Tarjáni Acél, 1984 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1984-06-01 / 22. szám

2 LIUADIA ) Kedves barátom! Az előző levelemben elfeltejtettem kihangsúlyozni, hogy a Jalta elnevezést az oroszok skét értelmezésben használják. A szűkebb értelmezés szerint a város neve, a tágabb értelmezésben a Krim-félsziget déli része Forosztól Artyekig ,(Nagy-Jalta). Első kirándulásunk a városnézéssel egybekapcsolva Livádiába vezetett. Livádia az idegenvezetőnk szerint rétet jelent, bár mi rétet nem lattunk, nem úgy mint az őseink Lebédiában. Feltételezésem, hogy a két szó azonos, csak az idők folyamán tért el egymástól. (Livadia ma már gyakorlatilag egybeépült Jaltával, de önálló nagyközségi tanácsa van.) Livádia legfőbb nevezetessége az 1911-ben épült cári nyári palota (melyet Nagy-, vagy Márvány-palotának is neveznek). A palota reneszánsz stílusvonásai más stílus elemeivel fonódnak egybe, kerengő, zárt olasz vára, díszkútjai, parkjai itlenyűgözőek. A palota a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a mezőgazdasági dolgozók üdülője lett. Idegenvezetőnk elmondotta, hogy az első beutaltak, amikor megtudták, hogy a cár palotájában vannak, a „cár atyuska” tisztelete miatt nem feküdtek az ágyaikba, hanem a padlóra ágyaztak maguknak. A II. világháború idején a Krím-félszigeten heves harcok dúltak. Két nagy hadműveletet emelnék itt ki: először is Szevasztopol hős ,város védelmét, ahol 1941. október 30-tól 250 napig tartott az ostrom és a németek 300 ezer katonát vesztettek. Az ostrom ideje alatt a harcoló és sebesült szovjet katonák Jaltán pihentek, gyógyultak és gyűjtöttek erőt azújabb harcra. A másik krími város Keres, amelynek védelme a Nagy Honvédő Háború történetében külön fejezetet érdemelt. 1942. július 4-én a Vöröshadsereg visszavonult és feladta Szevasztopolt. Ezután Nagy-Jalta is német megszállás alá került, és csak 1944. április 16-án szabadult fel. A livádiai palota a megszállás alatt egy német tábornok főhadiszállása volt. Aláaknázták, de a szovjet partizánok « felszabadításkor megakadályozták a felrobbantását. A Márvány-palota 1945 februárjában került be a történelembe, amikor a híres »krími konferencia” (ma már „jaltai konferencia” szerepel) székhelye lett. néven három szövetséges nagyhatalom (Szovjetunió, USA, Nagy- Britannia) kormányfői (Sztálin, Roosevelt és Churchill) .1945. február 4—11. között itt tárgyalták meg a háború eredményes befejezésével, és a háború utáni Európa problémáik rendezésével kapcsolt kérdéseket. A szövetséges hatalmak katonai tervet fogadtak el a hitleri Németország végleges szétzúzására, Németország feltétel nélküli kapitulációjára, kidolgozták a háború utáni problémák rendezésének politikai alapelveit. A résztvevők elfogadták a „Felszabadított Európáról” szóló deklarációt. Katonai jellegű megállapodás született arra is, hogy a Szovjetunió Németország kapitulációja után két-három hónappal t lép a militarista Japán elleni háborúba. Itt született meg a határozat az Egyesült Nemzetőrő Szervezetének (ENSZ) létrehozására, amelynek alapján 1945. április 25-re San Franciscóba összehívták a konferenciát az ENSZ alapokmányának kidolgozására. A jaltai konferencia ideje alatt a Márvány-palota volt az Egyesült Államok küldöttségének a rezidenciája is (Roosevelt elnököt kívánták a vendéglátók megkímélni az ide-oda utazással járó fáradalmaktól, aki betegsége miatt nehezen mozgott.) A korabeli dokumentumok alapján 1974-ben készült el a palottamúzeum és kerültek helyükre a berendezési tárgyak. A fehérterem falán hatalmas festmény állít emléket a történelmi jelentőségű tanácskozásnak (Jefanov alkotása). A festményen felismerhető Gromikó a Szovjetunió jelenlegi külügyminisztere, aki akkor tanácsadó és tolmács volt a Szovjetunió delegációjában. A történelmi emlékhelyen járva elgondolkodik az ember, hogy a borzalmas, sok szenvedést és kárt okozó II. világháború