Tarjáni Acél, 1983 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1983-02-11 / 6. szám

tWD. február 11. TARJÁNI AC*!! Jó munkájuk di­cséri őket üáreiusfotsra vállalati brigádvezetői fórumon mérik fel a 25 éves brigádmozgalom helyzetét 1983 májusában összehívják a szocialista brigádvezetők országos tanácskozását A Salgótarjáni Kohászati Üzemek eddigi munkájában is­­, hogyan szolgálja a bm­­­meghatározó tényező volt a mintegy 140 szocialista brigád gádmozgalom a munkahelyen gazdaságpolitikai, társadalompolitikai és emberi tudatforma- a főbb gazdaságpolitikai célok jó ereje. A 25 éves évforduló azonban jó alkalom arra, hogy megoldását, mint a gazdasági felmérjük a mozgalom ú­j igényekhez való alkalmazkodó, egyensúly javítása, az anyag­készségét. Erre a számvetésre szólít fel az országos felhívás és energiatakarékossági prog­­is­­zántok teljesítése, hatékonyság A szocialista brigádmozga­­­lom 25 éves múltra tekint vissza. Története során társa­dalmi, gazdasági életünk fon­tos tényezőjévé, a szocialista munkaverseny legtömegesebb formájává vált. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusa fel­hívta a figyelmet arra, hogy feladataink megoldásánál job­ban kell támaszkodnunk a dolgozók aktivitására, készségére, s nagyobb alkotó­­sze­repet kell biztosítani az embe­ri tényezőknek. A Minisztertanács, a Szak­­szervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Központi Bizottsá­ga és a szövetkezetek érdek­­képviseleti szervei 1983 máju­sában összehívják a szocialis­ta brigádvezetők VI. országos tanácskozását, hogy további lendületet adjanak a szocialis­ta brigádmozgalomnak és hoz­zájáruljanak a dolgozók akti­vitásának, kezdeményezőkész­ségének kibontakoztatásához. A szocialista brigádmozga­lom fennállásának 23. évfor­dulója alkalmából összehívott országos tanácskozás lehetőség arra, hogy áttekintsük a bri­gád mozgalom helyzetét, alkal­mazkodóképességét a megnö­vekedett követelményekhez, a változó körülményekhez és gondolatot cseréljünk a moz­galom működési továbbfejlesztésének feltételeiről, lehetősé­gei­ről, A TANÁCSKOZÁS CÉLJA Az országos tanácskozást munkahelyi tanácskozások előzik meg. A tanácskozások célja az, hogy: 1. Mozgósítsanak az előttünk álló gazdaságpolitikai célok — kiemelten az olyan feladatok, mint az export növelése, az importtal való takarékosság, termékszerkezet-váltás,­ az ész­szerű anyag- és energiatakaré­kosság, általában a hatékony­ság­­ megoldására. 2. Hozzák felszínre mind­azokat a lehetőségeket, ame­lyek hozzájárulhatnak a szo­cialista munkaverseny­ és a brigádmozgalom még szélesebb körű kibontakoztatásához, az új gazdasági körülményekhez való jobb igazodáshoz, az ak­tuális feladatok megoldásához; 3. Biztosítsanak demokrati­kus fórumot a szocialista bri­gádvezetők részére a munka­verseny- és a brigádmozgalom fejlesztésével kapcsolatos te­endők megvitatására, az elvég­zendő feladatok kialakítására. 4. Segítsék elő a szocialista munkaverseny­ és a brigádmoz­galom társadalmi elismerését, politikai és gazdasági jelentő­ségét. A tanácskozásokat fel kell használni a kiemelkedő mun­kát végző brigádvezetők és brigádtagok erkölcsi, anyagi jutalmazására, különös figyel­met fordítva azokra, akik a brigádmozgalom kezdete — 25 év — óta tevékenykednek eredményesen. MUNKAHELYI FELADATOK A tanácskozásokat 19­33. már­cius végéig minden vállalatnál, szövetkezetnél, intézmények­nél meg kell tartani. Előké­szítését a vállalati, szövetke­zeti, gazdasági vezetők, szak­­szervezeti bizottságok, szövet­kezetek versenybizottságai, KISZ-szervezetei együttesen végezzék. A tanácskozásra hív­ják meg a szocialista brigádok — munkabrigádok — vezetőit, a munkaversenyt és brigád­­mozgalmat