Tarjáni Acél, 1993 (43. évfolyam, 1-23. szám)
1993-01-15 / 1. szám
Boldog új évet kívánunk! A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK LAPJA Hétfőn munkásgyűlés, szerdán VT ülés Felgyorsulnak az események Új tényezők az átalakulásban • A vállalatnál kialakult hagyományokhoz képest némileg késik az évindító munkásgyűlés, azon egyszerű ok miatt, hogy néhány nappal később már megalapozottabb és konkrétabb tájékoztatást tudunk adni az SKÜ dolgozóinak. - nyilatkozta Hopka László vezérigazgató, majd így folytatta: - Ez évben január 18-án, hétfőn a délelőttös-délutános műszakváltás időszakában -13.45 órakor - tervezzük megtartani e rendezvényünket a hazalmas nagycsarnokban, ahová - az SKÜ jelenlegi nehéz helyzetének ismeretében - valószínűleg sokan eljönnek majd. A Bátonyterenyei Feldolgozógyáregységnél másnap - azaz 19-én, kedden - reggel 6 órakor kerül sor hasonló összevont tájékoztatásra. - Miről lesz szó a munkásgyűlésen? - Elöljáróban az elmúlt év tevékenységéről, gondjairól szeretnék tájékoztatást adni, nem felejtkezve meg a biztató jelekről sem, amelyek a II. félévtől azért imitt-amott előfordultak. A lényegi mondandó természetesen az ez évre várható termelési, gazdálkodási lehetőségek, elképzelések ismertetése lesz, amelynek alapgondolata, hogy nem romlik tovább a helyzetünk, hanem valamelyest inkább javul. Ha a fajlagos költségeinket csökkenteni tudjuk, talán az 1992-es évi veszteségarányt is sikerül mérsékelni. Gondolom, hogy az átalakulásról is szó esik. - Rövid tájékoztatást erről is tartanék, - mármint az ez évre várható privatizációs lépésekről és a vállalati átalakulásról - de január 20-án, a Vállalati Tanács soron következő ülésén már konkrét állásfoglalásoknak is meg kell születniük e témában. Az előterjesztések tartalma szerint változni fog a vállalatvezetés által eddig kiépített illetve képviselt átalakulási koncepció? - A vállalat privatizációjára illetve átalakulására vonatkozó koncepció - főként az elmúlt hónapokban, hetekben történt tárgyalások, események alapján - módosult a korábbi elképzelésekhez viszonyítva, de hogy mely pontjain és miért, hadd maradjon titok a testületi döntés megszületéséig. - Az évindító VT ülésre más napirendet is szánnak? - Igen. Az első félév gazdasági tervére és érdekeltségi rendszerére vonatkozó elképzeléseket is testület elé visszük. Hamarabb kerülnek most ezek a kérdések megvitatásra mint az elmúlt években, s emögött az a leplezetlen szándékunk is meghúzódik, hogy az érdekeltségi rendszer dolgaival mielőbb foglalkozhassunk. Mivel e témában a szakszervezetnek egyetértési joga van, a Vállalati Tanács ülését megelőzően a bizalmi testület is megvitatja a vonatkozó javaslatokat. Egyetértve azzal, hogy döntés előtt nem lenne helyes a privatizációs partnerek pozícióiról, esélyeiről írni, mégis megkérdezem: mi a vállalatvezetés alapvető törekvése, célja e döntések előkészítésénél? A mi alapvető és egységes törekvésünk az, hogy a lehető legkisebb létszámveszteséggel azaz leépítéssel, a folyamatos munkaviszony biztosításával illetve az eddigi szociális vívmányok megtartásával kerüljön sor az átalakulásra illetve privatizációra. Nem valószínű, hogy ez a szándékunk a folyamat minden területén maradéktalanul érvényesül, de igyekszünk érvényt szerezni elhatározásunknak. Célunk természetesen az is, hogy a privatizáción, a kivásárlásokon túlmenően a megmaradó SKV működőképessége is javuljon. Ez nem könnyű dolog, hiszen ellentétes érdekekről van szó, de azt hiszem, hogy a mi 1300 fős kollektívánkban inkább a többségi, mintsem a csoport szempontoknak kell dominálniuk. Előbbre csak úgy léphetünk, ha valamennyi gyári dolgozó érzi és tudja, hogy minden fillérre szükségünk van, s belátja, hogy olyan kívánalmakkal és követelésekkel, melyek teljesítése még a legjobb időszakainkban is nehéz lett volna, most nem rontja a közhangulatot. Erőinket most inkább a sürgető feladatok