befejezésére a nagyhatalmak vezetői politikai, ideológiai és gazdasági nézetkülönbségeik ellenére tárgyalóasztalhoz tudtak ülni. (Igaz titokban, katonai repülőgépeken érkeztek a kormányfők a konferenciára.) Most, egy újabb, borzalmasabb, a földgolyó létét veszélyeztető háború megelőzésére, a világbéke megőrzésére milyen jó lenne, ha valahol nyíltan és ünnepélyes keretek között leülnének tárgyalni a nagyhatalmak kormányfői (például Jaltában a jaltai konferencia 40. évfordulóján). Ez az óhaja, ezt kívánja a világ békeszerető emberisége. — ti is — i Kirándulások, ■ üdülés A kohászati üzemek ezen a nyáron is gondoskodik nyugdíjasai üdültetéséről, kirándulásáról. Előre megtervezett program szerint a gyári busz mindenkor rendelkezésükre áll. Nagyon közkedveltek az üdülések. Holnap, június 2-án érkezik haza a nyugdíjasturnus Berekfürdőről és Zsórifürdőről. Bereken negyvenen, Zsórifürdőn 33-an pihentek ingyenesen. Kirándulásokra is szívesen járnak a kohász nyugdíjasok. Június 12-én a Karancs völgye falvaiban lakókat viszi a busz Bogácsra, 19-én a salgótarjániakat ugyancsak oda. Július 19-én pedig Egerbe rándultak ki a nyugdíjasok, TARJANI ACÉL Mit nyújt a CSÉB-150? Sokrétű szolgáltatás, magasabb kárkifizetések Az elmúlt években az Állami Biztosító salgótarjáni fiókja jelentős erőfeszítéseket tett, hogy a kohászati üzemeknél a dolgozók váratlan gondjait és problémáit enyhítse, biztosítási igényeit a lehetőségekhez képest kielégítse. A CSÉB-család két évtizedes története alatt a szolgáltatások követték az igényeket, a növekvő díjfokozatú biztosítások egyre nagyobb összegű térítésekre adtak lehetőséget. Ezt a hagyományt folytatja a CSÉB— 150 is, megőrizve sőt továbbfejlesztve a korábbi CSÉB- biztosítások minden előnyét. A CSÉB-család eddigi legújabb tagja is csomagbiztosítás, ami azt jelenti, hogy szolgáltatásai sokrétűek és a legkülönbözőbb korú dolgozók részére egyformán előnyös. Mit tud ez a biztosítás? Havi 150 forint biztosítási díj ellenében a biztosítottnak balesete, rokkantsága, betegállománya, kórházi ápolása, nyugdíjazása, gyermekeinek születése és természetesen a biztosított, vagy házastársa, vagy gyermekeinek halála esetén nyújt jelentős térítéseket. Nézzük ezt részleteiben. 120 000 forint életbiztosítási összeget fizet halál esetén, függetlenül attól, hogy az baleset, vagy megbetegedés következménye. 50 000 forintot, ha a biztosított halála nyugdíjba vonulása után következett be. 5000 forintot a biztosított nem dolgozó házastársának halála esetén. 4000 forintot a biztosított gyermekének 1—18 éves kora között bekövetkezett halála esetén, ke 1000 forintot, ha a gyermeegyéves születésnapja előtt hal meg. Baleseti eredetű sérülés esetén: — csonttörés, vagy csontrepedés, vagy legalább 28 nap folyamatos táppénzes betegállomány esetén 700 forint, — ha a baleseti eredetű folyamatos táppénzes betegállomány legalább 56 nap, további 700 forint, — ha eléri a 84 napot, további 700 forint. Ha a biztosítottnak maradandó vagy részleges az egészségkárosodása, úgy az ÁB orvosa a balesettől számított 1—2 év között 250 000 forintnak megfelelő százalékát megállapítja, és ez kerül még kifizetésre. Ha a biztosított 100 százalékos rokkanttá válik, úgy 250 000 forintot fizet a biztosító. Kórházi ápolásnál: 8—28— 56—84 napontként 800—800 forint illeti meg a biztosítottat. Táppénzes betegállomány esetén: 28—56—84 napontként 700—700 forint a kifizetendő összeg. Vegyünk egy példát: Ha a biztosított 28 napig táppénzes betegállományban van, kap 700 forintot. Ha közben 8 napig a kórházba kerül, úgy 800 forintot, azaz összesen 1500 forintot vehet fel. Rokkantsági szolgáltatás: Ha a biztosított bármely okból nyugdíjasállományba kerül: I. csoport rokkantságnál: 110 000 forint, II. csoport rokkantságnál: 30 000 forint, III. csoport rokkantságnál forint biztosítási összeget 15 000 fizet a biztosító. öregségi nyugdíjba