irányító, segítő gazdasági és társadalmi szer­vezetek vezetőit, aktivistáit. A tanácskozás beszámolóját a munkahelyi vezető (vállalat igazgatója, szövetkezet elnöke) tartja. A tanácskozás tegye lehető­vé, hogy minél több brigádve­­zető mondja el véleményét, javaslatait a munkaverseny helyzetéről, fejlesztésének le­hetőségeiről, módjairól. A tanácskozás érdemi vitá­jának jó előkészítéséhez a be­számoló adjon rövid, alapos és kritikus értékelést a munka­verseny- és brigádmozgalom eredményeiről, gazdasági, va­lamint társadalmi és a mozga­lom fejlesztési feladataihoz va­­ló hozzájárulásáról. Sokoldalúan mutassa be, hogy a szocialista brigádmoz­galom „szocialista módon dol­gozni, tanulni és élni” hármas jelszavának érvényesülése­ és minőség javítása; 2. mennyiben alkalmazko­dott a megváltozott gazdasági körülményekhez, a rugalmas tervezési és termelési gyakor­lathoz ; 3, mennyiben éreztette hatá­­sát a dolgozók gyarapításában, a termelőerők fejlesztésében és ésszerű felhasználásában; 4, hogyan járult hozzá szocialista életmód fejlesztésé­­­hez, az egymást segítő mun­katársi kapcsolatok­hoz, szociálpolitikai, erősítési­terület­politikai és társadalmi felada­tok megoldásához. Elemezzék, hogy a munka­­hely egyes részlegei és a dol­gozók különböző rétegei ho­gyan és mennyiben kapcsolód­­tak be a munkaversenybe és a brigádmozgalomba, és mi­lyen volt együttműködésük a munka során. Értékeljék a munkaverseny­­brigádmozgalom társadalmi nevelő és a kollektíva ember­formáló szerepének érvényesü­lését is. A MINŐSÉGI FEJLESZTÉS A vita és az elhangzott ja­­vaslatok alapján a tanácskozás határozza meg a munkaver­seny- és a brigádmozgalom mi­nőségi fejlesztésének, hatéko­nyabbá tételének időszerű fel­adatait. Többek között: — a végzett munka, ver­senyvállalások egységes érté­kelésének és elismerésének rendjét,­ módját és biztosítását; — a munkaverseny feltétel­rendszerének fejlesztését (pél­dául a dolgozók rugalmas, gyors tájékoztatása a felada­tokról, azok változásairól, a versenycélkitűzések operatív megbeszéléséről, a munka szervezettségének, az érdekelt­ségi rendszernek a javításáról stb.). — a szocialista brigádok mi­nőségi jegyeinek erősítését (a kollektivitás, fegyelmezettség, önértékelés és önművelődés), — a gazdasági vezetők és a társadalmi szervezetek teendő­­it a brigádmozgalom segítésé­ben, fejlesztésében, — egyéb vállalati, gazdasági, politikai, szervezési, propagan­da stb. intézkedéseket felada­tokat. A munkahelyek vezetője és a szakszervezeti bizottság a tanácskozás tapasztalatait, az elhangzott javaslatokat, másokat foglaltassa össze aján­és hasznosítsa a további munka során. Kovács Sándor B.>Qtaiuád Mihály dpták József *5 Szakítanunk kell S a kényelmességgel enki előtt nem kétséges, hogy nehéz, talán még nehezebb esztendő elé nézünk, mint a tavalyi­­ volt. Nehezedtek a gazdasági kö­rülmények nemcsak nálunk, hanem szerte a világon. Ezért aztán nem csoda, ha nagy­­nagy figyelemmel kísérjük a világ különböző részeiből ér­kező híreket és aggódunk nemzetközi helyzet alakulásá­a ért. A nyugtalanságra van is okunk. Mert a helyzetet, a békét nemzetközi igencsak fenyegetik és befolyásolják az imperialista országok. Mind­ezekkel számolnunk kell. Szélsőséges erők katonai erő­fölényre törekszenek, hogy fokozzák a fegyverkezési versenyt, erőfitogtató módon katonai fölényt szerezzenek. Ha mindezt nem tudják el­érni hatalmi pozícióban, ak­kor a gazdasági nyomás esz­közeihez fordulnak. Saját életünkön is érez­zük a megkülönböztetett intézke­déseket, a ránk nézve káros pénzügyi kereskedelmi­­ kap­csolatokat, miközben nem­­ is titkolják, hogy az intézkedé­sekkel a szocialista országok közösségének gazdasági erejét kívánják