megoldására kell koncentrálni. Köszönöm a tájékoztatást! (G.Horváth) A HUNGARINOX program előfutáraként Üzemavató Bátonyterenyén (írásunk a 3 oldalon) ..... ”.......... •--------. „Valaminek most már történnie kell!” „Valaminek most már történnie kell a vállalatnál, s lehetőleg olyan dolognak, amelyben mi is megtaláljuk a helyünket." - mondták a kovácsológyári dolgozók. (írásunk a 3. oldalon) A reálisan elérhető cél a szintentartás Az évváltás termelési helyzetéről, az elkövetkező hónapok ezirányú terveiről illetve lehetőségeiről Győry Pétert, az SKÜ műszaki vezérigazgatóhelyettesét kérdeztem: - A 93-as évet ott kezdtük el, ahol a 92-eset abbahagytuk. A naptári váltás nem adott módot az elhatárolódásra, ezért az összes tavalyi nyűgünket és bajunkat most visszük magunkkal tovább. Ezeken belül a legfontosabb dolog, hogy a termékeink iránti fizetőképes keresletben sajnos nincs lényegi változás. Talán a huzalműnél mutatkozik némi javulás, a 3000 tonnát meghaladó jelenlegi rendelésellátottságuk ismeretében. A termelési feltételek közül a legnagyobb gondot valamennyi helyen az alapanyag okozza. A termelés ütemezését most csak rövid távon, 1 hónapos ciklusokra tudjuk megoldani, mert mind a rendelésállomány mind a termelési feltételek ennek megfelelően állnak rendelkezésünkre illetve biztosíthatók. - Volt e gond a január eleji munkakezdéssel, a termelés beindításával? - A termelés január 4-én valamennyi egységünknél megkezdődött, kivéve a hatalmat, ahol alapanyagproblémák miatt csak egy héttel később, 11-én indult be a munka. Komoly erőfeszítést tettünk az ipari víz biztosításáért, hiszen a vezetékrendszerbe több helyen szakadás és elfagyás volt, amit sikerült elhárítani. A kiegészítő, segéd és rezsianyagok sajnos nagyon korlátozottan állnak az üzemek rendelkezésére és a termelés ütemezésének gátját jelentik. Külön szeretném említeni az egyre költségesebb energiaellátást és kiemelni azt a problémát, hogy a nagy szolgáltatók - így az ÉMÁSZ és a Tigáz - szigorításokat érvényesítenek vállalatunkkal szemben. Jelentősen lerövidítik fizetési kötelezettségeink teljesítésének határidejét és kötelezik az SKÜ-t fizetési hátralékainak ütemezett törlesztésére is. Sajnos továbbra is örökzöld probléma üzemeinkben a különböző védőeszközökkel, tisztítószerekkel való ellátottság. Ezek biztosítása illetve hiánya úgyszintén a vállalat pénzügyi helyzetére vezethető vissza. - Mi lehet Ön szerint a túlélést biztosító átmeneti megoldás illetve taktika? - Gondjainkon alapvetően már csak egy jól megtervezett és eredményes privatizáció segíthet. Saját hatáskörünkben a meglévő eszközök és lehetőségek alapján legfeljebb a jelenlegi állapot szintentartása lehet a reálisan elérhető cél. - Ez a szintentartás 1993-ra vonatkozóan milyen tervszámokra épül? - Az elmondottak alapján nem tartom indokoltnak, hogy az 1993-as év egészére vonatkozó racionális tervet készítsünk. Legfeljebb egy félévre érdemes kialakítani a tervi koncepciókat. Ami a konkrét számadatokat illeti: a huzalműnél 10.000 illetve 10.500 tonnás, a hidegalakító üzemnél 1.800-1.900 tonnás, a kovácsológyárnál 700-750 tonnás, a feldolgozó területre pedig 2.700-2.800 tonnás mennyiségű termelést terveztünk. Ezek a volumenteljesítmények természetesen csak akkor jelentenek valamit, ha ilyen termelés mellett a gazdálkodási eredmények üzemi szinten is pozitív értéket érnek el. Ezirányú tervszámaink a huzalmű esetében 70 millió forintot, a hidegalakító üzemnél 8 millió, a feldolgozó gyáregységnél pedig 4 millió forintot illetve eredményt céloznak. A kovácsológyárnál sajnos nem látjuk biztosítottnak a pozitív félévzárást. A fenti adatok, várható üzemi eredmények és a vállalat 1992 évi gazdálkodásának ismeretében nekem, mint műszaki vezetőnek sajnos azt kell mondanom és tudomásul vennem, hogy sem a termékek, sem a technológia lényegi fejlesztésére nincs módunk. Köszönöm a tájékoztatást! (Ghm)