vonuláskor: 5000 forint illeti meg a biztosítottat, ha a CSÉB—80 és a CSÉB—’50 biztosítások együttes tartama megszakítás nélkül az öt évet elérte. Ha nem érte el az öt évet, úgy ha nyugdíjasként továbfizeti a havi díjat, amikor letelik az öt év a megkötéstől, úgy nyugdíjhatározzal együtt kérüjük keresse meg Állami Biztosító fiókunkat az 5000 forint felvételére. Gyermekszületés esetén: gyermekenként 1500 forint illeti meg a biztosítottat. A kohászati üzemekben a CSÉB—150-et a következő személyeknél köthetik meg dolgozóink: hengermű: Talpas Zoltánná terv statisztikus, kovácsológyár: Papp Tibor üzemvezető, Dombi József diszpécser, üzemfenntartás: Kárpáti Jánosné importanyaggazdálkodó; huzalma: Bányik Antal fődiszpécser, Horváth Istvánná bércsoportvezető, szállítás: Szaniszló László diszpécser, anyagellátás: Szőke László raktárvezető, irodai dolgozók: Hegyi Zoltánná SZTK-ügyintéző, bátonyterenyei gyáregység: Szomszéd Józsefné munkaerő-gazdálkodó. Végül a felvételi irodán: Vágvölgyi József munkaerőgazdálkodó csoportvezetőnél. 1954. június 1. Felkiáltó tisrtian a MEIÄL1MPEX KlSZ-es liataliaival Vállalatunk KISZ-bizottsága és a METALIMPEX Külkereskedelmi Vállalat KISZ-bizottság együttműködési szerződése alapján vállalatunktól négy fiatal részt vett a hét végén Balatonföldváron megtartott házi vezetőképzőn Az évenként rendszeresen rendezett továbbképzésen méga kereskedelmi vállalat KISZ- alapszervezeteinek vezetőségi tagjai és a reszortosok vettek részt. A háromnapos program összeállításánál figyelembe vették az elmúlt évek tapasztalatait és néhány újszerű foglalkozást is beiktattak. Ilyen foglalkozás volt az önismereti játék, mely segített kideríteni, kiben milyen a teljesítményi, társulási és hatalmi motiváció. A négyszögjáték a mindennapi gyakorlati életet elevenítette fel, mikor a négyszög tagjainak dönteni kell egy dolgozójuk felmondásáról. A megjelent fiatalok érdekes és izgalmas előadásokat hallgattak: gazdasági kitekintés a világra, népgazdasági helyzetünk és METALIMPEX aktuális gazdasági kérdései címmel. A felkészítő tábor foglalkozásai közül a „reszortosok egymás közt” csoportfoglalkozás a különböző reszorzosok feladatait, tevékenységi körét határozta meg. A hagyományos forgószínpad-foglalkozás négy helyen egy időben, különböző témákkal foglalkozott. Ezek a témák az aktualitás jegyében lettek kiválasztva, mert az ifjúsági parlamentek előkészítése, lebonyolítása, az ifjúsági törvény végrehajtása ebben az évben lesz értékelve. A nyelv és a magyar beszéd helyes használatának a mindennapi életben, a kapcsolatok kialakításában van szerepe. Érdekes téma volt a szocializmus és a vallás, a fiatalok érdeklődése a vallás iránt témája. A komoly és hasznos foglalkozások után jutott idő a szórakozásra, sportolásba, nem volt idő az unatkozásra. A délutáni-esti programokban vetélkedőn mérhették össze tudásukat a csoportok. A szombat esti sarok csodát emberek. Lásműsorban a csoportok mutatták meg tehetségüket, előadói készségüket. Jól szórakoztak a vállalati élet kifigurázásán, és természetesen nem maradhatott el a minden esti disco. Vasárnapra maradt agyon előkelő fórum, ahol naa vállalat vezetői dr. Heiszig József vezérigazgató, Pércsy Miklósné pártbizottsági titkár, Juhász Jenő, a szakszervezeti bizottság titkára válaszolt a fiatalok kérdéseire. A fórumot még egy rövid szabadidős-program követte, lehetőség nyílt a sportolásra, a jó időt kihasználva napozásra. Táborzáráskor mindenki megállapította, hasznos volt a felkészítő tábor, jól szolgálta a fiatalok felkészítését az elkövetkező feladatok megvalósítására. O. Z. A felkészítő idején olyan jó volt az idő, hogy a szabadban tartották a foglalkozásokat. Battonyától Salgótarjánig gyalog (IV.) Szolnok—Jászberény—Hatvan Búcsú Szolnoktól és újból az országúton találtuk magunkat. Mióta elindultunk Battonyáról, talán a legrosszabb idő volt ezen a napon. Hideg