gyengíteni. Igaz az is, hogy a­zok a tőkés országokat vássá­sem kímélik. Ezért igyekeznek sa­ját országuk előtt látványos közvéleménye fegyverkezési hajszát kialakítani, azzal rio­gatva országaik népét, hogy a Szovjetunió akar támadni. Ami a mi­ gazdaságunkat illeti, szívós munkát kell foly­tatnunk, a nehéz, bonyolul­tabb körülmények között is. Nyílt tény, hogy sokkal több gonddal kell megküzdenünk ebben az évben, sok család­nak nehezedik az élete, a megszokott életszínvonal rosszabbodik. Az olajárrobbanás hatásait egyetlen ország gazdasága sem tudta kivédeni. Ezzel együtt olyan korszak köszön­tött ránk, amelynek hatása úgy tűnik, sokáig tartó lesz. Föl kell tehát számolni gaz­dasági életünkben, mindenna­pi munkánkban is a megszo­kott kényelmességet. Nem­ le­het majd holnap megoldani feladatokat, amelyek ma sür­getőek­. Emlegetjük sokat munkaidő jobb kihasználását, a a munka intenzitásának fo­kozását. Sajnos ezen a téren még bőven van javítaniva­lónk. Akadnak, akik a mun­kaidő befejezése előtt fél órá­val nem a munkahelyükön, hanem az öltözőben vannak, illetve a kapu felé igyekez­nek. Mindebből nyilvánvalóan következik, hogy az eredmé­nyeken még bőven van mit javítani, ha ezt a kiegyensú­lyozott életmódot meg kíván­juk tartani. Ha nehezebben is élünk, mégis jó az újraválasz­­ték, tele vannak az élelmi­szerboltok, lehet kapni ruhát, iparcikkeket, népgazdaság gazdasági egyensúlyát csak úgy lehet megőriz­ni, fokozzuk­ az exportot, és ha munka hatékonyságát. A nyu­­­gati világból pénzpolitikai in­tézkedésekkel is igyekeznek hátráltatni fejlődésünket. De gazdaságpolitikánk kiállta a próbát, az ország fizetőképes maradt. A nemzeti jövedelem növekedett az iparban és mezőgazdaságban jó eredmé­n­­yeket értünk el. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy az idén is alkalmazkodni kell a világgazdasághoz, ha meg akarunk állni a magunk lá­bán. Mindenekelőtt pedig úgy dolgozni, hogy ez sikerül­hessen. — Cs — Á Cserháti Lajos közreműködésével készül a jó minőségű al­katrész a Csepel Autógyár részére. u,iiiiii iniMiiiiiiiiiHiiiMiiiii'.MiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiliiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiilliliiiMiiiiniiiiiiiiiiiiliiiiiUiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiianiiiMiiiiiHiiiiiiiiimiiimiHiiiiiiiiimiMiiiimiiiiiiiuiiitiiimiiiiiiii Jól szervezett munka A havazás nem akadályozta a számításokat Hétfőn hajnalban közel 20 centiméteres hó fogadta a műszakba érkező dolgozókét. Mivel az egész országban gon­dot okozott a hirtelen lezúdu­ló nagy mennyiségű hótömeg, megkérdeztük Szmolicza Gá­bor gép­jármű-ügy­intézőt, ná­lunk a gyárban hogyan sike­rült átvészelni, a havazás okozott-e a szállításban kü­lönféle nehézségeket? — A havazásra tulajdon­képpen már hónapokkal előbb felkészültünk, mármint az ilyenkor szükséges teendőkre. Hétfőn reggel a garázs vala­mennyi dolgozója hóeltakarí­­tással foglalkozott. Letisztítot­ták a járműveket, szabaddá tették a garázs területét. Az általános üzemi „takarítás­ba” besegítettek a gyárrész­legek dolgozói is, akik a ka­puk, ajtók közeléből ellapá­­tolták a havat.­­ Mivel az egész ország­ban hóakadályokról kaptunk jelentést, csak azokat a távol­sági fuvarokat amelyek a vállalati indítottuk, ügyvitel szempontjából életfontosságú­ak. A vállalati busz a héten biztonsági okból nem közle­kedett. A rakodógépre átszereltük a széles nagy kanalat, azért, hogy a havat el tudjuk szállí­tani. Három billenős jármű­vünk hordta a havat. Ked­den reggel öntödei ho­mokot szórtunk szét az uta­kon, hogy meggátoljuk, a csú­szásveszélyt. Tehergépkocsi­ja­­inkat felkészítettük, hólánc, homok, lapát mindegyiken ta­lálható. A brigád