Tarjáni Acél, 1983 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1983-02-11 / 6. szám
tWD. február 11. TARJÁNI AC*!! Jó munkájuk dicséri őket üáreiusfotsra vállalati brigádvezetői fórumon mérik fel a 25 éves brigádmozgalom helyzetét 1983 májusában összehívják a szocialista brigádvezetők országos tanácskozását A Salgótarjáni Kohászati Üzemek eddigi munkájában is, hogyan szolgálja a bmmeghatározó tényező volt a mintegy 140 szocialista brigád gádmozgalom a munkahelyen gazdaságpolitikai, társadalompolitikai és emberi tudatforma- a főbb gazdaságpolitikai célok jó ereje. A 25 éves évforduló azonban jó alkalom arra, hogy megoldását, mint a gazdasági felmérjük a mozgalom új igényekhez való alkalmazkodó, egyensúly javítása, az anyagkészségét. Erre a számvetésre szólít fel az országos felhívás és energiatakarékossági progiszántok teljesítése, hatékonyság A szocialista brigádmozgalom 25 éves múltra tekint vissza. Története során társadalmi, gazdasági életünk fontos tényezőjévé, a szocialista munkaverseny legtömegesebb formájává vált. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa felhívta a figyelmet arra, hogy feladataink megoldásánál jobban kell támaszkodnunk a dolgozók aktivitására, készségére, s nagyobb alkotószerepet kell biztosítani az emberi tényezőknek. A Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a szövetkezetek érdekképviseleti szervei 1983 májusában összehívják a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozását, hogy további lendületet adjanak a szocialista brigádmozgalomnak és hozzájáruljanak a dolgozók aktivitásának, kezdeményezőkészségének kibontakoztatásához. A szocialista brigádmozgalom fennállásának 23. évfordulója alkalmából összehívott országos tanácskozás lehetőség arra, hogy áttekintsük a brigád mozgalom helyzetét, alkalmazkodóképességét a megnövekedett követelményekhez, a változó körülményekhez és gondolatot cseréljünk a mozgalom működési továbbfejlesztésének feltételeiről, lehetőségeiről, A TANÁCSKOZÁS CÉLJA Az országos tanácskozást munkahelyi tanácskozások előzik meg. A tanácskozások célja az, hogy: 1. Mozgósítsanak az előttünk álló gazdaságpolitikai célok — kiemelten az olyan feladatok, mint az export növelése, az importtal való takarékosság, termékszerkezet-váltás, az észszerű anyag- és energiatakarékosság, általában a hatékonyság megoldására. 2. Hozzák felszínre mindazokat a lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom még szélesebb körű kibontakoztatásához, az új gazdasági körülményekhez való jobb igazodáshoz, az aktuális feladatok megoldásához; 3. Biztosítsanak demokratikus fórumot a szocialista brigádvezetők részére a munkaverseny- és a brigádmozgalom fejlesztésével kapcsolatos teendők megvitatására, az elvégzendő feladatok kialakítására. 4. Segítsék elő a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom társadalmi elismerését, politikai és gazdasági jelentőségét. A tanácskozásokat fel kell használni a kiemelkedő munkát végző brigádvezetők és brigádtagok erkölcsi, anyagi jutalmazására, különös figyelmet fordítva azokra, akik a brigádmozgalom kezdete — 25 év — óta tevékenykednek eredményesen. MUNKAHELYI FELADATOK A tanácskozásokat 1933. március végéig minden vállalatnál, szövetkezetnél, intézményeknél meg kell tartani. Előkészítését a vállalati, szövetkezeti, gazdasági vezetők, szakszervezeti bizottságok, szövetkezetek versenybizottságai, KISZ-szervezetei együttesen végezzék. A tanácskozásra hívják meg a szocialista brigádok — munkabrigádok — vezetőit, a munkaversenyt és brigádmozgalmat irányító, segítő gazdasági és társadalmi szervezetek