Tarjáni Tükör, 1990. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-03-29 / 12. szám

Elcsúfított jelképeink Félre a csapágyakkal Szálljon a turulmadár! Szabó Zoltán leírása alapján (1938) készült tervvázlat a város­­címerről Őszinte örömmel vettük a hírt, miszerint a városi tanács társadalmi vitát rendezett az új városi cí­merre és lobogóra vonat­kozó elképzelésekről. Mert habár megkésve is, de te­rítékre került ez a sajtó ál­tal szorgalmazott s a köz­véleményt is foglalkoztató téma. Eddigi jelképeinkkel ugyanis - valljuk meg őszintén - elégedetlenek voltunk. És nem csak mi, hanem a heraldikában jár­tas, címertannal foglalko­zó szakemberek is. Példá­nak okáért dr. Szvircsek Ferenc, a Nógrádi Törté­neti Múzeum tudományos igazgatóhelyettese, címer­kutató, lapunk majd egy évvel ezelőtt megjelent számában úgy nyilatko­zott: Salgótarján címere azon rossz példák közé tartozik, amely a heraldika szabályainak teljes felrú­gását jelenti. Azt pedig már mi tettük hozzá, hogy a hagyomá­nyos városi és megyei jel­képeket jócskán ellúzítot­ták a „szocialistává” for­málás érdekében.A címer­képződményeken pajzsra került golyós­csapágy, befőttesüveg, franciakulcs, sarló, kala­pács. .. De félre a rosszmá­­joskodással! Örüljünk in­kább annak, ami most elin­dult, s amely vélhetően rö­videsen mindenki számá­ra tetszetős eredménnyel zárul. Nevezetesen, hogy városunknak a hagyomá­nyokhoz, a történelmi múlthoz, az identitástudat erősödéséhez méltó címe­re, lobogója lesz. Mielőtt dr. Szvircsek Fe­rencet megszólaltatnánk a készülő új címer motívum­­rendszerének elképzelé­seiről, időzzünk egy kicsit jelenlegi városcímerünk­nél, amelyet Katona Lász­ló grafikusművész terve­zett, s amely 1968-tól hasz­­nálatos.Állítólag több vál­tozat közül erre voksolt an­nak idején a városi tanács vb. A lakosságot, a polgá­rokat azonban nem kér­dezték meg, közelállónak érzik-e magukhoz ezt a jel­­képrendszert? Nos, mint kiderült sokan érezték kife­jezetten idegennek, erőlte­­tettnek, túlideologizált­­nak.Ahogy Szvircsek Fe­renc hozzáteszi, ábrázolni sem volt könnyű. Ahány matrica, jelvény, annyiféle változat. Most tehát a városi ta­nács felkérte Szvircsek Ferenc címerkutatót, te­gyen javaslatot az új vá­roscímer szín-és motívum­rendszerére, a történelmi hitelesség figyelembevé­telével. A közeljövőben pedig ennek alapján nyílt pályázatot hirdetnek az el­képzelések művészi kivi­telezésére, grafikai megje­lenítésére.A múzeológus szerint a motívumok között szerepelnie kell a helyre, környezetre utaló szimbó­lumoknak, (például he­gyek) a Salgótarján nevét adó utalásoknak (például a várrom), annak a két alapiparágnak, amely el­ősegítette a település vá­rossá válását. Nevezete­sen a vasgyártás és a bá­nyászat jelképeire kell gondolnunk, így a fogas­kerékre, ékre, kala­­pácsra.Szvircsek Ferenc szeretné, ha a csücskös talpú pajzson szerepelne a turulmadár, mint a Tarján honfoglaló törzsre utaló jelkép.Az új címer színei a kék, zöld, fekete és arany lennének, az elképzelések szerint. Természetesen a város­lobogó is megújulna, hi­szen a hetvenes években megalkotott lobogónak sok esetben csak torzított változatát láttuk. Reméljük, hogy az új cím Salgótarján A város régi zászlaja: fekete me­zőben három ezüst csík, hét osz­tató sávban (1941) mez- és lobogóterv szak­mai- és társadalmi vitája után városunknak valóban olyan szimbólumrendsze­re születik, amelyre vala­mennyien büszkék lehe­tünk, s amely hűen tükrözi szűkebb pátriánk sajátos­ságait, erősíti identitástu­datunkat! -mia- Városcímer 1941 A város mai címere A mai városzászló: arannyal átszőtt bíbor alapszín (a politikai hovatar­tozást fejezte ki, ugyanis más városok zászlai többségében fehér színűek) közepén a városcímer

Next