Tarjáni Acél, 1996 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1996-01-12 / 1. szám

H 0 - ÁV ■ / 6 [magyarorsz]I T/ . XLV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 12. 1. 831- ACÉLGYÁR RI BK 1996.JANUÁR 12. < TARJÁNI ACÉL «• * # .1. A SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG LAPJA Évindító munkásgyűlés Január 3-án, szerdán fél kettőkor immár egy, az Acélgyár Rt Igazgatóság által december 18-án elfogadott és a február 16-i rendkívüli közgyűlésen való előterjesztésre alkalmasnak tartott 1996-os üzleti terv birtokában tartotta meg az évindító munkásgyűlést Hopka László vezérigazgató a hazalmas nagycsarnokban. A hagyományos év eleji rendezvényen - melyen mintegy 400 dolgozó vett részt - az alábbi tájékoztatás hangzott el a vállalati kollektíva 1995-ös teljesítésével és 1996-os feladataival kapcsolatban: Teljesült az 1995-ös terv - Az 1995. évi üzleti tervünkben 30 %-os mennyiségi, és 42 %-os árbevétel növekedést, továbbá egy minimális, de mégis pozitív előjelű, konkrétan 3 millió forintos üzemi tevékenység eredményt terveztünk. Emellett fő feladatunk volt fizetőképességünk megtartása, piaci pozícióink jelentős bővítése, szállítóink bizalmának visszaszerzése és a folyamatos munka feltételeinek megteremtése. A múlt év elején az üzleti tervünket sokan megvalósíthatatlannak tartották, hiszen - mint mondták - olyan nagy termelésbővülést tartalmazott, melyet megközelíteni sem lehet. Valóban, nagyon agresszív piacpolitika, körültekintően szervezett feltételrendszer és egymást segítő, szorgos munkavégzés kellett ahhoz, hogy most arról tájékoztathassam Önöket, az 1995. évi üzleti tervünket teljesítettük. A múlt év egy nagyon fontos év volt a vállalat történetében, hiszen négy egymás utáni veszteséges évet követően az üzemi tevékenység szintjén végre ismét nyereségesek lettünk. Ennek ellenére a mintegy 150 millió forintos hitelkamatteher miatt az adózás előtti eredményünk még mindig veszteséges, de már ez a veszteség is kevesebb a tervezettnél. Előzetes számadatok 1995-ös termelési tervünk 98 %-ra, nettó árbevételi tervünk pedig 110 %-ra teljesült. Ez utóbbiból a huzalmű 112, a kovácsológyár 85, a feldolgozó gyáregység 163, a szolgáltató gyárrészleg pedig 124 %-ot teljesített az előzetes számításaink szerint. A mennyiségi terv - a Huzalmű 95 %-os teljesítését kivéve - valamennyi területen teljesült. Az árbevétel vállalati szintű 10 %-os túlteljesítése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a fajlagos költségeink ne növekedjenek a fajlagos áraink arányában, így a gazdálkodás eredményessége javuljon. A termelésbővülés olyan nagyléptékű, mely csak az Önök növekvő mennyiségű és egyre javuló munkájával volt megvalósítható. Ezzel a teljesítménnyel adtak választ azoknak a mindent ócsárolóknak, akik még mindig nem ismerik fel, hogy a vállalat eredményeinek lebecsülésével, az itteni munkahelyük megtartásának semmibevételével, végül is saját munkájukat minősítik, önmagukról mondanak kritikát. Pedig már a környezetünkben, sőt az itt folyó munkát ismerők, az ország bármely táján élők is látják, hogy itt egy céltudatos építőmunka indult meg, s e munka már konkrét eredménnyel jár. A vállalat bebizonyítja, hogy képes túlélni most is - mint fennállása óta oly sokszor - a válságos időszakot. (folytatás a 3. oldalon) BuQjéka vagy Túlélés alulnézetből Valami biztatót, valami szépet, valami maradandót kellene írnom, így az újév küszöbén. Valami erőt adót, elgondolkodtatót, felemelőt. De jó néhány éve immár annak, hogy e témában - a darun kívül - semmi, de semmi nem jut az eszembe. Tudom, velem van a baj. Azzal az átkozott földhöz, gyárhoz, telephez és emberhez ragadtságommal. Hiszen kezdhetném mindjárt a szeretettel, ami az ünnepekre való készülődés kapcsán át- meg átszőtte világunkat, napi és hetilapjainkat, idézve a több ezer évvel ezelőtti csodát, az Isten fiának születését és az ember megváltását. Aztán folytathatnám a karácsony másnapján sűrűn leesett hópelyhek káprázatos varázsával, amely mesebeli birodalommá változtatta a téli kerteket. De aztán az ónos eső - mint gonosz varázsló - fagyos bénasággal átkozta meg az utakat, rádöbbentve az embereket, hogy a káprázat helyett a só és a hólapát az, ami végül is kell nekik. De sebaj! A televízió szilveszteri műsora ugyanis bebizonyította, hogy egymagában ember igazán az ember. S miközben néhány ezerarcú parodista próbálta elhitetni velünk önnön mindenhatóságát - gondosan ügyelve arra, hogy még elvétve se kerüljön másokat is megnevettető poén az összeállításukba - talán nem is sejtették, hogy mennyire ki tudták fejezni napjaink egzisztencialista gondolkodását. Aztán úton és útfélen jöttek az újévi jókívánságok. No nem az egykori szabad puszilkodások és ölelkezések vágyával, hanem a fanyar és keserű érzések kíséretében. Bu(jj)ék neked is pajtás! Valami jobb, valami szebbet hozó kisördög oda, a legbecsesebbik testrészedbe. Mert nem mindegy, hogy érted, vagy helyetted sírnak. Ha sírnak egyáltalán. És az sem mindegy, hogy adnak, vagy adakoznak az asztalodra. Új világ vesz körül új értékekkel és érdekekkel. Olyan világ, amibe beleélni is nehéz magát az embernek, nem még benne élni. Divatos manapság - és sajnos nemcsak hittérítői körökben - a túlélésről, átmentésről beszélni. Apáink és nagyapáink túléltek háborúkat és forradalmakat, mi pedig túlélni kényszerülünk az életünket. Az egyetlent, amitől és amiért ember az ember, s aminek a többség számára ma már csak ára van. Túlélés alulnézetből, ahonnan sokaknak már gyógyító pirulára sem futja. De sebaj! - mondanák a bölcs honatyák (persze még ezévi 30%-os béremelésük előtt). Panaszkodunk, tehát (még) vagyunk! V _________________________Gátné Horváth Mária J GYÁRI HÍREK Fizetik a melegségi pótlékot A napokban többen is érdeklődtek szerkesztőségünkben a melegségi pótlék kifizetésének időpontja felől. Mint arról Plachy Péter humánpolitikai főosztályvezető lapunkat tájékoztatta, a melegüzemi dolgozóknak járó pótlék kifizetése 1996. január közepétől fokozatosan történik, a pénzügyi lehetőségek illetve alapanyagszállítások függvényében. Legkésőbb a február 8-i fizetéssel azonban minden érintett megkapja ezirányú járandóságát. Új Főmérnök TERENYÉN 1995. december 1-től Katona Károly lett a Bátonyterenyei Feldolgozó Gyáregység főmérnöke. A fiatal gépészmérnök - aki technológusként már dolgozott az Acélgyár terenyei részlegénél - a Fűtőbertől került vissza egykori munkahelyére.