Tarjáni Tükör, 1990. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-03-29 / 12. szám
Elcsúfított jelképeink Félre a csapágyakkal Szálljon a turulmadár! Szabó Zoltán leírása alapján (1938) készült tervvázlat a városcímerről Őszinte örömmel vettük a hírt, miszerint a városi tanács társadalmi vitát rendezett az új városi címerre és lobogóra vonatkozó elképzelésekről. Mert habár megkésve is, de terítékre került ez a sajtó által szorgalmazott s a közvéleményt is foglalkoztató téma. Eddigi jelképeinkkel ugyanis - valljuk meg őszintén - elégedetlenek voltunk. És nem csak mi, hanem a heraldikában jártas, címertannal foglalkozó szakemberek is. Példának okáért dr. Szvircsek Ferenc, a Nógrádi Történeti Múzeum tudományos igazgatóhelyettese, címerkutató, lapunk majd egy évvel ezelőtt megjelent számában úgy nyilatkozott: Salgótarján címere azon rossz példák közé tartozik, amely a heraldika szabályainak teljes felrúgását jelenti. Azt pedig már mi tettük hozzá, hogy a hagyományos városi és megyei jelképeket jócskán ellúzították a „szocialistává” formálás érdekében.A címerképződményeken pajzsra került golyóscsapágy, befőttesüveg, franciakulcs, sarló, kalapács. .. De félre a rosszmájoskodással! Örüljünk inkább annak, ami most elindult, s amely vélhetően rövidesen mindenki számára tetszetős eredménnyel zárul. Nevezetesen, hogy városunknak a hagyományokhoz, a történelmi múlthoz, az identitástudat erősödéséhez méltó címere, lobogója lesz. Mielőtt dr. Szvircsek Ferencet megszólaltatnánk a készülő új címer motívumrendszerének elképzeléseiről, időzzünk egy kicsit jelenlegi városcímerünknél, amelyet Katona László grafikusművész tervezett, s amely 1968-tól használatos.Állítólag több változat közül erre voksolt annak idején a városi tanács vb. A lakosságot, a polgárokat azonban nem kérdezték meg, közelállónak érzik-e magukhoz ezt a jelképrendszert? Nos, mint kiderült sokan érezték kifejezetten idegennek, erőltetettnek, túlideologizáltnak.Ahogy Szvircsek Ferenc hozzáteszi, ábrázolni sem volt könnyű. Ahány matrica, jelvény, annyiféle változat. Most tehát a városi tanács felkérte Szvircsek Ferenc címerkutatót, tegyen javaslatot az új városcímer szín-és motívumrendszerére, a történelmi hitelesség figyelembevételével. A közeljövőben pedig ennek alapján nyílt pályázatot hirdetnek az elképzelések művészi kivitelezésére, grafikai megjelenítésére.A múzeológus szerint a motívumok között szerepelnie kell a helyre, környezetre utaló szimbólumoknak, (például hegyek) a Salgótarján nevét adó utalásoknak (például a várrom), annak a két alapiparágnak, amely elősegítette a település várossá válását. Nevezetesen a vasgyártás és a bányászat jelképeire kell gondolnunk, így a fogaskerékre, ékre, kalapácsra.Szvircsek Ferenc szeretné, ha a csücskös talpú pajzson szerepelne a turulmadár, mint a Tarján honfoglaló törzsre utaló jelkép.Az új címer színei a kék, zöld, fekete és arany lennének, az elképzelések szerint. Természetesen a városlobogó is megújulna, hiszen a hetvenes években megalkotott lobogónak sok esetben csak torzított változatát láttuk. Reméljük, hogy az új cím Salgótarján A város régi zászlaja: fekete mezőben három ezüst csík, hét osztató sávban (1941) mez- és lobogóterv szakmai- és társadalmi vitája után városunknak valóban olyan szimbólumrendszere születik, amelyre valamennyien büszkék lehetünk, s amely hűen tükrözi szűkebb pátriánk sajátosságait, erősíti identitástudatunkat! -mia- Városcímer 1941 A város mai címere A mai városzászló: arannyal átszőtt bíbor alapszín (a politikai hovatartozást fejezte ki, ugyanis más városok zászlai többségében fehér színűek) közepén a városcímer