volt, néha szemerkélt az eső és a legrosszabb az erős szélfúvás volt. Nagyon elkeseredve haladtunk és ehhez hozzájárult a rosszul sikerült rádióriport és kíváncsian vártuk a hétfői napot, hogy az Ötödik sebesség című műsorban mi fog elhangozni. Nem hangzott el semmi. Elkeseredésünkből egy dudáló, villogó személygépkocsi rázott fel, igaz, először mi is bosszankodtunk, hogy mit akar ennek a kocsinak a vezetője. Amikor megállt, és az ismerős Peregi család szállt ki, nagyon megörültünk a találkozásnak. De talán még jobban örültünk az általuk hozott kellemes langyos bornak. Nagyon jólesett hideg szélben, mert úgy éreztük, hogy egy kicsit felmelegít. És mi újból gyalogoltunk a hideg szélben, elfáradva, teljesen átfagyva érkeztünk Jászberénybe. Jólesett a meleg vacsora, de a fáradtságtól hamar takaródót fújtunk. Reggeli ébresztő után frissen, jó étvággyal fogyasztottuk el reggelinket. Az idő is kedvesebb lett hozzánk, kedvezett a gyalogláshoz. Jó ütemben haladtunk és már nem jelentkeztek az út elején tapasztalt lábfájások, kezdtünk hozzászokni a gyalogláshoz. Sajnos olyanoknak, akiknek hólyag képződött a talpukon, bizony szenvedtek az út folyamán. A mindennapos gyaloglás nem segítette a hólyagok gyógyulását. Bizakodással töltött el mindenkit, hogy a tervezett túra nagyobbik része már mögöttünk van és az előttünk álló szakasz már jóval rövidebb, könnyebben teljesíthető. velünk lévő lányoknak — Ildikónak és Zsuzsának —egyre több idejük maradt a mi ellátásunk mellett, hogy velünk gyalogoljanak. Velük mindig hangulatosabb, szórakoztatóbb volt a gyaloglás. Gyorsabban ment az idő és észre sem vettük, hogy már Hatvanban vagyunk. Elfoglaltuk szállásunkat az ifjúsági táborban, a lányok hozzáláttak a bográcsgulyás elkészítéséhez, a fiúk elmentek szétnézni, hogy hol kapnak egy kis sört a gulyás leöblítésére. Találtak is egy hangulatos helyet, amit Hatvanban csak Péter-kocsmának neveznek. A főnökkel hamar összebarátkoztunk, érdekelte őt a túrával kapcsolatos minden részlet, elismeréssel hallgatta teljesítményünket. Sajnos, nem sokáig maradhattunk, mert megtudtuk, hogy a hatvani városi KISZ- bizottságról már kerestek minket. Gyorsan visszamentünk a táborba, de valahol elkerültük egymást. Nem kellett sokat várnunk azonban és sikerült találkoznunk. Az út közben kerülhettük el egymást. A Péterkocsmában tudták meg, hogy már visszamentünk a táborba. Üdvözlés után sokat beszélgettünk élményeinkről és hatvani KISZ-esek munkájáról. Nagy figyelemmel hallgatták elbeszélésünket a túra ötletének keletkezéséről, megszervezéséről és a végrehajtásáról. Mi igyekeztünk minden érdekes élményről részletesen beszámolni, a hosszú gyaloglások fáradtságáról, az emberek véleményéről, amikor megtudták úticélunkat. A szolnoki olajbányász-fiatalok kedves fogadásáról, a szovjet emlékmű koszorúzásáról, és az utána következő baráti estről. Viszonzásul elmondta nekünk a hatvani fiatalok KISZ-ben végzett munkáját, a mozgalomhoz való kapcsolatukat. Megegyezett véleményünk a fiatalok közömbösségéről, ők is nehezen tudják a fiatalok érdeklődését felkelteni a különböző programok szervezésével. A beszélgetés folyamán szóba került a kohászati üzemekben dolgozó fiatalok munkája és hogy mi személyesen mivel foglalkozunk. Hatvani barátainkat meglepte, hogy szerszámkészítők vagyunk és nem aktív sportolók. A beszélgetés végén ajándékot kaptunk tőlük a hatvani cukorgyár termékeiből és három nyakba akasztós emblémát a hatvani „Edzett ifjúságért” tömegsportmozgalom jelképét. Viszonzásul nekik ajándékoztuk a pénteki Tarjáni Acélt és a vasárnapi NÓGRÁD újságot, melyekben a túrával kapcsolatos cikkek és fényképek jelentek meg. Megköszöntük a késő esti időbe nyúló látogatást, további jó munkát kívántunk és mielőbbi viszontlátást. Gyors takarodót fújtunk a kora reggeli ébredés miatt. (Folytatjuk) Omaszta Zoltán Oltalan utakon, de már közeledve a megyéhez.