgalmak némelyike már évtizedek óta harcol a háború erőivel szemben, más mozgalmak a legutóbbi években bontakoztatták ki tevékenységüket. A legutóbbi időkig hiányzott a szükséges koordináció az amerikai kormányzat és a NATO kalandor politikája következtében fokozódó háborús veszély miatt aggódó társadalmi irányzatok akciói között. Képviselőik olykor keveset tudtak egymásról. Egymással kapcsolatba lépve és tevékenységük összehangolását megkezdve most megsokszorozzák erejüket. A kommunisták, akik mindig a békéért küzdők élcsapatában haladnak, sen aktívan részt természetevettek prágai találkozón is. 62 kommunista és munkáspárt képviselői utaztak Prágába. A világtalálkozó munkájában egyébként 132 szocialista és szociáldemokrata, konzervatív, nemzeti demokrata párthoz és nemzeti felszabadító mozgalomhoz tartozók vettek részt. A világtalálkozón mindenki részt vehetett a vitákban. Ezek egyidejűleg, tizenegy politikai párbeszédet folytató csoportban zajlottak, amelyekben együttvéve 1183-an szólaltak fel. Ezzel párhuzamosan folytak a viták a világtalálkozó keretében működő „ifjúsági és diákbékefaluban.” Ennek több mint 700 „lakója” 82 ország 180 szervezetéből került ki és 31 nemzetközi szervezetet képviselt. A „nőközpontban” 93 békeszerető nőszervezet képviselői vettek részt a vitákban. A Béke-világtanács tömörült 119 mozgalom köré és 97 új háborúellenes lom képviselői a nyílt mozgóvitákban egyaránt beszéltek arról, amiben egyetértenek, és arról, amiben nem értenek egyet egymással. Végső soron azonban mindig sikerült érintkezési pontokat találniuk. delegátusok Prágában megjelölték a fegyverkezési hajsza elleni ama tömeges akciók fokozásának útjait, amelyeket, vagy együtt, vagy párhuzamosan folytatni fognak. Elmondható, hogy a békeszerető erők fóruma elérte célját: az emberek egyesítését — nézeteikre, bőrük színére, nemükre és korukra való tekintet nélkül — az emberiség szempontjából alapvető, létfontosságú kérdésben, a békéért és az életért, a nukleáris háború veszélye ellen vívott harcban. A világtalálkozó felhívásának első sorait idézve kezdtük ezt a kommentárt. Ennek a világ sorsáért érzett aggodalommal átitatott dokumentumnak minden sora visszhangra talál a háború ellenzőinek szívében. Ez pedig komoly figyelmeztetés azok számára, akik a nukleáris tűz mellett akarják kezüket melengetni, a világ népei ébren őrködnek, nem engednek meg egy új nukleáris fegyverkezési hajszát! A felhívás befejezése optimista: „A világ erőforrásait állítsuk a béke és az élet szolgálatába! Békét, szabadságot, függetlenséget és felvirágzást minden nemzetnek!” Kirándulnak a nyugdíjasok A kohászati üzemek szakszervezeti bizottsága nagy gondot fordít a gyárból nyugdíjba került idős emberek pihenésére, kikapcsolódására. A gyakorlatban ez annyit jelent, — a rendszeres üdültetés mellett — gyakran viszik kirándulni a nyugdíjasokat. Az acélgyár ebben az esztendőben öt alkalommal bocsátja rendelkezésére a vállalati autóbuszt. Három alkalommal Egerben voltak kirándulni a nyugdíjasok. Két alkalommal a salgótarjániakat vitte busz, egy alkalommal a Karancsvölgye községeiből szedte össze a nyugdíjasokat. Augusztus 23-án ismételten „kiruccannak” az idős emberek, méghozzá Nagylócban és Nógrádmegyerben lakó acélgyári nyugdíjasok mennek Esztergomba. Két nappal később, augusztus 25-én pedig salgótarjániak kirándulnak Zsórifürdőre. 