vezet­ő cigarettájá­ból messzire száll a­­­ sí. Va­jon terveik is erre a sorsra jutottak, vagy. .. ? Ispán Ti­bor, a darujavító Petőfi Sán­dor MHSZ szocialista brigád vezetőjének szavaiból a nyu­galom csendül ki, amikor eredményeikről faggatom. — 11 aranykoszorús cím után „nagyot gondoltunk“ — kacsint hamiskásan —, s megpályáztuk a Vállalat ki­váló brigádja címet. — A megnövekedett köve­­telményszintek nem vették el az önbizalmukat? — Bizony sokat gondolkod­tunk a továbblépés megala­pozottságának helyességéről. Azonban nemcsak a múltban elért sikerek jelentették az alapot, — hanem főként az a tett­­rekészség, amely a brigádot a nemes elhatározás bejelenté­sére, a fejlődésre jogosította fel. — MHSZ szocialista brigád. Mit takar ez a kitétel a ne­vük mellett? — Ez a kiegészítés szintén a vállalásaink egyik apró al­kotóelemét jelzi. szerződésünk van az Szocialista MHSZ könnyűbúvár -szakosztályával. A szerződés a búvárok mecha­nikai eszközeinek javításá­ra karbantartására vonatkozik, de a közös rendezvények is alakítják a búvárok és brigád közötti baráti kapcso­­­latokat. — A búvárokkal tehát el­mélyültek a kapcsolataik, de vajon a gazdasági élet területén milyen eredmé­nyeket értek el? Egy­szóval, a beszélgetés ele­jén elhangzott „nagyot gon­­doltunk"-ból mi vált valóra? — Most már nyugodtan ki­jelenthetem, hogy gondolata­ink, elképzeléseink teljes egé­szében megvalósultak. Talán a legfontosabb hogy az éssze­rű takarékosságra tett válla­lásunkat 540 ezer forinttal teljesítettük túl. A társadalmi munkaórák szintén eredményt hoztak a 16 pozitív főre jutó 1030 órával. Az egy bri­­gád két hasznos újítás moz­galomból 12 újítással ki részünket. Ebből a vettük „pén­zes" újítások száma , ami a legfontosabb, három, egyik ebből nyugati importkiváltást valósított meg, értéke pedig 446­ ezer forint. Nem mellé­kes az az 52 ezer forint meg­takarítást kitevő újítás sem, ami az energiával való taka­rékos megoldásokat segíti. A súlyponti dolgokon kívül még számos „sikerélmény” szere­pel a brigádnapló lapjain, melyekből csak van: a gyár által címszavak­sportrendezvényeken szervezett való részvétel, a második szakma megszerzése, a váratlan meg­hibásodásoknak a bázishoz mért jelentős csökkentése. — A brigádvezető mindig olyan, mint egy élő lexikon? — Ezeket nem kell bema­golni, hiszen a mindennapi munka felelőssége igen jó rögzítő tényező. Tudom, hogy sokak számára nem egyebek ezek a száraz tényközlésnél, de számunkra a kemény munká­val elért törekvések tartalmát jelentik. — S hogy alakulnak a mun­kás kollektíván belül az embe­ri kapcsolatok? — Túlzás volna azt állítani, hogy a miénk valami szuper­­brigád, vagy valamiféle társa­dalmi etalont valósítanak meg a műhelyen belül. Nincsen pszichológusunk, csak a két kezünk, szerszámaink. No meg a tapasztalatok, amiket egyrészt már mi szereztünk meg, másrészt pedig öröklőd­tek. — Csak nem munkamód­­szer-genetikára gondol? — Nem ilyen elvont dolog ez. Ennek talán az alapító tagjaink a legjobb tudói. Az 1959-ben alakult brigádból három, jő még mindig velünk együtt dolgozik. Többek kö­zött Győri István, Fazekas Imre és Fehér József mentet­ték át azokat az értékes ta­pasztalatokat, melyeket nap­jainkban is kamatoztatni le­het. — Milyen a kapcsolatuk a „régiekkel"? — Nem felejtettük el őket. Nyugdíjasaink közül példá­­ul­ néhányan szintén, részt vet­tek azon a buszkiránduláson, amit a műhely kollektívája rendezett. — A fiatalok is így követik majd az együttélés jó példá­it? — Mi ebben a szellemben tevékenykedünk, s próbáljuk őket a munka szeretetére, be­csületére nevelni. Ehhez a bi­zonyos bázishoz így már a fiatalabb korosztályból is csatlakoztak. 9­ M. Tizenegy aranykoszorú után

Next