vezetőit, aktivistáit. A tanácskozás beszámolóját a munkahelyi vezető (vállalat igazgatója, szövetkezet elnöke) tartja. A tanácskozás tegye lehetővé, hogy minél több brigádvezető mondja el véleményét, javaslatait a munkaverseny helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről, módjairól. A tanácskozás érdemi vitájának jó előkészítéséhez a beszámoló adjon rövid, alapos és kritikus értékelést a munkaverseny- és brigádmozgalom eredményeiről, gazdasági, valamint társadalmi és a mozgalom fejlesztési feladataihoz való hozzájárulásáról. Sokoldalúan mutassa be, hogy a szocialista brigádmozgalom „szocialista módon dolgozni, tanulni és élni” hármas jelszavának érvényesülése és minőség javítása; 2. mennyiben alkalmazkodott a megváltozott gazdasági körülményekhez, a rugalmas tervezési és termelési gyakorlathoz ; 3, mennyiben éreztette hatását a dolgozók gyarapításában, a termelőerők fejlesztésében és ésszerű felhasználásában; 4, hogyan járult hozzá szocialista életmód fejlesztéséhez, az egymást segítő munkatársi kapcsolatokhoz, szociálpolitikai, erősítésiterületpolitikai és társadalmi feladatok megoldásához. Elemezzék, hogy a munkahely egyes részlegei és a dolgozók különböző rétegei hogyan és mennyiben kapcsolódtak be a munkaversenybe és a brigádmozgalomba, és milyen volt együttműködésük a munka során. Értékeljék a munkaversenybrigádmozgalom társadalmi nevelő és a kollektíva emberformáló szerepének érvényesülését is. A MINŐSÉGI FEJLESZTÉS A vita és az elhangzott javaslatok alapján a tanácskozás határozza meg a munkaverseny- és a brigádmozgalom minőségi fejlesztésének, hatékonyabbá tételének időszerű feladatait. Többek között: — a végzett munka, versenyvállalások egységes értékelésének és elismerésének rendjét, módját és biztosítását; — a munkaverseny feltételrendszerének fejlesztését (például a dolgozók rugalmas, gyors tájékoztatása a feladatokról, azok változásairól, a versenycélkitűzések operatív megbeszéléséről, a munka szervezettségének, az érdekeltségi rendszernek a javításáról stb.). — a szocialista brigádok minőségi jegyeinek erősítését (a kollektivitás, fegyelmezettség, önértékelés és önművelődés), — a gazdasági vezetők és a társadalmi szervezetek teendőit a brigádmozgalom segítésében, fejlesztésében, — egyéb vállalati, gazdasági, politikai, szervezési, propaganda stb. intézkedéseket feladatokat. A munkahelyek vezetője és a szakszervezeti bizottság a tanácskozás tapasztalatait, az elhangzott javaslatokat, másokat foglaltassa össze ajánés hasznosítsa a további munka során. Kovács Sándor B.>Qtaiuád Mihály dpták József *5 Szakítanunk kell S a kényelmességgel enki előtt nem kétséges, hogy nehéz, talán még nehezebb esztendő elé nézünk, mint a tavalyi volt. Nehezedtek a gazdasági körülmények nemcsak nálunk, hanem szerte a világon. Ezért aztán nem csoda, ha nagynagy figyelemmel kísérjük a világ különböző részeiből érkező híreket és aggódunk nemzetközi helyzet alakulásáa ért. A nyugtalanságra van is okunk. Mert a helyzetet, a békét nemzetközi igencsak fenyegetik és befolyásolják az imperialista országok. Mindezekkel számolnunk kell. Szélsőséges erők katonai erőfölényre törekszenek, hogy fokozzák a fegyverkezési versenyt, erőfitogtató módon katonai fölényt szerezzenek. Ha mindezt nem tudják elérni hatalmi pozícióban, akkor a gazdasági nyomás eszközeihez fordulnak. Saját életünkön is érezzük a megkülönböztetett intézkedéseket, a ránk nézve káros pénzügyi kereskedelmi kapcsolatokat, miközben nem is titkolják, hogy az intézkedésekkel a szocialista országok közösségének gazdasági erejét kívánják gyengíteni. Igaz az is, hogy azok a tőkés