1983. augusztus 19; Segítettek a KISZ-esek verseny rendezői felkérték a KISZ-szervezetet a segítségre és így a különböző állomásokon, útszakaszokon vasárnap reggel fél títól este 6-ig 14 acélgyári ifjúgárdista teljesített szolgálatot akiknek a helytállás mellett kellemes élményekben is részük volt. Másik hír, hogy augusztus 24—28-ig a kohászati üzemek KISZ-titkára részt vesz egy tanfolyamon, amelyet Luppa szigetén tartanak. A nyári táborban gazdaságpolitikai szervezeti kérdésekről hallgatnak meg magas szintű előadásokat, de sor kerül gyakorlati csoportfoglalkozásokra, szabadidős tevékenységre is. A felkészítő nyári tábort továbbképzés jelleggel rendezik. Tevékenyen közreműködtek a kohászati üzemek ifjúgárdistái a hét végén megtartott Salgó Kupa autóversenyén. A „A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége.” (Idézet a Magyar Népköztársaság Alkotmányából.) A helytállásra tulajdonaképpen nincs is paragrafus. Az ember kicsi korától tanulja és hallja, hogy mit kell tennie, mi a kötelessége. Talán már az óvodában elkezdődik a folyamat, amikor az ifjú emberrel megértetik, hogy mit szabad és mit nem. Mert akárhogy is nézzük, ez az élet követelménye, kell tanulni azt, hogy — Meg az ésszerűség elveit követve vannak dolgok, amelyek tilosak. És természetesen vannak olyanok is, amelyekhez alkalmazkodni szükséges. Ezek a kötelességek. Ezekről is beszélnünk kell. A kisgyereknek az a kötelessége, hogy rendet rakjon maga körül, helyére tegye a játékait, szót fogadjon az óvónéninek, vagy a szüleinek. A nagyobbtól már elvárjuk, hogy jól tanuljon, készítse el a leckéjét, álljon helyt a kisebbnagyobb feladatok között. Az évek szaladnak és az ember egyszer csak azt veszi észre, hogy felnőtt lett a gyermeke. Felsőbb iskolában tanul, vagy szakmát választott és immár kezében a szakmunkásbizonyítvány. Dolgozni kezd, felelős feladatokat bíznak rá. Aztán, ha fiúról van szó, következik a katonaság. Egy ilyen nagy üzemből, mint kohászati üzemek, évente sokan mondanak búcsút ideiglenesen munkahelyüknek, hogy elsajátítsák a katonai tudnivalókat, eleget tegyenek honvédelmi kötelességüknek. Azt hisszük mindez valóban kötelesség és fiataljaink nem is berzenkednek ellene. Az a mondás járja, hogy a katonaságnál megemberesedik a fiú, fegyelmet, kitartást tanul, akkor válik igazán felnőtté, amikor leszerel. Így igaz. Az is igaz viszont hogy fiataljaink döntő többsége jelesen áll helyt a katonai kiképzés idején. Ők azok, akik a munkahelyükön is megtették a kötelességüket, megelégedésre tették a dolgukat. Mindezt bizonyítja, hogy a mi gyárunkhoz is gyakran hoz a posta olyan levelet, amelyeket katonai elöljárók írtak alá. Ezekben közük a munkahellyel, hogy az üzem dolgozója katonaként is megállja a helyét, dicséretet érdemel. Szép és valóban hasznos szokás ez. Büszkeség tölti el a katona fiatalembert, hogy íme a munkahelyén is megtudják, nem akármilyen ember ö. De örömmel veszik volt műhelyben, irodában is, ahogy íme ők ilyen embert neveltek, aki nem hozott szégyent a fejükre, örülnek a szülők is, hogy még ilyenkor, a katonaság idején sem feledkeznek meg a gyermekükről, élő a kapcsolat a hadsereg és a munkahely között. Érthető, hogy mindig szívesen adunk hírt az élenjáró katonákról. Hadd tudja meg a gyár egész kollektívája, a hozzátartozók, a rokonok, ismerősök, jószerivel az egész város, ha valaki rászolgált a dicséretre. zért közöljük örömmel a legutóbbi hírt, hogy Horváth György az üzemfenntartás volt dolgozóin elnyerte a „Kétszeres kiváló katona" megtisztelő címet. Bizonyára megérdemelte az elismerést A helytállás dicsérete E