Tarka Világ és Képes Regélő, 1869 (1. évfolyam, 1-23. szám)

1869 / 4. szám

Lant és kard, vagy Petőfi élete és halála. (Folytatás.) Hajnalban e szavakkal kelte föl Szebe­­rényit Petőfi: „Pajtás én megyek.“ És egy fe­„Sándor! tehát legjobb barátod kérései oly keveset nyomnak előtted, hogy azokra mit sem adsz?“ kiáltá álmából fölriadva, s a távozó köpenyébe kapaszkodva Szeberényi. „El vagyok tökélve! Kérj tőlem bármit, csak ezt ne! Én itt már nem maradhatok. Két vászontarisznyába rakván ruhaneműjét,­­ Ne is nehezítsd teljesithetlen kérésekkel vállaira akasztá azt, s megindult az ajtó felé.­­ bucsuzásomat. Isten veled!“ . . . Petőfi, a szökevény diák. Tarka Világ.

Next