országokat vássásem kímélik. Ezért igyekeznek saját országuk előtt látványos közvéleménye fegyverkezési hajszát kialakítani, azzal riogatva országaik népét, hogy a Szovjetunió akar támadni. Ami a mi gazdaságunkat illeti, szívós munkát kell folytatnunk, a nehéz, bonyolultabb körülmények között is. Nyílt tény, hogy sokkal több gonddal kell megküzdenünk ebben az évben, sok családnak nehezedik az élete, a megszokott életszínvonal rosszabbodik. Az olajárrobbanás hatásait egyetlen ország gazdasága sem tudta kivédeni. Ezzel együtt olyan korszak köszöntött ránk, amelynek hatása úgy tűnik, sokáig tartó lesz. Föl kell tehát számolni gazdasági életünkben, mindennapi munkánkban is a megszokott kényelmességet. Nem lehet majd holnap megoldani feladatokat, amelyek ma sürgetőek. Emlegetjük sokat munkaidő jobb kihasználását, a a munka intenzitásának fokozását. Sajnos ezen a téren még bőven van javítanivalónk. Akadnak, akik a munkaidő befejezése előtt fél órával nem a munkahelyükön, hanem az öltözőben vannak, illetve a kapu felé igyekeznek. Mindebből nyilvánvalóan következik, hogy az eredményeken még bőven van mit javítani, ha ezt a kiegyensúlyozott életmódot meg kívánjuk tartani. Ha nehezebben is élünk, mégis jó az újraválaszték, tele vannak az élelmiszerboltok, lehet kapni ruhát, iparcikkeket, népgazdaság gazdasági egyensúlyát csak úgy lehet megőrizni, fokozzuk az exportot, és ha munka hatékonyságát. A nyugati világból pénzpolitikai intézkedésekkel is igyekeznek hátráltatni fejlődésünket. De gazdaságpolitikánk kiállta a próbát, az ország fizetőképes maradt. A nemzeti jövedelem növekedett az iparban és mezőgazdaságban jó eredményeket értünk el. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy az idén is alkalmazkodni kell a világgazdasághoz, ha meg akarunk állni a magunk lábán. Mindenekelőtt pedig úgy dolgozni, hogy ez sikerülhessen. — Cs — Á Cserháti Lajos közreműködésével készül a jó minőségű alkatrész a Csepel Autógyár részére. u,iiiiii iniMiiiiiiiiiHiiiMiiiii'.MiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiliiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiilliliiiMiiiiniiiiiiiiiiiiliiiiiUiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiianiiiMiiiiiHiiiiiiiiimiiimiHiiiiiiiiimiMiiiimiiiiiiiuiiitiiimiiiiiiii Jól szervezett munka A havazás nem akadályozta a számításokat Hétfőn hajnalban közel 20 centiméteres hó fogadta a műszakba érkező dolgozókét. Mivel az egész országban gondot okozott a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű hótömeg, megkérdeztük Szmolicza Gábor gépjármű-ügyintézőt, nálunk a gyárban hogyan sikerült átvészelni, a havazás okozott-e a szállításban különféle nehézségeket? — A havazásra tulajdonképpen már hónapokkal előbb felkészültünk, mármint az ilyenkor szükséges teendőkre. Hétfőn reggel a garázs valamennyi dolgozója hóeltakarítással foglalkozott. Letisztították a járműveket, szabaddá tették a garázs területét. Az általános üzemi „takarításba” besegítettek a gyárrészlegek dolgozói is, akik a kapuk, ajtók közeléből ellapátolták a havat. Mivel az egész országban hóakadályokról kaptunk jelentést, csak azokat a távolsági fuvarokat amelyek a vállalati indítottuk, ügyvitel szempontjából életfontosságúak. A vállalati busz a héten biztonsági okból nem közlekedett. A rakodógépre átszereltük a széles nagy kanalat, azért, hogy a havat el tudjuk szállítani. Három billenős járművünk hordta a havat. Kedden reggel öntödei homokot szórtunk szét az utakon, hogy meggátoljuk, a csúszásveszélyt. Tehergépkocsijainkat felkészítettük, hólánc, homok, lapát mindegyiken található. A brigád vezető cigarettájából messzire száll a sí. Vajon terveik is erre a sorsra jutottak, vagy. .. ? Ispán Tibor, a darujavító Petőfi Sándor MHSZ szocialista brigád vezetőjének szavaiból a nyugalom csendül ki, amikor eredményeikről faggatom. — 11 aranykoszorús cím után „nagyot gondoltunk“ — kacsint hamiskásan —, s megpályáztuk a Vállalat kiváló brigádja címet. — A megnövekedett követelményszintek nem vették el az önbizalmukat? — Bizony sokat gondolkodtunk a továbblépés megalapozottságának helyességéről. Azonban nemcsak a múltban elért sikerek jelentették az alapot, — hanem főként az a tettrekészség, amely a brigádot a nemes elhatározás bejelentésére, a fejlődésre jogosította fel. — MHSZ szocialista brigád. Mit takar ez a kitétel a nevük mellett? — Ez a kiegészítés szintén a vállalásaink egyik apró alkotóelemét jelzi. szerződésünk van az Szocialista MHSZ könnyűbúvár -szakosztályával. A szerződés a búvárok mechanikai eszközeinek javítására karbantartására vonatkozik, de a közös rendezvények is alakítják a búvárok és brigád közötti baráti kapcsolatokat. — A búvárokkal tehát elmélyültek a kapcsolataik, de vajon a gazdasági élet területén milyen eredményeket értek el? Egyszóval, a beszélgetés elején elhangzott „nagyot gondoltunk"-ból mi vált valóra? — Most már nyugodtan kijelenthetem, hogy gondolataink, elképzeléseink teljes egészében megvalósultak. Talán a legfontosabb hogy az ésszerű takarékosságra tett vállalásunkat 540 ezer forinttal teljesítettük túl. A társadalmi munkaórák szintén eredményt hoztak a 16 pozitív főre jutó 1030 órával. Az egy brigád két hasznos újítás mozgalomból 12 újítással ki részünket. Ebből a vettük „pénzes" újítások száma , ami a legfontosabb, három, egyik ebből nyugati importkiváltást valósított meg, értéke pedig 446 ezer forint. Nem mellékes az az 52 ezer forint megtakarítást kitevő újítás sem, ami az energiával való takarékos megoldásokat segíti. A súlyponti dolgokon kívül még számos „sikerélmény” szerepel a brigádnapló lapjain, melyekből csak van: a gyár által címszavaksportrendezvényeken szervezett való részvétel, a második szakma megszerzése, a váratlan meghibásodásoknak a bázishoz mért jelentős csökkentése. — A brigádvezető mindig olyan, mint egy élő lexikon? — Ezeket nem kell bemagolni, hiszen a mindennapi munka felelőssége igen jó rögzítő tényező. Tudom, hogy sokak számára nem egyebek ezek a száraz tényközlésnél, de számunkra a kemény munkával elért törekvések tartalmát jelentik. — S hogy alakulnak a munkás kollektíván belül az emberi kapcsolatok? — Túlzás volna azt állítani, hogy a miénk valami szuperbrigád, vagy valamiféle társadalmi etalont valósítanak meg a műhelyen belül. Nincsen pszichológusunk, csak a két kezünk, szerszámaink. No meg a tapasztalatok, amiket egyrészt már mi szereztünk meg, másrészt pedig öröklődtek. — Csak nem munkamódszer-genetikára gondol? — Nem ilyen elvont dolog ez. Ennek talán az alapító tagjaink a legjobb tudói. Az 1959-ben alakult brigádból három, jő még mindig velünk együtt dolgozik. Többek között Győri István, Fazekas Imre és Fehér József mentették át azokat az értékes tapasztalatokat, melyeket napjainkban is kamatoztatni lehet. — Milyen a kapcsolatuk a „régiekkel"? — Nem felejtettük el őket. Nyugdíjasaink közül például néhányan szintén, részt vettek azon a buszkiránduláson, amit a műhely kollektívája rendezett. — A fiatalok is így követik majd az együttélés jó példáit? — Mi ebben a szellemben tevékenykedünk, s próbáljuk őket a munka szeretetére, becsületére nevelni. Ehhez a bizonyos bázishoz így már a fiatalabb korosztályból is csatlakoztak. 9 M. Tizenegy aranykoszorú után